|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
A magyarországi bolgárokTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
![]()
Egyéni keresés
|
VÁLTOZÓ VILÁG A MAGYARORSZÁGI BOLGÁROK A történelem | Földrajz és demográfia | Nyelv és tudat | Hagyományok, néprajz | Kultúra és oktatás | A társadalom | Arcképcsarnok |
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
|
A magyarországi bolgárok Alekszandar Gjurov a budapesti Bolgár Kulturális Intézet régi munkatársa, aki 1976 óta számos munkát publikált mindkét nyelven és mindkét országban a két nép évszázados kapcsolatairól, meg a magyarországi bolgárokról. Most nagyobb összefoglalást adott ki a 11 évszázados magyarországi bolgár jelenlétrõl. Azért 11 évszázados, mert a magyar honfoglalás elõtti erdélyi bolgár uralommal kezdte a munkát. A rövid bevezetõ után a 2. fejezet ezt a korai idõszakot tárgyalja, nagyjából Krum kán korától kezdve. A bolgár uralkodók névsorából ismert Dulo nemzetséget a nálunk Gyula néven ismert családdal azonosítja, az Anonymusból ismert Glad unokájának tekinti a történeti személyiségként ismert Ajtonyt. A Dulo-nemzetség proto-bolgár, vagyis bolgár-török etnikumú. A 3. fejezet a katolikus térítés kezdeteit mutatja be a bolgárok körében, amely 1365-tel kezdõdik, amikor Nagy Lajos egy idõre elfoglalja Vidint. Ekkor indul meg a Magyarországra telepedés elsõ hulláma, ez összefügg az oszmán hódítás kezdeteivel, amikor Konsztantin és Fruzsin bolgár elõkelõk is magyar területre menekülnek. A bolgárok Szentendréig jutottak el. Különösen fontos volt az erdélyi ferencesek tevékenysége, amelynek az itteniek házi krónikáiban is nyoma van. A tridenti zsinat után a katolikus térítés nagyobb lendületet kapott, de ez már a fejezet korszakhatárán túl volt. A 4. fejezet a második betelepedési hullámot tárgyalja, amely az 1688-as csiproveci (Csiprovci) felkelés bukásával indult. Errõl a XVIII. századi Erdély történetét bemutató magyar munkákból is sokat tudunk. Az a ferences Eugen Fermendzsin, aki a XIX. században igen sok forrást publikált a délszláv történelemrõl, a Bánátba települt bolgárok leszármazottja. Mária Terézia 1744-ben kiváltságlevelet adott az idetelepült paulikiánusoknak, 1811-ben pedig I. Ferenc Vinga községnek. Éppen a Mária Terézia-féle kiváltságlevéltõl számítja Gjurov a második hullámot. Az 5. fejezet a nemzeti öntudat megtartását viseli címében, itt a Magyarországon belüli bolgár migrációról esik szó. Elsõsorban Erdély területét érintette ez. I. Lipót 1700-ban adott kiváltságlevelet a bolgároknak. Alvinc volt a bolgár telepesek egyik fontos központja. Itt készült az alvinci ferences krónika. A szerzõ részletesen felsorolja a községeket, amelyekben bolgárok telepedtek le, még Pozsega megyében is akadt három falu. Persze felületes ismeretek miatt sokszor szerbeknek nevezték a bolgárokat. Itt esik szó Kossuth egyik harcostársáról az emigrációban, Dunyov Istvánról, aki ugyancsak bolgár származású volt. Ljubomir Miletics akadémikus, a nyelvész és etnográfus sokszor járt itt személyesen, hogy a bolgár lakosság helyzetét tanulmányozza. A 6. fejezet a betelepedés harmadik hullámával foglalkozik, ez érdemben a minõségi kertészkedést idehozó bolgár kertészek tevékenységét jelenti, a XIX. század második felétõl kezdve. Gjurov részletesen tárgyalja, megint községenként a bolgár telepeket, de azt is, melyik bolgár területrõl kerültek ide. A két világháború közt Budapesten bolgár ortodox egyházközség is alakult. A második világháború alatt bolgár antifasiszta bizottság mûködött. A háború végén a magyarországi bolgárok jó része hazatért, ezt külön repatriációs bizottság szervezte. A pártállami idõket a szerzõ erõs bírálattal tárgyalja. Az itt maradt bolgár kertészeket kulákokká nyilvánították. A két állam ekkor kötött egyezményt a kettõs állampolgárságról. A fõváros adott telket egy bolgár kultúrház felépítéséhez. 