|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
Az Élet ÚtmutatójaA magzatAz ember | A család | A lakóhely | A munka | A haza | A világ | A tudás | A gazdagság | A törvények | Az értékek
Egyéni keresés
|
|
|
A magzat első hete
|
|
|
|
|||||||
|
A nők hormonális rendszere ciklikus. 28 naponta a méhnyálkahártya lelökődik, és menstruáció formájában távozik a szervezetből. A ciklus közepén, a 14. napon megérik egy petesejt, és elindul a petevezetéken keresztül a petefészektől a méhbe. Ekkor már készen áll a petesejt a megtermékenyülésre. A fogamzás ideje átlagosan ezen a napon, a peteérés (ovuláció) utáni 10-12. órára tehető, a fogamzás helye pedig a petevezeték (méhkürt vagy tuba). A petesejt még csak ekkor találkozik a hímivarsejttel, a terhességet azonban az utolsó menstruáció első napjától számítjuk, így mikor megfogan a baba, már két hetes (14 napos) terhes vagy. Az első hetek történéseiből nem sokat érezhetsz, pedig nagyon fontos dolgok mennek végbe odabenn. A megtermékenyült petesejt (zigóta) még kb. 4 napig (a 18. napig) tartózkodik a petevezetékben, és ott passzív mozgással, a petevezeték csillámai segítségével lassan halad a méh felé. A méh ez idő alatt felkészül a pete befogadására, az azt bélelő nyálkahártya ún. terhességi nyálkahártyává (decidua) alakul át. Ezt a folyamatot a petefészek által termelt kétféle hormon irányítja, a sárgatest hormon (progeszteron) és a tüszőhormon (ösztrogén). Amíg a nyálkahártya átalakul, a petevezetékben tartózkodó pete a megtermékenyülést követő 24. órára (16. napra) már át is esik az első osztódási fázison. A petesejthártyán belül két, egyenlő nagyságú sejt keletkezik. Az új formáció neve blasztomer. A második napra már négy petesejtből áll, két és fél nap elteltével nyolcból, a harmadik napra pedig már 32 sejtet számlál. A 32 sejtes állapotot szedercsírának (morula) nevezzük, mivel alakja egy egészséges szederhez hasonlít. Nagysága még megegyezik az eredeti petesejtével, mivel a sejtosztódások a petesejt sejthártyáján belül zajlottak le. Zárt korlátok között további sejtosztódás csak a középső sejtek elfolyósodásával lehetséges, így jön létre a negyedik (18.) napra a csírahólyag (blasztociszta). A pete ebben az állapotban érkezik meg a méh üregébe, de még további két-három (20-21.) napig szabadon lebeg, nem ágyazódik be. A lebegés ideje alatt bekövetkezik az addig azonos jellegű sejtek differenciálódása, trofoblaszt- és embrioblasztsejtekké. A trofoblasztsejtek a csírahólyag felszínén körkörösen helyezkednek el, belőlük alakul ki később a magzat táplálására a méhlepény és chorion. Az embrioblasztsejtek embriócsomót (konglomerátumot) képezve helyezkednek el a csírahólyagban. Belőlük fejlődnek ki a csíralemezek, majd ezekből maga az embrió. A csírahólyag külső felszínét borító és ott szaporodó trofoblasztsejtek lelökik a petesejt hártyáját, és közvetlen érintkezésbe lépnek a méh nyálkahártyájával, amelyet szövetoldó tulajdonságuk következtében képesek feloldani. Az ekkora már 0,2-0,4 mm átmérőjű pete besüpped a deciduába. A peteéréstől számított 11. (25.) naptól beszélünk embrióról. Ezt a kis embriót ezen túl a méhnyálkahártya véredényei táplálják. Amint a pete elfoglalta védett és tápláló környezetét, az embrioblasztsejtek rohamosan fejlődésnek indulnak, és a 28. nap végére henger alakú testté formálódnak: fej- és farokrész alakul ki, amelyet középen a nyél köt össze a lepénykezdeménnyel. Ez a nyél lesz a későbbi köldökzsinór. Még nincs emberi embrió formája, pl. a tengeri sün megtermékenyített és fejlődésnek indult petesejtje ebben a fejlődési szakaszban még nem különböztethető meg az emberétől. A baba azonban még mindig csak egy kis pötty, körülbelül fél milliméter. Most kezdődne az újabb menstruáció, de a termelődött hormonok leállítják a menstruációs ciklust. Ezekben a napokban már a terhességi teszt is pozitív eredményt mutathat, ám az is gyakori, hogy csak az egy-két héttel későbbi eredmény lesz pozitív. A beágyazódás hatalmas hormonális változással jár. Néhány kismama leküzdhetetlen álmosságot érez a következő hetekben. A természet ekkor inti az első STOP-ot a kismamának. Lassításra kényszerít. Bizony, a szervezetnek ekkor már nem a rohanó világgal, hanem a létrejött új, kicsi élettel kell törődnie. Néha az édesanya jóval előbb érzékeli a másállapotot, mint a hormonszintek, vagy biológiai változások mérésén alapuló módszerek. (Mellfeszülés, émelygés, hányinger, rosszullét stb.) Az első hetekben fölösleges kézi vagy ultrahangos vizsgálatot végezni. A menstruációs ciklus tizennegyedik napja körül (28 napos ciklussal számolva) az egyik petefészekből kiszabadul egy érett petesejt és bekerül a petevezetékbe, ahol mindössze 24 órán keresztül él. Az együttlét beteljesülésekor 20-40 millió hímivarsejt verseng ennek az egy petesejtnek az eléréséért és megtermékenyítéséért. Nagy részük még a méhnyakig sem jut el, mások útközben adják fel a harcot. A győztesként célba érő feloldja a petesejt külső falát és miután bejutott a belsejébe, farka leválik, feje pedig összeolvad a petesejttel. A petesejt és hímivarsejt egyesülését követően a két sejtmag finom hártyája, mely a kromoszómakészletet tartalmazza, felszakad, a kromoszómák összekeverednek, végül egyesülnek. Létrejön az emberkezdemény. A megtermékenyített petesejt, a zigóta osztódni kezd, miközben megindul a petevezetékben az anyaméh ürege felé. Az első időszakban naponta megy végbe egy-egy osztódás. Így lesz a zigótából 2–4–8–16, majd 32 sejt. Ez a szedercsíra állapot. A zigóta mérete ekkor egy tized milliméter, mert azonos sejtcsoportokat hozott létre, mely sejtcsoportot egy ideig még a sejtfal hártyája körülvesz, egyben tart. A sejtcsoport tehát burokban van. A zigóta 3–4 nap alatt megérkezik a méh üregébe. 2–3 napon keresztül folyadékban úszkál azzal a hellyel szemben, ahová be fog ágyazódni.
