VÁLTOZÓ VILÁG

VV EXTRA

MÉG TUDÁS

EMBER

KÖZÖSSÉG

VVM

 

A mai nap, részletesen  

Támogatásod?

Számít!

 

A görög mitológia istenei és isteni lényei

Mitológia | Ókor | Történelem | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Az új templomokat ledönteném, hogy értetek küzdjek, régi istenek…

Byron, George Gordon Noel, Lord, angol költő (1788-1824)

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: A világ bölcselői

A GÖRÖG ISTENEK

A görög istenek és isteni lények kisenciklopédiája

S

  

A

B

C

D

E

F

G

H

I

K

L

M

N

O

P

R

S

T

U

V

Z

 

 

Szex-öröm-erotika

 

Mitológia

 

Greek Mithology Link

 

VÁLTOZÓ VILÁG 1.

Élő vallások

 K     R     M 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 45.

Görögország

 K     R     M 

 

Vallási Útmutató és Címtár

 

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

 

 

Szalmakisz: Naiász, aki egy káriai tóban lakott, Halikarnasszosz közelében. Ez a nimfa nem járt Artemisszel vadászni, nem kedvelte a vadászat örömét. Társnői gyakran megrótták ezért, de ő nem hallgatva rájuk csak naphosszat gyönyörű haját fésülte és csodálta magát a tó kristálytiszta vizében. Egyszer Szalmakisz tavához elvetődött Hermész és Aphrodité gyönyörű fia, Hermaphroditosz. A nimfa szerelemre gyúlt iránta és megpróbálta elcsábítani a fiút, de az szemérmesen elutasította. Erre Szalmakisz cselt szőve úgy tett, mintha eltávozott volna, de csak a tavat környékező bokrokig ment, onnan figyelte titokban a fiút. Hermaphroditoszt csábította a kristályos csillogású víz, majd abban a hiszemben, hogy egymagában van ledobta ruháit és megmártózott a tóban. A rejtekéről leselkedő Szalmakiszt őrült lángolás kerítette hatalmába, mihelyt megpillantotta az ifjú meztelen testét, a tóba ugorva megragadta, s arra kérte az isteneket, hogy egyesítsék kettejük testét örökre. Kívánsága meghallgatásra talált, s a két test eggyé forrt. Ekkor Hermaphroditosz szüleihez fohászkodott, arra kérve őket, hogy a tó vize nyerjen bűvös erőt és aki férfi megmártózik vizében, férfierejét veszítse el. Hermész és Aphrodité teljesítették fiuk kívánságát és így Szalmakisz tava varázsos erejűvé vált.

Szatürosz: (Szatír) Hermész fia, hegyi, erdei termékenységdémon. Lapos, tömpe orrú, kecskefülű és szarvú, borzos hajú lény volt. Haszontalan volt és pimasz, csak a bort szerette és büntetlenül szerelmeskedett a nimfákkal. Kielégíthetetlen nemi vágyának bizonyítéka az a megszámlálhatatlanul sok utód, a Szatüroszok, amelyekkel a nimfák ajándékozták meg.

Szatüroszok: (Szatírok) Szatürosz nimfákkal nemzett fiai, erdei szellemek. Minden tekintetben apjukra ütöttek, már ami a félállati külsőt, valamint a bor és a nők élvezetét illeti. Naphosszat dáridóztak a nimfákkal, de szívesen csatlakoztak Dionüszosz féktelen kíséretéhez és a nimfák kartáncát vezető Hermészhez is.

Szeléné: Hüperión és Theia leánya, Héliosz és Éósz testvére, a hold istennője. Héliosszal ellentétben kocsiját csak két ló húzta ezért lassabban haladt égi útján, de emellett úgy is lehetett látni, hogy magányosan lovagol egyik hátasán. Ha bátyja megjelent az égen neki mennie kellett és ilyenkor az Ókeánosz partján lévő ezüstös palotájában pihente ki magát. Három nagy szerelme volt, két isten és egy halandó. A halhatatlanok közül az istenek urával, Zeusszal kelt egybe és két leányt szült neki, Pandiát és Herszét. A másik Pán volt, akitől eleinte húzódozott, de annak csellel sikerült rávennie az istennőt a nászra. Az együtt töltött éjszaka emlékére egy hibátlan állatokból álló juhnyájat ajándékozott kedvesének. Halandó kedvese Endümión volt, Zeusz és Kalüké nimfa fia. Zeusz megengedte fiának, hogy olyan halálnemet válasszon, amilyet csak akar, erre az ifjú azt kérte, hogy nyitott szemmel örökre aludjon el úgy, hogy ne öregedjen meg soha. Zeusz teljesítette fia kérését és Endümión a Latmosz-hegy barlangjában örök álomra szenderült. Így látta meg Szeléné és leszállt hozzá, sugaraival csókolgatta, de nem tudta felébreszteni és a reménytelen szerelem miatt örökké bánkódott. Azonban ha a hegy fölé ért mindig gyöngéden tekintett le az ifjúra és ezüstös fénnyel árasztotta el.

 

ZEUSZ FELESÉGE

Héra istennő feljegyzései a szerelemről

…A görög istenek valóban jó barátságban éltek a földiekkel. Halandó férfi istennőnek nemzette azt a héroszt, aki a görög akhájoknak a trójai háborút megnyerte, amely háború azért tört ki, mert egy másik halandó férfi nem a megfelelő istennőt jutalmazta Erisz aranyalmájával. Megesett, hogy egyetlen éjszaka két isten hált ugyanazzal a halandó asszonnyal. Sőt! Halandó férfi döntőbíráskodott magának az istenek királyának, Zeusznak és feleségének, Héra istenasszonynak abban a vitájában, hogy a szeretkezés vajon a férfinak vagy a nőnek nyújtja-e a nagyobb testi gyönyört…

Hát ezekről a dolgokról szólnak az istenek királynőjének, a férjéhez talán egyedül hűséges, s ami ennél is több, a csapodár férfi ágyába újra és újra szűzen befekvő Héra istennőnek – amúgy nagyon is emberi hangú – feljegyzései...

 

Szilénosz: Hermész fia, Dionüszosz nevelője és kísérője. Lófüleket és farkat viselő, pocakos, kopasz, mindig vidám és kótyagos kisöreg volt, aki részt vett Dionüszosz nevelésében a Nüsza völgyben. A bort mindig tisztán itta és ennek következtében járni is alig tudott, ezért legszívesebben szamárháton közlekedett. Dionüszosz mellett Pán, a Nimfák és a Szatüroszok társaságában is jól érezte magát. Szerette a bort, de fiatal korában még inkább a szép nimfákat, rengeteg fia született tőlük, a Szilénoszok.

Szilénoszok (Szilének) Szilénosz különböző nimfáktól született utódai, akik akárcsak a Szatüroszok buja természetű termékenységdémonok. Örökölték apjuk lófüleit és farkát, ezenkívül szívesen időztek Dionüszosz társaságában. Kedvelték a gyönyörű nimfákat, szívesen kergetőztek és szerelmeskedtek velük, soha be nem telvén a gyönyörökkel.

Szirének (helyesen Szeirének) Akheloósz folyamisten és Melpomené Múzsa leányai, asszonyfejű, de madárszárnyakkal és karmokkal rendelkező szörnyek. Hárman voltak, Aglaiophoné, Thelxiepeia és Peiszinoé. Anyjuktól gyönyörű hangot örököltek és büszkék is voltak erre a tulajdonságukra, idővel azonban elbizakodottak és gőgösek lettek. Ez odáig fajult, hogy a Múzsákkal akartak versenyezni és ki is hívták őket egy zenei párviadalra, annak ellenére, hogy anyjuk is Múzsa volt. A versenyen természetesen vereséget szenvedtek és a Múzsák büntetést szabtak ki rájuk, külsejüket félig madarakká változtatták, éneküknek bűvös erőt adományoztak és arra ítélték őket, hogy a hajósokat öldököljék. A Szirének szégyenükben egy szigeten húzták meg magukat, amelynek neve Anthemoessza volt, s amelyet Zeusz adott nekik lakásul, mert elismerte a Múzsák győzelmét és a büntetés jogosságát. Ettől kezdve, ha a Szirének hajót pillantottak meg, csábos, bűvös hangjukon énekelni kezdtek és ezzel magukhoz csábították a szerencsétlen hajósokat. Mikor az elbűvöltek partot értek megragadták és addig fojtogatták őket, míg el nem pusztultak, majd pedig kiszívták vérüket. E gyilkos kedvtelésük folytán a szigetet rothadó emberi tetemek, csontok, koponyák és kiszáradt emberi bőrök borították. Kettős természetük csodálatos hangjuk és gyilkolási hajlamuk miatt „alvilági Múzsáknak” is nevezték őket.

Szkéné: A színpadot megszemélyesítő istennő, aki feladatköréhez illően a Múzsák társnője és kísérője volt.

Szkotosz: Valószínűleg Erebosz és Nüx fia, a sötétség istene. Mikor Héliosz égi útjának végére ért és Nüx ideje jött el, Szkotosz anyját kísérve sötétséget borított a világra, amelyet csak Éósz oszlatott el hajnalban.

Szkülla: Phorküsz és Krataia leánya, hatfejű, tizenkét lábú tengeri szörny. Eredetileg szépséges leánynak született, akibe Poszeidón beleszeretett, de ezt nem nézte jó szemmel felesége Amphitrité és a leányt szörnyeteggé változtatta úgy, hogy ágyékából hat hosszú nyakon ülő kutyafejet növesztett, amelyek mindegyikében három sor éles fog ült és amelyekhez összesen tizenkét láb tartozott. Szkülla eleinte menekülni próbált előlük, de nem tudott, mert ezek a lények testének egy részét alkották. Szégyenében egy kiálló szirten lévő barlangba húzódott vissza, ahonnan a hat szörnyfej rendszeresen kicsapott, fülsiketítő üvöltés közepette és pusztította a tenger bálnáit, fókáit és a hajókon utazó embereket is. Mikor Héraklész hajózott el mellette, hazatérőben Erütheia szigetéről, Gérüóneusz marháival, Szkülla az állatokat kezdte a hajóból elragadni, mire Héraklész agyonütötte. Azonban Phorküsz feltámasztotta elpusztult ivadékát, aki így tovább is rettegésben tartotta a hajósokat és társat is kapott, az ugyancsak Héraklész marháit dézsmáló Kharübdisz személyében, aki a vele szemközti szikla alatt ütött tanyát és szedte áldozatait.

Szphinx: Tüphón és Ekhidna leánya, asszonyfejű és keblű, oroszlántestű, madárszárnyú szörnyeteg. Szphinx a Thébai közelében fekvő Szphingiosz-hegyen élt, rettegésben tartva a várost. Minden arra járónak egy kérdést tett fel, amire a Múzsák tanították, s amely így hangzott: „Mi az, ami reggel négy lábon jár, napközben két lábon, este pedig hármon - de négy lábon is, hármon is lassabban és ügyetlenebbül, mint amikor kettőt használ?” aki a rejtvényt nem tudta megfejteni, azt kegyetlenül szétmarcangolta. Végül a Szphinx kérdését Oidipusz fejtette meg, ezzel megmentve a várost, amelynek már így is sok lakója esett áldozatul. A megfejtés az ember volt, aki négykézláb és öregkorában bottal - mint harmadik lábbal is lassabban jár mint két lábon. A Szphinx hallván a helyes választ levetette magát a szikláról, mert az volt a sorsa, hogy a rejtvény megoldását nem élheti túl.

Sztüx: Ókeánosz és Téthüsz leánya, a legidősebb Ókeánisz, Pallasz felesége, az ő nevét viselő alvilági folyó istennője. Az Ókeániszok közül ő volt a legbölcsebb és a legnagyobb hatalmú, az Alvilágban élt, a hasonnevű folyó partján, ezüstös oszlopokon nyugvó palotában. Itt élt vele férje Pallasz is, akitől négy gyermeket szült: Nikét, Biét, Kratoszt és Zéloszt. Amikor megkezdődött a titanomakhia férjével, apjával és gyermekeivel együtt Zeuszhoz csatlakozott és segítettek kivívni a győzelmet. Segítségéért Zeusz gyermekeit állandó kísérőivé avatta, míg ő azt kapta jutalmul , hogy az istenek ezentúl az ő vizére tettek esküt, amely visszavonhatatlan volt, mert ha valamelyik halhatatlan hamisan esküdött vagy nem váltotta be ígéretét, büntetésként egy évig kábulatban feküdt, ha visszanyerte eszméletét kilenc évre száműzték az Olümposzról, nem vehetett részt az istenek lakomáján és tanácsában és csak a tizedik esztendőben térhetett vissza.

Szürinx: Ládón folyóisten leánya, Árkádiában élő nimfa. A legszebb nimfa volt Árkádiában és talán ennek köszönhetően beleszeretett Pán. A szűzi életmódot folytató lány azonban nem viszonozta az isten közeledését, hanem ijedtében menekülni kezdett előle. Szürinx csak futott, ahogy lábai bírták, de kezdett fáradni és végső kétségbeesésében ahhoz a folyóhoz rohant amelyben apja élt. A vízbe ugrott és arra kérte Ládónt változtassa el vesztét okozó szép alakját. Apja teljesítette kérését és leányát remegő náddá változtatta, Pán utána ugrott, de már csak a nádszálakat ölelhette meg. Szomorúan ült le a folyópartra és bánatosan nézte a nádat, amivé szerelme változott. Kis idő elteltével halkan búgó gyönyörű hangot hallott, a szél zúgott a nádszálak között, s ő úgy vélte, hogy ha a szél ilyen hangokat tud kicsalni a nádból, akkor abból hangszert is lehet készíteni. Levágott tehát egy szálat, darabokra szelte, majd ferdén egymás mellé illesztve viasszal rögzítette őket. Belefújva csodálatos hangok törtek elő és Pán a nádsípot szerelme emlékére szürinxnek nevezte el.

 

 

 

További lexikonok a Változó Világban

Változó Világ Enciklopédia

A Tudás 365+1 Napja

Az Év 361+1 napja

Élvezetek Lexikonja

Életrajzok

Interjúk

A Számok Enciklopédiája

Az Új Szavak Lexikonja

Facebook Enciklopédia

Hasznos tudnivalók

Üzleti Enciklopédia

Cégmutató

Tudásterek a Változó Világban

Innovációs Tér + Lexikon

Európai Tér + Enciklopédia

Budapesti Tér + Lexikon

Idős Tér + Lexikon

Fogyasztói Tér + Enciklopédia

Gasztronómiai Tér + Lexikon

Kisebbségi Tér

 

 

KVÍZ

Mitológia

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

A  VÁLTOZÓ VILÁG

köteteinek nagy része megvásárolható az ország két legnagyobb könyvkereskedőjénél online, ingyenes átvétellel az általad kiválasztott könyvesboltban vagy házhozszállítással.

Libri

 

Líra

A kiadónál az összes cím is megrendelhető, akár személyre szabott változatban. Hála a digitális nyomtatásnak, az éppen elfogyott címek is kaphatók rövid határidővel.

Kiadó

 

Görög mitológia

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Február 15

 

 

 

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Cox, George William: Görög regék, 1991.

Graves, Robert: Görög mítoszok I–II, 1970.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hamilton, Edith: Görög és római mitológia, 1992.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Homérosz: Íliász, 1981.

Homérosz: Odüsszeia, 1985.

Homéroszi himnuszok, 1981.

Kerényi Károly: Görög mitológia, 1977.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Ovidius: Átváltozások, 1975.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Petz György: Kérdések és válaszok a görög mitológiáról, 1974.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Román József: Zeusz, 1966.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban, 1993.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Zamarovsky, Vojtech: Istenek és hősök a görög és római mondavilágban, 1970.

 

A KÖNYVEK   ::    A MAGÁNKÖNYVTÁR   ::   A KÖZKÖNYVTÁR

 

 

   

 

 

A Változó Világ bölcsességei

 

   

 

Istenek ugyanis vannak, hiszen a róluk való tudásunk kézzelfogható. Amilyen formában azonban a tömeg őket hiszi, nincsenek; mert nem képzelik őket következetesen olyannak, amilyennek hiszik őket. Nem az tehát az istentelen, aki kiküszöböli a tömeg isteneit, hanem az, aki a tömeg hiedelmeit ráaggatja az istenekre. (Epikurosz)

Mondd meg, ki az istened, megmondom, ki vagy! (Szimeonov Todor)

   

   
         

 

Istennők a görög mitológiában

 

 

A görög mitológia

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Változó Világ könyvírási pályázat

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Légy hős!

Új Kert – Egy boldogabb világért

Az Európai Unió a Változó Világban

A 20. század elszámoltatása

A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted:

  SAJÁT VÁLTOZÓ VILÁG-KÖTET

Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére:

ÚTMUTATÓ ÉS CÍMTÁR 

Cégek, szervezetek, intézmények részére:

  SAJÁT ÉVKÖNYV

Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére:

SAJÁT NAPTÁR 

(1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!)

Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez  – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat

Kiadói szolgáltatások

Változó Világ Közösségi Tér

Első lépés: regisztrálj!

Második lépés:

foglald el saját birtokodat!

Harmadik lépés:

ismerd meg birtokodat!

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

  

 

 

  

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdő oldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

EMBERHIT

2001 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

VVM

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

APEVA

Az idők kezdete óta

 

© Változó Világ, 2023