A

B

C

D

E

F

G

H

 I

J

K

L

M

N

O

P

R

S

SZ

T

U

V

Z

A

Budapest...

Mai Manó

Héraldique

Apáthy-szikla – Budapest, II. ker. Nagybányai utca Madár u., Páfrányliget u., Görgényi út. 1977 óta áll fővárosi védettség alatt. Szabadon látogatható Az 5,7 hektáros természetvédelmi terület a főváros egyik olyan komplex természeti értéke, amely az élő és élettelen természet ritkaságainak bemutatásán túl igen jelentős tájképi értékkel is bír. A látogatók, kirándulók nagy száma jelenleg még nem veszélyezteti a terület állapotát, de a kerékpározásból, és a nagymértékű szemetelésből eredő problémák egyre súlyosabb gondot okoznak. Botanikai érték: A terület növénytársulásai a mészkedvelő tölgyes, a sajmeggyes és cserszömörcés karszt-bokorerdő valamint a sziklagyepek. Ez utóbbiak tekinthetők növénytani szempontból a legértékesebbeknek. A Budai-hegységben megtalálható öt sziklagyep társulástípus közül négy (sziklahasadék-társulás, nyílt dolomitszikla-gyep, sziklafüves lejtősztyepp, nyúlfarkfüves gyep) megtalálható itt. A terület egyik különlegessége a jégkorszaki maradványnak tekinthető budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana). Ezen kívül még további 26 védett növényfaj is él itt, köztük a hegyi árvalányhaj (Stipa joannis), a törpe nőszirom (Iris pumila), a magyar repcsény (Erysimum odoratum) és az István király szegfű (Dianthus plumarius ssp.regis-stephani). Zoológiai érték: Természetvédelmi szempontból fontos rovarfajok élnek a területen. Többek között hét védett futrinka faj, mint például a dunántúli kékfutrinka (Carabus germari), valamint a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), az imádkozó sáska (Mantis religiosa), a kardoslepke (Iphiclides podalirius), az admirális lepke (Vanessa atalanta) és a halálfejes lepke (Acherontia atropos) is. Hüllők közül gyakori a sziklákon sütkérező fali gyík (Podarcis muralis) és az erdőben látható törékeny kuszma (Anguis fragilis). A Budai Tájvédelmi Körzet közelségének köszönhetően előfordul erdei sikló (Elaphe longissima) is. Az itt megfigyelhető madarak is a közeli nagyobb kiterjedésű erdők fajaiból kerülnek ki. Gyakran hallható itt a holló (Corvus corax) jellegzetes hangja, és előfordult olyan is, mikor a héja (Accipiter gentilis) a közeli házak galambjaira vadászott...

Folytatás

B

Bécsi kapu téri szőlőtőke – Budapest, I. ker., Bécsi kapu tér 8. 1982 óta áll fővárosi védettség alatt. A világörökség részeként nyilvántartott Budai Vár egyik műemlék épületének udvarán áll az 1944-ben telepített Izabella fajtájú szőlőtőke. A 13 cm-es tővastagságot meghaladó növény a ház függőfolyosója alatt húzódó pergolán kúszik végig, és öleli át az udvart. A dús lombozatú, sötét gyümölcsöket termő szőlő - mindenfajta permetezés nélkül - rendkívüli pompával ékesíti környezetét, ezzel is emelve a Budai Vár idegenforgalmi jelentőségét. Az utóbbi időben a növény egészségi állapota sajnálatos módon leromlott. Szabadon látogatható.

Folytatás

C, Cs

CITADELLA – Budapest legszebb pontján, a Gellérthegy tetején található a Citadella, amelyet az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc leverése után 1854-ben emelt a Habsburg uralkodóház. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellérthegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította. Megközelítés: a Móricz Zsigmond körtérről induló, körforgalomban közlekedő 27-es busszal az Erzsébet híd pesti hídfőjétől vagy a Szent Gellért térről 10 perces sétával a Gellérthegyen. 1118 Budapest, Gellérthegy, Citadella sétány

Folytatás

D

Denevér utcai gyepfolt – Budapest, XII. ker. Denevér u., Szúnyog u. 1999 óta áll fővárosi védettség alatt. Szabadon látogatható  A közel 1 hektáros délnyugati kitettségű lejtõ 1994-ben került a kerületi önkormányzat természeti oltalma alá, majd 1999-ben lett fõvárosi védettségű természetvédelmi terület. Botanikai érték: A természetközeli löszgyep, sziklafüves lejtõsztyepp jellemzõ növényei találhatók meg a területen: budai imola (Centaurea sadleriana), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), magyar repcsény (Erysimum odoratum), szürkés ördögszem (Scabiosa canescens), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) valamint tavaszi hérics (Adonis vernalis). Sajmeggyes karsztbokorerdõ pusztuló maradványai is megfigyelhetõk. Zoológiai érték: A terület fekvésének és a gazdag ízeltlábú faunájának köszönhetõen nagyon gyakori a fürgegyík (Lacerta agilis), de más gyíkfajok is elõfordulhatnak. Geológiai érték: A vékony talajtakaró alatt található felsõtriász tűzköves dolomitot egykor bányászták.

Folytatás

E

Elszállított járművek – Bármilyen jogcímen elszállított gépjármű után a következő két telefonszámon lehet érdeklődni: 383-0700, 383-0770.

Folytatás

F

Fakivágás – Budapest területén fát kivágni – kivéve a gyümölcsfa kivágást, illetve a honvédségi, vagy erdőművelés alatt álló területeket – csak az önkormányzatok illetékes szakigazgatási szervének engedélyével lehet. Ugyanitt lehet bejelentést tenni minden fakivágással kapcsolatban felmerült kérdésben.

Folytatás

G

Gazdátlan és kóbor állatok (kóbor ebek) – befogásuk és elszállításuk az Állategészségügyi Telep (IX. ker., Illatos út 23., tel.: 347 6113) feladata. A befogadott ebet tulajdonosa a tartási költségek megtérítése mellett 8 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebekkel az Állategészségügyi Telep szabadon rendelkezik, tulajdonosuk ellen köteles szabálysértési feljelentést tenni.

Folytatás

H

Hibabejelentés

– árammal kapcsolatban: Budapesti Elektromos Művek: 40/38-38-38

– csatornázással kapcsolatban: Fővárosi Csatornázási Művek: 80/455-000

– távfűtéssel kapcsolatban: Budapesti Távhőszolgáltató Rt.: 80/200-102

– vízzel kapcsolatban (csőrepedés, vízfolyás): Fővárosi Vízművek: 40/247-247

– gázzal kapcsolatban (gázszivárgás): Fővárosi Gázművek: 477-1333

– épületekkel, építményekkel kapcsolatban: Fővárosi Ingatlankezelő Műszaki Vállalkozói Rt. (FIMŰV): gyorssegély szolgálat víz, villany, lakóházzal összefüggő életveszély elhárítására. Központ: 1091 Bp., Üllői út 45. Tel.: 215-4650

Folytatás

I

Intézmények – Az intézmények fenntartására vonatkozó szabályokat az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szabályozza:

68. § (1) Az alapfokú közszolgáltatást (alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó - a 107. § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került - vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles az illetékes kerületi önkormányzat használatába átadni, kivéve, ha a kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fővárosi közgyűlés feladat-, illetve hatáskörébe tartozik.

(2) A nem alapfokú közszolgáltatást (nem alapellátást) nyújtó intézményhez tartozó - a 107. § (2) bekezdése alapján a fővárosi önkormányzat tulajdonába került - vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat köteles a kerületi önkormányzat használatába átadni, ha

a) a kerületi önkormányzat a 63. § (3) bekezdése alapján vállalja az intézményhez kapcsolódó nem alapfokú szolgáltatás ellátását;

b) az önkormányzati feladat- és hatáskör gyakorlását a fővárosi önkormányzat a kerületi önkormányzatnak a 63. § (4) bekezdése alapján átadja,

c) az intézményben végzett közszolgáltatás a kerületi önkormányzat kötelező feladata.