64 sejtes állapotban a következő osztódásnál már két
sejtcsoporttá válik szét. A nagyobbik, középpontban elhelyezkedő sejtcsoportból
alakul ki az embriócsomó, vagyis a magzat. A szélekre sodródott kisebb sejtekből
lesz a placenta. A hetedik nap táján a széleken elhelyezkedő sejtek
tapadókorongot hoznak létre, és a méh falához tapadnak. Az embrió a méh
nyálkahártyájába befészkeli magát. A körülötte lévő szövetek összezárulnak. A
beágyazódás megtörtént. A következő 72 órában a megtermékenyített petesejt négy, nyolc, tizenhat, harminckettő, majd 64 sejtre oszlik. Szederszemre hasonlító formája miatt szedercsírának nevezik a szakemberek. Osztódás közben a petevezetékben a méh felé halad, ahova a megtermékenyülés után kb. 5-7 nappal megérkezik. A szedercsíra sejtjei két irányba fejlődnek. Az egyikből kialakul az embrió, a másikból a magzatburok, a méhlepény és a köldökzsinór. Már ebben a korban eldől minden – génekkel kapcsolatos – tulajdonsága, jellemzője. Így már ekkor elválik az, hogy milyen lesz a testalkata, a haja színe, minősége, a szeme színe, milyen lesz a tartása, a körmei formája, kire hasonlít majd, és még sorolhatnánk. Természetesen a neme is eldől a fogamzás pillanatában, továbbá a kromoszómákkal kapcsolatos különféle hajlamok is. A fül fejlődésének első jelei mikroszkóp segítségével már a megtermékenyítés utáni első héten láthatóak.
|
|
||||||||
|
|
Az anya |
|
|||||||
Bár szervezetedben hatalmas változás zajlik, valószínűleg Te még semmit nem érzékelsz belőle. A várandósság előtt a méh kb. 7 cm hosszú és 5 cm széles, vastagsága pedig 2,5 cm. A baba születésének idejére ezek az értékek jócskán megváltoznak. A hossza 38 cm, a szélessége 25,5 cm, a vastagsága pedig 20 cm lesz. Súlya is jelentősen megnő, 40 grammról 800 grammra. A baba fogantatása előtt szervezetedben 5 liter vér keringett. Ez a mennyiség folyamatosan nő majd és a 30. hétre már 30-40%-kal több lesz. A pajzsmirigy fokozottabb működése következtében a hormonszintek megváltoznak, a várandós kismama olykor ingerültebbé, érzékenyebbé válhat fényekre, szagokra. A hasnyálmirigy és a máj is fokozottabb működéssel felkészül a várandósság kiviselésére. Ennek eredményeként az anya vérében a hormonszintek mérhető eltérést mutatnak a nem terhes állapothoz képest. Ezek a változások okozzák a fokozott izzadást, fejfájást, rosszulléteket és a testalkat változását. (Ez utóbbi nem a hízást jelenti, hanem pl. a fokozott vízvisszatartást.)
|
||||||||||
|
|
A Változó Világ bölcsességei |
|
|||||||
Az embernek bölcsesége megvilágosítja az ő orcáját... (Prédikátor Salamon) Tűrővé tette az emberi lelket a végzet. (Homérosz) Gondolkodom, tehát csendet kérek! (Szimeonov Todor)
|
||||||||||
|
|
1001 tanács |
|
|||||||
Ne tégy engedményeket a tisztesség rovására. Időnként gondolkozz el azon, hogy céljaid elősegítik-e, hogy a lehető legtöbbet hozd ki magadból? Ismerd be hibáidat.
|
||||||||||
|
Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985. Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994. Hahn István: Istenek és népek, 1968. Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973. Ovidius: Átváltozások, 1975. Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996. Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902. Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979. Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.
|
|
||||||||
|
||||||||||
A terhesség szakaszai
|
|||
|
|||
Tanítások és technikák |
|||
|
|||
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2023 |