1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|
|
|
Támogatásod? |
Net | Nyelv | KultúraNetnyelv és nyelvkultúraKommunikáció| Életmód | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
![]()
Egyéni keresés
|
NET-NYELV-KULTÚRA |
|
Legfissebb híreink! |
||||||||||
|
Az internet eddig soha nem látott lehetőségeket biztosít minden ember, és minden szervezet számára a szabad megnyilvánulásra. Sőt, a megjelenés a weben ma már elemi érdek, különösen a vállalkozások számára. A céges weboldalak legfőbb feladata vevőket szerezni, és nem irodalmi vagy művészeti élményeket nyújtani az internetezőknek. Ezzel együtt egyre fontosabb, hogy egy weboldal legyen nyelvi szempontból is korrekt, igényes. Ez a követelmény eddig, és talán még mindig nem kap kellő hangsúlyt. Még mindig erős általában is a web, még inkább a nap mint nap fejlődő új látványtechnika varázsa: trükkök, animációk, mozgóképek, hangok stb. Csakhogy ezek az újdonságok hamar veszítenek hatásukból, és újra és újra kénytelenek leszünk felfedezni az egyszerű – szép és világos – emberi szó jelentőségét. De aztán ahhoz, hogy ez a felismerés közkinccsé váljon, komoly népszerűsítő munkára, és időre van szükség.
Biztosak lehetünk, hogy az esetek nagy részében merő elírásról van, de nem lehet kétségünk, hogy akadnak weboldalgazdák, akik csakugyan bizonytalanak az említett, és még egy pár másik szó helyesírását illetően. E miatt nem nekik, inkább az iskolarendszerünknek kellene szégyenkeznie. A bizonytalankodó, és rajtuk kívül a magabiztos weboldalgazdáknak inkább azt kellene felismerniük és megfogadniuk, hogy igen is van - ráadásul olcsó és kényelmes - megoldás az ilyen jellegű hibák megelőzésére: a korrektúra. Kinek jutna eszébe korrektúra nélkül megjelentetni egy könyvet, vagy akár egy kisebb brosúrát, leporellót? De egy (vagy sok) oldalt feltenni a webre? 750 weboldalon olvasható szép nagy öblös betűkkel: Legfissebb híreink!
|
|
||||||||
Válogatás |
||||||||||
Innovatív, felelős és más kiváló cégek:
|
Az alábbi példák, beleértve a szögletes zárójelbe tett szövegrészletek különféle, nem ritkán komoly szervezetek weboldalain talált valóságos, és nem kitalált hibák. Zárójelben adjuk a találatok számát. Ezek különböző időpontban mért adatok, amelyek bizonyára idővel akár jelentősen is változhatnak. Sajnos, tapasztalataink szerint összességében nem beszélhetünk javuló tendenciáról. Inováció [Nizza a kreativitás, inováció, kutatás és kultúrális csere városa.] (86) Jelentőssége [Mekkora jelentőssége van a társadalmi változásokban az oktatásnak?] (2010) Kellet [Itt kellet megtanulnunk, hogyan viselkedjünk...] (50 000) Korekt [Lakás felujitás Korekt áron!] (47 600) Legfissebb [Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy tudjuk tájékoztatni legfissebb információinkról.] (750) Nyitvatartás Triviális, de dobogós hiba (150 000!) Originált Már nem mondható originált hibának (57 000!) Szolgátatások [Szolgátatások: az innováció és az oktatás kapcsolatának biztosítása.] (650)
Ez már nem elírás, csak a fokozhatatlan fokozása: Legmaximálisabb [A legmaximálisabb hatást azzal érhetjük el, ha a tükröt az ablakkal szemközti falon helyezzük el...] (96), Legoptimálisabb [Melyik a legoptimálisabb mútrágya minőség?] (5960)
A hibák gazdáinak megnevezését nem tartottuk indokoltnak, bár azok a szöveg és egy kereső segítségével percek alatt beazonosíthatók.