(3) A feladatot a fővárosi önkormányzat akkor köteles ismételten ellátni, ha az átadott vagy az azt helyettesítő - az átadott vagyon eredeti rendeltetési céljának megfelelő - vagyont (vagyonrészt) a kerületi önkormányzat a fővárosi önkormányzat használatába adja.

(4) A 107. § (2) bekezdése alapján a kerületi önkormányzat tulajdonába került kötelező közszolgáltatás céljára szolgáló vagyont (vagyonrészt) a fővárosi önkormányzat részére használatra át kell adni, ha a tulajdonos kerületi önkormányzat a közszolgáltatást nem vállalja vagy nem vállalhatja, vagy ha a közszolgáltatás a fővárosi önkormányzat feladat-, illetve hatáskörébe tartozik.

(5) A tulajdonos kerületi önkormányzat által nem vállalt közszolgáltatás gyakorlásához szükséges vagyon (vagyonrész) esetében a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha a fővárosi önkormányzat a közszolgáltatást el kívánja látni...

Folytatás

J

Jókai kert – Budapest, XII. kerület, Költõ u. 21. 1985 óta áll fővárosi védettség alatt. Szabadon látogatható Jókai Mór 1853-ban vásárolta meg ezt a telket - felhagyott kõbányát - a rajta álló házzal együtt. A telken található bozót kiirtását követõen szõlõt, gyümölcsöst telepített, valamint egy kisebb díszparkot alakított ki. A kert az író halálát követõ többszöri tulajdonosváltás során fokozatosan pusztult, az épület elbontásra került. Késõbb a Magyar Madártani Intézet, majd a Természetvédelmi Hivatal költözött ide. A kert rekonstrukciója 1987-ben indult meg. Az új, vitatott esztétikájú épületben kaptak egy szobát Jókai Mór személyes tárgyai.

Folytatás

K

Külföldiek tartózkodási engedélye – Külföldiek (nem magyar állampolgárok) Magyarországra vízummal vagy vízum nélkül utazhatnak be. A vízummal érkezők – az abban meghatározott ideig – külön engedély nélkül tartózkodhatnak hazánkban. A vízummentesség alapján beutazók a vonatkozó egyezményben rögzített ideig jogosultak külön engedély nélkül itt tartózkodni. Tartózkodási engedély iránt kérelem az illetékes külképviseleteken nyújtható be beutazás előtt; beutazás után pedig a rendőr-főkapitányságok igazgatásrendészeti osztályain. (Budapesten a Külföldieket Ellenőrző Osztály) A kérelemhez csatolni kell a személyazonosságot és állampolgárságot, a családi állapotot, a büntetlen előéletet és egészségi állapotot igazoló okiratokat. Igazolni kell az iskolai végzettséget, a megélhetés és lakhatás leendő körülményeit. A tartózkodási engedély meghosszabbítása a területileg illetékes rendőrkapitányságon kérhető.

Folytatás

I. ker. (Budavár)

L

Lakbizonylat – Adott személy lakcímét, korábbi lakcímeit tartalmazza. A nyilvántartás 1954. óta keletkezett adatokat képes szolgáltatni. A lakbizonylat a BM Adatfeldolgozó Hivatal Lakcím és Közlekedési Nyilvántartó Osztálytól (1097 Bp., Vaskapu u. 30/a.) kérhető, a kérelem illetékköteles.

Folytatás

M

Külön válogatásunkban igyekszünk a legjobb mestereket ajánlani - egyelőre Budapesten

Mérgezettek ellátása – A fővárosban az Erzsébet Kórházban történik (1074 Bp., Alsóerdősor u. 7., 321-5215). Gyermek mérgezettek a Heim Pál Kórházban kerülnek ellátásra (1089 Bp., Üllői út 86., 459-9100, 210-0720).

