A választójog - Változó Világ webmagazin

Magyarországi választási naptár

Jogi Útmutató és Címtár

Az alkotmány

OVB

Electionguide

2009

Április 5. Tiszagyenda, Jász-Nagykun-Szolnok megye, polgármester-választás, haláleset miatt

Április 19. Magyarhertelend, Baranya megye, polgármester- és képviselő-testület-választás (7 fő), önfeloszlatás miatt

Április 26. Budapest XXI. ker., önkormányzati képviselő, haláleset miatt

Április 26. Iborfia, Zala megye polgármester-választás, haláleset miatt

Április 26. Pecöl, Vas megye, kislista/önk. képviselő, lemondások, működésképtelenné válás miatt

Május 3. Narda, Vas megye polgármester-választás, lemondás miatt

Május 3. Petneháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, polgármester-választás, polgármester tisztség megszűnése a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt

Május 10. Martonyi, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, polgármester-választás, lemondás miatt

Május 10. Pécs, Baranya megye, polgármester-választás, haláleset miatt

Május 10. Pécs, Baranya megye, 8. egyéni választó kerületi önkormányzati képviselő, lemondás miatt

Május 10. Piliscsaba, Pest megye, polgármester-választás képviselő-testület (13 fő), önfeloszlatás miatt

Június 7. Európai Parlamenti Választások

Június 7. Időközi parlamenti választás a Baranya megyei 3. számú országgyűlési egyéni választó kerületben (OEVK), első forduló. Második forduló 2009. június 21.

Június 7. Magyaregregy, Baranya megye, polgármester-választás, haláleset miatt

Június 7. Sárospatak, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 06. egyéni választó kerületi önkormányzati képviselő, lemondás miatt

Június 7. Sumony, Baranya megye, polgármester-választás képviselő-testület (5 fő), önfeloszlatás miatt

Június 7. Tiszaújváros, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 06. egyéni választó kerületi önkormányzati képviselő, lemondás miatt

Június 7. Üllő, Pest 7. egyéni választó kerületi önkormányzati képviselő, lemondás miatt

Június 7. Várpalota, Veszprém megye, 07. egyéni választó kerületi önkormányzati képviselő, lemondás miatt

Június 7. Zemplénagárd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, polgármester-választás, lemondás miatt

Június 14. Nagypeterd, Baranya megye, polgármester-választás, lemondás miatt

2010

Első félév Parlamenti választások

Második félév Önkormányzati választások

2011

KVÍZ

Választás

Európai parlamenti választás

Tudja? | Érti?

Mit akar tenni érdekünkben ez a sok párt az Európai parlamentben?
Van programjuk?
Megkérdezzük, és ha válaszolnak, itt közzétesszük.

Változó Világ Mozgalom

Az EU intézményi válsága

Európa soknyelvűsége

Közös ünnepünk

MAGYAR POSTA

A cím kötelez

Ads by VVIP (x)

Az Európai Parlamenti képviselő választáson azok a szervezetek indulhatnak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény előírásainak (a továbbiakban: pártok).

Listát azok a pártok indíthatnak, amelyek legalább 20 000 érvényes ajánlást gyűjtöttek össze. Listát ajánlani a választásokról szóló értesítővel (kopogtató cédulával) együtt megküldött ajánlószelvény kitöltésével és átadásával lehet. Egy választópolgár csak egy listát ajánlhat. A kitöltött ajánlószelvényt a listaállító pártokhoz lehet eljuttatni vagy megbízottjaiknak átadni.

A listán háromszor annyi jelölt indítható, mint amennyi a megszerezhető mandátumok száma (azaz 3x22=66 fő).

Az Európai parlamenti választásokon induló pártok:

(2009. április 15-i állapot szerint)

CENTRUM Összefogás Magyarországért

FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség

Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt

Független Kisgazda-, Nemzeti Egység Párt

Humanista Párt

Internetes Demokrácia Pártja

Jobbik Magyarországért Mozgalom

Kereszténydemokrata Néppárt

Lehet Más a Politika

Magyar Demokrata Fórum

Magyar Igazság és Élet Pártja

Magyar Kommunista Munkáspárt

Magyar Republikánus Politikai Párt

Magyar Szociális Zöld Párt

Magyar Szocialista Párt

Magyarországi Kisebbségek Pártja

Magyarországi Szociáldemokrata Párt

MCF Roma Összefogás Párt

Megújult Magyarországi Roma Összefogás Párt

Szabad Demokraták Szövetsége

Szociáldemokrata Párt

Zöldek Pártja

AZ EURÓPAI UNIÓ A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

VÁLTOZÓ VILÁG 30.

Az EU története

K R M

Hirdetés X

Választási rendszer

Tökéletes választási rendszer nem létezik, azt minden országban a helyi hagyományok határozzák meg. Ha új rendszert szeretnénk, számtalan példa közül szemezgethetünk, a lóversenyszerű brittől a csak országos listát használó izraeliig. Mindegyiknek van előnye és hátránya is: a többségi modellnél a győztes mindent visz, a listás rendszerekben viszont a választó kész terméket kap, és csak korlátozottan szólhat bele abba, kik legyenek képviselők.

"Nem elég alkotmányba foglalni, hogy kisebb parlament kell. Kell hozzá adni egy olyan választójogi törvényt, amely ezt létrehozza" - hirdette meg kormányzása során második alkalommal a választási rendszer átalakítását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az Országgyűlés január 29-i rendkívüli ülésén. Javaslatait akkor nem részletezte, és később is csak nagy vonalakban vázolta elképzeléseit: listás, egyfordulós választást, 199 fős törvényhozást javasol, amely szerinte "arányos és olcsóbb" lenne.

Gyurcsány ötletének esélye sincs a megvalósításra, hiszen a Fidesz támogatása nélkül nem lesz meg a szükséges kétharmados többség, márpedig a Fidesz nem támogatja a javaslatot. A Fidesz hamar kijelentette, hogy a kormányfő ötlete számára hátrányos, ezért nem támogatja azt. Az ellenzéki párt tavaly olyan módosítást javasolt, amely megtartaná a vegyes - listás és egyéni - választást, de növelné az egyéni képviselői helyek arányát. Ebből a javaslatból sem lett semmi, hiszen a többi párt megfúrta a parlamenti vitát.

Origó

Hirdetés X

Szavazati jog

SZÁZADVÉG

Politikai Iskola

1068 Budapest

Benczúr u. 33.

Tel.: 479-5289

Ads by VVIP (x)

A XX. század főbb választójogi reformjai

1900, Japán – Bevezetik a titkos szavazást.

1901, Kuba – A 21 éven felüli férfiak általános választójogot kapnak.

1902, Ausztrália – A 21 év felettiek általános választójogot kapnak a szövetségi választásokon; a rendelkezés a bennszülötteknek csak azt a kisebbségét érinti, amelyik már korábban is rendelkezett szavazati joggal az alacsonyabb (állami) szinten.

1905, Magyarország – Az uralkodó nem hagyja jóvá az országgyűlési választásokon győztes ellenzék kormányát; az alkotmányellenesen felállított úgynevezett darabontkormány a 24 éven felüli írástudó férfiak titkos szavazati jogának törvénytervezetével próbál támogatást szerezni a parlament falain kívül.

1906, Osztrák-Magyar Monarchia – A Monarchia Csehországot, Galíciát és Szlovéniát is magában foglaló osztrák felében általános szavazatjogot szerez minden felnőtt férfi.

1907, Svédország – Megszűnik a vagyoni cenzus, s így minden 21 év feletti férfi szavazati joghoz jut.

1907-1919, Norvégia – Fokozatosan megszűnnek a nők, az eladósodottak és a közsegélyezettek szavazati jogának korlátozásai; a korhatárt leszállítják 23 évre.