1948-ban a hatóságok érdeklõdtek három bolgár pap iránt, de kiderült, hogy kettõ párttag, tehát megbízható. A budapesti bolgár iskola mellett Miskolcon és Pécsett is mûködött ilyen iskola, de ezeket 1968-ban, illetve 1970-ben pénzhiány miatt bezárták. Az új budapesti bolgár iskola alapkövét II. Szimeon helyezte el nem hivatalos itteni látogatása alkalmából. A könyv megírása idején persze nem lehetett még tudni, hogy 2001-ben õ lesz a bolgár miniszterelnök. Az utolsó, 7. fejezet az új, szabad ezredév kezdetének a helyzetét vázolja röviden, és közli a bolgár önkormányzatok elnökeinek a nevét. Hangsúlyozza az új körülmények között az értelmiség növekvõ szerepét. Budapesten már bolgár tudományos intézet is mûködik, és Haemus (ez a Balkán ókori görög-latin neve) címen kétnyelvû, bolgár–magyar folyóirat jelenik meg rendszeresen.Egy melléklet az 1865 óta létezõ bolgárlakta településeket sorolja fel megyénként. Tíz lapot tesz ki a bibliográfia, ebben található meg a szerzõ által feldolgozott levéltári állagok jegyzéke is, meg külön a magyar és a bolgár nyelvû munkák jegyzéke, sok munka a szerzõtõl is, de sok, általános bolgár történeti munka is. Alekszandar Gjurov roppant széleskörû kutatás alapján írta meg ezt a munkáját. Impozáns összefoglalás, ha a 2. fejezet egyes megállapításaival nem is lehet egyeté rteni.Niederhauser Emil Clio 2002/2.
|
|
||||||||||||
|
|
|
||||||||||||
|
|
|
||||||||||||
|
|
|
||||||||||||
Az én helyem a Változó Világban
|
|
|||||||||||||
A méltán híres budapesti Jantra táncegyüttes 2005 márciusában nagy sikerrel szerepelt a Palma de Mallorcá-i XV. nemzetközi Folklórfesztiválon. A magyarországi bolgár kisebbség jelentős része – a biztosabb megélhetés reményében - a XX. század első felében érkezett hazánkba. Ezek a szorgalmas kertészemberek nemzeti identitásuk megőrzése érdekében 1914-ben létrehozták egyesületüket. Ennek segítségével mind a mai napig igyekeznek fenntartani, ápolni, gazdagítani hagyományaikat, kulturális értékeiket. Ezek a célok vezérlik a Martenica táncegyüttest is, mely 1982. óta gyűjti, dolgozza fel a bolgár népzene és néptánc rendkívül színes, gazdag anyagát. Szakmai fejlődésük érdekében több alkalommal vettek részt hagyományőrző fesztiválokon, falusi ünnepeken, gyűjtő utakon, továbbképzéseken Bulgáriában. A táncok színpadra állításában ismert bulgáriai koreográfusok segítettek. Ezek eredményeképp műsorukból a néptánc kedvelői betekintést nyerhetnek Bulgária összes nagyobb népcsoportjának folklórjába. Magyarországot, illetve a magyarországi bolgárságot több jelentős hazai ill. külföldi fesztiválon, rendezvényen képviselték az elmúlt évek során. Ezeken a fesztiválokon és nagyobb szabású rendezvényeken kívül természetesen Magyarországon több, elsősorban kisebbségi rendezvényen vesznek részt. Eredményeik:
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||
|
|
|||||||||||||
|
||||||||||||||
|
Arató Endre: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája, Budapest, 1983 Dezső Márta, Nagyné Szegvári Katalin, Rytkó Emília; szerk. Máthé Gábor: A választójog Erdély története I.–III., Főszerk.: Köpeczi Béla, Budapest, 1986. Együtt élő népek a Kárpát-medencében, Budapest, 1994. Szerk: Ács Zoltán Glatz Ferenc: Kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma, História, 1992. 11. sz. Goldis László: A nemzetiségi kérdés, Arad, 1912 Holló András: Az Alkotmánybíróság Hunfalvy Pál: Az oláhok története, I–II, Budapest, 1894. Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában I, Budapest, 1952 Nagy Mária: Ortodox falképek Magyarországon, Budapest, 1994. Sallai János: Az államhatárok Szikinger István: Az alkotmány
|
|
||||||||||||
A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg. A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők... A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is! |
![]() |
Egyedülálló: egyedi, személyre szabott változat! A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát. A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.
Érdemes
tájékozódni!
|
X |
Hirdetés X |
A tudás hatalom – Egy kompetens világért Változó Világ könyvírási pályázat Az én napom a Változó Világban Az én helyem a Változó Világban Az én lapom a Változó Világban Olvasni öröm – Egy olvasó világért Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért Új Kert – Egy boldogabb világért |
– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak. – Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra? – Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje. – Hányan vannak maguk? – Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén.... ![]() Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját![]() |
|
X |
Hirdetés X |
1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
Változó Világ, 2023 |