Folytatás

N

Naplás-tó – Budapest, XVI. kerület 1997 óta áll fővárosi védettség alatt. Szabadon látogatható A tó és környezete a maga közel 150 hektárjával a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb természetvédelmi terület Budapesten. A sors iróniája, hogy maga a tó a hetvenes években épült mesterséges tározó, így kialakulása semmiképpen sem nevezhetõ természetesnek, de jelenléte védte meg az alatta, illetve felette található, a fõvárosban egyedülálló növénytársulásokat. A nyári hónapokban egy-egy nyári hétvégén akár több ezren is kilátogatnak ide. A tó és környéke télen sem pihenhet, ilyenkor a korcsolyázók veszik birtokukba, de ez természetvédelmi szempontból közel sem jelent akkora zavarást, mint a nyári terhelés. Botanikai érték: A terület eredetileg a Szilas-patak árterületén egy széles, lapos völgyben elhelyezkedõ, idõszakosan vízzel borított magas talajvízállású láprét volt. Ennek maradványai, az alsó-, és felsõ-láprét, valamint a tó mellett található fűzláp képezik a terület ökológiai szempontból legértékesebb részét. Az alsó-láprét messzirõl látható védett növénye a szibériai nõszirom (Iris sibirica). Ez a növény jégkorszaki maradványfajnak tekinthetõ, mivel az egykori hűvös klíma emlékét õrzi. Megtalálható itt még a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) és a szintén védett réti iszalag (Clematis integrifolia) is. Más növénytársulások is megfigyelhetõk itt, mint például a nádas, magassásos, bokorfüzes, valamint a Cinkotai kiserdõ különbözõ fás társulások maradványait mutató erdeje. Eddig több mint 400 növényfajt írtak le a területrõl. Zoológiai érték: A ritka botanikai különlegességek mellett a természetvédelmi terület fõ értéke a madárvilág rendkívüli fajgazdagsága. Az 1985-tõl rendszeresen folyó madármegfigyelés eredményeként 180 madárfaj jelenlétét mutatták ki a szakemberek, köztük több védett ritka madárfajét is, mint például a fekete harkály (Dryocopus martius), amely a tó fölötti erdõben fészkel...

Folytatás

O, Ö

Ördögorom – Budapest, XII. kerület, Edvi Illés utca 1982 óta áll fővárosi védettség alatt. Szabadon látogatható Az 1982-ben védetté nyilvánított terület mindössze a jelenlegi védett terület D-i részén található két kőfejtőre, a felhagyott köszörűkő bányákra terjedt ki. Maga az Ördögorom, illetve a vele szemközt található Farkasvölgyi karsztbokorerdő, valamint az Edvi Illés úti mészkedvelő tölgyes 1999-ig a XII. kerületi Önkormányzat védelme alatt állt, ekkor került fővárosi védelem alá. A közel 9,5 hektárnyi területen a magyar flóra fajainak közel egyharmada, több mint 600 található meg, köztük 44 védett. Ez a fajgazdagság nemcsak a dolomit alapkőzetnek tulajdonítható, hanem annak is, hogy a K-Ny irányú területen viszonylag kis helyen találhatók meg a melegebb D-i és a hűvösebb É-i lejtőkre jellemző növények. A védett terület legelterjedtebb fás társulása a mészkedvelő tölgyes. Szegélyein megtalálható a tarka nőszirom (Iris variegata) és a magyar repcsény (Erysimum odoratum). A sajmeggyes, valamint a cserszömörcés karsztbokorerdő átmenete figyelhető meg a hársas törmeléklejtő-erdő felé. Ezek a növénytársulások olyan fajokkal rendelkeznek, mint a tavaszi kankalin (Primula veris), a gérbics (Limodorum abortivum) vagy a vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens). Természetesen nyílt dolomitsziklagyep is megtalálható a területen leánykökörcsinnel (Pulstatilla grandis), hangyabogánccsal (Jurinea mollis) és magyar gurgolyával (Seseli leucospermum). További védett növény a nagyezerjófű (Dictamnus albus) és a tavaszi hérics (Adonis vernalis). Az erősen mozaikos növényzetnek is köszönhetően állatvilága meglepően gazdag. Lepkefaunája külön is említést érdemel, amelyben megtalálható a Vörös Könyves védett magyar boglárka (Jolana iolas), amelyet hazánkban fedeztek fel vagy a szintén veszélyeztetett kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) és a dongószender (Hemaris tityus). A hüllők közül a gyakori fali gyík (Podarcis muralis) mellett előfordul a zöld gyík (Lacerta viridis), a pannon gyík (Ablepharus kitaibellii), valamint a rézsikló (Coronella austriaca) is. Madárvilága a Budai-hegységre jellemző, zavarást kevésbé tűrő erdei fajokból áll. Látható itt a védett fekete harkály (Dryocopos medius), a kék galamb (Columba oenas) és a karvalyposzáta (Sylvia nisoria). Emlősök közül említést érdemel a borz (Meles meles) és a menyét (Mustela nivalis) is. A hegy fő tömegét a kőfejtőkben tanulmányozható tűzköves triász dolomit valamint eocén abráziós breccsa és konglomerátum alkotja. A kb. 235 millió éves tűzköves dolomit feltehetően sekélytengeri körülmények között képződött. A tűzkő vegyi hatásra utólag csapódott ki a tengervízből. A triász időszak után hosszabb (több tízmillió éves időszakra) szárazföldi periódus következett. Ezt követően az eocén tengerelöntés hatására a hullámveréses sziklás tengerparti üledékképződésre jellemző, szögletes szemcsékből álló abráziós breccsa képződött. Azokból a hullámzással a szikláról leszakított kőzetdarabokból, amelyek sokáig maradtak, és aprózódtak ebben a környezetben, keletkezett a lekerekített koptatott szemcsékből álló konglomerátum. Gyakran látogatott kirándulóhely, kiváló panorámával.

Folytatás

P, Q

Péceli úti kert – Budapest, XVII. ker. Péceli út 206. 1999 óta áll fővárosi védettség alatt. Csak engedéllyel látogatható A közel három és félezer négyzetméteres kert a Rákos-patak völgyében található. Példaértékűnek tekinthetõ a tulajdonos értékteremtõ erõfeszítése, amellyel létrehozta ezt a magángyűjteményt. A gyűjtemény a számos hazai növényritkaság mellett, több mediterrán, szubtrópusi, trópusi fajt is tartalmaz. A több mint 300 fás szárú faj, fajta mellett megtalálhatók távoli földrészek növényei is. Említést érdemelnek a termést érlelõ gránátalma és füge, a piros levelű júdásfa, valamint a különbözõ hazai fafajok különleges változatai.

Folytatás

R

Rupp-hegy – Budapest, XI. kerület Ördögorom út, Rupphegyi út 1977 óta áll fővárosi védettség alatt. Szabadon látogatható A Rupp-hegy Budapest azon területeinek egyike, amely az egykor összefüggő természetes növénytakaró maradványait még napjainkban is őrzi. A közel 7,7 hektáros terület, mint a Csíki hegyek vonulatának utolsó tagja, mindig is a botanikusok egyik kedvelt kutatási területe volt. Megfordult itt Sadler József és Zólyomi Bálint, vagy az utóbbi években Dobolyi Konstantin és Seregélyes Tibor is. A terület növényzetére a sűrűn látogatott degradált gyepek és a telepített erdei fenyves kivételével a természetes növénytársulások jellemzőek. A főként molyhos tölgy alkotta zárt mészkedvelő tölgyesben megtalálható a kerti berkenye (Sorbus domestica), a déli berkenye (Sorbus graeca), a barkóca berkenye (Sorbus torminalis), a lisztes berkenye (Sorbus aria) mellett a Budai hegység bennszülött növényének tekinthető budai berkenye (Sorbus semiincisa) néhány példánya is. További fás szárú társulásai a felnyíló mészkedvelő karszttölgyes valamint a sajmeggyes karsztbokorerdő. A sziklafüves- és pusztafüves lejtősztyepp mellett egy kisebb nyílt dolomitsziklagyep folt is megfigyelhető. Néhány az itt előforduló 38 védett növényfajból: a tavaszi hérics (Adonis vernalis), a csillagos őszirózsa (Aster amellus), a magyar bogáncs (Carduus collinus), a magyar repcsény (Erysimum odoratum), az apró nőszirom (Iris pumila), a nagyezerjófű (Dictamnus albus), a magyar gurgolya (Seseli leucospermum), a fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp. nigricans), a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), a homoki vértő (Onosma arenaria agg.), a bíboros kosbor (Orchis purpurea), a fehér madársisak (Cephalanthera alba). A terület állatvilága a vegetáció kedvező állapotának köszönhetően viszonylag gazdag. A nyerges szöcske (Ephippigera ephippiger), a selymes futrinka (Carabus convexus), a szarvasbogár (Lucanus cervus), a farkasalma lepke (Zerynthia polyxena), a gyászlepke (Nymphalis antiopa), a tarka szemeslepke (Chazara briseis pannonica) csak néhány védett faj a terület rovarfaunájából...

