A

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

Advent – A keresztény világ számára az advent első vasárnapja a felkészülés kezdete Jézus születésének megünneplésére.  Bod Péter református lelkész a XVIII. században így irt: "Az advent a karácsonyvárás négy hete. A Krisztusnak négy adventussa, eljövetele vagyon: midőn testben megjelent; midőn a szívbe bészáll, és az embert megtéríti; midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljön utolsó ítéletre." A római katolikus egyház is négy adventi vasárnapot számlál. Advent, éppen úgy, mint a nagyböjt, bűnbánati időszak, ilyenkor az istentiszteletekből minden ünnepélyes mozzanat kimarad. A katolikus templomokban a violaszínű miseruha ugyancsak a bűnbánatra utal. Kora reggelente misét mondanak Szűz Mária tiszteletére. A Szentírás ennek a várakozási időszaknak legfontosabb elemeként a szeretetet jelöli meg. Szent Pál azért fohászkodik, hogy „Isten tegyen gazdaggá minket a szeretetben egymás és mindenki iránt.”  Advent első vasárnapjával kezdődik az egyházi év, azaz Krisztus életének és munkásságának sorozatát felidéző láncolat. Az advent eredete az 5-6 századba nyúlik vissza, s eleinte heti háromnapos böjttel volt összekötve. XIV. Kelemen pápa az adventi szerdákra és pénteki napokra rendelt böjtöt, szombatra pedig megtartóztatást. Sokfelé – különösen idősebb asszonyok – még a 19. és a 20. század fordulóján is böjtöltek.  Az 1611. évi nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától Vízkeresztig a házasságkötést is püspöki engedélyhez kötötte. Az adventi időszak alatt lakodalmat, táncmulatságot nem tartottak. Némely vidéken az advent kezdetét gyermekek kántálása, karácsonyi köszöntése jelezte. Mint általában a jelesebb egyházi ünnepekhez, az adventhez is különféle hiedelmek fűződnek. A férjhez készülő lány például, mikor az első hajnali misére harangoztak, a harang kötelékéből három kis darabot szakított, s azt a hajfonó pántlikájában viselte, hogy farsangkor sok kérője legyen. Erdélyben azt tartották, hogy a roráté, a hajnali mise alatt minden ajtót, ablakot, különösen az ólét be kell zárni, mert ilyenkor a boszorkányok állati alakban a harangozás elől a házakba, az ólakba húzódnak, és ott kárt okoznak. Az advent idejét VII. Gergely pápa rögzítette András apostol ünnepéhez, november 30-hoz legközelebb eső vasárnappal. "Az emberiség már az advent előtt is várakozott, hátha egyszer beteljesedik a jóslat, s eljön az aranykor – írja Rónay László katolikus újságíró Várakozások ideje című cikkében. – Vergilius sokat vitatott, ezerféleképen értelmezett IV. eclogájában egy gyermek születését köti a csodálatos kor eljöttéhez. Azóta egy gyermek képe merült fel az emberek érzésvilágának horizontján. A gyermeké, akit nem a gazdagok, nem a királyok, nem a hatalmasok várnak, hanem a pásztorok. Közéjük érkezik, az ő érzéseiket igazolja." Az adventi koszorú ősi motívum. Azokban az időkben, amikor még boszorkányokban, varázslókban, gonosz lelkekben és mindenféle régi istenben hittek az emberek, azokból az időkből származik a varázskör gondolata. Koszorút fontak a szalmából, fűzfavesszőből vagy zöld fenyőágakból, és vörös meg aranyszín szalagokkal díszítették.  A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany a fényé. A koszorú – vagy a kör – az örökkévalóság jelképe volt, és a varázserőé is, amely nem törik meg, nem múlik el. Azt tartották, hogy az ilyen "szent " koszorúkkal minden gonosz szellem elől el lehet zárni a házat. Ez az ősi pogány varázslat idővel feledésbe merült. Csak 1838-ban újította fel egy keresztény férfiú, Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész. Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készíttetett, és minden istentiszteleten egy újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. De csak 1860-ban, Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Az első világháború idején protestáns vidékeken már minden családnál kigyulladtak az adventi koszorúk, de csak századunk ötvenes éveitől vált mindenütt általánossá. Néhány évvel ezelőtt találta ki egy jó üzleti érzékű kertész, hogy felújítja az ősi szokást, és ajtókra és ablakokra akasztható kis koszorúkat készített. Noha mára a legtöbb helyen elfelejtették már, miért kör alakúak a koszorúk, de a kedvenc forma és a kedvenc színek máig fennmaradtak. Keresztény templomokban és otthonokban ma a koszorút a gyertyák alatt három viola színű, és egy rózsaszín szalag fogja át, előbbiek a bűnbánatra, a negyedik örvendezésre buzdít. Változó dátumú ünnepek | Linkgyűjtemény