1908, Törökország – Az alkotmányos kormányzás helyreállítása nyomán - egy harminc évvel korábbi törvény alapján - szavazati jog a bizonyos mértékű jövedelemadót fizető férfiaknak.

1910, Dél-Afrika – Megszűnik a szavazati jog korlátozása faji alapon Cape tartományban.

1911, Portugália – Megszűnik a vagyoni cenzus, de csak az írástudó férfiak és családfők szavazhatnak.

1912, Argentína – Bár a külföldön született lakosok nem jutnak szavazati joghoz, a regisztrációs szabályok, a szavazatszámlálás növekvő tisztasága, a kötelező és titkos szavazás bevezetése nyomán a jogosultak körében a részvételi arány a legutóbbi választáson elért 21-ről 69 százalékra nő.

1914, Magyarország – A Lukács-féle választójogi reform nyomán a teljes lakosság 6,4 százalékáról 6,8-ra nő a szavazati joggal rendelkezők aránya.

1916-1918, Kanada – A nők több tartományban szavazati joghoz jutnak; a háború idején szolgálatban lévő katonák és közeli felnőtt rokonaik választójogot kapnak, kivéve, ha Kanadával hadiállapotban lévő országban születettek s csak 1902 után honosíttattak.

1917, Oroszország – A februári forradalom nyomán titkos és egyenlő szavazati jogot kap minden 20 év feletti férfi és nő; az alkotmányozó nemzetgyűlést már csak a bolsevik hatalomátvétel után választják meg.

1917, Mexikó – Minden 18 év feletti nős és 21 év feletti nőtlen férfi választójogot nyer.

1917, Hollandia – A 25 év feletti férfiak választhatnak; a jogosultaknak kötelező megjelenni a választóhelyiségben, de a szavazás maga önkéntes marad.

1918, Portugália – Az első általános férfiválasztójogon alapuló portugál választás után újra életbe lép az 1911-es, a választójogot korlátozó alkotmány.

1918, Nagy-Britannia – Általános férfi-, illetve nő háztartásfői választójog , és lényegesen enyhébb helyben lakási követelmények (a 19. századi reformok nyomán az 1910-es évek elején is a felnőtt férfiak mintegy 80 százaléka szavazhatott volna, de a választói nyilvántartás és regisztráció szabályai miatt csak 68 százalékot ért el a tényleges jogosultak aránya).

1918, Magyarország – Az őszirózsás forradalom ideiglenes törvényhozásának első néptörvénye választójogot ad minden 21. évét betöltött férfinak és 24 évnél idősebb, írni-olvasni tudó nőnek.

1918, Ausztria – Szavazati joghoz jutnak a nők.

1918, Oroszország – A bolsevik forradalom után a szovjetválasztásokból kizárják a magánvállalkozókat, kereskedőket, kereskedelmi ügynököket, szerzeteseket, egyházi alkalmazottakat, volt rendőrtiszteket, viszont az Oroszországban élő, állampolgársággal nem rendelkező dolgozók választhatnak.

1918, Csehszlovákia – Az ideiglenes csehszlovák alkotmány megerősíti az általános, titkos és közvetlen választójogot, s kötelezővé teszi a választási részvételt.

1918, Románia – Új választási törvény révén a férfiak általános és titkos választójoghoz jutnak, a választási részvétel kötelezővé válik.

1919, Hollandia – A szavazati jogot kiterjesztik a nőkre.

1919, Magyarország – Általános és titkos választójog minden 24. életévét betöltött, legalább hat éve magyar állampolgár és fél éve egyazon településen élő felnőttnek; nők esetén az írni-olvasni tudás is feltétel; a szavazás kötelező, a távolmaradók pénzbírsággal sújthatók.

1919, Lengyelország – Szavazati jogot kap minden 20 évesnél idősebb férfi és nő.

1919, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság – Az aktív katonák, a vajdasági németek és magyarok kivételével minden 21 évnél idősebb férfi egyenlő szavazati jogot kap, de a törvényhozásban aránytalanul sok mandátum jut a szerb országrésznek.

1920, Kanada – Minden 21 év feletti állampolgár szavazati jogot szerez a szövetségi választásokon.

1920, Németország – A korábbi plurális helyett egyenlő választójogot kap minden 20 évnél idősebb polgár.

1920, Palesztina – A brit mandátumterületen a zsidó közösség 20 évesnél idősebb tagjai szavazhatnak.

1920, Egyesült Államok – Megtiltják a nemi diszkriminációt a szavazati jogban (egyes államokban azonban már száz évvel korábban szavazati jogot kaptak a nők).

1921, Svédország – Szavazati jogot nyernek a nők.

1922, Magyarország – A Bethlen-kormány rendelete a nagyobb városok határain kívül visszaállítja a nyílt szavazást (az indoklás szerint a titkosság sértette az egyenes jellemű vidéki emberek önérzetét); szavazati jogukat vesztik többek között a négy eleminél kevesebbet végzettek, azok a nők, akik eltartottak és nincs legalább három gyermekük, vagy pedig 30 évnél fiatalabbak, és nincs felsőfokú végzettségük.

1923, Törökország – Megszűnik a jövedelmi cenzus; minden 18 év feletti férfi szavazati jogot szerez.

1924, Ausztrália – Kötelezővé válik a szavazás a parlamenti választásokon.

1925, Japán – Megszűnik a jövedelmi cenzus; minden felnőtt férfi szavazati jogot szerez.

1928, Nagy-Britannia – A szavazati jog tekintetében megszűnik a különbségtétel férfiak és nők között.

1928, Egyesült Államok – Az első elnökválasztás, amelyiken minden állam az amerikai állampolgárokra korlátozza a választójogot.

1931, Spanyolország – Bevezetik az általános és egyenlő szavazati jogot minden 21 év feletti felnőtt számára.

1933, Portugália – A Salazar-rezsim visszaállítja az 1911-ben eltörölt vagyoni cenzust; a középfokúnál alacsonyabb végzettségű nők is elvesztik szavazati jogukat.

1934, Kuba, Törökország – Szavazhatnak a nők.

1935, India – Vagyoni és műveltségi cenzushoz kötik a szavazati jogot, de a korábbinál többen (a városokban a lakosság 14, falun mintegy 4 százaléka) válnak jogosulttá.

1936, Dél-Afrika – A fekete lakosságot lényegében megfosztják a szavazati jogtól (a törvényhozásba például ezentúl összesen három és kizárólag európai származású képviselőt választhatnak).

1936, Szovjetunió – Az 1936-os sztálini alkotmány kiterjeszti a szavazójogot a 18 éven felüli állampolgárokra.

1938, Magyarország – Az új választójogi törvény tovább szigorítja a szavazásra jogosultság életkori és iskolázottsági feltételeit, de visszaállítja a titkos szavazást vidéken.

1941-1944, Svédország – A korhatár 21 évre csökken.

1945, Indonézia – Minden felnőtt szavazati joghoz jut, a házasságban élő 18 évnél fiatalabbak is, de a kommunista párt és a hozzá kötődő szervezetek tagjait, illetve az általuk támogatott 1965-ös hatalomátvételi kísérlet résztvevőit utóbb kizárják a szavazati jogból.

1945, Brazília – Az első viszonylag szélesebb körű országos választáson a felnőtt lakosság többségét kitevő írástudatlanok továbbra sem szavazhatnak.

1945, Ausztria – A náci párt és a hozzá kötődő fegyveres szervezetek volt tagjai elvesztik választójogukat, de 1948-ra a leginkrimináltabb személyek kivételével mind visszakapják, s így mintegy félmillióval nő a jogosultak száma.

1945-1946, Kelet-Európa – A német uralom alól felszabadult kelet-európai országokban általános a felnőttek szavazati joga, de a háború alatti kollaboráns tevékenység, fasiszta szervezetekben való szerepvállalás, német (Csehszlovákiában német és magyar) származás és más jogcímeken sokakat (Jugoszláviában például a felnőttek 2,3 százalékát) kizárnak a szavazati jogból.