Folytatás

S

Soroksári Botanikus Kert – Budapest, XXIII. ker. Péteri major 1977 óta áll fővárosi védettség alatt. Szabadon látogatható A látogatásról és a botanikus kertrõl további információt a Corvinus Egyetem Növénytani Tanszékén illetve a Soroksári Botanikuskert (1) 287-2432 telefonszámán lehet kapni. Az 1963-ban alapított botanikus kert elsõsorban a hazai felsõfokú kertész oktatás céljait szolgálja. Az utóbbi években mind jelentõsebb szerepet vállal a fõváros alap- és középfokú oktatási intézményeinek természeti oktatási nevelési feladataiban. A nemzetközi kutatásokban is aktívan közreműködik a különbözõ szaporítóanyag-csere programok keretén belül. Külön érdekessége a területnek, hogy a sziklakert építése során 4000 éves bronzkori leletek kerültek elõ. A bejárathoz közel látható a 20 forintosról ismert magyar nõszirom (Iris aphylla ssp. hungarica). A fák és cserjék telepítésénél azok növényföldrajzi hovatartozásukat, származásukat vették figyelembe. Ez a csoportosítás jellemzi napjainkban is a területet. A növényföldrajzi (Észak-Amerika, Kelet-Ázsia, Közép-Ázsia, Kaukázus, Balkán, Endemikus) bemutatók mellett található itt sziklakert, illetve a kutatást szolgáló rendszertani gyűjtemény is (rózsa, berkenye, vadkörte). A Soroksári Botanikus Kertet a hasonló botanikus kertek közül kiemeli az a tulajdonsága, hogy nem csak mesterséges, de ritka természetes élõhelyekkel is rendelkezik...

Folytatás

Sz

Szemlőhegyi-barlang – Budapest, II. ker. Barlang utca 2. 1957 óta áll országos védettség alatt. Szabadon látogatható A barlangot 1930-ban kõfejtés közben fedezték fel. Elsõként Kessler Hubert és Futó András végzett itt barlangkutatást. A 2200 m-es járathosszúságú barlang két, közel párhuzamos ágból áll. Több éves, nem mindig kíméletes megoldásokat követõ átalakítás eredményeként 1986 óta látogatható idegenforgalmi barlangnak számít. Az 1991. évtõl a barlang bekapcsolódott a Szent János kórház gyógyító munkájába, és egy szakaszán asztmás és egyéb légúti betegségben szenvedõk kezelése folyik. A felsõ eocén Szépvölgyi mészkõben keletkezett barlang a hévizes tevékenység hatására alakult ki. A barlang különlegességét formakincse jelenti. Felfedezését követõen páratlan ásványdíszítettsége (borsókõ, aragonit, kalcit lemezek, barit, gipsz) miatt nemzetközi érdeklõdést váltott ki. Sajnos mára ez a kincs a rongálások miatt már a múlté lett. Azonban borsókõ formáinak gazdagsága, amelyek közt gyakori az úgynevezett karfiolforma, még most is lenyűgözõ.

Folytatás

T

Tamariska-domb – Budapest, XXI. ker. Fenyves út Damjanich u., Gesztenyés u., Hársas u. 1999 óta áll fővárosi védettség alatt. Szabadon látogatható Az 5,2 hektáros területet a kerületi önkormányzat már 1994-ben természeti oltalom alá helyezte, megõrzendõ a természetes, természet közeli növénytársulásokkal rendelkezõ homokbuckát. A Tamariska-domb az egykori Királyerdõ maradványa, nevét a rajta található szép számú tamariszkuszról kapta. A homokpusztagyep-vegetációra utaló növények között megtalálható a homoki árvalányhaj (Stipa borysthenica), a báránypirosító (Alkanna tinctoria), a budai imola (Centaurea sadleriana), a homoki fátyolvirág (Gypsophila arenaria) és a homoki bakszakáll (Tragopogon floccosus). A fás szárú növényzetre az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), valamint a szürkenyár (Populus canescens) a jellemzõ. A tájidegen ezüstlevelű olajfűz (Eleaegnus angustifolia) és feketefenyõ (Pinus nigra) állományt vissza kell szorítani. A beépített környezetben zöld szigetként megjelenõ természetközeli élõhelyen a városi környezethez alkalmazkodott fajok - mint például a feketerigó (Turdus merula), a széncinke (Parus major), a csicsörke (Serinus serinus) - mellett megtalálható itt a védett imádkozó sáska (Mantis religiosa), a nappali pávaszem (Inachis io), a fürge gyík (Lacerta agilis), a kenderike (Carduelis cannabina), a nagy fakopáncs (Dendrocopos major) és a tengelic (Carduelis carduelis) is. A terület a Csepel-sziget egészéhez hasonlóan a Duna kavics teraszán fekszik. Az ezen található pleisztocén futóhomok szemcséinek kismértékű koptatottságából arra lehet következtetni, hogy nem túl messzirõl fújta ki a szél. Anyaga származhatott magából a kavicsteraszból is, de valószínűbb, hogy harmadidőszaki medenceüledékekből eredeztethető.

Folytatás

U, Ü

Útlevél – Olyan okmány, amely az állampolgár személyazonosságát és állampolgárságát igazolja, és amelyből a bejegyzett adatok alapján megállapítható adott ország területén való tartózkodási ideje. A magyar útlevél a világ összes országába 5 évig érvényes, az érvényességi idő hosszabbítható. Az igényt formanyomtatványon postán kell eljuttatni a BM Adatfeldolgozó Hivatal Útlevél osztályára (Bp. VI. ker. Andrássy út 93.) Az ügyintézési idő 30 nap, ezen belül érkezik meg az útlevél postai küldeményként. A kérelem beadható a területileg illetékes önkormányzatoknál is.

Folytatás

V, W,

X, Y

Vidámpark – 1146 Budapest, Állatkerti krt. 14-16., Tel.: 363-8310,   nyitva: március 12 - november 1-ig előszezonban: 11-18.30-ig szezonban: 10-20-igutószezonban: 11-18-ig www.vidampark.hu  Novemberben kedvező időjárás esetén a Park hétvégéken kinyit. Árak a Vidámparkban: Parkbelépő: 300.-Ft., 2005-re érvényes diákigazolvánnyal 14-18 éves korig: 250 Ft/fő, családi (1 felnőtt és 3 gyerek; 2 felnőtt és 2 vagy 3 gyerek): 250 Ft/fő, nagycsaládos (2005-re érvényes nagycsaládos igazolvánnyal): 200 Ft/fő, A 120 cm alatti gyerekek és a kerekes székkel közlekedők részére a belépés díjtalan. Zárás előtt egy órával a belépés a Parkba ingyenes. A játékok egységjegyekkel vehetők igénybe, melyek darabja 300 Ft. A játékoknál le kell adni a megfelelő számú jegyet (1 vagy 2 darab). A Parkban központi helyeken találhatók a pénztárak, ahol a jegyek akár nagyobb tételben is megvásárolhatók. Az 6000 Ft-os tömb a 20 jegy mellett 2 ajándékjegyet is tartalmaz.

Folytatás

Z, Zs

Zsidó Imaház – Budapest I., Táncsics Mihály utca 26. Telefon: (36 1) 355 88 49 Nyitva: május 1-től október 31-ig kedd-vasárnap 10-18 óráig.

Folytatás