VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

 

Ma  

Támogatásod?

Számít!

 

A görög mitológia istenei és isteni lényei

Mitológia | Ókor | Történelem | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Az új templomokat ledönteném, hogy értetek küzdjek, régi istenek…

Byron, George Gordon Noel, Lord, angol költő (1788-1824)

A világ bölcsessége | A népek bölcsessége | 365+1 bölcsesség | A világ bölcselői

A GÖRÖG ISTENEK

A görög istenek és isteni lények kisenciklopédiája

K

 

Magyar Apevatár

Egy apeva találomra

VVM-blog

Emberhit

Csetlő-napló

Beszélgetések az Új Kertben

A Változó Világ

a YouTube-on,

a Facebookon,

az Pinterest-en.

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

K

L

M

N

O

P

R

S

T

U

V

Z

 

 

Szex-öröm-erotika

 

Mitológia

 

Greek Mithology Link

 

VÁLTOZÓ VILÁG 1.

Élő vallások

 K     R     M 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 45.

Görögország

 K     R     M 

 

Vallási Útmutató és Címtár

 

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

 

 

Kabeiró: Próteusz és Pszamathé leánya, Eidothea testvére, Héphaisztosz kedvese, a Kabeiroszok anyja.

Kabeiroszok: Héphaisztosz és Kabeiró fiai és leányai, a tengerhajózás védőistenei.

Kairosz: Az alkalmat és a mértékletességet megszemélyesítő istennő, akit lelógó hajtincsekkel ábrázoltak, jelezve, hogy az alkalmat megragadni, a mértéket betartani kell.

Kampé: Valószínűleg Erebosz és Nüx leánya, a Tartarosz foglárnője. Mikor Uranosz, majd Kronosz a Tartaroszba vetette a Hekatonkheireket és a Küklópszokat, Kampé őrizetére bízták őket, ő őrizte bilincseik kulcsát. Mikor Zeusz ki akarta szabadítani őket, előbb Kampétól elcsente kulcsait, őt magát pedig a Tartarosz mély szakadékába lökte.

Karposz: Zephürosz és Khlórisz fia, a gyümölcsök és a gyümölcsösök termékenységének istene.

Kédalión: Héphaisztosz mestere a kovácsmesterségben. Héphaisztoszt Thetisz és Eurünomé vitték Kédeliónhoz, Naxosz szigetének egyik korallbarlangjába, hogy kitanulja a fémek megmunkálását. Később Héphaisztosz magához vette olümposzi műhelyébe is, segédnek a Küklópszok mellé.

Kerberosz: Tüphón és Ekhidna fia, háromfejű, óriási kutya, az Alvilág bejáratának őre, Hádész szolgája. A bejáraton készségesen beengedett mindenkit, de visszafelé senkit, a szökni próbáló halottak szellemét kíméletlenül felfalta. Héraklésszal óriási harcot vívott, amikor a hős tizenkettedik feladataként lement érte, hogy a felvilágra hurcolja. Héraklész Hádész kikötése szerint csak fegyvertelenül, puszta kézzel teperhette le. Mikor láncra verve a felszínre vitte, Kerberosz vad ugatása közben, perzselő nyálával telefröcskölte a mezőket és ezekből sarjadtak az első sisakvirágok, amelyek igen mérgezőek, s amelyeket Hekaté talált meg, s használt először.

Kérek: Nüx leányai, apjuk nem volt, az erőszakos, végzetes halál és a betegségek istennői. Szárnyas, fekete istennők voltak, akik legjobban a véres csatákban és ütközetekben érezték jól magukat. Véres ruhákba öltözve jártak- keltek a harcmezőkön. Gyakran veszekedtek, egy-egy hulláért, amiket szétmarcangoltak, kiszívták vérüket és magukhoz ragadták a sebesülteket is. Az istenek Arész, Erisz és Hádész kivételével gyűlölték és megvetették őket.

Kétó: Pontosz és Gaia leánya, Néreusz, Phorküsz, Thaumasz és Eurübia testvére, Phorküsz felesége, a tengerben rejlő borzalmakat megszemélyesítő istennő. Születésétől fogva ősz hajú, de szép arcú istennő volt. Férjével több, negatív tulajdonságaikat öröklő utódot nemzett: a Gorgókat, a Graiákat, Ládón kígyót, Thoósza nimfát és Ekhidna kígyóistennőt.

 

ZEUSZ FELESÉGE

Héra istennő feljegyzései a szerelemről

…A görög istenek valóban jó barátságban éltek a földiekkel. Halandó férfi istennőnek nemzette azt a héroszt, aki a görög akhájoknak a trójai háborút megnyerte, amely háború azért tört ki, mert egy másik halandó férfi nem a megfelelő istennőt jutalmazta Erisz aranyalmájával. Megesett, hogy egyetlen éjszaka két isten hált ugyanazzal a halandó asszonnyal. Sőt! Halandó férfi döntőbíráskodott magának az istenek királyának, Zeusznak és feleségének, Héra istenasszonynak abban a vitájában, hogy a szeretkezés vajon a férfinak vagy a nőnek nyújtja-e a nagyobb testi gyönyört…

Hát ezekről a dolgokról szólnak az istenek királynőjének, a férjéhez talán egyedül hűséges, s ami ennél is több, a csapodár férfi ágyába újra és újra szűzen befekvő Héra istennőnek – amúgy nagyon is emberi hangú – feljegyzései...

 

Khaosz: A rendezetlen ősállapotot, a végtelen, tátongó űrt és az anyagok alaktalan zűrzavarát megszemélyesítő isten. Kezdetben az egész mindenséget betöltötte, majd később, a kialakuló világgal párhuzamosan egyre vissza szorult és a végén az Alvilágban foglalta el székhelyét. Tőle származott az az első négy halhatatlan, Erebosz, Nüx, Gaia és Tartarosz, akiktől az összes többi isten származott és akiknek gyermekeik megszületésével egyre teljesebbé és tökéletesebbé vált a világ.

Khariszok: Zeusz és Eurünomé leányai, a báj, a kellem, a hála és az ajándékozó kedv istennői. Hárman voltak, Aglaia „az Ékesség”, Euphroszüné „az Öröm” és Thaleia „ a Virágzó” és néha negyedikként, legfiatalabb Khariszként említik Paszitheát, akit Héra adott feleségül Hüpnoszhoz, mert az kérésére elaltatta Zeuszt. A Khariszok az istenek és emberek életét szebbé, kellemesebbé tették, vidámságra és barátságra ösztönözték az élőket. Mindemellett gyakran vettek részt az Olümposzon a körtáncokban, a Hórákkal, Aphroditéval, Hébével, Harmóniával és Artemisszel karöltve.

Kharón: Erebosz és Nüx fia, az Alvilág révésze, ő szállította át a Hermész által az Alvilágba vezetett holtak lelkeit, az alvilági Sztüx vizén, rozoga csónakján. Piszkosköpenyű, barátságtalan vénember volt, aki csak pénzért és csak az Alvilág irányába szállított utasokat. Akinek nyelve alá nem helyeztek pénzt (oboloszt) vagy nem temették el tisztességesen, azokat nem vette csónakjába, hanem száz évig bolyonganiuk kellett az innenső parton.

Kharübdisz: Poszeidón és Gaia leánya, a veszedelmes örvényt megszemélyesítő istennő. Falánk szörnyetegként eredetileg a szárazföldön élt, a tenger mélyére Zeusz vetette mérgében, mert a Héraklész által Gérüóneusztól elhajtott marhákból jó néhányat felfalt. Zeusz arra ítélte, hogy a tenger vizét napjában háromszor szívja be és okádja ki. Tanyája Szkülla sziklájával szemben egy alacsony sziklaszirt alatt volt.

Kheirón: Kronosz és Philüra Ókeánisz fia, bölcs kentaur. Kronosz, hogy Rheia észre ne vegye, hogy megcsalja, Philürával ló képében egyesült, így Kheirón félig ló alakú lett. A Pélion hegyen, majd később Maleiában lakott. Feleségével, Kharikló nimfával három leányt nemzett, Okürrhóét, Hippét és Erideidát. Feleségével együtt több kiváló hős és isten nevelője volt. Mikor Héraklész a kentaurokkal összetűzésbe került és hegyen-völgyön át üldözte őket, többen Kheirón barlangjában kerestek menedéket. Héraklész mérgezett nyilakat lődözött a kentaurok felé és az egyik véletlenül Kheirónt találta el. Héraklész hiába próbálta barátja sebét különböző gyógynövények és kenőcsök segítségével begyógyítani, a Hüdra váladékkal bekent nyíl által ütött seb gyógyíthatatlan volt és Kheirón iszonyúan szenvedett. A bölcs kentaur elviselhetetlen fájdalmai miatt arra az elhatározásra jutott, hogy lemond isteni kiváltságáról, a halhatatlanságról. Zeusz engedélyével arra kérte Hádészt, az Alvilág fejedelmét, hogy fogadja be birodalmába, cserébe azt kérte, hogy engedje újra a felvilágra Prométheusz titánt. Hádész elfogadta az ajánlatot és Kheirón leszállt az Alvilágba.

Khimaira: Tüphón és Ekhidna leánya. Khimaira elöl oroszlán, középen kecske és hátul kígyó testű, három torkából tüzet okádó szörny volt. Lűkiában, a Kragosz-hegy vulkanikus szakadékában vert tanyát és kíméletlenül tizedelte az arra járó embereket és állatokat egyaránt, mígnem Bellerophontész hős Pégaszosz hátán ülve biztonságot nyújtó magasságból halálra nem nyilazta.

Khióné: Boreász és Óreithüia leánya, apja fagyos természetét örökölve a fagy és a hóviharok istennője lett. Poszeidóntól született fiát Eumolposzt, apjától való félelme miatt a tengerbe dobta, de kedvesének feleségétől született leánya Bentheszikümé a gyermeket kimentette és felnevelte.

Khlórisz: Pierosz, Pella királya és felesége Euippé leánya, később Zephürosz felesége, a virágok istennője. Khlóriszba, mint halandó leányba beleszeretett Zephürosz, a nyugati szél istene és elragadta magával feleségnek. Zeusztól halhatatlanságot kért számára, ő maga pedig a mezők és kertek virágai feletti uralmat ajándékozta asszonyának. Mint a virágok istennője, Khlórisz adományozta az embereknek a mézet. Férjétől született fia, Karposz.

Khrüszaór: Poszeidón és Medusza fia, Pégaszosz testvére, „aranykardú” óriás. Khrüszaór, akárcsak Pégaszosz, akkor született meg, amikor Perszeusz hős lemetszette anyja szörnyfejét, s a megcsonkított testből ugrott elő. Khrüszaór Kallirhoé Ókeániszt vette feleségül akitől torzszülött fia Gérüóneusz született.

Koiosz: Uranosz és Gaia fia, Titán, testvérei a Hekatonkheirek, a Küklópszok, a többi Titán és a Titaniszok. Feleségül Phoibét, húgát vette el és két leányt, Létót és Aszteriát nemzette vele. Koiosz Kronoszt támogatva részt vett a titanomakhiában, s ezért a győztes Zeusz a Tartaroszba vetette, majd később, mikor már annyira megszilárdította hatalmát, hogy uralmát semmi veszély nem fenyegethette, szabadon engedte.

Kokütosz: A jajveszékelés alvilági folyója, amely nevét a folyót uraló istennőről, Kokütisz Ókeániszról, Ókeánosz és Téthüsz leányáról kapta.

Komosz: Nüx apa nélkül született fia, az öröm és a vígság istene. Leginkább az ünnepségeken, lakomákon, lakodalmakon vett részt és osztogatta adományát a jókedvet.

