A VVM javaslata

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

A lakáshoz való jog, a munkához való joghoz hasonlóan, az élethez való jog szerves része.

Biztosak lehetünk abban, hogy egyszer – reméljük, már nem a távoli jövőben – majd úgy tekintenek egy család kilakoltatására, mint ahogy most egy ember megcsonkítására. Azt hisszük, hogy a halálbüntetés eltörlésével a barbárság utolsó csökevényét is kigyomláltuk civilizált világunkból, ugyanakkor jogszerűnek elfogadjuk családok megfosztását lakásuktól, a mások legközönségesebb, sokszor eleve igazságtalan anyagi érdeke miatt.

A lakást az embertől elvehető árunak tekinteni mélységesen barbár, emberellenes magatartás, és még inkább áll ez arra a társadalmi rendszerre, amely ezt elfogadja. Ilyen rendszerben előbb-utóbb elfogadhatóvá válhat, hogy egy ember veséjére vesz fel kölcsönt a banktól.

Ha emberi módon emberi civilizációban akarunk élni, akkor igazi forradalmat kell végrehajtani ebben a kérdésben, és a következő alapelveket kellene meghirdetni:

Minden embernek joga és kötelessége, hogy emberhez méltó lakása legyen.
A társadalomnak joga és kötelessége ezt szabályozni és elősegíteni.

A lakás megoldásának kerete – az egészségbiztosítás analógiájára szervezett – egységes lakásbiztosítás, amelyet egy Lakásbiztosítási Alap működtet.

A lakásbiztosítási viszony az ember születésével veszi kezdetét, és élete végéig folyamatosan fennáll. A lakásbiztosítás pénzszámlát és lakásleltárt tartalmaz. Mind a kettő üresen nyílik meg. (A „babakötvény” mintájára az állam a lakásbiztosítást egy kisebb összeggel nyithatná meg, a Lakásbiztosítási Alap helyzetének függvényében.) Meghatározott korig az új lakásbiztosított (a gyerek) vagy annak szülei, rokonai és mások önkéntes befizetéseket teljesíthetnek. Később (például 18 éves kor után, de munkába állás után mindenképp) kötelező lenne egy ésszerű előtakarékosság.

Szabadon választott időpontban a biztosított, fennálló számlaegyenlege, a Lakásbiztosítási Alap által számára törvényileg biztosított kölcsön, esetleg egyéb kölcsönök alapján megvásárolhatja első lakását. Ettől a pillanattól kezdve viszont a biztosított köteles tényleges lakásbiztosítást fizetni, és egyben a kölcsöneit törleszteni.

Fontos feltétel lenne, hogy a lakásbiztosított lakása eladásából származó összeget, illetve annak egy célszerű részét köteles lenne befizetni lakásbiztosítási számlájára, a későbbi lakásvásárlás céljára.

Ebben a rendszerben tehát minden felnőtt ember rendelkezne saját lakással, vagy annak megteremtéséhez szükséges anyagi lehetőséggel. Ennek a rendszernek az eredményes és biztonságos működését hosszú távon a lakásbiztosítottak teherviselése biztosíthatja. Ez indokolatlanná tenné egyéb közpénzek felhasználását, de egyúttal indokolatlanná tenné a különféle általános ingatlanadókat.

A lakáshoz való joggal kapcsolatos koncepció elfogadása bizonyosan jelentős hatással lenne a lakásépítésre és az urbanizációra, ezért fontos lenne még a részletes kidolgozás időszakában olyan további elveket megvizsgálni, mint a kertes házhoz való jog, vagy a kerttelepüléshez való jog.

Budapest, 2003. január
 

Változó Világ Mozgalom

Ajánlott irodalom

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Angyal Pál: Felségsértés. Királysértés. Hűtlenség. Lázadás. Hatóságok büntetőjogi védelme, 1937

Balog Iván ea: A hatalom humanizálása (Tanulmányok Bibó István életművéről), 1993

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül, 1983

Gyapay Dénes: Olaszország, 2006

Huotari Juhari: Finnország, 2005.

Pintér Attila: Görögország, 2005.

Szűcs R. Gábor: Dánia, 2003.

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu