VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

 

A mai nap, részletesen  

Támogatásod?

Számít!

 

A magyarországi bolgárok

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám...

Radnóti Miklós

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: A világ bölcselői

VÁLTOZÓ VILÁG

A MAGYARORSZÁGI BOLGÁROK

A történelem | Földrajz és demográfia | Nyelv és tudat | Hagyományok, néprajz | Kultúra és oktatás | A társadalom | Arcképcsarnok

 

A Változó Világ

a YouTube-on,

a Facebookon,

a Pinterest-en.

VVM-blog

Emberhit

Csetlő-napló

Beszélgetések az Új Kertben

PRIMAX

 

 

   

A történelem

   

 

Bolgár iskolák a világon

 

Martenica néptánc-csoport

 

Bulgaria online

 

 

 

 

 

 

 

A magyarországi bolgárok

Alekszandar Gjurov a budapesti Bolgár Kulturális Intézet régi munkatársa, aki 1976 óta számos munkát publikált mindkét nyelven és mindkét országban a két nép évszázados kapcsolatairól, meg a magyarországi bolgárokról. Most nagyobb összefoglalást adott ki a 11 évszázados magyarországi bolgár jelenlétrõl. Azért 11 évszázados, mert a magyar honfoglalás elõtti erdélyi bolgár uralommal kezdte a munkát. A rövid bevezetõ után a 2. fejezet ezt a korai idõszakot tárgyalja, nagyjából Krum kán korától kezdve. A bolgár uralkodók névsorából ismert Dulo nemzetséget a nálunk Gyula néven ismert családdal azonosítja, az Anonymusból ismert Glad unokájának tekinti a történeti személyiségként ismert Ajtonyt. A Dulo-nemzetség proto-bolgár, vagyis bolgár-török etnikumú. A 3. fejezet a katolikus térítés kezdeteit mutatja be a bolgárok körében, amely 1365-tel kezdõdik, amikor Nagy Lajos egy idõre elfoglalja Vidint. Ekkor indul meg a Magyarországra telepedés elsõ hulláma, ez összefügg az oszmán hódítás kezdeteivel, amikor Konsztantin és Fruzsin bolgár elõkelõk is magyar területre menekülnek. A bolgárok Szentendréig jutottak el. Különösen fontos volt az erdélyi ferencesek tevékenysége, amelynek az itteniek házi krónikáiban is nyoma van. A tridenti zsinat után a katolikus térítés nagyobb lendületet kapott, de ez már a fejezet korszakhatárán túl volt. A 4. fejezet a második betelepedési hullámot tárgyalja, amely az 1688-as csiproveci (Csiprovci) felkelés bukásával indult. Errõl a XVIII. századi Erdély történetét bemutató magyar munkákból is sokat tudunk. Az a ferences Eugen Fermendzsin, aki a XIX. században igen sok forrást publikált a délszláv történelemrõl, a Bánátba települt bolgárok leszármazottja. Mária Terézia 1744-ben kiváltságlevelet adott az idetelepült paulikiánusoknak, 1811-ben pedig I. Ferenc Vinga községnek. Éppen a Mária Terézia-féle kiváltságlevéltõl számítja Gjurov a második hullámot. Az 5. fejezet a nemzeti öntudat megtartását viseli címében, itt a Magyarországon belüli bolgár migrációról esik szó. Elsõsorban Erdély területét érintette ez. I. Lipót 1700-ban adott kiváltságlevelet a bolgároknak. Alvinc volt a bolgár telepesek egyik fontos központja. Itt készült az alvinci ferences krónika. A szerzõ részletesen felsorolja a községeket, amelyekben bolgárok telepedtek le, még Pozsega megyében is akadt három falu. Persze felületes ismeretek miatt sokszor szerbeknek nevezték a bolgárokat. Itt esik szó Kossuth egyik harcostársáról az emigrációban, Dunyov Istvánról, aki ugyancsak bolgár származású volt. Ljubomir Miletics akadémikus, a nyelvész és etnográfus sokszor járt itt személyesen, hogy a bolgár lakosság helyzetét tanulmányozza. A 6. fejezet a betelepedés harmadik hullámával foglalkozik, ez érdemben a minõségi kertészkedést idehozó bolgár kertészek tevékenységét jelenti, a XIX. század második felétõl kezdve. Gjurov részletesen tárgyalja, megint községenként a bolgár telepeket, de azt is, melyik bolgár területrõl kerültek ide. A két világháború közt Budapesten bolgár ortodox egyházközség is alakult. A második világháború alatt bolgár antifasiszta bizottság mûködött. A háború végén a magyarországi bolgárok jó része hazatért, ezt külön repatriációs bizottság szervezte. A pártállami idõket a szerzõ erõs bírálattal tárgyalja. Az itt maradt bolgár kertészeket kulákokká nyilvánították. A két állam ekkor kötött egyezményt a kettõs állampolgárságról. A fõváros adott telket egy bolgár kultúrház felépítéséhez. 1948-ban a hatóságok érdeklõdtek három bolgár pap iránt, de kiderült, hogy kettõ párttag, tehát megbízható. A budapesti bolgár iskola mellett Miskolcon és Pécsett is mûködött ilyen iskola, de ezeket 1968-ban, illetve 1970-ben pénzhiány miatt bezárták. Az új budapesti bolgár iskola alapkövét II. Szimeon helyezte el nem hivatalos itteni látogatása alkalmából. A könyv megírása idején persze nem lehetett még tudni, hogy 2001-ben õ lesz a bolgár miniszterelnök. Az utolsó, 7. fejezet az új, szabad ezredév kezdetének a helyzetét vázolja röviden, és közli a bolgár önkormányzatok elnökeinek a nevét. Hangsúlyozza az új körülmények között az értelmiség növekvõ szerepét. Budapesten már bolgár tudományos intézet is mûködik, és Haemus (ez a Balkán ókori görög-latin neve) címen kétnyelvû, bolgár–magyar folyóirat jelenik meg rendszeresen.

