Tanítások és technikák: EMDR

Ismertető

Grof feltételezése szerint a személyes tudattalan élménykonstellációját képeznék, amelyek meghatározóak a személy érzelmi reakcióiban. A kondenzált élményrendszerek, nem szeparált traumatizáló események, hanem élménykonglomerátumok, összekapcsolódó traumatikus emléksorok, amelyek mélyén döntően testi érzeteket találunk. A kondenzált élményrendszerekben a legmeghatározóbb a születés traumája, mely testi megéléseken keresztül hívható elő, például transzlégzéssel. Francine Shapiro trauma és memória elmélete is adekvát módon alkalmazható a test-pszichoterápiás élményanyag megértéséhez, melyet eredetileg a Szemmozgásos Deszenzitizálás és Élményátstrukturálás (Eye Movement Desensitization and Reprocessing, EMDR) módszerére alapozva dolgozott ki.

A Szemmozgásos Deszenzitizálás és Élményátstrukturálás egy viszonylag új, és bizonyítékokon alapuló kutatásmódszertannal is vizsgált rendkívül hatékony pszichoterápiás módszer a traumatikus emlékek feltárására, és az ezek nyomán kialakult élményszerveződési minták és nem adaptív hiedelmek átstrukturálására, illetve a traumatikus eseményekhez kapcsolódó érzelmi feszültségek feldolgozására. A Shapiro által alkalmazott szemmozgásokat először Wilhelm Reich alkalmazta az általa kidolgozott karakteranalitikus vegeto – terápiájában9, mint úgynevezett szem acting-ot.

A szem-acting a csecsemő szemmozgásait utánozza, a csecsemőkori élményszintet hívja elő vagyis a szavakba nehezen önthető hangulatokat, homályos érzéseket, amelyek a beszüremlenek a páciensek érzelmi reakcióiba. Shapiro több modellt is kidolgozott az EMDR terápia során történő pszicho-fiziológiai folyamatok magyarázására, amelyek reichi actingok során előkerülő élményanyagot is magyarázhatja. Az Adaptív Információfeldolgozás Modell (Adaptive Information Processing), hasonlóan Grof elméletéhez az emlékek tárolásának a hálózatait írta le, amelyek kapcsolódnak egymással, ugyanakkor kapcsolódnak a legkorábbi hasonló emléknyomhoz, illetve az ebben tárolt emocionális tartalomhoz, mely a Felgyorsult Információfeldolgozás Modell (Accelerated Information Processing Modell) értelmében a korai traumatikus élményt feldolgozatlanul, eltorzult, mondhatni „nyers”, indulatteli formában tárolja, azaz úgy, ahogy a traumatikus esemény során megélésre került (beleértve a testi élményeket is), ami a terápia során verbális szintre emelhető, és átdolgozható. Shapiro 1987-ben elkezdett kutatási eredményeiről a Poszttraumás Stressz Zavar kezelésében hivatalosan 1989-ben számolt be először, ezért az EEPSSA képzésében az erre a szemmozgásra épülő pszichoterápiát EMAR-nak nevezik (Eye Movement Acting Reichien). Élményt nyújthat, ha a kliens/páciens ráismer arra, hogy ezek az. archaikus érzések, valahol mindig is jelen voltak a számára nehezen kezelhető érzelmi reakcióiban.

A szomato-pszichoterápiák bizonyos módszerei, beleértve a Reich nyomán kialakult technikákat Daniel Stern csecsemőkutatásaira alapozó elméletének keretében is konceptualizálhatók, hiszen ezek a módszerek a magszelfet és a bontakozó szelférzet élménytartományát vonják be a pszichoterápiába. Hasonlóképpen a testélménnyel dolgozó tánc és mozgásterápiák elméleti háttáreben is gyakran hivatkoznak Stern elméletére. A magszelf és a bontakozó szelférzet leginkább olyan érzéklet-modalitásokat jelent, amelyeket lehetetlen vagy nagyon nehéz szavakba önteni. Stern nyomán mondhatjuk, hogy a bontakozó önérzékelés – ami a későbbi, tudatos önreflexió alapja lesz – a test-, és mozgásának érzékelésére épül, vagyis a szelférzés első formája a test érzékelése. A magszelf érzethez feltételezünk egy magzati szelf-kezdeményt, ami a magzat méhen belüli elmozdulásainak és az önindította mozgásaiból származó kinesztéziás visszajelzéseknek összegzéséből ered, amihez a negyedik hónaptól megjelenő akusztikus/egyensúlyozási érzékleti működés, és a későbbiekben a többi érzékszervi működések is csatlakoznak. A magzati pszichében a mozgási-, és a hallási ingereknek van jelentős szerepe, és ez a szelf-kezdemény a saját testet egységes egészként éli meg. A születés élménye, vagyis annak a civilizált feltételek között kialakult formája mindenképpen tartalmaz traumatikus mozzanatokat és egyesek szerint a tudattalan életscirpt meghatározójává válik.