Koniszalosz: Hermész és egy nimfa fia, Orthanész és Tükhón testvére. Fivéreihez hasonlóan phallikus jellegű isten volt, akinek a nemzés és a termékenység tartozott uralma alá.

Krataia: A hullámok vad, szilaj erejének istennője, Phorküsz tengeristen kedvese, akitől Szküllát, a későbbi ocsmány tengeri szörnyet szülte.

Kratosz: Pallasz és Sztüx fia, Bié, Niké és Zélosz testvére, az erőszak istene. Midőn Zeusz hadat üzent Kronosznak, kihirdette, hogy azt aki őt segíti a harcban megjutalmazza, erre Sztüx felment Zeuszhoz és magával vitte négy gyermekét, köztük Kratoszt is és megígérte Zeusznak, hogy mellé áll és támogatni fogja. A titanomakhia Zeusz győzelmével ért véget, s ígéretéhez híven megjutalmazta az őt támogató isteneket. Kratoszt testvéreivel egyetemben maga mellé vette az Olümposzra. Kratosz azóta mindig Zeusz közelében tartózkodik, trónja közelében figyeli Zeusz minden parancsát, hogy nyers erejét királya akaratának szolgálatába állítsa. Nővérével Biével együtt Zeusz parancsára Héphaisztosznak segítve a Kaukaszosz sziklájához láncolta Prométheuszt.

Krenaiák: A Naiászokhoz tartozó nimfák, akik a forrásokra felügyeltek és vagy a forrásban vagy a hegyekben lévő nedves barlangokban, hasadékokban éltek. A források csobogását a Krenaiák dalának, zenéjének, beszédjének tartották.

Kriosz: Uranosz és Gaia fia, Titán, testvérei a Hekatonkheirek, a Küklópszok, a többi Titán és a Titaniszok voltak. Felesége Eurübia három gyermekkel Asztraiosszal, Pallasszal és Perszésszel ajándékozta meg. Mikor Zeusz hadat üzent Kronosznak Kriosz Kronoszt támogatta a harcban, ezért a győztes Zeusz őt is a Tartaroszba vetette, majd később hatalma megszilárdítása után ismét a felvilágra engedte.