1945-1949, Argentína, Chile, Franciaország, Japán, Mexikó – Szavazati jogot nyernek a nők.

1946, Portugália – A Salazar-rezsim szavazati jogot ad a családfenntartó nőknek, valamint azoknak, akik a választásra jogosult férfiaktól elvártnál legalább kétszer nagyobb adót fizetnek.

1946-1956, Hollandia – A szavazási korhatárt előbb 23, majd 21 évre szállítják le.

1948, Nagy-Britannia – Az egyetemet végzettek és az üzletemberek választási kiváltságai megszűnnek, ezzel minden szavazat egyenértékűvé válik.

1948, Izrael – A 18 év felettiek általános szavazati jogot kapnak.

1951, Nigéria – Az északi országrész kivételével, ahol a nőket 1979-ig kizárják a választójogból, minden 21 évnél idősebb állampolgár szavazati jogot kap.

1952, India – Szavazati jogot kap minden 21 évnél idősebb állampolgár.

1953, Jugoszlávia – A különféle képviseleti szervekbe való választásokon olyan rendszert vezetnek be, amelyben az egyes emberek szavazatait az őket foglalkoztató nemzetgazdasági ágnak a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása arányában súlyozzák.

1954, Kína – A népi Kína első helyi választásain (a megyeinél magasabb szinten máig sem voltak közvetlen választások) különféle jogcímeken (túl nagy földbirtok, reakciós nézetek, hivatali korrupció) a felnőtt lakosság 5 százalékát kizárják az egyébként általános választójogból.

1957-1964, Egyesült Államok – A szövetségi törvényhozás fokozatosan betiltja azokat a regisztrációs követelményeket (például olvasásteszten való megfelelés, helyi fejadó fizetésének igazolása), amelyek - mindenekelőtt egyes déli államokban - feketék és szegény fehérek milliói számára nehezítették meg a szavazati jog gyakorlását.

1958, Chile – Bevezetik a titkos szavazást.

1962, Ausztrália – Szavazati jogot kapnak a bennszülöttek, de a többiekkel ellentétben számukra egészen 1984-ig önkéntes marad a regisztráció és a választási részvétel.

1963-1966, Botswana – Az ország függetlenné válása előtt a brit gyarmati hatóságok bevezetik az általános választójogot; a függetlenség elnyerése után kezdetben olyan sokakat (például közalkalmazottak, törzsi vezetők, angolul nem beszélők) nem lehet megválasztani politikai hivatalra, hogy a jelöltek között erősen felülreprezentáltak a magánszektorban dolgozó fehér telepesek.

1968-1974, Portugália – Egységessé válnak a választójog feltételei a férfiak és nők számára.

1968-1981, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Costa Rica, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Írország, Kanada, Kolumbia, Málta, Mexikó, Nigéria, Norvégia, NSZK, Portugália, Spanyolország – A szavazási korhatárt 18 évre csökkentik.

1970, Hollandia – Érvénytelenítik a választóhelyiségben való megjelenést kötelezővé tevő 1917-es törvénycikkelyt.

1971, Svájc – A kérdésről tartott sokadik népszavazás pozitív döntése nyomán szavazati jogot nyernek a nők (a 20 év feletti férfiak körében 1848 óta általános a választójog).

1976, Spanyolország – A Franco-rendszer (nem választott) törvényhozása utat nyit az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztásához.

1976, Kuba – Az 1952 óta tartott első (de nem pártok versenyén alapuló) választásokon a szavazási korhatárt 16 évre csökkentik.

1977, Brazília – Szavazhatnak az írástudatlanok.

1981, Irán – Az iszlám forradalmat követő első elnökválasztáson a választójog korhatára 16-ról 15 évre csökken.

