Az ilyen jelképes átlépéseknek végül is szokott lenni hatóereje, érzelmi és értelmi súlya. Egyáltalán nem fölösleges számot vetnünk az elmúlt évszázad vagy akár az elmúlt évezred, és - miért ne - az elmúlt kétezer év alatt megtett utunkkal, hibáinkkal, bűneinkkel. Van okunk bűnbánatra és kesergésre, megannyi okunk van hálára, örömre, vidámságra és bizakodásra.

Ezzel együtt érdemes újra elgondolkozni magán a páratlan alkalmon: azon túl, hogy örülhetünk a ritka szerencsének átlépni egy évezredből egy másikba, nincs-e éppen itt az ideje az időszámításunk reformjának?

Világunk visszafordíthatatlanul a globalizáció felé halad. Ez remélhetőleg valóban az eddigieknél szebb, békésebb világ lesz, amely egyben és a lényeget tekintve sokszínű, multikulturális, nyitott, innovatív - és nem mellékesen: szekularizált - világ lesz. Ma még elképzelhető, de már ma sem igazán elfogadható, holnap pedig bizonyára elképzelhetetlen is lesz, hogy ezt az új világot a sok kultúra közül valamelyik kizárólagos módon eluralja, jelképezze.

Ez az élet bármely területére vonatkozik, vonatkozik az időszámítás rendszerére is. Itt viszont nem csupán az a gond, hogy mind a mai napig nagy sok országban saját hagyományos időszámítás van érvényben vagy él párhuzamosan. Az is megoldhatatlan gond, hogy a mi keresztény időszámításunk eredendően kötődik a keresztény vallás alapjaihoz, mai szófordulattal mondva: „túlideologizált”. Másrészt, az évhossz pontosságán kívül szinte semmilyen más előnnyel nem rendelkezik. Maga a kiindulópontja sem pontos: a kérdés szakavatott ismerői gyakorlatilag egyetértenek abban, hogy Jézus több évvel korábban született (mondjuk így: Krisztus előtt 7-ben).

Érdemes gondolnunk arra, hogy - bár messze vagyunk bizonyos elemi morális és modernizációs elvárások teljesítésétől és igen sok a hibánk és a bűnünk - mégis büszkék lehetünk arra, hogy éppen a mi évszázadunk nemzedékei rakták le az egységes világ gazdasági, politikai, kulturális, kommunikációs stb. alapjait. Talán meg is érdemelnénk, ha ezt beépítenénk, bekódolnánk az új világ új időszámítási rendszerébe. Lehet-e alkalmasabb kezdő időpont erre, mint az Egyesült Nemzetek létrejötte, azaz 1945?

Nos, ha ezt elfogadnánk, akkor egy olyan új időszámítást kezdhetnénk, amely senkinek az érzékenységét nem sérti, amely egyaránt semleges minden vallással és minden eszmei és reális mozgalommal szemben.

Természetesen, egy ilyen időszámítási rendszer-váltás rendhagyó vállalkozás lenne. Optimális esetben 10-20 év kellhet az elképzelés kiérleléséhez és keresztülvételéhez és legalább ennyi a föld lakosságának felkészítésére, de így is reális remény lehet arra, hogy az Egyesült Nemzetek alapításának százéves évfordulóját már úgy ünnepelhetjük meg, hogy azt mondjuk: „Ma, az Egyesült Nemzetek századik évében...”

A fenti elképzelések és gondolatok távolról sem újak. Szinte mindegyikük ilyen vagy olyan formában már felmerült. Időszámítási és naptárreform-kísérletek bizonyára azóta vannak, amióta csillagászok mérik a mérhetőt. Tényleges reform viszont annál kevesebb. Ez abból is fakad, hogy egy ilyen, a hétköznapokban szinte észrevétlen tájékozódási rendszer hihetetlenül fontos szerepet játszik és mindenhez tapad. Ilyen rendszeren változtatni nem könnyű és nem is kis felelősség. Ezzel együtt biztosak lehetünk abban, hogy az igazán egységes világ első igazán egységes időszámítása bevezetésének nagy feladata és kiváló lehetősége előttünk van. Ha erre vállalkozunk és megtesszük, akkor komoly szolgálatot teszünk ennek az új, most születő világnak.

 

A  VÁLTOZÓ VILÁG köteteinek nagy része megvásárolható az ország két legnagyobb könyvkereskedőjénél online, ingyenes átvétellel az általad kiválasztott könyvesboltban vagy házhozszállítással.

Libri

Líra

A kiadónál az összes cím is megrendelhető, akár személyre szabott változatban. Hála a digitális nyomtatásnak, az éppen elfogyott címek is kaphatók rövid határidővel.

Kiadó