|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
|
A görög mitológia istenei és isteni lényeiMitológia | Ókor | Történelem | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
A GÖRÖG ISTENEK A görög istenek és isteni lények kisenciklopédiája I |
|
|
I |
|
|
|
Iakkhosz: Zeusz és Démétér fia, Perszephóné testvére, az ünnepi felvonulások és menetek istene. Ianiszkosz: Aszklépiosz és Épióné fia, Hügieia, Panakeia, Iaszó és Iatrosz testvére, gyógyító istenség. Iapetosz: Uranosz és Gaia fia, Titán, a Hekatonkheirek, a Küklópszok, a többi Titán és a Titaniszok testvére. Felesége Aszia Ókeánisz négy gyermeket szült neki, Atlaszt, Menoitioszt, Prométheuszt és Epimétheuszt. Testvérét Kronoszt támogatva Zeusz ellenfele volt a titanomakhiában, a győztes Zeusz azonban a Tartaroszba vetette és ott tartotta fogva a Hekatonkheirek őrizete alatt, de később hatalma megszilárdítása után szabadon engedte. Iaszión: Zeusz és Élektra Pleiász fia, Démétér kedvese, Plutosz apja, a föld termékeny belsejének istene. Démétér beleszeretett Iasziónba és teherbe esett tőle. Mikor Zeusz - aki közben magának szemelte ki Démétért - értesült a történtekről, hirtelen haragjában villámával az Alvilágba taszította Iasziónt, azonban a megszületett gyermeket Plutoszt, a Gazdagságot saját leánya Eiréné és Tükhé gondjaira bízta. Démétért nagyon elszomorította kedvese elvesztése és megkérte Zeuszt, hogy Iasziónt minden évben kilenc hónapra engedje vissza a felvilágra. Zeusz, hogy kiengesztelje nővérét teljesítette kérését, Démétér megengesztelődött, és ezután már Zeusz szerelmét is elfogadta. Iaszó: Aszklépiosz és Épióné leánya, Hügieia, Panakeia, Ianiszkosz és Iatrosz testvére, a gyógyítás és az orvostan istennője. Iatrosz: Aszklépiosz és Épióné fia, Hügieia, Panakeia, Ianiszkosz és Iaszó testvére, gyógyító és a gyógyulást elősegítő isten. Ida: A Meliászok egyike, Adraszteia és Melissza nővére. Nővéreivel és Amaltheiával, az isteni kecskével együtt - Rheia megbízásából - a gyermek Zeusz nevelője volt. A fiatal istent lépes mézzel, és Amaltheia tejével táplálták, s köréje gyűjtötték Kréta hegyi szellemeit, a Kurészeket, hogy azok fegyvereik csörömpölésével elnyomják a gyermek Zeusz sírását, hogy apja Kronosz meg ne hallja.
Ikelosz: Hüpnosz és Paszithea fia, Morpheusz és Phantaszosz testvére, álomisten. Ő személyesítette meg a növények és állatok alakjában megjelenő álmokat. Írisz: Thaumasz és Élektra Ókeánisz leánya, a Hárpiák testvére, a szivárvány istennője, az istenek hírnöke. Szárnyas, tarka ruhát viselő, kezében hírnöki pálcát tartó istennő volt, főleg az istennők követe, Héra állandó hírnöke, de Zeusz is szívesen bízta rá ügyes-bajos dolgait. Írisz inkább csak kihirdette az istenek üzeneteit, ritkább esetben végre is hajtotta azokat. Leggyakrabban használt mellékneve: Viharlábú. Ioké: Erisz leánya és kísérője, apja nem volt, a vész és a méregszítás istennője. Anyját legtöbb testvéréhez hasonlóan gyakran elkísérte az ütközetekbe és csatákba és szívesen nyújtott segítséget Arésznak is. A csatateret vértől csöpögő köpenyben járta, elragadta a harcosokat, a halottakat pedig a lábuknál fogva vonszolta.
|
|
| |||||||||
|
Ajánlott irodalom |
|||||||||||||
|
Görög mitológia sorozatban Február 15
|
Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985. Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994. Cox, George William: Görög regék, 1991. Graves, Robert: Görög mítoszok I–II, 1970. Hahn István: Istenek és népek, 1968. Hamilton, Edith: Görög és római mitológia, 1992. Hésziodosz: Istenek születése, 1974. Homérosz: Íliász, 1981. Homérosz: Odüsszeia, 1985. Homéroszi himnuszok, 1981. Kerényi Károly: Görög mitológia, 1977. Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973. Ovidius: Átváltozások, 1975. Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996. Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902. Petz György: Kérdések és válaszok a görög mitológiáról, 1974. Román József: Mítoszok könyve, 1963. Román József: Zeusz, 1966. Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973. Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988. Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988. Tótfalusi István: Ki kicsoda az antik mítoszokban, 1993. Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög regék, 1979. Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979. Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974. Zamarovsky, Vojtech: Istenek és hősök a görög és római mondavilágban, 1970.
A KÖNYVEK :: A MAGÁNKÖNYVTÁR :: A KÖZKÖNYVTÁR
|
||||||||||||
|
|
|
A Változó Világ bölcsességei |
|
||||||||||
|
Istenek ugyanis vannak, hiszen a róluk való tudásunk kézzelfogható. Amilyen formában azonban a tömeg őket hiszi, nincsenek; mert nem képzelik őket következetesen olyannak, amilyennek hiszik őket. Nem az tehát az istentelen, aki kiküszöböli a tömeg isteneit, hanem az, aki a tömeg hiedelmeit ráaggatja az istenekre. (Epikurosz) Mondd meg, ki az istened, megmondom, ki vagy! (Szimeonov Todor)
|
|||||||||||||

|
X |
|
Hirdetés X |
|
A tudás hatalom – Egy kompetens világért Változó Világ könyvírási pályázat Az én napom a Változó Világban Az én helyem a Változó Világban Az én lapom a Változó Világban Olvasni öröm – Egy olvasó világért Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért Új Kert – Egy boldogabb világért |
A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted: Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére: Cégek, szervezetek, intézmények részére:
Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére:
SAJÁT NAPTÁR
(1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!) Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat |
|
|
X |
|
Hirdetés X |
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА