1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|
|
|
Támogatásod? |
A magyarországi németekTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
![]()
Egyéni keresés
|
VÁLTOZÓ VILÁG A MAGYARORSZÁGI NÉMETEK A történelem | Földrajz és demográfia | Nyelv és tudat | Hagyományok, néprajz | Kultúra és oktatás | A társadalom | Arcképcsarnok
|
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
A németek sorozatban Szeptember 24
|
Krónika 9. század: A Keleti Frank Birodalomból bajor és frank telepesek érkeznek Pannóniába, s ezzel kialakul az első zárt német településterület a Kárpát-medencében. 895–900: Magyar törzsek telepednek le a Kárpát-medencében. – A magyar honfoglalás. Elpusztulnak a korai pannóniai német települések. 997–1038: I. Szent István (Magyarország első Árpádházi királya) uralkodása idején, nagy számú német lovag és szerzetes érkezik Magyarországra. 1068: Besenyő betörés Magyarországra. A Berettyó mentén élő német telepesek a Meszes kaput védelmezik. 11. század: Magyarország nyugati felébe beköltöző németek városokat alapítanak és benépesítik. 1141–1162: II. Géza magyar király uralkodásának, két évtizede alatt érkeznek először nagy számban német telepesek (hospesek) a Szepességbe és a Királyföldre. 12. század: A megindult német betelepedés a század második felében folytatódik. 1211: II. András magyar király a német lovagrendet letelepíti a Barcaságba. 1224: II. András kiadja nagy szabadságlevelét, az Andreanumot a Királyföldön élő németek számára. 1225: II. András a Barcaságból elűzi a német lovagrendet, amely ezután a Baltikumban telepedik meg. 1271. november 24.: V. István magyar király az Andreanumhoz hasonló szabadságlevelet adományoz a szepességi szász népesség számára. 1312. június 15.: A rozgonyi csata. A király a kassai és a szepességi német polgárok segítségével legyőzi az Aba nemzetséget. 1317: Károly Róbert megújítja az Andreanumot. 1324: A Henning von Petersdorf vezette erdélyi szász felkelés vérbefojtása. 1366: Nagy Lajos megújítja az Andreanumot, s annak jogkörét Beszterce vidékére is kiterjeszti. 1412. november 8.: Zsigmond király a Velence elleni háború költségeinek előteremtése végett 16 szepességi szász várost elzálogosít Lengyelországnak. 1422: Zsigmond király, megerősítve az Andreanumot, annak jogkörét kiterjeszti Brassóra és a Barcaságra. 1437: A Budai Nagy Antal vezette erdélyi parasztfelkelés; Kápolnai unió, Erdély három nemzetének szövetsége. 1438: Pozsony és Sopron városok küldöttei részt vesznek a rendi országgyűlésen. 1464. április 6.: Nagyszeben szabadon választhatja királybíráját (Königsrichter). 1469. szeptember 25.: A szász székek is szabadon választhatják saját királybírájukat. 1486: Mátyás király az Andreanumban megfogalmazott szabadságjogokat kiterjeszti Erdély szász népességére. Az erdélyi szász egyetem (Universitas Saxonum Transsylvaniae) kialakítása. 1520-as évek: A protestantizmus diadalútja kezdetét veszi Magyarországon. 1534: A medgyesi (erdélyi) országgyűlés a szabad vallásgyakorlatra vonatkozó határozatot fogad el. 1547. február: Megjelenik Johannes Honterusnak az erdélyi szászok számára készített, egyházi rendről szóló könyve (Kirchenordnung aller Deutschen im Sybembürgen). Az evangélikus hit az erdélyi szászok vallása lesz. 1558. március 27.: A tordai országgyűlés határozata az evangélikus hit szabad gyakorlatáról. 1564: Tordai országgyűlési határozat a református hit gyakorlatáról. 1568: A tordai országgyűlés határozatot hoz az unitáriusok vallásgyakorlatáról. 1620-as évek: Az ellenreformáció megindulása a Királyi Magyarország területén. 1673: Bécs száműzi Alsó-Magyarország (Felvidék) 32 evangélikus prédikátorát és tanítóját. 1674: Bécs Felső-Magyarország összes evangélikus lelkészét és tanítóját halálra, illetve gályarabságra ítéli. 1683. szeptember: A török had sikertelenül ostromolja Bécset. 1686. szeptember 2.: A 145 éves török uralmat követően a keresztény seregek visszafoglalják a magyar fővárost, Budát. 1686–1699: Magyarországért folytatott felszabadító háború. 1687. március: Caraffa generális Eperjesen vérfürdőt rendez. 1689: Gróf Kollonich Lipót kalocsai érsek tervezete. 1689. augusztus 11.: I. Lipót császár kiadja az első telepítési pátenst. 1699. január 26.: A karlócai béke lezárja a felszabadító háborúkat. 1703–1711: A Rákóczi-szabadságharc. 1711–1740: III. Károly (német-római császárként VI. Károly). 1712: Gróf Károlyi Sándor megkezdi a Szatmár-vidék német telepesekkel való benépesítését. 1718: A császári hadak a Török Birodalomtól 166 év után visszafoglalják a Temesközt. 1722–1723: A pozsonyi országgyűlés elfogadja a Pragmatica Sanctio-t, valamint a betelepítéseket szabályozó CIII. törvénycikket. 1722–1726: A Schwabenzug, az udvari telepítések első hulláma. 1737–1739: Osztrák–török háború. 1740–1780: Mária Terézia magyar királynő. 1763. február 25.: Megjelenik Mária Terézia telepítési pátense, amely ismételten elindítja a Schwabenzug-ot. 1763–1773: A Schwabenzug második nagy hulláma. 1772: Lengyelország első felosztásakor Magyarország visszakapja az 1412-ben elzálogosított 16 szepességi várost. 1778: A Temesi Bánság több mint 200 év után ismét magyar közigazgatás alá kerül. 1780–1790: II. József. 1782. szeptember 21.: II. József kiadja telepítési pátensét. 1782–1787: A nagy német betelepedés harmadik, legnagyobb hulláma (der große Schwabenzug). 1787: Az első népszámlálás Magyarországon (die josefinische Aufnahme). 1804. augusztus 11.: Megalakul az Osztrák Császárság. 1806. augusztus 6.: 1006 évi fennállás után megszűnik a Német-római Császárság. 1845: Stephan Ludwig Roth megalapítja az Erdélyi Szász Mezőgazdasági Egyesületet. 1848. március 15.: Forradalom Pesten és Budán. 1848–1849: Szabadságharc Magyarországon. 1848. október – 1849. március: Harc Erdélyben. 1848–1916: I. Ferenc József osztrák császár, a Habsburg Birodalom uralkodója. 1849. október 2.: Klapka tábornok a császári csapatoknak átadja Komárom várát. 1849. október 6.: Aradon kivégeznek 13 honvédtábornokot. 1849. október: Megfogalmazzák az ún. bogárosi petíciót (Josef Nowak katolikus plébános). 1849. november: Megfogalmazzák az ún. zsombolyai (hatzfeldi) petíciót. 1850–1859: Bach-korszak Magyarországon, az ún. "aranykorszak". 1852: Az erdélyi Szászföld elveszíti autonómiáját. 1860. október 20.: Ferenc József császár kiadja az októberi diplomát. 1867. július 28.: Ausztria és Magyarország kiegyezése, megalakul az Osztrák–Magyar Monarchia. 1868: A nemzetiségi törvény elfogadása Magyarországon (44. tc.). 1876. április 2.: Magyarország közigazgatási újjászervezésének keretében megszűnik az erdélyi szász autonómia, s hét évszádot követően a szász gróf (Sachsengraf) cím. 1876. október 22.: Megalakul a Szász Néppárt. 1891: A bánáti svábok Temesvárott megalakítják a Dél-magyarországi Mezőgazdasági Parasztegyletet. 1894: Lutz Korodi vezetésével Brassóban megalakul a Barcasági Szász Polgári és Parasztpárt. 1898. február 15.: A parlament elfogadja a települések névhasználatára vonatkozó 1898. IV. törvénycikket. 1906: A bánáti Versecen Dr. Ludwig Kremling vezetésével megalakul a Magyarországi Német Néppárt. 1907. június 2.: A lex Apponyi, az oktatási törvény elfogadása. 1914–1918: Az első világháború. 1916. szeptember: Román betörés Erdélybe. 1919: Bleyer Jakab megalakítja a Magyar–német Népi Tanácsot (Deutsch-ungarischer Volksrat), majd a Német Keresztény Gazdasági Pártot, amelyet átkeresztelnek Integritás Párttá. 