A VVM állásfoglalása

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

Az „írországi” nemtől hangos Európa. Ez meggyőző példája annak, hogyan tud egy valós tény eltakarni a lényegeset. Érdemes elgondolkozni azon, hogy valójában ki mondott nemet? Írország? Vagy talán a szóhoz engedett egyetlen nép? Ugye más üzenete van annak, hogy „26 tagország igent mondott, egyedül Írország mondott nemet”; és más üzenete van annak, hogy „Egy nép véleményét kérdezték meg, és az nemet mondott, másképpen fogalmazva: a népek szavazásánál az eredmény 100% nem”. Azon is érdemes elgondolkozni, hogy vajon 26 ország „politikai elitjének” 26 igenje a levitézlett „európai alkotmány” alig kozmetikázott változatára mit jelent. Ehhez idézzük fel, hogy az eredeti változatot is népi nem temettette el, az akkor is igent mondó elitek komoly bosszúságára. Nem az elitek mentségére szól, de a képhez hozzátartozik, hogy az elitek igenjei nem egyformák. Voltak igen lelkes, szinte 100%-os igenek, és akadtak szinte botrányos, egyes ellenzéki pártok kétes „meggyőzésével” összehozott többségek. És végül akad még 1-2 renitens elit, amely különösen most, az írországi nem után lehet olyan „bátor”, hogy további nemmel hazardírozzon magának egy kedvező alkupozíciót.

A legfontosabb kérdés végül is az, hogy miért mondott nemet egy nép a Lisszaboni szerződésre? Ezt még senki nem tudja, állítja többek között a kérdésben a legilletékesebb: az ír miniszterelnök, és legalább októberig kér haladékot kollégáitól, hogy erre válaszolhasson. Rendben van, ezt nem tudhatjuk. De tudja valaki, hogy mi az, hogy Lisszaboni szerződés? Az uniós külügyminisztériumok illetékes szakemberei azt állítják, hogy ők tudják, és hogy bárki, aki kíváncsi erre, tudhatná. Azért azt az egyet nem szabad állítani, hogy a nép nem lenne kíváncsi a sorsát befolyásoló dokumentum tartalmára. Nem lehet kétségünk, hogy a népet mindenféle érdekek, pártok, mozgalmak stb. informálják és dezinformálják, kedvük szerint, de ha lenne a nép számára valós és meggyőző tartalom, alig ha lenne képes bármilyen dezinformáció és manipuláció elzárni a tartalom útját a nép többségéhez.

A lényeg az, hogy a Lisszaboni szerződésben a politikai elitek és az eurobürokraták számára valóban tengernyi tartalom van, de a népek számára szemernyi sem akad.

Miért tartunk itt? Feltehetőleg azért, mert amorf eszmék, amorf programok és amorf erők töltik ki az európai teret. Bízni kell, hogy hamarosan nagyszerű eszmék, reális programok és új nyugodt erők felszínre kerülnek, és megnyerik a népeket Európa további építéséhez.
 

Budapest, 2008. június

Változó Világ Mozgalom

Mások állásfoglalásai, véleménye

Az Európai Unió jövőjét nem lehet a népek akarata ellenére megtervezni.

Június 12-én az ír nép referendumon utasította el a lisszaboni szerződést. Az Attac felhívja a különböző európai kormányokat, hogy tartsák tiszteletben ezt a szuverén döntést. Katasztrofális lenne, ha az európai kormányok ismét hátat fordítanának a népi véleménynek. Ez az eredmény, akár a 2005 május 29-i franciaországi, vagy a 2005 június 1-jei hollandiai, bizonyítékát adja annak hogy a jelenlegi európai uniós építési folyamatnak semmiféle népi legitimitása nincs.

Az Európai Unióban egyedül az íreknek volt joguk, hogy referendumon fejtsék ki véleményüket. A franciákat megfosztotta ettől a joguktól a köztársasági elnök azon döntése, amellyel parlamenti útra terelte a ratifikálást. Pedig, saját megalkotóinak véleménye szerint is, ez a szöveg a 2005-ben elutasított szerződés másolata. Ami ismételten megerősíti az Európai Unió neoliberális orientációját.

Az írországi népszavazás eredménye alkalmat kell hogy adjon az európai építésről szóló nagy vitára. Az európai Attac-mozgalmak hálózata követeli, hogy egy új európai szerződést dolgozzanak ki, méghozzá az európai polgárok által közvetlenül választott alkotmányozó gyűlés révén és azt minden tagállamban referendumon kelljen elfogadtatni. Egy demokratikus Európát akarunk, amely megfelel a szociális, ökológiai követelményeknek és szolidáris a Dél országaival. Európa jövőjét nem lehet a népek háta mögött építeni, csak céljaik és akaratuk tiszteletben tartásával.

Attac France, Montreuil, 2008. június 13.

Ajánlott irodalom

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Angyal Pál: Felségsértés. Királysértés. Hűtlenség. Lázadás. Hatóságok büntetőjogi védelme, 1937

Balog Iván ea: A hatalom humanizálása (Tanulmányok Bibó István életművéről), 1993

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül, 1983

Gyapay Dénes: Olaszország, 2006

Huotari Juhari: Finnország, 2005.

Pintér Attila: Görögország, 2005.

Szűcs R. Gábor: Dánia, 2003.

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu