Hasznos tudnivalók

VÁLTOZÓ VILÁG 25.

Budapest az egyesítéstől...

Szabad orvosválasztás – Elsősorban azt jelenti, hogy a biztosított jogosult a háziorvosa megválasztására. Néhány szakrendelés ugyan szabadon látogatható, de a szakorvosok és a kórházak általában beutalóval vehetők igénybe. Abban pedig, hogy a háziorvos a beteget hova utalja, alapvetően orvos-szakmai szempontok döntenek, ám lehetőség szerint a beteg kérését figyelembe kell venni. Arról azonban a jogszabály nem rendelkezik, hogy egy adott kórházon belül melyik orvoshoz kerülhetünk, hiszen ezt az intézmény belső szabályozása határozza meg. Jó tudni, hogy kizárólag a beteget illeti meg a szabad választás joga. Fordítva mindez csak részben igaz. A háziorvos ugyanis - akihez területileg tartozunk -, nem utasíthatja el jelentkezésünket. A területen kívüli orvosok viszont teherbírásuk, lehetőségeik szerint dönthetnek arról, hogy elvállalják-e a nem a "körzetükhöz" tartozó pácienst.

Szakmakód

Számlanyitási díj – A hitelnyújtási vagy hasonló szerződésben meghatározott szerződéses összeg bizonyos %-a, amelyet szerződéskötéskor meg kell fizetni.

Személyi adat és lakcímnyilvántartás – A nyilvántartás a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló - többször módosított - 1992. évi LXVI. törvényben és a végrehajtására kiadott 146/1993. (X.26.) kormányrendeletben foglalt rendelkezések szerint működik. A nyilvántartás közhitelűen tartalmazza a hatálya alá tartozó polgárok törvényben meghatározott adatait. A közhitelesség fenntartása érdekében szükségszerű a nyilvántartott adatok naprakészségének biztosítása. E szükségszerű naprakészséget biztosítja a nyilvántartás adatgyűjtési és feldolgozási rendszere, mely működését tekintve esemény-orientált, azaz
- a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgárok változással érintett adatai a változást kiváltó esemény bekövetkezésének helyén, vagy az ahhoz legközelebb eső adatbeviteli ponton kerülnek az adatgyűjtő rendszerbe,
- ahonnan távadat-feldolgozó hálózat segítségével a lehető legrövidebb időn belül elérik a központi nyilvántartást,
- ahol a tárolt adatokon átvezetésre kerülnek,
- majd az átvezetés eredményeként keletkezett aktuális adatok ugyanezen távadat-feldolgozó hálózaton keresztül eljutnak a nyilvántartás helyi szerveihez, azaz a lakóhely szerint illetékes jegyzőhöz [ valamint rendszeres adatszolgáltatás igénylésére jogosult, törvényben meghatározott szervekhez (ld.: adatszolgáltatás cím alatt)].
Hivatalunk úgynevezett „Antik nyilvántartása” az 1945-öt megelőző időszakra, illetve az 1945-től 1954-ig terjedő időszak tekintetében – jogi szabályozás hiányában – csak esetlegesen, részlegesen rendelkezik dokumentumokkal. Hivatalunk Lakcím Archívumának nyilvántartása pedig csak az 1954-től rendszeresített személyi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárok lakcímjelentő lapját és személyi igazolvány adatlapját őrzi. Mely okiratok az érintett polgár elhalálozását követően törvényben meghatározott őrzési idő elteltével – a Halotti értesítő kivételével – megsemmisítésre kerülnek. A mai személyi adat- és lakcímnyilvántartás az 1975. januárban megtartott népesség-összeíráson alapul.
A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa azokat az alapvető személyi és lakcímadatokat, amelyek a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban személyazonosságuk igazolásához, illetőleg a közigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek, a helyi önkormányzatok, valamint más szervek és szervezetek törvényen alapuló adatigényeinek kielégítéséhez szükségesek. A nyilvántartás szerveinek feladata a törvényben meghatározott adatok és változásaik gyűjtése és kezelése, azokról okiratok kiadása és a törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.
A nyilvántartásban a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, bevándorolt, letelepedett és menekültként elismert személyek, EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező EGT állampolgárok, külön kérelemre a külföldön élő magyar állampolgárok adatai, valamint az azokban bekövetkezett változások szerepelnek.
A nyilvántartás személyi adattartalma:
- nevét (családi és utónevét, születési nevét);
- magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetőleg hontalanságát (a továbbiakban: állampolgárság), valamint menekült, letelepedett, EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetőleg bevándorolt, jogállását,
- nemét;
- születési helyét és idejét;
- anyja nevét;- személyi azonosítóját;
- elhalálozása helyét és idejét (a holttá nyilvánítását vagy a halál tényének bírói megállapítását);
- lakcímét;
- az adatszolgáltatásra vonatkozó korlátozást, illetve tilalmat;
- adataiból történő rendszeres adatszolgáltatásra vonatkozó jelzést;
- családi állapotát, a házasságkötés helyét;
- arcképmását, aláírását;
- személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját.
A nyilvántartás lakcím adattartalma
- településnév, a fővárosban a kerület megjelölésével;
- postai irányítószám;
- a közterület neve és jellege;
- házszám (helyrajzi szám);
- épület, lépcsőház, szint (emelet), ajtó.
A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának megszűnésétől, illetőleg a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt, menekült, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetőleg EGT tartózkodási engedélye érvényességének lejártától számított 15 évig, kivéve, ha jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte. A Hivatal Központi Okmánytárában - adatlapokon, illetve számítógépes adathordozón tárolva - kezeli:
- a személyazonosító igazolvány adatlapokat és fényképeket, a lakcímjelentő lapokat, valamint az ezen iratokban szereplő adatok változását igazoló okmányokat;
- a külföldön élő magyar állampolgároknak a nyilvántartással kapcsolatos bejelentéseit, illetőleg nyilatkozatait tartalmazó iratokat;
- a nyilvántartási eljárásban keletkezett - a nyilvántartásba vétellel, az abból való törléssel, adatszolgáltatási korlátozással, adatváltozással, adathelyesbítéssel kapcsolatos alapiratokat, az anyakönyvi bejegyzések alapiratainak kivételével;
- a területszervezési, közigazgatás-szervezési, címváltozási iratokat.
Az 1993. június 1-je előtt keletkezett iratokat és fényképeket a Központi Okmánytár elkülönítetten, zárt archívumként kezeli. Ebben az adatállományban csak a passziválás okát és időpontját lehet átvezetni.
A polgár nyilvántartással összefüggő jogai
- tájékoztatást kérni személyes adatai kezeléséről;
- saját adatairól a helyi, a területi és a központi nyilvántartásból kivonatot, vagy másolatot, illetőleg szóbeli tájékoztatást kérni;
- kérni személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével - törlését;
- megtiltani a róla nyilvántartott adatok kiadását;
- kérni az adatkezelő tájékoztatását az általa kezelt adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják, vagy kapták meg az adatokat;
- az adatvédelmi biztoshoz fordulni, ha véleménye szerint személyes adatainak kezelésével kapcsolatban jogsérelem érte, vagy annak közvetlen veszélye fennáll, kivéve ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban;
- jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen az annak székhelye szerint illetékes bírósághoz fordulni;
A polgár nyilvántartással összefüggő jogait törvény korlátozhatja.
A polgár nyilvántartással összefüggő kötelezettségei
- beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni;
- a három hónapon túli külföldi tartózkodását, továbbá annak megszűnését a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy a külképviseleti szervnél bejelenteni;
- a tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított két éven belül - a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőnél ismét bejelenteni (az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye a törvény erejénél fogva megszűnik);
- azt a tényt, hogy a Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyja a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél vagy külképviseleti szervnél bejelenteni;
- a személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor rendelkezésre bocsátani - és a korábbi személyazonosító igazolvánnyal vagy anyakönyvi kivonattal, illetőleg egyéb közokirattal igazolni - személyi adatait (név, születési hely és idő, állampolgárság, anyja neve), lakcímét, illetve tartózkodási helyének érvényességi idejét, arcképmását és a kérelmet saját kezűleg aláírni;
- személyazonosító igazolványának elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését haladéktalanul bejelenteni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnél;
- a személyazonosító igazolványt beszolgáltatni, illetőleg átadni az illetékes szervnek, ha:
- katonai szolgálatra vonul be,
- szabadságvesztés, kényszergyógykezelés vagy pénzbírságot helyettesítő elzárás letöltését kezdi meg, őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba vették,
- bevándorlási engedélyét visszavonták, illetőleg menekült státusza megszűnt,
- a Magyar Köztársaság területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyja,
- a magyar állampolgársága megszűnt.
- külföldről letelepedési céllal hazatérő magyar állampolgárként a beutazástól, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személy magyarországi tartózkodása esetén az engedély kézhezvételétől, egyébként a letelepedési célból történő beutazásától, a menekültként elismert személy pedig az e státuszát elismerő jogerős határozat átvételétől számított három napon belül a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél a nyilvántartásba vételhez szükséges - okirattal igazolt - adatait bejelenteni, és egyidejűleg első lakcím-bejelentkezési kötelezettségét teljesíteni.
A polgár köteles a Személyi azonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolványát a lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek leadni, ha:
- bevándorlási engedélyét visszavonták, menekült, letelepedett státusza megszűnt,
- a Magyar Köztársaság területét külföldön történő letelepedés szándékával elhagyta,
- a magyar állampolgársága megszűnt.

Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal

Személyi igazolvány – Az okmány belföldön hitelt érdemlően igazolja az abba bejegyzett személy személyazonosságát és egyéb adatait. Az új típusú igazolvány már csak a szűken vett személyi adatokat tartalmazza. Minden 14 év feletti magyar állampolgár, aki állandó jelleggel az ország területén tartózkodik, a területileg illetékes rendőrkapitányságon kapja meg személyi igazolványát, ugyancsak itt történik pótlása és az ideiglenes személyi igazolványok kiadása. Ideiglenes okmányt az kap, akitől bármely okból igazolványa elkerült, vagy állampolgársága egyértelműen nem tisztázott vagy adatai a csatolt okiratoktól eltérnek. Az igazolvány elvesztését, ellopását be kell jelenteni az igazságrendészeti osztályokon, amelyek 30 nap múlva pótolják az igazolványt.

Személyi szabadság – A személyi szabadsághoz fűződő alapvető emberi jogok az alkotmány által biztosítottak. Kiterjednek a mozgás, a helyváltoztatás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogára. Korlátozása a személyiségi jogokat súlyosan érintő beavatkozás, és ezért csak kivételesen és akkor alkalmazható, ha fontos köz- vagy magánérdek indokolja és a hatályos törvényes rendelkezések lehetővé teszik. A rendőrség által foganatosított személyi szabadságot korlátozó intézkedések:

– lakóhely-elhagyási tilalom;

– őrizetbe vétel;

– bekísérés;

– elővezetés;

– előállítás;

– elfogás.

Szűz – Az állatöv hatodik jegye, augusztus 24.–től szeptember 23.–ig tart, eleme: a föld, stabilitása: változó, uralkodó bolygója a Merkúr, polaritása: negatív. E csillagjegyben született személy – az asztrológia szerint – általában tehetséges, jó az ízlése, szereti a rendet és a tisztaságot, alapos és céltudatos, számol a realitásokkal, tervszerűen cselekszik. Egyéb jellemző tulajdonságai: precíz, munkabíró, nagyszerűen tud spórolni. Távol áll tőle minden, ami nem kézzelfogható, amire nincs kísérletekkel alátámasztott tudományos magyarázat. De ugyanígy idegenkedik mindentől, ami "csak" szórakozás, kikapcsolódás. Mert csupán egy dolog érdekli: a munka. Mindene a hivatása, amikor dolgozik, nem ismer se istent, se embert. Így aztán meglehetősen nehéz a sorsa azoknak, akik e jegy szülöttével dolgoznak együtt. Mert az ő tempóját nehéz szusszal győzni, ráadásul kritikus, nem mestere a diplomáciának, s mert ami a szívén, az a száján, így kevesen keresik a társaságát. Pedig jószívű, szívesen segít másokon. Érzéseit szégyelli, sokszor nem is igazán tudja kifejezni. A Szűz jegyében születettek rendszeretők, olykor már pedánsak. Ugyanez az aprólékos pedantéria érhető tetten a munkájában is. Legtöbbször csak azt fogadja el jónak, amit maga végez el. Öltözködésére a pedantéria és az ésszerűség jellemző. Drága holmikra sajnálja a pénzt. Jelszava: olcsón és praktikusan. Kedvenc színe a fehér, a barna, a szürke és a lila. Szeret sütni-főzni, vendéglátóként is nagyszerűen megállja a helyét, de mert – ahogy minden máshoz – a konyhaművészethez is ő ért a legjobban, ha a tűzhely körül tüsténkedik, a konyhában rajta kívül nem tartózkodhat senki.