A magyarországi romák - Változó Világ 31.

Áldozatok vagy a maguk sorsának rontói? Sok gyermeket szülnek és korán halnak. Büszkén őrzik szokásaikat, értékrendjüket, de folytonosan összeütközésbe kerülnek emiatt is a nem-roma társadalommal, gyakran azok törvényeivel. Rendkívüli érzékenység alakult ki közöttük évezred alatt ahhoz, hogy gyorsan kialakítsák az életminimumhoz szükséges feltételeket, de lakásaik, életkörülményeik tömegeikhez igénytelenek. Az évezred alatti kiszorítottság a túlélés művészetét fejlesztette ki bennük, de ezért nehezen is igazodnak ma már a többségi társadalomhoz...

Így folytathatnánk az európai roma társadalom jellemzőinek csokorba szedését, mi, akik szeretnénk segíteni nekik, akik egyetértésben, szeretetben akarunk együtt élni velük.

Az, hogy egyáltalán tudományosan megalapozott mondatokkal beszélhessünk a romákról, egy szociológus-kutatócsoportnak köszönhető. Akik már 1971-ben, majd 1993-banátfogószemléletű kutatásba kezdtek és a nehézségek ellenére azt befejezték. És az, hogy ezek a kutatások megindultak és hogy határozott eredményeket hoztak, egy személynek köszönhető: Kemény Istvánnak. Aki, hol kevesebb, majd erősebb akadémiai támogatottsággal személyes ügyének tekintette, hogy a társadalom elesettjeivel foglalkozzon akkor, amikor – sem a szovjet rendszerben, sem Nyugat-Európában – nem dívott a szegények tudományos vizsgálata. Aki, hol kevesebb, hol – csak az utóbbi években – több akadémiai és politikai támogatással kutatta a hazai roma társadalom sorsát. Amikor (1971) még sem Európában, sem itthon oda sem figyeltek vezetőink e feszítő társadalmi konfliktusokra és e sokszínű, érdekes, oly sok elesettségével is szeretetre méltó emberi közösségre.

Most, 1998-99-ben a kutatás fordulóponthoz érkezett. Köszöntjük az úttörőket, akinek eredménye itt olvasható. És felszólítjuk a roma társadalom vezetőit: tartsanak velünk! Mert most már látjuk: csak együtt megy tovább...

Glatz Ferenc

KISEBBSÉGEK A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

Ajánlott irodalom

Bari Károly: Tűzpiros kígyócska. Cigány népköltészet - Gondolat, 1985.

Bari Károly: Az erdő anyja. Cigány népmesék és néphagyományok - Gondolat, 1990.

Bari Károly: Cigány folklór I-IX. CD: BK 001-B010. - Magánkiadás, 1990.

Csalog Zsolt: A cigánykérdés Magyarországon 1980 előtt. In: Bibó István Emlékkönyv - Századvég, Budapest, 1991.

Csalog Zsolt: Kilenc cigány - Móra, 1976.

Erdős Kamill cigánytanulmányai. Szerk.: Vekerdi József - A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai 78. Békéscsaba, 1989.

Sir Agnus Fraser: A cigányok - Osiris, Budapest, 1996.

Havas Gábor: A Baranya megyei teknővájó cigányok. Korábbi cigány foglalkozások. Foglalkozásváltási stratégiák különböző cigány közösségekben. In: Cigányvizsgálatok - Művelődéskutató Intézet. Budapest, 1982.

Havas Gábor: A cigány közösségek történeti típusairól - Kultúra és közösség, 1989.

Kemény István-Rupp Kálmán-Csalog Zsolt-Havas Gábor: Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó, 1971-ben végzett kutatásról - MTA Szociológiai Kutató Intézetének kiadványai. Budapest, 1976.

Kemény István (összeállító): A cigányok Magyarországon - MTA Budapest, 1999.

Kovalcsik Katalin (szerk.): Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből - BTF-IFA-MKM, 1998.

Réger Zita: Utak a nyelvhez - Akadémiai Kiadó, 1990.

Sárosi Bálint: Cigányzene... - Gondolat, 1971.

Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene - Püski, 1996.

Michael Sinclair Stewart: Daltestvérek - T-Twins Kiadó, MTA Szociológiai Intézet, Max Weber Alapítvány, 1994.

Szuhay Péter-Baráti Antónia: Képek a magyarországi cigányság 20. századi történetéből: "A világ létra, melyen az egyik fel, a másik le megy." - Néprajzi Múzeum, Budapest, 1993.

Szuhay Péter: A magyarországi cigányok kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája - Panoráma, Budapest, 1999.

Vajda Imre (szerk.): Periférián. Roma szociológiai tanulmányok. Kérdések és válaszok - Ariadne Alapítvány, 1997.

Vekerdi József: A cigány népmese - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.

Vekerdi József: A magyarországi cigány kutatások története - Debrecen, 1982.

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A kötet szerzői

Kemény István (1925) szociológus, a szocilógiai tudomány doktora. Legfontosabb kutatásai: társadalmi rétegződés Magyarországon (1963–1966); a magyarországi szegény népesség (1969–1972); a gazdasági vezetők magatartása (1969-1970); a magyarországi cigány népesség (1970–1972); a magyarországi roma népesség (1993–1994); informális gazdaság a roma népesség körében (1997–); roma gyermekek integrációja és elkülönítése a közoktatásban (1999–). A társadalmi rétegződésről, a szegényekről, a gazdasági vezetőkről, a munkásokról és a romákról szóló jelentős könyvek szerzője. 1978 januárjától 1990 szeptember végéig a párizsi École des Hautes Etudes en Sciences Socialban volt kutató. Témája a kelet-közép-európai társadalmak összehasonlító elemzése és ezen belül a magyar társadalom kutatása volt. Párizsban publikálta Ouvriers hongrois (1985) című és Magyar munkástanácsok 1956-ban című munkáit. Szerkesztette Bibó István Összegyűjtött műveit (I-IV. 1981–84), Kende Péterrel a Magyar Füzetek-et, és számos tanulmányt tett közzé francia, angolszász és német folyóiratokban és kiadványokban.