|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
Gasztronómiai TérGasztronómia és egészségGasztronómia | Konyhaművészet | Cukrászat | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Mesterségek | Történelem | Tudományok
Egyéni keresés
|
GASZTRONÓMIA ÉS EGÉSZSÉG |
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
|
||||||||||
|
A felnőttek leginkább akkor változtatnak egészségtelen táplálkozási szokásaikon, ha úgy látják, hogy az oka valamilyen kellemetlenségüknek, betegségüknek. Akkor (vagy még akkor sem) kezdenek kevesebb zsiradékot fogyasztani, amikor megtudják az orvostól, hogy előrehaladott érbetegségük, szívkoszorúér-problémájuk stb. van. Sokan változtatnak táplálkozásuk egyes komponensein a különböző tévéműsorokban elhangzottak hatására vagy könyvek elolvasása után. A felnőtteknél a meggyőzésnek egyértelműen logikusnak, hitelesnek, a változtatásnak gazdaságilag is indokolhatónak kell lennie. A felnőttel meg kell értetni, hogy a gyógyszer, a műtét vagy a fogpótlás sokkal drágább lesz (és egy összegben kell majd kifizetni), mint az esetleg kicsivel több ráfordítást igénylő, egészségesebben összeállított étrend.
A gyermekek helyes táplál(koz)ása
Az, hogy a gyermek (és a későbbi felnőtt) hogyan táplálkozik, nagyban függ a szülők táplálkozásától. Nemcsak az ételek kiválasztása, de elfogyasztásuk módja is sok közös vonást mutat. Amíg a gyermek nem képes magának elkészíteni az ételt, s kívánságát sem tudja érvényesíteni, addig kénytelen azt enni, amit a róla gondoskodóktól kap. A gyermekkor a legfontosabb időszak a testi és szellemi fejlődés szempontjából. Meghatározó jelentősége van annak, hogy a gyermek megkapja-e a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, és azt megfelelő formában kapja-e. Első táplálékunk optimális esetben anyatej. Legalább féléves korig érdemes szoptatni a gyermeket; az anyatej mindennél jobb táplálék a csecsemő számára. A kisgyermekkorban gyakori hibaként cukros teával, kakaóval itatják a gyereket, sokszor túltáplálják, hizlalják, ami rendkívül káros, mert ekkor még számban is szaporodnak a zsírsejtek (felnőttkorban inkább csak méretben), és az ilyen ember nemritkán egész életében küszködhet a fogyókúrával vagy az elhízás egészségtelen következményeivel. A gyereknek készített ételek, italok túlzott cukrozása (és a fogmosás hanyagolása) következtében már a tejfogak is szuvasodni kezdenek, a kibúvó maradó fogak gyakran már áttörésükkor romlanak. Az édesített ételekhez, édességhez szokott gyerek nem hajlandó megenni mást, kiváltképpen nem a spenótot, főzelékféléket, számára ismeretlen ízeket hordozó gyümölcsöket. A manapság ezerszámra kapható édességek, sütik, rágók, fagylaltok, jégkrémek stb. a táplálkozás-élettanilag legártalmasabb élelmiszerek közé tartoznak, tele vannak ugyanis élelmiszer-adalékanyagokkal; ezeket a gyereknek rendszeresen adni felelőtlenség, emberen végzett kísérlet. Nem szabad erőltetni bizonyos ételek fogyasztását, ha azt a gyerek valóban nem akarja, nem kívánja, mert lehet, hogy tényleg nem tesz jót neki. Sokszor azonban inkább arról van szó, hogy nem is ismeri az ételt, amit visszautasít, mert soha vagy csak nagyon ritkán kapott ilyet. Az a gyerek, akit kezdettől fogva változatosan táplálnak, jóízűen elfogyaszt mindenféle, a felnőttek által fogyasztott ételt. A változatos táplálás azért is fontos, mert a testi, szellemi fejlődés ezen szakaszában elszenvedett hiányosságok a későbbiekben nem korrigálhatók. A csontoknak szükségük van a megfelelő mennyiségű kalciumra (és persze a rendszeres testmozgásra, a terhelésre), az idegrendszer fejlődéséhez kellenek a megfelelő vitaminok, a jód – de ugyanilyen fontos a gyakorlás, a szellemi torna is –; az izomzat felépüléséhez pedig elegendő fehérjebevitelre van szükség. Az is lényeges hogy felvilágosítsuk gyermekeinket a reklámok "szavahihetőségéről"! Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy a reklámokban látható csodálatos ígéretek és csillogás mögött hideg és számító üzleti érdekek húzódhatnak meg, és jobban teszik, ha okosan átgondolják, hogy mit esznek. Korán elmagyarázható, hogy az egyes dolgok miért egészségtelenek, miért nem veszünk meg bizonyos élelmiszereket és másokat igen. Lehetőségeinkhez mérten szóljunk bele a szervezett gyermekétkeztetésbe: ösztönözzük az egészségesebb ételek gyakori készítését, kérjünk rendszeresen tájékoztatást a menüről, illetve a szándékolt fejlesztésekről, hiszen mindezekért fizetünk! Támogassuk az egészségesebb, jobb gyermekétkeztetést szorgalmazó politikai kezdeményezéseket! Javasoljuk az iskolákban (még azok „tervrajz-stádiumában”) a tágasabb mosdók építését és az étkezések utáni fogmosás bevezetését! Serkentsük az írott és elektronikus sajtót arra, hogy több tudományosan hiteles műsor, cikk stb. foglalkozzon a lényegesebb táplálkozási kérdésekkel!
|
|
||||||||
|
||||||||||
A legfontosabb alapelvek • A legjobb az, ha azt esszük, amit szeretünk (vagy megkívántunk). • Az ember sok kérdésben szabadon dönthet, de a következményeit mindig maga viseli: mindenki felelős önmaga cselekedeteiért, egészségéért. Felelősek vagyunk azok sorsáért és egészségéért is, akiket a mi döntéseink érintenek. • Tekintsd úgy az ételed, hogy az a legjobb, ami számodra itt és most megszerezhető! Élvezd az evést! • Tudd meg a lehető legtöbbet a táplálékaidról; mit tartalmaz, hogyan készül • Alaposan rágd meg a falatot! • Szagolgasd, ízlelgesd! • Mindig ugyanabban az időpontban, lehetőleg otthon vagy étteremben egyél! • Ne beszélj, írj, tévézz stb. amíg eszel! • Egyél változatosan! Próbálj ki új ételeket! • Az evéssel is segítsd védekező, öngyógyító rendszeredet! • Ne egyél nehéz ételeket, ha legyengült, fáradt, vagy beteg vagy! • Az éjszaka a pihenés, regeneráció időszaka, és nem az evésé. • Lefekvés előtt legalább két órával már ne egyél semmit! • Ne egyél annyit, hogy teljesen jóllakj! • Minden étkezés után azonnal moss fogat vagy öblíts szájat!
|
|
|||||||||
|
A Franklin kézi lexikona I-III. 1912. Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983 Dudás Róbert: A táplálkozás, 1998 Földes J., Ravasz L.: Cukrászat, 1999 Gyapay Dénes: Olaszország, 2006 Gyivicsán A., Krupa A.: A magyarországi szlovákok, 1996 Huotari Juhari: Finnország, 2005. Kozár Mária: A magyarországi szlovének, 2006 Manherz Károly: A magyarországi németek, 1997 Pintér Attila: Görögország, 2005. Szűcs R. Gábor: Dánia, 2003.
|
|
||||||||
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2023 |