1920. június 4.: A trianoni békeszerződés aláírása, mellyel Magyarország elveszíti területének 2/3-át, népességének több mint felét, köztük 1,5 millió németet. 1921. október: Bleyer Jakab elindítja Sonntagsblatt c. hetilapját. 1922. október 22.: Brandsch vezetésével Bécsben megalakul az Európai Német Kisebbségek Bizottsága (későbbi nevén: Európai Német Népcsoportok Szövetsége). 1924. augusztus 3.: Megalakul a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (Ungarländischer Deutscher Volksbildungsverein), elnök Gratz Gusztáv, ügyvezető alelnök Bleyer Jakab. 1927. augusztus 12.: A Herczeg Ferenc vezetésével megalakuló Magyar Revíziós Ligához szinte azonnal csatlakozik a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület. 1931. augusztus 19.: A megalakult Német Munkaközösség Bleyert támogatja Gündisch-sel szemben. 1935. július: Basch és társai megalakítják a Népi-német Bajtársak (Volksdeutsche Kameradschaft) elnevezésű tömörülést. 1938. november 26.: Baschék megalapítják a Magyarországi Németek Népi Szövetségét (Volksbund der Deutschen in Ungarn). 1939. január 1.: A Deutscher Volksbote c. újság a Volksbund hetilapjaként jelenik meg. 1939. szeptember 1.: Németország megtámadja Lengyelországot, kirobban a második világháború. 1940. tavasza: Az SS a Volksbund segítségével megszervezi első, illegális toborzóakcióit a magyarországi németek között. 1941. április 11.: Magyarország Németország oldalán belép a második világháborúba, Magyarország jelentős, németek lakta területeket kap vissza a Délvidéken. 1942. február 12.: Az SS első hivatalos magyarországi (a németek körében végrehajtandó) toborzására vonatkozó megállapodás aláírása. 1943. április 17.: Az SS a toborzást a magyar kormány engedélyével kiterjeszti a magyar honvédségre is. 1944. március 19.: Német csapatok megszállják Magyarországot. 1944. április 14.: A magyar és a német kormány megállapodása az SS-hadkiegészítés tárgyában, amely lehetővé teszi a kényszersorozást. 1944. szeptember: A világháború küzdelmei elérik Magyarország területét. 1945. április 11.: Magyarországon véget érnek a fegyveres harcok. 1945. október 4.: Csehszlovák kormányprogram. A németek és az ottani magyarok kollektív felelősségének megállapítása. 1946. január: Megindul a magyarországi németek kitelepítése. 1950. március 25.: A magyar kormány rendeletben leállítja a németek kitelepítését és de jure felszámolja a jogfosztottságot. 1954: Országos hetilapot indíthatnak a magyarországi németek. 1955. október 1.: A magyarországi németség jogfosztottságának de facto felszámolása; megalakul a Magyarországi Német Dolgozók Kultúregyesülete. (Kulturverband der Deutschen Werktätigen in Ungarn). 1956. május 21.: A Kultúregyesület megváltoztatja a nevét Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségére (Demokratischer Verband der deutschen Werktätigen in Ungarn). 1956. október–november: Forradalom és szabadságharc Magyarországon. 1957: A Magyar Rádió pécsi stúdiója megkezdi az első német nyelvű adások sugárzását. 1968: A magyarországi nemzetiségi politikában véget ér az automatizmus elve, új nemzetiségi politika. 1978: A magyarországi németek szövetségének új neve: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Ungarndeutschen). 1985: A második világháború után először alakul magyarországi német egyesület, a Nikolaus Lenau Kulturverein Pécsett. 1987. október 7.: Egyezmény Magyarország és az NSZK között. 1990. március 25.: Az első szabad, demokratikus választások 1945 óta. 1992. február 6.: Magyarország és az NSZK aláírja az alapszerződést. 1992. szeptember 25.: Az 1987-es közös nyilatkozatot további öt évre meghosszabbítják. 1993. július 7.: A magyar parlament elfogadja az új nemzetiségi törvényt. 1995: Megalakul a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, valamint 164 német önkormányzat.
![]()
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
|
|
|
|||||||
Az én helyem a Változó Világban
|
A germanisztika magyarországi egyetemeken Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest - Germaniszikai Intézet Károli Gáspár Református Egyetem - Német Nyelv és Irodalom Tanszék Debreceni Egyetem - Germanisztikai Intézet Miskolci Egyetem - Német Irodalom Tanszék Modern Filológiai Intézet, Német Nyelvészeti Tanszék Modern Filológiai Intézet Pécsi Tudományegyetem - Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke, Német Nyelvészeti Tanszék Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsaba - Germanisztikai Intézet Szegedi Egyetem - Germán Filológiai Intézet
Veszprémi Egyetem -
Germanisztikai Intézet A germanisztika magyarországi főiskolákon Eszterházy Károly Főiskola Eger - Német Nyelv és Irodalom Tanszék Nyíregyházi Főiskola - Német Nyelv és Irodalom Tanszék Szegedi Egyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar - Német Nyelv és Irodalom Tanszék Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár - Német Tanszék Berzsenyi Dániel Főiskola Szombathely - Német Nyelv és Irodalom Tanszék
A magyar germanisztika folyóiratai és könyvsorozatai
|
||||||||
|
Magyarországi Németek Általános Művelődési Háza
Szervezetek, társaságok Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesülete Osztrák-Magyar Akció Alapítvány Osztrák Kulturális Fórum Budapest Jahrbuch der ungarischen Germanistik
Külföldi germanista társaságok Internationale Vereinigung für Germanistik Österreichische Gesellschaft für Germanistik Schweizerische Akademische Gesellschaft für Germanistik Internationaler Deutschlehrerverband
|
||||||||
1942. május l-jén születtem Pilisvörösváron. 1966-ban szereztem magyar-német szakos tanári diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1966-tól 1981-ig az Állami Balettintézet Általános Iskolájának és Gimnáziumának tanára, illetve 1972-től a Gimnázium igazgatója voltam. 1968-ban summa cum laude védtem meg egyetemi doktori értekezésemet a Pilis-hegység német nyelvjárásaiból, majd 1971-ben a Mosoni-síkság német nyelvjárásairól írott dolgozatommal a nyelvtudomány kandidátusa fokozatot szereztem meg. 1968-tól megbízott előadó, szerződéses adjunktus, majd docens voltam az ELTE BTK Német Tanszékén. Témavezetőm: Hutterer Miklós volt. 1968-ban részt vettem az Általános Germanisztikai Tanszékcsoport megalakításában. Hutterer Miklós grazi vendégtanári megbízatásától kezdve a "Bevezetés a germanisztikába" c. tárgyat oktattam valamennyi német és angol szakos hallgató számára. Ezzel párhuzamosan előadásokat és szemináriumokat tartottam a német nyelvtörténet, a német nyelvjáráskutatás, a nyelvföldrajz és nyelvszociológia témaköréből. 1977-ben jelent meg könyvem német nyelven az Akadémiai Kiadónál, a nyugat-magyarországi német nyelvjárások nyelvföldrajzi és nyelvszociológiai feldolgozásáról (regionális nyelvatlasz). 1977/78-ban Humboldt-ösztöndíjas lettem az NSZK-beli Marburgban. 1981-ben kerültem főállásban az ELTE BTK-ra. Ebben az évben megalakult a Germanisztikai és Romanisztikai Tanszék, amelynek vezetője lettem. Többéves munkával elkészítettük a Skandinavisztika és Néderlandisztika szakok komplex tantervét, amely 1986-ban került bevezetésre. Ebből lett később a Skandinavisztika és Néderlandisztika B-szak, amely a BTK hallgatói között nagy érdeklődést váltott ki. A skandináv nyelvek oktatása az 1994/95. tanévtől kezdve A-szakként működik. Vezetői munkám során igen nagy súlyt fektettem a megfelelő oktatók kiválasztására, illetve a magasszintű nyelvi és szakmai oktatás biztosítására, anyanyelvi lektorok bevonására. 1987-től folyamatosan oktat a Tanszéken svéd és holland lektor, norvég anyanyelvű tanár, valamint 1992-től dán és norvég lektor is. A Germanisztikai és Romanisztikai Tanszéken végzett oktató- és vezető munkám mellett változatlanul a német nyelvtörténet és dialektológia előadója voltam a Német Nyelv és Irodalom Tanszéken. Szűkebb kutatási területem a hazai német dialektológia. Több önálló tanulmányom, három tankönyvem (főiskolai, illetve egyetemi jegyzet), nyolc önálló könyvem jelent meg, négy sorozat szerkesztője vagyok (a Magyarországi németek néprajza 17 kötet, a Magyarországi német tanulmányok 6 kötet, a Magyarországi németek népi mesterségei 3 kötet, SMPh = Modern Filológiai Tanulmányok 6 kötet, az Ungarndeutsches Archiv 2 kötet). A hazai német nyelvjárásokról és a szaknyelvekről írott tanulmányaim több nemzetközi folyóiratban is megjelentek. 1981-89 között több alkalommal tartottam előadássorozatokat vendégtanárként az NSZK-beli Augsburg és München egyetemein. 1984 óta témavezetője vagyok a "Magyarországi Német Nyelvatlasz és Tájszótár" című pályázati munkának, melynek eredményeképpen a hazai német nyelvatlasz előmunkálatai elkészültek, fenti témában jelenleg is az OTKA-pályázat témavezetője vagyok. Jelenleg a több mint 174 dél-magyarországi kutatóponton gyűjtött nyelvi anyag digitális feldolgozása folyik, év végére elkészül a 600 szóból álló kérdőívek nyelvföldrajzi és nyelvszociológiai feldolgozása. Kiadás előtt áll a hazai németek kismesterségeinek és népi kultúrájának szókincséről készült munka is. 1984. szeptember 1-jétől 1987. június 30-ig a BTK gazdasági és külügyi dékánhelyettese voltam, egyidejűleg az ELTE Rekonstrukciós és Elhelyezési Bizottságának elnöke, majd 1987. július 1-jétől az ELTE oktatási rektorhelyettese. 1985-1989 között az MTA I. osztályához tartozó nyelvtudományi bizottság titkára voltam. A Német Néprajzi Társaság 1984-ben választott tagjai sorába, választmányi tagja vagyok a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, és tagja illetve tiszteletbeli tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, illetve a Német Néprajzi Társaságnak
1989-ben művelődési miniszterhelyettes lettem a felsőoktatási és tudományos
kutatási területen. E minőségben főbb tevékenységeim: 1990-től közigazgatási államtitkár voltam a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, továbbra is a felsőoktatási és nemzetközi területen, 1991-től címzetes államtitkár 1992 végéig. Feladatom a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek ügyének képviselete, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Törvény előkészítése. A Kari Tanács 1990/91. évi szakterületi átvilágítása nyomán megszervezte a Germanisztikai Intézetet. Ez egyrészt lehetőséget teremtett az önálló Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékének létrehozására, másrészt pedig ezáltal kialakultak a kétlépcsős, egységes német tanárképzés intézményi keretei. A Germanisztikai Intézet létrejötte ebből az aspektusból úttörő jelentőségű. 1992. március 1-jétől a Germanisztikai Intézet igazgatójává választottak, július 1-jével átvettem a BTK idegennyelvi világbanki projektjeinek koordinátori feladatait, annak infrastruktúráját. 1995-ben a Germanisztikai Intézet keretei között létrejött a Német Nemzetiségi Kutatóközpont, amely számos a hazai német kisebbség nyelvével, nyelvjárásaival és kultúrájával kapcsolatos projekt irányítója. A Kari Tanács 1992. december 3-án megválasztott az ELTE BTK dékánjává. 1993 óta a Kari Doktori Tanács elnöke és az Egyetemi Doktori Tanács tagja vagyok. 1996-ban újraválasztottak a Bölcsészettudományi Kar dékánjává és egyben a Germanisztikai Intézet igazgatójává is. 1994 óta az ELTE BTK Trefort kerti Rekonstrukciós Bizottságának elnöke vagyok. Dékáni megbizatásom lejárta után 2000. augusztus 1-től rektori megbízottként irányítom az ELTE BTK Trefort kerti rekonstrukcióját. 1997 óta tagja vagyok a MAB Nyelvészeti, klasszika-filológiai és orientalisztikai szakbizottságának. 2000-től vagyok a Felsőoktatási Tudományos Tanács tagja. Az elmúlt években számos aspiráns, kandidátus és PhD hallgató témavezetője voltam.
Mint a Germanisztikai Intézet igazgatója felelős kiadója vagyok a következő 1993
óta megjelent sorozatoknak:
Szakmai elismeréseim, kitüntéseim: Budapest, 2001. május 28.
|
|||||||||
|
Arató Endre: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája, Budapest, 1983 Dezső Márta, Nagyné Szegvári Katalin, Rytkó Emília; szerk. Máthé Gábor: A választójog Erdély története I.–III., Főszerk.: Köpeczi Béla, Budapest, 1986. Együtt élő népek a Kárpát-medencében, Budapest, 1994. Szerk: Ács Zoltán Glatz Ferenc: Kisebbségi kérdés Közép-Európában tegnap és ma, História, 1992. 11. sz. Goldis László: A nemzetiségi kérdés, Arad, 1912 Holló András: Az Alkotmánybíróság Hunfalvy Pál: Az oláhok története, I–II, Budapest, 1894. Kemény G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában I, Budapest, 1952 Nagy Mária: Ortodox falképek Magyarországon, Budapest, 1994. Sallai János: Az államhatárok Szikinger István: Az alkotmány
|
|
|||||||
A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg. A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők... A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is! |
![]() |
Egyedülálló: egyedi, személyre szabott változat! A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát. A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.
Érdemes
tájékozódni!
|
X |
Hirdetés X |
A tudás hatalom – Egy kompetens világért Változó Világ könyvírási pályázat Az én napom a Változó Világban Az én helyem a Változó Világban Az én lapom a Változó Világban Olvasni öröm – Egy olvasó világért Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért Új Kert – Egy boldogabb világért |
– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak. – Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra? – Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje. – Hányan vannak maguk? – Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén.... ![]() Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját![]() |
|
X |
Hirdetés X |
1995 óta
|
1991 óta |
1992 óta |
1992 óta |
Az idők kezdete óta |
|
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
Változó Világ, 2023 |