Kronosz: Uranosz és Gaia fia, a legfiatalabb Titán, a Hekatonkheirek, a Küklópszok, a többi Titán és a Titaniszok testvérei, Uranosz után a világ ura, az idő istene. Mikor Uranosz megszületésük után a Hekatonkheireket és a Küklópszokat a Tartarosz mélyére vetette, Gaia elkeseredve fordult többi gyermekéhez, hogy torolják meg apjuk gonoszságát. A Titánok közül, csak a legfiatalabb és legravaszabb Kronosz vállalta, hogy eleget tesz anyja kérésének. Gaia fiának egy fogakkal ellátott, hatalmas sarlót adott, majd beavatta tervébe és elbújtatta. Mikor leszállt az éj, Uranosz szerelemittasan közeledett Gaia felé, s átölelte őt. Ekkor Kronosz hirtelen előtört rejtekéből, baljával megragadta apja férfiasságát és sarlójával lemetszve azt a háta mögé dobta. A megcsonkított Uranosz végzetes jóslattal fenyegette meg fiát: elrendelt sorsa, hogy őt is fiainak egyike fogja ledönteni az égi trónról. Kronosz miután atyját így megfosztotta hatalmától magát nyilvánította a mindenség urának és testvéreit, a Titánokat és Titaniszokat alattvalóivá tette, de hat másik bátyját, a Hekatonkheireket és a Küklópszokat nem engedte a fényre, félve erejüktől. Kronosz nővérével, Rheiával házasságra lépve uralkodott a mindenségen, de a jóslatot nem feledte. Mihelyt Rheia gyermeknek adott életet Kronosz nyomban elnyelte azt, így akarván megakadályozni az esetleges lázadást. ĺgy nyelte el három leányát Hesztiát, Démétért, Hérát és két fiát, Hádészt és Poszeidónt. Rheiát a bánat és a fájdalom emésztette, s felbőszülve gyermekei sorsán elhatározta, hogy következő gyermekét bármi áron megmenti. Szüleihez, Gaiához és Uranoszhoz fordult, hogy tanácsot kérjen, hogyan tudná gyermekét észrevétlenül megszülni és Kronoszon bosszút állni. Gaia, aki még mindig bánkódott, Tartaroszba zárt fiai sorsán, haragot táplált Kronosz ellen és úgy döntött Uranosszal együtt, hogy segít leányának a bosszú végrehajtásában. Rheia szülei tanácsára egy sötét éjjel Árkádiába ment a Lükaión hegyre. Itt szülte meg gyermekét Zeuszt, megfürdette a Néda folyóban, megszoptatta, majd átadta anyjának, aki Krétára vitte az újszülöttet és leányaira, a három Meliászra, Adraszteiára, Idára és Melisszára bízva elrejtette a Dikté hegy mély barlangjában. Ezalatt Rheia egy hosszúkás követ gondosan pólyába takart és azt nyújtotta át férjének, Kronosz mohón kapott az újszülöttnek vélt kő után és gyomrába sülyesztette azt. Abban a hitben, hogy megint megszabadult a lázadás lehetőségétől, megnyugodva uralkodott tovább a mindenségen, pedig ezalatt a piciny Zeuszt a három Meliasz nevelte Kréta szigetén. Köréje gyűjtötték Kréta hegyi szellemeit a Kurészeket, hogy kardjukat pajzsukhoz verve lármát csapjanak, ha Zeusz elsírja magát, nehogy Kronosz meghallja. ĺgy nevelkedett Zeusz a nimfák pártfogása alatt. Amikor felserdült értesült nővérei és bátyjai sorsáról és elhatározta, hogy ledönti Kronoszt égi trónjáról. Először is felkereste Métiszt az ész istennőjét, aki azt tanácsolta neki, hogy menjen el anyjához, Rheiához, s kérje meg, tegye Kronosz pohárnokává. Rheia szívesen segített fiának a bosszú végrehajtásában. Majd Métisz füvekből mérget készített és azt adta Zeusznak, hogy tegye Kronosz italába. Kronosz nagyot húzott az italból, először heves görcsök fogták el, majd öklendezni kezdett és sorra kihányta elnyelt gyermekeit, születési sorrendjüknek fordítottan. A napvilágra került istenfiak Zeusszal szövetkezve haraggal fordultak a trónját védő apjuk ellen és nyíltan fellázadtak ellene. Zeusz három nővérét a harc idejére Ókeánoszhoz és Téthüszhöz küldte, két bátyjával pedig megkezdték a Kronosz elleni harcot. Kronosz testvéreihez a titánokhoz fordult segítségért, azok készségesen segítségére siette. Kronosz eleinte fiait egészen az Olümposz hegyéig kergette, míg maga az Othrüsz hegyen vert tanyát. Azonban a titánok között viszály tört ki és közülük sokan - Ókeánosz és Téthüsz, akik már a küzdelem elején menedéket nyújtottak Zeusz nővéreinek, Prométheusz és Epimétheusz, Sztüx és négy gyermeke, Sztüx férje Pallasz, Themisz és Hekaté - átpártoltak Zeusz mellé, akit már bátyjain kívül Rheia és Métisz eddig is támogatott. Prométheusz meggyőzte Gaiát, aki amúgy is haragot táplált Kronosz ellen, hogy segítse Zeuszt. A küzdelem sokáig eldöntetlen maradt, hisz halhatatlanok folytattak harcot halhatatlanok ellen, míg végre a tizedik évben Gaia Zeusznak azt a jóslatot adta, hogy győzni fog, ha a Tartarosz foglyait szövetségesül fogadja. Erre Zeusz felhozatta az Alvilágból a Küklópszokat, akik hálából a három lázadó testvérnek három csodálatos fegyvert készítettek, Zeusznak villámokat, Poszeidónnak háromágú szigonyt, Hádésznak pedig láthatatlanná tévő sisakot. Majd Zeusz a három Hekatonkheirt is kiszabadította és ambrósziával és nektárral megnövelve erejüket megkérte őket, hogy szabadságukért cserébe segítsenek neki Kronosz uralmát megdönteni. A százkezű óriások hálatelt szívvel segítették Zeuszt, mert hisz Kronoszt ők is gyűlölték. Megkezdődött a végső küzdelem, mindkét fél nyílzáport zúdított a másikra, azonban a lázadók erősebbnek bizonyultak. Poszeidón szigonyával felkavarta a tenger hullámait és a habok dübörögve zúdultak a szárazföldre, a Hekatonkheirek pedig együttesen háromszáz kezükkel hatalmas kőzáport zúdítottak az ellenségre, míg Zeusz kibocsátotta legfényesebb fegyvereit, fülsiketítő menydörgés közepette, fényes villámok cikáztak át az égen és a titánok körül lángra lobbantották az erdőket és a hegyeket. Ebben a döntő pillanatban a szelek is Zeusz pártjára álltak és óriási mennyiségű port és füstöt fújva a titánokra elvakították őket. A százkezű óriások háromszáz kezükkel bilincsbe verték a titánokat és Kronoszt, s a Tartarosz mélyére vetették őket. Zeusz átvette a legfőbb hatalmat, testvéreivel együtt kormányozta a világot és uralkodása sokkal jobb volt, mint az őt megelőző uralkodóké. Atyját később felengedte a Tartaroszból, de száműzte messze nyugatra. Kronosz a Boldogok szigetén az üdvözült halottak fejedelme lett, ott ahol megállt az idő. Állandó mellékneve: Csavaroselméjű. Szent növénye a som.

Krotosz: Pán és Euphémé fia, a Múzsák játszótársa és kísérője, a taps feltalálója és istene.

Kurészek: Gaia szülte őket, egy eső után gombamód nőttek ki a földből, hegyi szellemek Krétán, a kicsiny Zeusz őrzői. Mikor Zeuszt anyja Rheia titokban megszülte és átadta anyjának Gaiának, ez a gyermeket Krétára vitte a három Meliászhoz. A Meliászok lépes mézzel és az Amaltheia kecsketejével táplálták Zeuszt és köréje gyűjtötték a Kurészeket, hogy azok vigyázzák. A Kurészek fegyveresen álltak őrt a barlang előtt és ha Zeusz elsírta magát, kardjukkal verték pajzsukat és így Kronosz, Zeusz apja nem szerezhetett tudomást fia létéről.

Küdoimosz: a csatazaj és a harci lárma istene. Erisznek és ezzel együtt Arésznak a kíséretébe tartozott, velük együtt dühöngött a harcokban.

Küklópszok: Uranosz és Gaia fiai, a Hekatonkheirek, a Titánok és a Titaniszok testvérei, Zeusz fegyverkovácsai. Nevük kerekszeműt jelent, mert óriás termetük ellenére homlokuk közepén csak egyetlen egy óriási szem ült. Hárman voltak, Argész, Brontész és Szterópész. Születésük után kinézetük miatt Uranosz meggyűlölte és fivéreikkel a Hekatonkheirekkel együtt súlyos láncokkal megbilincselve a Tartaroszba taszította őket. Kronosz apja elleni lázadásakor szabadon engedte, de mivel erejüktől tartott újra láncra verte őket. Végül Zeusz szabadította ki mindhármukat cserébe a Küklópszok segítettek megbuktatni Kronoszt. Mikor kiszabadultak hálából Zeusznak villámokat, Poszeidónnak háromágú szigonyt, Hádésznak pedig egy láthatatlanná tévő sisakot kovácsoltak. Mikor Zeusz uralomra jutott, a Küklópszok alárendelték erejüket uruknak és fegyverkovácsai lettek, továbbra is ők kovácsolták számára győzhetetlen fegyverét, később pedig Héphaisztosz segédeiként űzték mesterségüket.

Kümopoleia: Poszeidón és Amphitrité leánya, Tritón, Rhodé és Bentheszikümé nővére, a hullámok robajának megszemélyesítője, Briareósz felesége. Kümopoleiát Poszeidón adta feleségül a Hekatonkheirhez és ezután együtt éltek az Alvilág és az Ókeánosz határán álló palotájukban.

 

 

 

További lexikonok a Változó Világban

Változó Világ Enciklopédia

A Tudás 365+1 Napja

Az Év 361+1 napja

Élvezetek Lexikonja

Életrajzok

Interjúk

A Számok Enciklopédiája

Az Új Szavak Lexikonja

Facebook Enciklopédia

Hasznos tudnivalók

Üzleti Enciklopédia

Cégmutató

Tudásterek a Változó Világban

Innovációs Tér + Lexikon

Európai Tér + Enciklopédia

Budapesti Tér + Lexikon

Idős Tér + Lexikon

Fogyasztói Tér + Enciklopédia

Gasztronómiai Tér + Lexikon

Kisebbségi Tér

 

 

KVÍZ

Mitológia

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

Görög mitológia

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Február 15

 

 

 

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Cox, George William: Görög regék, 1991.

Graves, Robert: Görög mítoszok I–II, 1970.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hamilton, Edith: Görög és római mitológia, 1992.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Homérosz: Íliász, 1981.

Homérosz: Odüsszeia, 1985.

Homéroszi himnuszok, 1981.

Kerényi Károly: Görög mitológia, 1977.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Ovidius: Átváltozások, 1975.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Petz György: Kérdések és válaszok a görög mitológiáról, 1974.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Román József: Zeusz, 1966.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban, 1993.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Zamarovsky, Vojtech: Istenek és hősök a görög és római mondavilágban, 1970.

 

A KÖNYVEK   ::    A MAGÁNKÖNYVTÁR   ::   A KÖZKÖNYVTÁR

 

 

   

 

 

A Változó Világ bölcsességei

 

   

 

Istenek ugyanis vannak, hiszen a róluk való tudásunk kézzelfogható. Amilyen formában azonban a tömeg őket hiszi, nincsenek; mert nem képzelik őket következetesen olyannak, amilyennek hiszik őket. Nem az tehát az istentelen, aki kiküszöböli a tömeg isteneit, hanem az, aki a tömeg hiedelmeit ráaggatja az istenekre. (Epikurosz)

Mondd meg, ki az istened, megmondom, ki vagy! (Szimeonov Todor)

   

   
   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

     

 

   
         

 

Nőalakok a görög mitológiában

 

 

A görög mitológia

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Változó Világ könyvírási pályázat

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Légy hős!

Új Kert – Egy boldogabb világért

Az Európai Unió a Változó Világban

A 20. század elszámoltatása

A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted:

  SAJÁT VÁLTOZÓ VILÁG-KÖTET

Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére:

ÚTMUTATÓ ÉS CÍMTÁR 

Cégek, szervezetek, intézmények részére:

  SAJÁT ÉVKÖNYV

Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére:

SAJÁT NAPTÁR 

(1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!)

Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez  – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat

Kiadói szolgáltatások

Ki mit tud? Azt nem tudom.

De azt igen, hogy

ÉN MIT TUDOK!

Idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésben elmaradt koraszülöttek, csecsemők DÉVÉNY módszer (DSGM) szerinti gyógyítása. Felnőtteknél komplex mozgás rehabilitáció, www.dsgm.eu

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Mennyire tetszik az oldal?

Gyenge

 

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

  

g TÖRTÉNELEM

g JOG

g ÉLETMÓD

g FÖLDRAJZ

g KULTÚRA

g EGÉSZSÉG

g GAZDASÁG

g POLITIKA

g MESTERSÉGEK

g TUDOMÁNYOK

  

X

X

  

  

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019