A szülést követően a csecsemő a gondozóival – a gyakoriság miatt kitüntetett helyen az anyával – interaktív kapcsolatban aktívan szervezi a szelf-másik tapasztalatát, amiben jelentős szerepet kap az érintés, a bőringer, ami így tovább differenciálja test-képzetét, amellett, hogy az érzékleti modalitások a csecsemőkor első szakaszában még globálisak, az ún. amodális percepció formájában jelennek meg. A preverbális/preszimbolikus korszak szelfélményei, olyan érzékletek és testérzetek, együtt a kapcsolódó bőr-érzékeléssel – amik vitalitás-affektusokként írhatók le a tapasztalás szintjén. Ennek megélését nagyban meghatározza a gondozó személy stílusa, a mód, ahogyan kezeli a csecsemő testét, például az etetés, a ringatás, a fürdetés, a tisztába tevés módja, ritmusa, és a gondozó hangszíne, dallama, lélegzetvétele. Az interakcióban a fiziológiás összehangolódás megvalósulása is interaktív, egymást kölcsönösen szabályozó, hangoló ami az implicit kapcsolati tudást képezi és a procedurális memóriában tárolódik.

Stern elmélete értelmében a verbalitás kialakulásával az élménymódban megjelenik a szaggatottság, amivel elvész az amodális percepción nyugvó áramlat-élmény (plénarité, azaz teljesség élménye Richard Meyer elméletében), vagyis létrejön a szakadék az elmondott és megélt között. Amikor a „test szavával” dolgozunk, lényegében ezt a szakadékot próbáljuk áthidalni, mintha a kliensben lévő csecsemővel folytatnánk dialógust, mivel a szelfmag-érzetek különböző szintjei egymás mellett tovább léteznek a teljes felnőttkoron át, így a verbalitás „kikapcsolásakor”, megszólíthatjuk a csecsemőt, és ez történik a zene, tánc, művészi kreativitással, a testtel és transszal dolgozó terápiákban, vagyis a szomato-pszichoterápiás módszerekben a fent vázolt preverbális emlékanyag szólítható meg, a vitalitás-affektusok, az archaikus alaphangulatok, érzelmek és indulatok.

AMTA

VÁLTOZÓ VILÁG 8.

Mozgás és egészség

K R M

Hirdetés X

Mire jó?

A módszer két aspektusból tekintve is testorientált: egyik oldalról a munka-anyag a testérzet, amit a légzéstechnikával hívunk elő, és a gyermekkori emlékekhez kapcsolunk, másik oldalról pedig test-terápiás elem az is, hogy a terapeuta, vagy a segítő bizonyos kitüntetett pontjain a folyamatnak testi jelenlétével, ráhangolódással, érintéssel támogat. „Folyamatnak” nevezzük azt az időt, amit a kliens a transzban eltölt. A „folyamat” után verbális megosztás, feldolgozás is történhet mind csoportban, mind egyéni terápiában. Mielőtt a következő lépcsőfokra lépne a transzlégzést gyakorló, szükség lehet több ülésre/gyakorlásra azért, hogy szülő-komplexumának elfojtott és elfeledett emóciói feloldódjanak, mert csak ekkor válik alkalmassá a preverbális időszak átélésére, vagy még inkább a születésre való, testérzeteken keresztüli „visszaemlékezésre”.

Jelenlét Magyarországon

Egyesületünk kiképzett terapeutái gyakran csak elemeket, technikákat, módszereket használnak fel a szomato-pszichoterápiák gazdag eszköztárából, amelyket más módszerekkel ötvöznek (pl. Dr. Kállainé Harangi Rita és Dr. Buda László szomato-pszichoterápiás elemeket is alkalmaznak a pszichodráma csoportjaikban, illetve Kántor Árpád pedagógusoknak szóló tréningeken használ testorientált pszichoterápiás módszereket). Mások zömével test-pszichoterápiás módszereket alkalmaznak pszichoterápiás munkájukba. Másfél éve Fehér Pálma és Kecskés Beáta klinikai szakpszichológusok a pszichiátriai rehabilitációban, klinikai keretek között pszichotikus betegek részére, heti rendszerességgel, vezetnek csoportot szomato-pszichoterápiás szemlélettel és módszerekkel, figyelembe véve az egyes csoporttagok kórformáját és személyes teherbíró-képességét.