Aforizma – Önállóan alkotott vagy nagyobb műből kiemelt rövid, általában egy-két mondatos szöveg, amely egy frappáns megfigyelést, gondolatot tartalmaz. Közmondásnak a közismert aforizmát nevezzük. Egyesek szerint az aforizmák a bölcsesség gyöngyszemei, mások a legtöbb aforizmát és azok sűrű használatát lehangolónak tartják. Akárhogy is legyen, egyben kell bízni: abban, hogy a kulturális kormányzatnak, a nemzeti és kereskedelmi intézményeinknek nem jut eszükbe megrendezni A Nagy Aforizma országos versenyt. "A vers- vagy aforizmagyűjtemények összeállítói többnyire olyanok, mint azok az emberek, akik cseresznyét vagy osztrigát esznek: először kiválogatják a javát, de végül is mindet elfogyasztják." Chamfort [ A Változó Világ bölcsességei ]

Anarchizmus – A 19. században kialakult, viszonylag szűk körben népszerű eszme, amely – hirdetve az emberek eredendő jóságát és szolidaritását – elveti a hatalmat és az uralmat, azok minden formájában. (Részlet A civilizáció című kötetből)

Anglia – Az első nagy dán történetíró, Saxo Grammaticus, aki a mi Anonymusunkhoz hasonló szerepet tölt be a dán nemzeti krónikaírásban, a 13. században lejegyzett „Gesta Danorum”, vagy „Dán Krónika” című művében érdekes magyarázatát adja a „dán” név eredetének. Íme: „Humble fiai, Dan és Angel, akiktől a dánok eredetüket veszik, népünk alapítói voltak, hacsak nem igaz Dudo francia krónikásnak az az állítása, hogy a dánok a görögöktől származnak, akiket danaidáknak is neveztek vala.” (Saxo Grammaticus, Dán Krónika I. könyv – dánul, Winkel Horn fordításában.) Saxo szerint az angolok származnak Angeltől, míg a dánok Dan utódai. Ő tehát nem igazán híve az egyébként is megmosolyogtatónak tűnő görög eredetnek, ha viszont hihetünk legendájának, akkor a dánok és az angolok testvérnép. „Miután bátorságukkal kitűntek vala, a nép egyhangúlag felruházta Dant és Angelt a ’királyi’ hatalommal és méltósággal, ámde a 'király' elnevezéssel nem, mert azt atyáink még nem használták. Angel a róla elnevezett országrészben uralkodott. Leszármazottai foglalták el Britanniát, saját őshazájuk nevét adván eme gazdag földnek.” (Saxo: ugyanott.) Könnyen lehetséges persze, hogy ebben a formában ez a legenda sem igaz, s pusztán politikai célokat szolgált, illetve a korábbi viking (dán) hódítást volt hivatva alátámasztani. ld. Egyesült Királyság

Ausztria –  Föderatív, 1955-ben örök semlegességet vállalt köztársaság Közép-Európában, az Európai Unió tagja. Fővárosa Bécs, Európa egyik legszebb városa.

 

További lexikonok a Változó Világban

A Tudás 365+1 Napja Az Év 361+1 napja Élvezetek Lexikonja Életrajzok Görög istenek Interjúk A Számok Enciklopédiája Az Új Szavak Lexikonja Facebook Enciklopédia Hasznos tudnivalók Üzleti Enciklopédia Cégmutató

Tudásterek a Változó Világban

Innovációs Tér + Lexikon Európai Tér + Enciklopédia Budapesti Tér + Lexikon Idős Tér + Lexikon Fogyasztói Tér + Enciklopédia Gasztronómiai Tér + Lexikon Kisebbségi Tér

Fogalommá vált nevek

Attila hun király – Isten ostora

Atatürk (Kemál Atatürk( – a törökök atyja

Ajánlott irodalom

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Dudás Róbert: A táplálkozás, 1998

Földes J., Ravasz L.: Cukrászat, 1999

Gyapay Dénes: Olaszország, 2006

Gyivicsán A., Krupa A.: A magyarországi szlovákok, 1996

Huotari Juhari: Finnország, 2005.

Kozár Mária: A magyarországi szlovének, 2006

Manherz Károly: A magyarországi németek, 1997

Pintér Attila: Görögország, 2005.

Szűcs R. Gábor: Dánia, 2003.

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Kezdő oldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

Változó Világ, 2023