A számok enciklopédiája

A számok világa

Szám-blog

BJMT

Unsolved problems

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Beszélgetések az Új Kertben

666 – 666 a 36-odik háromszögszám, vagyis az első 36 darab pozitív egész szám összege. 666 nem prímszám (osztható 2-vel, 3-mal és 111-gyel). A 666. prímszám a 4973. A 666-os szám. Egyes vallásos számmisztikusok szerint a 6-os az ember és a föld száma, a Bibliában is a gonosz jele vagy száma: a Jelenések Könyvében ez a szám a fenevad száma, emberi szám  (Jelenések Könyve, 13:18), amely a hiábavaló földi, emberi gondolkodást jeleníti meg. Ellentéte a Szentháromság (777) száma.

777 – Egyes vallásos számmisztikusok szerint a Szentháromság, a tökéletesség jele.

Googol – A googol a 10¹⁰⁰ szám neve, ami az 1-es számjegyből és az azt követő száz darab 0-ból áll. A szám a nevét 1938-ban kapta a kilencéves Milton Sirottától, aki Edward Kasner amerikai matematikus unokaöccse volt. Kasner a nevet Mathematics and the Imagination („A matematika és a képzelet”) című könyvében mutatta be. A googol „nagyjából” egyenlő 70 faktoriálisával, és a prímosztói csupán a kettő és az öt. Binárisan ábrázolva 333 biten lehetne leírni. A matematikában a googolnak nincs különösebb jelentősége és nincs lényegesebb felhasználási módja sem. Kasner arra használta, hogy bemutassa a különbséget a végtelen és egy elképzelhetetlenül nagy szám között, és ilyen módon matematikaoktatásban használható. A googol leírható hagyományos formában is:
1 googol = 10¹⁰⁰ = 10 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000
A Google internetes keresőrendszer neve a googol számból ered, ezzel is mutatva a cég indíttatását a hihetetlen nagy internetes keresőmotorba foglalása iránt.

Googolplex – A googolplex Edward Kasner meghatározása, ez a legnagyobb saját névvel rendelkező szám: leírásakor az első egyes számot googol darab nulla követi, más formában egyenlő „tíz a googolodikonnal”. Mivel a googol nagyobb, mint az ismert univerzum részecskéinek száma (ez becslések szerint 10⁷² és 10⁸⁷ közé eshet), ezért ezt a számot az univerzumunkban lehetetlen tízes számrendszerben leírni: ha az univerzumunk minden anyagát papírrá és tintává változtatnánk (vagy éppen lemezmeghajtókká vagy számítógépes memóriává), akkor sem lenne elég ahhoz, hogy leírjuk.

Ajánlott irodalom

Klasszikus matematikai művek

Püthagorasz: Aranyversei (M. kiadás: Hermit Könyvkiadó, Miskolc)

Eukleidész: Elemek (16 könyv), i. e. 300 körül

Diophantosz: Aritmetika (13 könyv), 300 körül

Brahmagupta: A világegyetem magyarázata (20 kötet) 628 – Asztronómiai értekezés, 665

Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi: Al-dzsbr (Algebra), 830

G. H. Hardy, Edward M. Wright, Andrew Wiles: Bevezetés a számelméletbe, 1938

Ajánlott kortárs irodalom

Bárczy Barnabás: Számtan, 1962

Császár Ákos: Valós analízis Tankönyvkiadó Budapest, 1983

Gyarmati Edit, Turán Pál: Számelmélet, Tankönyvkiadó. Bu-dapest, 1973

Lovász László: Algoritmusok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978

Mérey Gyula: Számtan, 1914

Mocnik Ferencz: Számtan, 1907

Rényi Alfréd: Dialógusok a matematikáról, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965

Sárközy András: Számelmélet és alkalmazásai, 1978

Szimeonov Todor, A számok, Változó Világ, Budapest, 2019

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Kezdő oldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

Változó Világ, 2023