Indries Krisztián egyéni pszichoterápiába épített be reichi actinget, egy olyan kliensnél, aki nemi abusus áldozata volt. Ez a trauma megakadályozta a feljelentésben (elnémult) és hosszas gyógyszeres kezelésen esett át, ami nem oldotta fel testi intimitásra való képtelenségét. A szemmozgásos technikával előjöttek az élmény összetevői (gyakran testi érzetekkel asszociálva): tehetetlenség, kiszolgáltatottság, bénultság, majd a fájdalom érzése – ami kioldotta könnyeit. Ezután volt megközelíthető a korai élmény-réteg: pl. a kisgyermekkori erőszakos etetés kapcsán keletkezett gátoltság, amiből később az önmaga megvédésére való képtelenség alakult ki, a jogos önvédelem az elhagyatástól való félelemmel, halálfélelemmel sűrűsödött össze – és ezt már verbális szinten lehetett átdolgozni, átalakítani annak a képességnek a kibontakoztatásává, hogy képes felnőttként megvédeni magát. Ebben a folyamatban a szemmozgások katalizátorként működtek.

Már Groddeck is úgy vélekedett, hogy a légzés az ősvalami közvetlen nyelve. „Megszületni, annyi, mint belépni az egyetemes pulzálásba, ami az élet. És amit a légzés manifesztál bennünk.” A módosult tudatállapottal való munkájában Tornyossy Mária a „vivation”-nak nevezett légzéstechnikát használja, ami mellőzi a hiperventillációt, és a kilégzést ellazítottan tartja, így megőrzi a tiszta tudatosság állapotát. Tornyossy Mária légzéstechnikára építő transzrelaxációs módszere, jelentős elméleti és módszertani újításnak számít, a transz segítségével a testérzeteken keresztül közelíthető meg az emocionális szféra. A „holotróp”-légzés sokkal intenzívebb, mint Tornyossy módszere,, ott mind a belégzés, mind a kilégzés forszírozott, és ezzel valószínűleg az ősibb emóciókat stimulálja.

Tornyossy Mária 2007-es tanulmányában a transzlégzés jungi elméleti keretbe való elhelyezését javasolta, mivel Jungnál is, és a transzlégzésnél is a terápiás közelítés első lépése egyaránt a szülő-komplexus feldolgozása, és a klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy a feltáró terápiák legtöbbjében ez a tematika jön elő spontán. A szülő-archetípussal való munka lényege, hogy a szülőkkel kapcsolatos negatív emóciókat feloldjuk/átdolgozzuk és ezután felszámoljuk a kliens fölött gyakorolt kontrolljukat. A transzban a testi élményekben kódolt élmény-modalitásokkal is dolgozva feloldható a neheztelés és a félelem a megbocsátás és elengedés támogatásának segítségével, a későbbiekben a születés élmény emlékeinek előhívásával foglalkozunk, ahol már pozitív szülőképpel számolunk, miután helyreállítottuk a szülő-archetípussal való kapcsolatot, és ezután megélhető a személyes szabadság, mint a felelősségteljes kompetencia forrása.

Ajánlott irodalom

A VÁLTOZÓ VILÁG

köteteinek nagy része megvásárolható az ország két legnagyobb könyvkereskedőjénél online, ingyenes átvétellel az általad kiválasztott könyvesboltban vagy házhozszállítással.

Libri

Líra

A kiadónál az összes cím is megrendelhető, akár személyre szabott változatban. Hála a digitális nyomtatásnak, az éppen elfogyott címek is kaphatók rövid határidővel.

Kiadó

Melvil Brooks: A gyógyító zene, 1999

* * *

Benesch, Horst: Kopogtass az egészségedért!, 2007

Borhidi Attila: Gaia zöld ruhája, 2002

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hellinger, Bert: Felismerni, ami van, 2002

Jongeward, Dorothy; James, Muriel: Born to Win, 1978

Lovelock, J. E.: Gaia, 1987

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.