1982, Törökország – A civil kormányzáshoz való visszatérés alapjait megvető alkotmány értelmében a következő parlamenti választáson nem szavazhatnak azok, akik nem jelennek meg a népszavazáson az új alkotmányról.

1988, Brazília – A szavazási korhatárt 16 évre csökkentik, az írástudatlanok kivételével a szavazás kötelezővé válik minden 18-70 éves számára.

1993, Dél-Afrika – Az ideiglenes alkotmány megszünteti a faji alapon történő politikai diszkriminációt, és bevezeti az általános választójogot.

Külföldi választási naptár

A választójog

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Február 7, 25, 28

Március 11, 27

Április 2, 11, 22

Május 6

Július 7

Augusztus 18, 23

Szeptember 3, 12, 24

Október 15

November 8

December 18, 19

április 19.: Ecuador, elnöki és parlamenti

április 19.: Észak-Ciprus, parlamenti

április 19.: Haiti, szenátus (12 tag a 30-ból)

április 22.: Dél-afrikai Köztársaság, parlamenti

április 25.: Izland, parlamenti

április 26.: Andorra, parlamenti

április 27.: Jemen, parlamenti

április: Comore-szigetek, parlamenti

május 3.: Panama, elnöki és parlamenti

május 10.: Új-Kaledónia, parlamenti

május 10. vagy május 17.: Litvánia, elnöki

május 19.: Malawi, elnöki és parlamenti

május 23.: Németország, elnöki (közvetett)

május 24.: Mongólia, elnöki

május: Olaszország, népszavazás a választási törvényről

június 4–7: Európai Unió, európai parlamenti, Magyarországon

június 6.: Mauritánia, elnöki, első forduló

június 7.: Dánia, népszavazás az öröklési törvényről

június 7.: Libanon, parlamenti

június 12.: Irán, elnöki

június 14.: Bulgária, parlamenti

június 14.: Luxemburg, parlamenti

június 28.: Albánia, parlamenti

július 5.: Mexikó, parlamenti

július 8.: Indonézia, elnöki

július: Mauritius, parlamenti

augusztus 20.: Afganisztán, elnöki

szeptember 14.: Norvégia, parlamenti

szeptember 27.: Németország, parlamenti

szeptember: Portugália, parlamenti

szeptember: Saint Kitts és Nevis, parlamenti

szeptember: Aruba, parlamenti

szeptember: Makaó, parlamenti

október 25.: Uruguay, elnöki és parlamenti

október 25.: Argentína, parlamenti

október : Botswana, parlamenti

október : Írország, népszavazás a Lisszaboni Szerződésről

október : Tunézia, elnöki és parlamenti

november 3.: Északi-Mariana-szigetek, kormányzói és törvényhozási

november 30.: Honduras, elnöki és parlamenti

november: Namíbia, elnöki és parlamenti

november: Niger, elnöki és parlamenti

november: Grönland, parlamenti

november: Mozambik, elnöki és parlamenti

december 6.: Bolívia, elnöki és parlamenti

december 11.: Chile, elnöki

december: Irak, parlamenti

december: Üzbegisztán, parlamenti

A Változó Világ bölcsességei

Tessék tudni! A tudás hatalom! (Szimeonov Todor)

Tessék tudni! A te tudásod a te hatalmad! (Szimeonov Todor)

Jobb tudni, mint megijedni. (Szimeonov Todor)

Aki hamisságokat terjeszt, akarva-akaratlanul az emberek szellemi rabszolgaságát szolgálja. (Szimeonov Todor)

A tény kevés, a vélemény sok. (Szimeonov Todor)

Nincs új a nap alatt, csak a változó világ... (Szimeonov Todor)

Gondolkodom, tehát csendet kérek! (Szimeonov Todor)

Mértéktartó vagyok, de a világ nekem nem elég! (Szimeonov Todor)

Kezdő oldal	Olvasószolgálat	Médiaajánlat	Impresszum
Parvis	Teszteld internetkapcsolatod sebességét!