|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
A számokSzámok | Mennyiségek | Törvények | Számtan | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
VÁLTOZÓ VILÁG A számok világa
|
|
Kövesd a Változó Világ "VV 70. A számok" című albumát a Pinteresten! |
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tízes számrendszer számjegyei: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 |
Napihír: Az idei télen a sok éves átlagnál 60%-kal több hó esett, komoly árvízveszély alakulhat tavasszal... Vajon: 1. Mennyi ez az átlag? 2. Mennyire ritka eset, hogy egy évben 60%-kal több hó essék? 3. Egy liter hó hány liter víz? 4. A leesett hó vízmennyisége hogy viszonyul a folyók átlagos vízhozamához? A kérdésekre a választ nem tudjuk, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy megtudjuk, és megosszuk olvasóinkat.
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A kettes számrendszer számjegyei: 0 1 |
A világ 130 városának életkörülményeit hasonlítja össze a londoni székhelyű Economist Intelligence Unit (EIU) befolyásos gazdaságkutató intézet. Az EIU "élet-elviselhetőségi" indexének összeállítói közel negyven szempontból vették nagyító alá a vizsgált városok körülményeit. A meghatározó öt szempont a stabilitás-biztonság, az egészségügyi ellátás, a kultúra és a környezet, az oktatás, illetve az infrastruktúra. Az elemzés 0 és 100 százalék között osztályoz, és - miután a kérdés nem az, mit tud nyújtani, hanem, hogy milyen problémákkal küszködik egy-egy város -, minél alacsonyabb szám jön ki, annál vonzóbb az úticél. Húsz százalék fölött már komoly bajok vannak, az ötven százalékot meghaladó városokat pedig érdemes elkerülni, miután ott már nagyon kellemetlen lehet az élet. Budapest 14 százalékkal az 57. helyen áll és így Közép-Európa legvonzóbb fővárosának számít. A magyar főváros az áruellátás, a szolgáltatások, a kikapcsolódási lehetőségek, az oktatás és a lakások színvonala terén jeleskedett. Az 1-5 közötti skálán (ahol 1 a legjobb), csak a korrupció megítélésére kapott 2-nél rosszabb jegyet, hármast. A tanulmány tárgyát képező százhuszonhét városnak közel a felében minősül elviselhetőnek az élet. Ezek túlnyomó többsége Nyugat-Európában és Észak-Amerikában helyezkedik el, sőt, minden, földrajzilag ide sorolható város megüti a 20 százalék alatti mércét. Aggasztó kontrasztként, az EIU árgus szemei egyetlen dél-amerikai, afrikai és közel-keleti várost sem találtak "élhetőnek". Ellátási szempontból, valamint a kedvező személyi biztonsági és a hatékony infrastrukturális tényezőknek köszönhetően kanadai, ausztrál, osztrák és svájci városok nyújtják a legélvezetesebb életminőséget.
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A tizenhatos számrendszer számjegyei: 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F
|
Egy „színes” rövidhír: Amerikai kutatók azt találták, hogy a nap mint nap intenzíven mozgók 27 százalékkal kisebb valószínűséggel kapnak agyér-elzáródást, mint akik keveset mozognak. A közepesen aktív emberek esetében a rizikócsökkenés húszszázalékosnak adódott. Most ne is foglalkozunk a hír világos üzenetével és kétségbeejtő infantilizmusával. Nézzük meg pusztán a szófordulat értelmét. Ha azt mondjuk, hogy A-nak 27 százalékkal kevesebb pénze (forintja) van (a zsebében) mint B-nek a szituáció teljesen világos. Ha emellett tudjuk is, hogy akár A-nak, akár B-nek konkrétan hány forintja van, pontosan megmondhatjuk, hogy a másiknak mennyi a pénze. Ugyanakkor, ha azt mondjuk, hogy A-nak 27 százalékkal kisebb valószínűséggel lesz stroke-ja, mint B-nek, és hozzáteszem, hogy B-nek sajnos (no jó, mondjuk 10 éven belül) 35 százalék valószínűséggel lesz stroke-ja, akkor két választ kaphatunk A esélyeire: az egyik szerint ez 35-27=8, a másik szerint 35*(73/100)=25,55. Nem mindegy! Mi okozza itt a gondot és mivel, milyen szóhasználattal kerülhető el a hasonló kétértelműség? Mindenek előtt érdemes hangsúlyozni, hogy ez a kétértelműség csak akkor áll fenn, ha az összehasonlított mennyiségek maguk is százalékok (arányok). Ha bármilyen más mértékegységben (kiló, méter, forint stb.) adjuk meg azokat a mennyiségeket, amelyekről beszélünk, az összehasonlítás, egymáshoz való viszonyítás nem lehet kétséges. Ugyanakkor ha eleve százalékban kifejezett mennyiségekről beszélünk (ez lehet valamilyen esély, vagy például kamat stb.), akkor gondosan kellene megkülönböztetni a két esetet. A fenti példánál maradva az első esetben azt kellene mondani, hogy A esélyei 27 százalékponttal jobbak, a másikban azt, hogy az A esélyei 27 százalékkal jobbak. Hogy ebben a hírben, amelyből kiindultunk, mi az igazság, elegendő adat híján nehéz eldönteni. Lehet, hogy most a szóhasználat helyes volt. A gond az, hogy a közbeszéd gyakorlatilag nem törődik a megfelelő különbségtétellel, hanem rábízza a megértést a kontextusra. Jellemző módon egy szakmában igen gyakori a „százalékpont” kifejezés, és ez a pénzügyi-banki szakma. Hát igen, ott pénzre megy a dolog.
|
Virágzó település egy jobb világban
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Afrikai varázsnégyzet
A sorok, oszlopok és átlók összege 66
|
Az emberi sejtek száma 300,000 milliárd. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Pandiagonal
Sorok, oszlopok és átlók összege 38
|
1993 végén reprezentatív adatfelvétel készült a magyarországi cigány népességről... E felvétel a korábbi, 1971-es kutatáshoz hasonlóan azokat tekintette cigánynak, akiket a nem cigány környezet annak tart. Az összeírás nem lehetett száz százalékos. Az adatok elemzése során azzal feltevéssel élünk, hogy az összeírás hibája 5 százalékos volt. Az 5 százalékos hibával számolva a cigány háztartások száma 107.833 és a cigány népesség száma 468 000, kereken félmillió volt. Az 1971-es kutatás idején a cigányok létszáma 320 ezer volt. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A kínaiak úgy mondják, hogy: "Aki nem látta a Nagy Falat, az nem is járt igazán Kínában". 1949-től a Népköztársaság kormánya teljesen helyreállította a Nagy Fal egy szelvényét a Pataling környéki hegyekben — főként a külföldi látogatók csodálatára. A Nagy Fal kínai nevének szó szerinti fordítása: "A tízezer li hosszú fal". A kifejezés nagy kiterjedésére, semmint pontos hosszára utal (1 li 570 méternek felel meg). Légvonalban mérve Sanhajkuantól Csiajükuanig, Kanszu tartomány északi részéig kb. 3000 km hosszú, ha azonban hozzávesszük teljes kiterjedését összes kanyarulataival, hossza csaknem eléri a 6500 km-t. A valamikori katonai főútvonal elsődlegesen védelmi rendszernek épült, teljes hosszában egymást sűrűn követő megfigyelő- és őrtornyokkal. A katonák ezeken az őrpontokon füstjeleket használtak külső veszély esetén. Építtetőinek célját a kínai mondás szimbolizálja: "A nagy fa felfogja a szelet." Valódi célját, a birodalom védelmét azonban sohasem sikerült maradéktalanul teljesítenie. A Nagy Falat méltán hívják a világ leghosszabb temetőjének. Csak egyetlen év során Csin Sihuang császár 300 ezer katonát és 500 ezer parasztot küldött a Fal építésére, s később a császár még több embert ítélt erre az elviselhetetlenül kemény munkára, amelyet gyakran csak az ott dolgozók fele élt túl.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A SI nevű nemzetközi mértékegység-rendszerben (SI a francia Système Internationale [d'Unités] elnevezés rövidítése) a mértékegységek többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, szorzót jelentő előtaggal (prefixummal) kell képezni. Ezeket foglalja össze az alábbi táblázat.
* a deka rövidítése a mindennapi életben inkább dk (dkg = dekagramm)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Klasszikus matematikai művek Püthagorasz: Aranyversei (M. kiadás: Hermit Könyvkiadó, Miskolc) Eukleidész: Elemek (16 könyv), i. e. 300 körül Diophantosz: Aritmetika (13 könyv), 300 körül Brahmagupta: A világegyetem magyarázata (20 kötet) 628 – Asztronómiai értekezés, 665 Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi: Al-dzsbr (Algebra), 830 G. H. Hardy, Edward M. Wright, Andrew Wiles: Bevezetés a számelméletbe, 1938
Ajánlott kortárs irodalom Bárczy Barnabás: Számtan, 1962 Császár Ákos: Valós analízis Tankönyvkiadó Budapest, 1983 Gyarmati Edit, Turán Pál: Számelmélet, Tankönyvkiadó. Bu-dapest, 1973 Lovász László: Algoritmusok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978 Mérey Gyula: Számtan, 1914 Mocnik Ferencz: Számtan, 1907 Rényi Alfréd: Dialógusok a matematikáról, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965 Sárközy András: Számelmélet és alkalmazásai, 1978 Szimeonov Todor, A számok, Változó Világ, Budapest, 2019
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
13. nyugdíj – Akkor a társadalom! Államkapitalizmus vagy köztulajdon
|
Az Európai Unió intézményi válsága
|
|
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2024 |