A magánkönyvtárak világa

Beszélgetés egy könyvgyűjtővel

Bárdos András a legnépszerűbb televíziós személyiségek egyike. Az ELTE-n szerzett magyar-történelem szakos diplomát. Pályáját sportriporterként kezdte, később ismert hírműsorokban működött közre. Jelenleg az RTL Klub "Akták", a Híradó és az "Este" műsorait vezeti. Fanatikus futball-szurkoló – volt. Ma már inkább utazni szeret és jó filmeket nézni. Azt azonban kevesebben tudják, hogy megszállott könyvbarát is.

– Helyesbítek: nem nevezném magam egyszerű könyvbarátnak. Szenvedélyes olvasó és gyűjtő vagyok.

– A VII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon találkoztunk. Láttam milyen érdeklődéssel követte a standok kínálatát. Honnan ez a könyvek iránti vonzalom?

– Könyvszerető családba születtem. Apám Bárdos Pál és anyám Fenakel Judith íróemberek.

– Mi volt gyermekkora maradandó könyvélménye?

– Érdekes: kiskoromban apám nem mondott gyermekmeséket nekem. Esténként Arany János balladáit olvasta fel. Így ismerkedhettem meg ezzel a csodálatos irodalmi nyelvezettel, amelyből ma is sokat merítek. Később belenőttem az izgalmas indián történetekbe, mindent elolvastam ami akkoriban a Delfin-sorozatban elérhető volt. Szerettem May Károly és Cooper izgalmas kalandregényeit. Úgy 12-14 éves koromban a színház kötötte le a figyelmem. Az évek során így lettem a könyvek terén "mindenevő". Ma már egy hét-nyolcezres magánkönyvtár büszke tulajdonosa vagyok.

– Meghatározó könyvélménye kedvens szerzői?

– Nehéz a választás. Megemlíthetem Kunderát, a mai latin-amerikai szerzőket és Szolzsenyicint. Kunderát még a nyolcvanas években szamizdatban olvastam. Akkor még nem tudtam mennyi ebben a művészi élmény és a politikai reveláció. Azóta többször is újraolvastam és megbizonyosodtam arról, hogy igazi, nagyszerű irodalom.

– Ilyen családi környezetben nem gondolt arra, hogy maga is tollat ragadjon?

– Talán valamikor kamasz koromban. De anyám, aki mindenkor szigorú kritikusom volt – úgy emlékszem – nem volt igazán elragadtatva a produkciómtól.

– Az "Akták" elnevezés írásbeli dokumentumokra utal. Szándékoznak-e az adásban elhangzottakat folyóiratban megjelentetni vagy önálló publikációként kiadni?

– Sokszor felmerült már ez az ötlet, de mindmáig nem jutott el a megvalósításig.

– Van-e visszajelzés a nézettségi mutatókban arról, hogy az Akták-sorozatban mi nyerte meg leginkább a nézők tetszését?

– Sajátos módon nem annyira a politikai témák. Azok az adások a legnézettebbek, amelyek emberi konfliktusokat mutatnak be. Olyanokat, amelyekkel a néző a saját sorsán keresztül is azonosulni tud. Egy-egy ilyen műsort télen 1,5-2 millió, nyáron egymillió ember követi.

– Évek óta tanítással is foglalkozik, jelesül a Színművészeti Főiskolán. Mi köti le inkább tanítványai érdeklődését?

– Jelenleg két osztálynak adok elő "műsorvezető-szerkesztő, adásvezetői" kurzusokat. Nagy általánosságban azt látom, hogy ezek a fiatalok bizony kevesebbet olvasnak. Viszont az elektronikus információ, az internet révén jobban tájékozódnak, többet tudnak a világról.

– Egy kérdés erejéig még térjünk vissza a Könyvfesztiválhoz. Itt került megrendezésre az Olvasás Éve konferencia, ahol az angol akció tapasztalatait ismertették. A sikeres kampány során többek között neves sztárokat kértek fel, hogy a TV nyilvánossága előtt beszéljenek könyvélményeikről. A cél, hogy az embereket meggyőzzék az olvasás öröméről. Játszunk el a gondolattal: ha hasonló szerepre kérnék fel mit mondana a kamerák előtt?

– Nagyon meg kellene gondolnom. Meggyőződésem ugyanis, hogy felnőttkorban már nagyon nehéz formálni az emberek ízlését. Állítom, hogy az indíttatást mindenkinek kisgyermekkorban kell megkapnia a családban. A szülők felelőssége, hogy jó pillanatban, a gyermek érettségének, érdeklődési körének megfelelő könyvet adjanak kézbe. Ezt igazolja a saját példám és ezt a gyakorlatot próbálom én is követni saját gyermekeimmel.

– Végezetül ismét a hobbikról. Tényleg semmi foci? Hiszen köztudott volt egy ismert fővárosi klubhoz való kötődése.

– Egy éve már nem járok meccsekre. Ez már nem futball az én fogalmaim szerint. Viszont változatlanul szeretek utazni, mégha olyan közeli fővárosokba is mint Bécs vagy Prága. Mindig örömet okoz, ha jó filmeket nézhetek. Utóbb szerencsém is volt: rövid idő alatt egy Scorsese és egy Milos Forman film-premier is volt. Szabadidőmben pedig továbbra is lelkesen vadászok könyvritkaságokra az antikváriumokban. Olyan kincsekre, amelyekkel tovább bővíthetem könyvgyűjteményemet.

Tausz Anikó

VÁLTOZÓ VILÁG 34.

Dánia

K R M

HirdetésX

Beszélgetések az Új Kertben

Mutasd meg a könyvtáradat, megmondom ki vagy!

A könyv érték, szellemi és anyagi értelemben egyaránt. A modern társadalomban ez még inkább érvényes. Abban egy komoly, különösen egy sikeres ember számára nem elég számon tartani néhány kedvenc, vagy éppenséggel divatos könyvet. Fontos tartozéka a lakásnak egy megfelelő magánkönyvtár.

A művelt, érték- és teljesítményorientált polgári társadalom szigorú követelményeket támaszt mindenkivel szemben. Magánkönyvtárunk mérete is, minősége is sokat elárul múltunkról és jövőnkről. Arról, hogy honnan, milyen kulturális poggyásszal jövünk, és hová tartunk, milyen szellemi talajra akarunk és tudunk támaszkodni.

Érdemes tudni – és szem előtt tartani –, hogy az igazi gazdagság többféle tőkéből képződik. A leglátványosabb pénztőke és a legdiszkrétebb kapcsolati tőke mellett, egyenrangú összetevője minden igazi gazdagságnak a kulturális tőke.

Kulturális stúdiónk különleges szolgáltatásával segít létrehozni az igényeinek és társadalmi státuszának leginkább megfelelő házi könyvtárat.

A feladatot bármilyen keretből megoldjuk, de komplex felmérés alapján annak optimális mértékére is adunk tanácsot.

Kiegészítő szolgáltatások:

meglévő könyvtár felülvizsgálata, selejtezés,
könyvtárbútor-tervezés, -szállítás,
cd-, cd-rom-, dvd-könyvtár kialakítása,
audió-, videó- és számítógépes eszközök kiválasztása, szállítása,
a könyvtár számítógépes feldolgozása,
könyvtárfejlesztési program összeállítása.

Hirdetés X

Könyveim száma otthon

survey solution

Ez a szavazás 2013. augusztus 21. és október 26. között a portál összes oldalán volt látható. Azóta a szavazás itt, illetve a Szavazz! oldaln folytatódik.

Érdemes komplex vizsgálat tárgyává tenni a kéziratokat, hogy teljes képet kaphassunk a XVIII. századi kollégiumi irodalomról – s ami alapja ennek, a kollégiumi diákkultúráról. A XVIII. század második feléből, a XIX. század első feléből szép számmal maradtak ránk verses kéziratok és énekeskönyvek. Számarányairól elég annyit megjegyezni, hogy Stoll Béla 1963-ban megjelent kézirat-bibliográfiájában közel 900 kézirat adatait közölte, amelyben benne vannak ugyan a katolikus könyvtárakban őrzött szövegek is, hozzá kell tenni azonban, hogy mind a mai napig bukkannak fel újabb kéziratok magánkönyvtárakban, antikváriumokban és nyilvános könyvtárakban...

Református kollégiumi irodalom és kultúra... (Nagy Júlia)

Az olvasó táblabíró

Középosztályi műveltség a 19. század végén

A szegényes, valamint a kifejezetten gazdag nemesi bibliotékákat egyaránt bemutatva végül megállapította, hogy a köznemesek zöme, lévén, hogy még a 18. század végén is írástudatlan volt, lényegében nem tartott otthon könyveket. Miután azonban a könyv ekkortájt már viszonylag olcsó portékának számított, lényegében csak az egyéni mentalitás, a szellemi igényesség szabta meg, hogy az írástudók közül viszont ki mennyi könyvet vásárol és mekkora könyvtárat tart fenn. A nemzedékről nemzedékre öröklődő, sőt az oldalági rokonok közt is folytonosan vándorló nemesi könyvtárak általa feltárt állománya arról győz meg, hogy mindenekelőtt a jog és a történelem iránt mutatkozott akkoriban különösen élénk érdeklődés, a szépirodalom ugyanakkor alig vonzotta a nemesi olvasókat.

Gyáni Gábor

Győr vázlatos története a két világháború között

A városi könyvtárnak 1938-ban 198 beiratkozott olvasója volt, ami meglehetősen kevés. Ellenben egy 1934-es összeírás szerint Győrött 5325 magánkönyvtár létezett 143.785 kötettel, így egy-egy magánkönyvtár átlagosan 169 kötettel rendelkezett...

Honvári János

I. T.

országgyűlési képviselő vagyonbevallásából

Ingóság: magánkönyvtár kb 12 ezer kötet, folyamatosan bővül

Értékpapír: ÉMÁSZ Rt. 190 ezer forint értékű részvény, ÉDÁSZ, 60 ezer forint részvény.

Takarékbetét: Erste Bank Garas Betétjegy 1 170 ezer forint

Pénzintézeti számla köv: OTP 2 836 000, 1836 USD

Egyéb: a részvényeket kárpótlási jegyért vette

Jutattás: 2000-ben P210-es számítógép tartozékokkal.

Ajándékok: 2 könyv 11 ezer forint, színházjegyek 8000, 10 liter pálinka 8000, vadhús 6000, 10 darab pisztráng 5000, könyvek 8000, vadhús 7000, hat üveg bor 3000, 10 darab pisztráng 5000, 2 darab tőltőtoll 5600, Opera belépő 16000, 5 üveg aszu 3000, vadhús 6000

Ajánlott irodalom

A VÁLTOZÓ VILÁG

köteteinek nagy része megvásárolható az ország két legnagyobb könyvkereskedőjénél online, ingyenes átvétellel az általad kiválasztott könyvesboltban vagy házhozszállítással.

Libri

Líra

A kiadónál az összes cím is megrendelhető, akár személyre szabott változatban. Hála a digitális nyomtatásnak, az éppen elfogyott címek is kaphatók rövid határidővel.

Kiadó

A kultúra világa - A képzőművészetek/A zene/A színház és a film, 1960

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Cox, George William: Görög regék, 1991.

Csirszka János: Élményterápia, 1993

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hamilton, Edith: Görög és római mitológia, 1992.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.