|
|
||||||||
Polgárjogot nyert hibák |
||||||||||
A konvención alapuló ítéletek viszonylagosak: nem természeti mértékekhez, hanem a közmegegyezéshez mérve értékeljük őket. Ki számít például kövér nőnek? Nyilván van erre egy anatómiai-élettani meghatározás, de az vagy egybevág a konvenció ítéletével, vagy nem. A franciák szemében kövérnek tűnik az a nő, aki orosz szemmel éppen megfelelő húsban van. Vagy tűnődjünk csak el, mit jelent az, hogy sokáig kellett sorban állni? Ez bizony országonként, történelmi korszakonként változó. Ha egy bécsi bankban ketten vannak előttem, már úgy érzem: sokáig kellett sorban állnom. Másutt ez üdítően rövid időnek hatna... A nyelv is konvenció, és ezért itt sincs külső ismérv arra, hogy valami helyes-e vagy helytelen, vagy hogy mit is jelent pontosan. Ez izgalmas a nyelvész számára, mert neki osztályoznia kell, megkülönböztetve – ha nem is a „helyeset” a „helytelentől”, hiszen azok nem tudományos, hanem erkölcsi kategóriák –, de legalább a „normálisat” az „abnormálistól”. A konvenció – s ez fontos jellemzője a nyelvnek is – nemzedékről nemzedékre változik, s ami abnormálisként, hibaként kezdi, az legalizálódhat, polgárjogot nyerhet. Ilyen hibaként, ha tetszik, „abnormális” példányként jelent meg sok száz évvel ezelőtt a magyarban a Miklós keresztnév, melynek nyilvánvalóan *Niklós-nak kellene hangzania, n-nel, hiszen görög eredetije Nikolaos, és latinul, németül, franciául, románul, angolul is n-nel kezdődik. Csak a lengyel, ukrán, szlovák, és magyar megfelelője kezdődik m-mel. Itt egyszer valaki valamit elrontott, s a hiba azóta úgy maradt, a standard része lett. Hogy mikor jött el az a pillanat, amikor a – kezdetben nyilván bosszantó hibának tűnő – Miklós alakot elkezdték normálisnak érezni, tehát amikor lekerült róla a „hiba”, az „abnormalitás” stigmája – ezt ma már nehéz megmondani. Más nyelvek is őrzik egy-egy ilyen régi szarvas hiba emlékét. Olaszul például a ‘július’ hónapot – ki tudja, miért – luglio-nak mondják, szókezdő l-lel, aminek ugyebár ott semmi keresnivalója. Az ‘ezredes’ spanyolul coronel; talán szólni kellett volna nekik, hogy a helyes alak *colonel lenne, tehát nem r-rel, hanem l-lel a közepén – de most már késő. Ez természetesen napjainkban is zajlik, ma helytelennek érzett alakok holnap észrevétlenül áttörhetnek a konvenció kasztrendszerén, és elfogadottá válhatnak. Gondoljunk erre, ha legközelebb azt halljuk: originált csomagolású. Hátha a jövő zenéje? Kálmán László - Nádasdy Ádám: Hajnali hárompercesek a nyelvről
|
|
|||||||||
Szolgáltatásaink |
||||||||||
Tanulmányokat kínálunk, keresünk, közvetítünk, bármilyen témában!
|
Kapcsolódó szolgáltatásaink
|
|||||||||
|
Csapó Katalin, Karner Katalin: Budapest az egyesítéstől az 1930-as évekig, 1998 Hahn István: Istenek és népek, 1968. Kazinczy Ferenc: Jót s jól! Kazinczy-breviárium, 1981 Pelyach István: Kossuth Lajos, 2005 Pusztaszeri László: Az élő Árpádok, 1997 Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565–1840.). Budapest, 1963. Szauder József: Az éj és a csillagok. Budapest, 1980. Szeli Valéria, Várady Géza (szerk.): Életrajzok - Életrajzi regények bibliográfiája, 2003
|
|
||||||||
X |
Hirdetés X |
A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted: Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére: Cégek, szervezetek, intézmények részére:
Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére:
SAJÁT NAPTÁR
(1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!) Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat
|
– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak. – Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra? – Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje. – Hányan vannak maguk? – Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén.... ![]() Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját![]()
|
|
X |
Hirdetés X |
1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
Változó Világ, 2023 |