Egy melléklet az 1865 óta létezõ bolgárlakta településeket sorolja fel megyénként. Tíz lapot tesz ki a bibliográfia, ebben található meg a szerzõ által feldolgozott levéltári állagok jegyzéke is, meg külön a magyar és a bolgár nyelvû munkák jegyzéke, sok munka a szerzõtõl is, de sok, általános bolgár történeti munka is.

Alekszandar Gjurov roppant széleskörû kutatás alapján írta meg ezt a munkáját. Impozáns összefoglalás, ha a 2. fejezet egyes megállapításaival nem is lehet egyetérteni.

Niederhauser Emil Clio 2002/2.

 

Irodalomválogatás

Alekszandar Gjurov: Edinadeszetvekovno balgarszko priszutsztvie v Ungarija (Tizenegy évszázados bolgár jelenlét Magyarországon). Balgarszkoto Republikanszko Szamoupravlenie, Budapest, 2001. 195 o.

A KÖNYVEK   ::    A MAGÁNKÖNYVTÁR   ::   A KÖZKÖNYVTÁR

    

 

 

 

KVÍZ

Magyarország

  

Az élők becsukják a halottak szemét, a halottak kinyitják az élőkét.

Bolgár közmondás

Népek bölcsességei

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

Földrajz és demográfia

 

 

 

 

 

 

 

 

   

Nyelv és tudat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 
   

Hagyományok, néprajz

 

 

 

 

 

 

 

 

Carevec étterem

1146 Budapest, Állatkerti út 2.

VVIP-GT

 

Óbolgár orvoslási hagyományok

   

Kultúra és oktatás

 

 

Az én helyem a Változó Világban

 

 

 

 

 

Személyes weblapok, (we)blogok

Roberto Vigh fotói

 

   
   

A méltán híres budapesti Jantra táncegyüttes 2005 márciusában nagy sikerrel szerepelt a Palma de Mallorcá-i XV. nemzetközi Folklórfesztiválon.

A magyarországi bolgár kisebbség jelentős része – a biztosabb megélhetés reményében - a XX. század első felében érkezett hazánkba. Ezek a szorgalmas kertészemberek nemzeti identitásuk megőrzése érdekében 1914-ben létrehozták egyesületüket. Ennek segítségével mind a mai napig igyekeznek fenntartani, ápolni, gazdagítani hagyományaikat, kulturális értékeiket. Ezek a célok vezérlik a Martenica táncegyüttest is, mely 1982. óta gyűjti, dolgozza fel a bolgár népzene és néptánc rendkívül színes, gazdag anyagát. Szakmai fejlődésük érdekében több alkalommal vettek részt hagyományőrző fesztiválokon, falusi ünnepeken, gyűjtő utakon, továbbképzéseken Bulgáriában. A táncok színpadra állításában ismert bulgáriai koreográfusok segítettek. Ezek eredményeképp műsorukból a néptánc kedvelői betekintést nyerhetnek Bulgária összes nagyobb népcsoportjának folklórjába. Magyarországot, illetve a magyarországi bolgárságot több jelentős hazai ill. külföldi fesztiválon, rendezvényen képviselték az elmúlt évek során. Ezeken a fesztiválokon és nagyobb szabású rendezvényeken kívül természetesen Magyarországon több, elsősorban kisebbségi rendezvényen vesznek részt.

Eredményeik:

  • 1983-as “Ki mit tud”-on néptánc kategória első helyezés

  • 1988-ban ugyanitt második helyezés

  • 1991-ben, Palma de Mallorca-n a III. Néptánc Világfesztiválon megnyertük a “legjobb tánc” kategória első helyezését, ahol 40 ország 60 együttese vett részt e jelentős rendezvényen.

  • 1993-ban BBC hat részes sorozatot készített a jelentősebb európai népek tánchagyományairól, a különböző népi szokásaikhoz kapcsolódó táncaikról. A Martenica Együttes négy epizódban szerepelt, bemutatva néhány hagyományos táncot.

  • 1995-ben Bulgáriában, Koprivstica-i fesztiválon a Bolgár Televízió 30 perces összeállítást mutatott be a műsorukból. Ezt a fesztivált ötévente rendezik meg bolgár hagyományőrző együttesek részére.

  • 1997. áprilisában az együttes újra részt vett a Palma de Mallorca-i Néptánc Világfesztiválon, melyen ezúttal 36 ország 52 együttese közül első helyezést ért el, ezzel világszerte népszerűsítve mind a bolgár, mind a magyar kultúrát.

  • 1999-ben pedig ismét nekik ítélte a zsűri a mallorca-i fesztivál fődíját.

  • 2002. december 18-án az együttes 20 éves munkájának elismeréseként átvehették a „Kisebbségekért Díjat”, állami kitüntetést.

   

   

A társadalom

 

 

 

 

 

  

 

 

   
   

Arcképcsarnok

 

   

 

 

 

  

   
   

Ajánlott irodalom

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Arató Endre: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája, Budapest, 1983

Dezső Márta, Nagyné Szegvári Katalin, Rytkó Emília; szerk. Máthé Gábor: A választójog

Erdély története I.–III., Főszerk.: Köpeczi Béla, Budapest, 1986.

Együtt élő népek a Kárpát-medencében, Budapest, 1994. Szerk: Ács Zoltán

Glatz Ferenc: Kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma, História, 1992. 11. sz.

Goldis László: A nemzetiségi kérdés, Arad, 1912

Holló András: Az Alkotmánybíróság

Hunfalvy Pál: Az oláhok története, I–II, Budapest, 1894.

Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában I, Budapest, 1952

Nagy Mária: Ortodox falképek Magyarországon, Budapest, 1994.

Sallai János: Az államhatárok

Szikinger István: Az alkotmány

Társadalmi riport 2004

 

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

 

 

 

         

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

Pályázatok

A tudás hatalom – Egy kompetens világért

Változó Világ könyvírási pályázat

Az én napom a Változó Világban

Az én helyem a Változó Világban

Az én lapom a Változó Világban

Olvasni öröm – Egy olvasó világért

Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért

Jót jól – Egy etikus világért

Légy hős!

Új Kert – Egy boldogabb világért

Az Európai Unió a Változó Világban

A 20. század elszámoltatása

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

Változó Világ Közösségi Tér

Első lépés: regisztrálj!

Második lépés:

foglald el saját birtokodat!

Harmadik lépés:

ismerd meg birtokodat!

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

 

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdő oldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

 

Változó Világ, 2023