Bulgária

Bulgária és az Európai Unió

A bolgár parlament által elfogadott - az exportbiztosításról szóló - törvény módosításával a Bolgár Export Biztosítási Ügynökség jogot kapott 2005-től, hogy 100 millió leva értékig kereskedelmi kockázati fedezetet vállaljon export tranzakciók esetére, a korábbi 10 millió leva határral szemben. Az EU tagokká vált korábbi CEFTA-országok miatti változás több új megállapodás létrejöttét eredményezte, különféle területen. Így 2005. január 1-el lépett életbe, hogy a bolgár vállalatok mennyiségi korlátozás nélkül exportálhatnak friss és feldolgozott zöldségfélét, gyümölcsöt, dzsemet, dohányt, napraforgó olajat és gyümölcs konzervet. Vámmentességet élvez megnövelt kvótával, pl. sajt, élő állat, bor, kolbászféle, rizs bolgár exportja. Minimális import vám terheli, pl. a szemes takarmányt és feldolgozott uborka behozatalát. Bulgária eltörli az EU tagországokból származó néhány élelmiszeripari termékre a vámkötelezettséget, pl. tejporra. Összegezve: Bulgária erőteljes lépéseket tesz az „egységes” európai piachoz való csatlakozás érdekében.

Bulgária változatlanul Európába irányítja kivitelének több mint 50%-át és importjának jelentős része is onnan származik. A Dél-kelet Európával folytatott kereskedelmében a vezető szerep Görög- és Törökországnak jut, ennek a magyar kivitellel és behozatallal való összevetése ugyanakkor érzékelteti a két országnak a régióban való eltérő érdekeltségét és a forgalom nagyságrendi különbségét is.
 

Bulgária és a világ

Bolgár Kereskedelmi és Iparkamara

Bulgáriában folytatódik a lassú, de pozitív irányba haladó gazdasági fejlődés, amely stabil térségi és országon belüli helyzetre, beruházásösztönző és vállalkozástámogató politikára alapszik. A privatizációs folyamat előre halad. A 2004-es tervek között szerepel 30 építőipari, 20 kereskedelmi, 17 energetikai és 16 ipari cég eladása, köztük a hét régiós áramszolgáltató, található eladó szálloda is. A bolgár kormány a tavalyi hasonló összeg után 2004-ben is 150 millió eurót beruház az infrastruktúra fejlesztésébe. A bolgár gazdaság közel jövőben fejlesztendő stratégiai szektorai az infrastruktúra, magas technológiák és a közoktatás. Még kiaknázatlan terület az ingatlan kezelés. Nagy ütemben fejlődik az építőipar.

A külföldi vállalatok Bulgáriában keletkezett nyereségüket az adófizetési kötelezettség teljesítésének igazolása mellett szabadon repatriálhatják. Korlátozás nélkül engedélyezett a tőkekivitel, a külföldi vállalatalapítás, külföldi vállalatokban való részarány vásárlás, külföldi ingatlanszerzés, hosszúlejáratú kölcsön nyújtás. Földet csak a bolgár törvény szerint bejegyzett, akár 100%-os külföldi tulajdonú cég is vásárolhat.

Az elmúlt 11 évben 6 milliárd dollár működő tőke érkezett Bulgáriába, 2003-ban Magyarország a 7. helyre emelkedett fel. A magyar tőkekihelyezés 2003 évi összértéke Bulgáriában meghaladta a 398 millió dollárt. Az OTP bolgár DSK bankvásárlása, ami 311 millió eurós üzlet, az egyik legsikeresebb tőkebefektetésnek minősül 2003. évben. Ez a befektetés a banki szektort kiszolgáló vagy segítő cégek részéről fokozott érdeklődést vonzott maga után.

A bulgáriai beruházásvonzó tényezők közé tartoznak az alacsony üzleti költségek, az egyszerűsített cégbejegyzési feltételek, a jól kiképzett és nyelvtudással bíró munkaerő. Az új Befektetési törvény a befektetés mértéke szerint három kategóriába sorolja a befektetőket. A besorolás szerint a befektető meghatározott kedvezményeket és intézkedési segítséget kap, egy harmadára csökkentetik az intézkedési határidőket. Az első kategóriába sorolt befektető kérésére a Bolgár Befektetési Ügynökség javasolhatja kompetens szerveknek állami vagy önkormányzati ingatlanok tulajdonának térítésmentes átruházását, azoknak eladását, vagy korlátozott dologi jogok térítésmentes biztosítását a befektető javára. A rizikófaktorok kivédésére ajánlatos független könyvvizsgáló cégek vállalat átvilágító szolgáltatásait vagy helyi ügyvédi irodák több irányú szolgáltatásait, valamint az üzleti kapcsolatok kialakításánál helyi képviselőt igénybe venni.

Fektesse pénzét bulgáriai ingatlanokba!

Egyre több befektetési alap közül válogathatnak azok, akik kelet-európai ingatlanokba kívánják fektetni pénzüket. Az érdeklődés igen nagy, hiszen így a kisbefektetők anélkül tudnak beszállni erre a száguldó piacra, hogy a helyi bürokráciával és egyéb gyakorlati nehézségekkel kellene megküzdeniük. A keleti piac nagyon vonzó: a Bloomberg által idézett szakértők szerint a bolgár tengerparton 40 ezer fontért két hálószobás luxuslakást lehet vásárolni, ez kevesebb, mint amennyivel egy átlagos brit lakóingatlan értéke az elmúlt két évben nőtt. A Black Sea Property Fund márciusban 50 milliós kibocsátást hajtott végre a londoni alternatív befektetési piacon; a pénzből bulgáriai luxusnyaralókat vásároltak. A Bulgarian Property Developments – amely januárban jelent meg a londoni piacon – építési telkeket vásárolt az EU-tagságra váró országban. Legutóbb a bolgár szálloda- és ingatlanfejlesztő cég, az Orchid Developments Group bocsátott ki részvényeket a brit fővárosban, és 50 millió fontos kibocsátásra készül a szófiai és Szófia környéki ingatlanokra szakosodott Lewis Charles Sofia Property Fund is. Bulgária mellett Oroszország a Kelet-Európa iránt érdeklődő befektetők kedvence. Augusztus első felében a Raven Russia 153 millió fontot kalapozott össze Londonban, ez jó háromszorosa az e téren úttörőnek számító Eastern Property Holdings korábbi svájci kibocsátásának. (VGO)

Országjel (gépkocsikon):

BG

Országjel (olimpiákon):

BUL

Valuta:

bolgár leva

jele:

BGL

Telefonkörzet:

359

Internet:

.bg

Bulgária és Magyarország

A diplomáciai kapcsolatokat 1947. június 11-én vettük fel. Nagyköveti szinten 1954. február 13-óta vagyunk jelen Szófiában. Kulturális Intézet és ITD Hungary Iroda is működik a bolgár fővárosban. 2002. október 15-én Várnában felavattuk hazánk Tiszteletbeli Konzulátusát.

Budapesten ugyancsak működik bolgár nagykövetség és Kulturális Intézet. A magyarországi bolgároknak (cca. ötezer fő) országos önkormányzatuk van.

Az utóbbi években rendszeressé vált a magas szintű politikai párbeszéd és folyamatossá az államközi együttműködés. Az elmúlt három évben a köztársasági elnökök, a miniszterelnökök és a parlamenti elnökök is két-két alkalommal találkoztak egymással.

Egyezményes kapcsolataink összességében rendezettek, bár néhány kétoldalú megállapodás (idegenforgalmi-, légügyi egyezmény) megújításra vár.

Külügyminisztérium

Utazás Bulgáriába

A térség többi államához hasonlóan Bulgáriában is húzó ágazattá vált a turizmus. A 2003. évi adatokhoz viszonyítva az országba belépő külföldiek száma 13,56%-os növekedést mutatott. Ugyanakkor a külföldre utazó bolgárok száma 15,48%-kal több mint az előző évben. A jövőben várható tendencia – a közép-európai országok trendjével egybeesően - az évi 8-10%-os növekedés.

A Bulgáriába érkező turisták száma, 2004. évben 4010326 főt tett ki. Az országok rangsorolásában a turisták számát tekintve első helyen a görögök, ezt követően a macedónok, szerbek/montenegróiak, németek és az angolok állnak. A legnagyobb növekedést 2003. azonos időszakához viszonyítva az írek (83,4%), szlovénok (73,4%), angolok (62,6%) és ciprusiak (52,9%) mutatják.

Bolgárok Magyarországon

A magyarországi bolgárok

Hasznos tudnivalók

Külföldiek bejelentkezése

Külföldiek munkavállalása

Kisebbségi Útmutató és Címtár

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGE

1062 Budapest, Andrássy út 115.

Tel.: (+36 1) 322 0836, 322 0824, fax: 322 5212

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETSÉGÉNEK KERESKEDELMI HIVATALA

1062 Budapest, Andrássy út 115.

Tel.: (+36 1) 351 2019, fax 351 2019

BOLGÁR KULTURÁLIS ÉS TÁJÉKOZTATÓ KÖZPONT

1061 Budapest, Andrássy út 14.

Tel.: (+36 1) 331 5391, 332 1941, fax 332 9338

 

Ezek tudnak valamit!

Balkancar Cégmutató

Magyarok Bulgáriában

A szófiai magyar nagykövetség

Magyar iskolák a világon

Ajánlott irodalom

Babits Mihály: Az európai irodalom története, 1943

Horváth Gyula Bulgária - A tengerpart és a szárazföld látnivalói 2005

Nikolova, Ani A bolgár tengerpart 2004

Pavlov, Plamen: A bolgárok rövid története, 2005

Pevsner, Nikolaus: Az európai építészet története, 1972

Sós Judit-Farkas Zoltán Bolgár tengerpart útikönyv, 2004

Sztratiev, Sztaniszlav : Másutt. Bolgár egypercesek 2003

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!