1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|
|
|
Támogatásod? |
A számok enciklopédiájaSzámok | Mennyiségek | Törvények | Számtan | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
![]()
Egyéni keresés
|
VÁLTOZÓ VILÁG A számok enciklopédiája ~ B ~ |
|
Kövesd a Változó Világ "VV 70. A számok" című albumát a Pinteresten! |
|
||||||||||
|
|
Bővelkedő szám – Bővelkedő, vagy abundáns számnak nevezünk minden olyan egész számot, amely kisebb osztói összegénél (önmagát nem számítva). Ezek tehát azok a számok, amelyekre σ(n) > 2n, ahol σ(n) az n osztóinak összege (ezúttal önmagát is beleértve). Az osztók összegének és a számnak a különbsége (más szóval σ(n) − 2n) a bővelkedés mértéke. Azon számokat, amelyeknél ez a mérték 1, kvázitökéletes számoknak nevezzük. Ezek páratlan négyzetszámok – ha vannak. A bővelkedő számokat elsőként Nikomakhosz görög matematikus definiálta i.sz. 100 körül, Introductio Arithmetica (Bevezetés az aritmetikába) című művében. Végtelen sok bővelkedő szám létezik, páros és páratlan egyaránt; többek között minden bővelkedő tökéletes szám tetszőleges többszöröse is bővelkedő. Az első pár ilyen szám: 12, 18, 20, 24, 30, 36, ... Az első páratlan bővelkedő szám a 945. Davenport 1933-ban analitikus módszerekkel bebizonyította, hogy a bővelkedő számok sorozatának van aszimptotikus sűrűsége. Erre Erdős Pál 1934-ben elegáns elemi bizonyítást adott, igazolva, hogy a primitív bővelkedő számok (olyan nem hiányos számok, amelyek minden valódi osztója hiányos) reciprokösszege korlátos. Ez indíttatta Schur-t arra, hogy Erdőst Budapest csodájának nevezze. 1998-ban Marc Deléglise francia matematikus megmutatta, hogy bővelkedő számok sorozatának sűrűsége 0.2474 és 0.2480 közé esik, ezzel eldöntve Henri Cohen kérdését, hogy eléri-e az egynegyedet. Bizonyítható, hogy minden 20161-nél nagyobb egész felírható két bővelkedő szám összegeként.
|
| |||||||
|
Klasszikus matematikai művek Püthagorasz: Aranyversei (M. kiadás: Hermit Könyvkiadó, Miskolc) Eukleidész: Elemek (16 könyv), i. e. 300 körül Diophantosz: Aritmetika (13 könyv), 300 körül Brahmagupta: A világegyetem magyarázata (20 kötet) 628 – Asztronómiai értekezés, 665 Abu Abdalláh Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi: Al-dzsbr (Algebra), 830 G. H. Hardy, Edward M. Wright, Andrew Wiles: Bevezetés a számelméletbe, 1938
Ajánlott kortárs irodalom Bárczy Barnabás: Számtan, 1962 Császár Ákos: Valós analízis Tankönyvkiadó Budapest, 1983 Gyarmati Edit, Turán Pál: Számelmélet, Tankönyvkiadó. Bu-dapest, 1973 Lovász László: Algoritmusok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978 Mérey Gyula: Számtan, 1914 Mocnik Ferencz: Számtan, 1907 Rényi Alfréd: Dialógusok a matematikáról, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965 Sárközy András: Számelmélet és alkalmazásai, 1978 Szimeonov Todor, A számok, Változó Világ, Budapest, 2019
|
|
||||||||
X |
Hirdetés X |
Változó Világ Extra
E 001
Dac a végtelennel
VVE 002
Most, valamikor
VVE 003
Apeva 2017
VVE 004
Apeva 2018
VVE 005
Sose búcsúzz
VVE 006
Apeva 2019
VVE 007
Juliádák
VVE 008
Apeva 2020
VVE 009
Az Életútmutató
VVE 010
Apeva 2021
VVE 011
Levelek
Kínából
VVE 012
Apeva 2022
VVE 013
Halljad,
világ
|
A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted: Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére: Cégek, szervezetek, intézmények részére:
Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére:
SAJÁT NAPTÁR
(1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!) Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat |
|
X |
Hirdetés X |
1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|