A magyarországi németek - Változó Világ webmagazin

9. század: A Keleti Frank Birodalomból bajor és frank telepesek érkeznek Pannóniába, s ezzel kialakul az első zárt német településterület a Kárpát-medencében.

895–900: Magyar törzsek telepednek le a Kárpát-medencében. – A magyar honfoglalás. Elpusztulnak a korai pannóniai német települések.

997–1038: I. Szent István (Magyarország első Árpádházi királya) uralkodása idején, nagy számú német lovag és szerzetes érkezik Magyarországra.

1068: Besenyő betörés Magyarországra. A Berettyó mentén élő német telepesek a Meszes kaput védelmezik.

11. század: Magyarország nyugati felébe beköltöző németek városokat alapítanak és benépesítik.

1141–1162: II. Géza magyar király uralkodásának, két évtizede alatt érkeznek először nagy számban német telepesek (hospesek) a Szepességbe és a Királyföldre.

12. század: A megindult német betelepedés a század második felében folytatódik.

1211: II. András magyar király a német lovagrendet letelepíti a Barcaságba.

1224: II. András kiadja nagy szabadságlevelét, az Andreanumot a Királyföldön élő németek számára.

1225: II. András a Barcaságból elűzi a német lovagrendet, amely ezután a Baltikumban telepedik meg.

1271. november 24.: V. István magyar király az Andreanumhoz hasonló szabadságlevelet adományoz a szepességi szász népesség számára.

1312. június 15.: A rozgonyi csata. A király a kassai és a szepességi német polgárok segítségével legyőzi az Aba nemzetséget.

1317: Károly Róbert megújítja az Andreanumot.

1324: A Henning von Petersdorf vezette erdélyi szász felkelés vérbefojtása.

1366: Nagy Lajos megújítja az Andreanumot, s annak jogkörét Beszterce vidékére is kiterjeszti.

1412. november 8.: Zsigmond király a Velence elleni háború költségeinek előteremtése végett 16 szepességi szász várost elzálogosít Lengyelországnak.

1422: Zsigmond király, megerősítve az Andreanumot, annak jogkörét kiterjeszti Brassóra és a Barcaságra.

1437: A Budai Nagy Antal vezette erdélyi parasztfelkelés; Kápolnai unió, Erdély három nemzetének szövetsége.

1438: Pozsony és Sopron városok küldöttei részt vesznek a rendi országgyűlésen.

1464. április 6.: Nagyszeben szabadon választhatja királybíráját (Königsrichter).

1469. szeptember 25.: A szász székek is szabadon választhatják saját királybírájukat.

1486: Mátyás király az Andreanumban megfogalmazott szabadságjogokat kiterjeszti Erdély szász népességére. Az erdélyi szász egyetem (Universitas Saxonum Transsylvaniae) kialakítása.

1520-as évek: A protestantizmus diadalútja kezdetét veszi Magyarországon.

1534: A medgyesi (erdélyi) országgyűlés a szabad vallásgyakorlatra vonatkozó határozatot fogad el.

1547. február: Megjelenik Johannes Honterusnak az erdélyi szászok számára készített, egyházi rendről szóló könyve (Kirchenordnung aller Deutschen im Sybembürgen). Az evangélikus hit az erdélyi szászok vallása lesz.

1558. március 27.: A tordai országgyűlés határozata az evangélikus hit szabad gyakorlatáról.

1564: Tordai országgyűlési határozat a református hit gyakorlatáról.

1568: A tordai országgyűlés határozatot hoz az unitáriusok vallásgyakorlatáról.

1620-as évek: Az ellenreformáció megindulása a Királyi Magyarország területén.

1673: Bécs száműzi Alsó-Magyarország (Felvidék) 32 evangélikus prédikátorát és tanítóját.

1674: Bécs Felső-Magyarország összes evangélikus lelkészét és tanítóját halálra, illetve gályarabságra ítéli.

1683. szeptember: A török had sikertelenül ostromolja Bécset.

1686. szeptember 2.: A 145 éves török uralmat követően a keresztény seregek visszafoglalják a magyar fővárost, Budát.

1686–1699: Magyarországért folytatott felszabadító háború.

1687. március: Caraffa generális Eperjesen vérfürdőt rendez.

1689: Gróf Kollonich Lipót kalocsai érsek tervezete.

1689. augusztus 11.: I. Lipót császár kiadja az első telepítési pátenst.

1699. január 26.: A karlócai béke lezárja a felszabadító háborúkat.

1703–1711: A Rákóczi-szabadságharc.

1711–1740: III. Károly (német-római császárként VI. Károly).

1712: Gróf Károlyi Sándor megkezdi a Szatmár-vidék német telepesekkel való benépesítését.

1718: A császári hadak a Török Birodalomtól 166 év után visszafoglalják a Temesközt.

1722–1723: A pozsonyi országgyűlés elfogadja a Pragmatica Sanctio-t, valamint a betelepítéseket szabályozó CIII. törvénycikket.

1722–1726: A Schwabenzug, az udvari telepítések első hulláma.

1737–1739: Osztrák–török háború.

1740–1780: Mária Terézia magyar királynő.

1763. február 25.: Megjelenik Mária Terézia telepítési pátense, amely ismételten elindítja a Schwabenzug-ot.

1763–1773: A Schwabenzug második nagy hulláma.

1772: Lengyelország első felosztásakor Magyarország visszakapja az 1412-ben elzálogosított 16 szepességi várost.

1778: A Temesi Bánság több mint 200 év után ismét magyar közigazgatás alá kerül.

1780–1790: II. József.

1782. szeptember 21.: II. József kiadja telepítési pátensét.

1782–1787: A nagy német betelepedés harmadik, legnagyobb hulláma (der große Schwabenzug).

1787: Az első népszámlálás Magyarországon (die josefinische Aufnahme).

1804. augusztus 11.: Megalakul az Osztrák Császárság.

1806. augusztus 6.: 1006 évi fennállás után megszűnik a Német-római Császárság.

1845: Stephan Ludwig Roth megalapítja az Erdélyi Szász Mezőgazdasági Egyesületet.

1848. március 15.: Forradalom Pesten és Budán.

1848–1849: Szabadságharc Magyarországon.

1848. október – 1849. március: Harc Erdélyben.

1848–1916: I. Ferenc József osztrák császár, a Habsburg Birodalom uralkodója.

1849. október 2.: Klapka tábornok a császári csapatoknak átadja Komárom várát.

1849. október 6.: Aradon kivégeznek 13 honvédtábornokot.

1849. október: Megfogalmazzák az ún. bogárosi petíciót (Josef Nowak katolikus plébános).

1849. november: Megfogalmazzák az ún. zsombolyai (hatzfeldi) petíciót.

1850–1859: Bach-korszak Magyarországon, az ún. "aranykorszak".

1852: Az erdélyi Szászföld elveszíti autonómiáját.

1860. október 20.: Ferenc József császár kiadja az októberi diplomát.

1867. július 28.: Ausztria és Magyarország kiegyezése, megalakul az Osztrák–Magyar Monarchia.

1868: A nemzetiségi törvény elfogadása Magyarországon (44. tc.).

1876. április 2.: Magyarország közigazgatási újjászervezésének keretében megszűnik az erdélyi szász autonómia, s hét évszádot követően a szász gróf (Sachsengraf) cím.

1876. október 22.: Megalakul a Szász Néppárt.

1891: A bánáti svábok Temesvárott megalakítják a Dél-magyarországi Mezőgazdasági Parasztegyletet.

1894: Lutz Korodi vezetésével Brassóban megalakul a Barcasági Szász Polgári és Parasztpárt.

1898. február 15.: A parlament elfogadja a települések névhasználatára vonatkozó 1898. IV. törvénycikket.

1906: A bánáti Versecen Dr. Ludwig Kremling vezetésével megalakul a Magyarországi Német Néppárt.

1907. június 2.: A lex Apponyi, az oktatási törvény elfogadása.

1914–1918: Az első világháború.

1916. szeptember: Román betörés Erdélybe.

1919: Bleyer Jakab megalakítja a Magyar–német Népi Tanácsot (Deutsch-ungarischer Volksrat), majd a Német Keresztény Gazdasági Pártot, amelyet átkeresztelnek Integritás Párttá.

1920. június 4.: A trianoni békeszerződés aláírása, mellyel Magyarország elveszíti területének 2/3-át, népességének több mint felét, köztük 1,5 millió németet.

1921. október: Bleyer Jakab elindítja Sonntagsblatt c. hetilapját.

1922. október 22.: Brandsch vezetésével Bécsben megalakul az Európai Német Kisebbségek Bizottsága (későbbi nevén: Európai Német Népcsoportok Szövetsége).

1924. augusztus 3.: Megalakul a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (Ungarländischer Deutscher Volksbildungsverein), elnök Gratz Gusztáv, ügyvezető alelnök Bleyer Jakab.

1927. augusztus 12.: A Herczeg Ferenc vezetésével megalakuló Magyar Revíziós Ligához szinte azonnal csatlakozik a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület.

1931. augusztus 19.: A megalakult Német Munkaközösség Bleyert támogatja Gündisch-sel szemben.

1935. július: Basch és társai megalakítják a Népi-német Bajtársak (Volksdeutsche Kameradschaft) elnevezésű tömörülést.

1938. november 26.: Baschék megalapítják a Magyarországi Németek Népi Szövetségét (Volksbund der Deutschen in Ungarn).

1939. január 1.: A Deutscher Volksbote c. újság a Volksbund hetilapjaként jelenik meg.

1939. szeptember 1.: Németország megtámadja Lengyelországot, kirobban a második világháború.

1940. tavasza: Az SS a Volksbund segítségével megszervezi első, illegális toborzóakcióit a magyarországi németek között.

1941. április 11.: Magyarország Németország oldalán belép a második világháborúba, Magyarország jelentős, németek lakta területeket kap vissza a Délvidéken.

1942. február 12.: Az SS első hivatalos magyarországi (a németek körében végrehajtandó) toborzására vonatkozó megállapodás aláírása.

1943. április 17.: Az SS a toborzást a magyar kormány engedélyével kiterjeszti a magyar honvédségre is.

1944. március 19.: Német csapatok megszállják Magyarországot.

1944. április 14.: A magyar és a német kormány megállapodása az SS-hadkiegészítés tárgyában, amely lehetővé teszi a kényszersorozást.

1944. szeptember: A világháború küzdelmei elérik Magyarország területét.

1945. április 11.: Magyarországon véget érnek a fegyveres harcok.

1945. október 4.: Csehszlovák kormányprogram. A németek és az ottani magyarok kollektív felelősségének megállapítása.

1946. január: Megindul a magyarországi németek kitelepítése.

1950. március 25.: A magyar kormány rendeletben leállítja a németek kitelepítését és de jure felszámolja a jogfosztottságot.

1954: Országos hetilapot indíthatnak a magyarországi németek.

1955. október 1.: A magyarországi németség jogfosztottságának de facto felszámolása; megalakul a Magyarországi Német Dolgozók Kultúregyesülete. (Kulturverband der Deutschen Werktätigen in Ungarn).

1956. május 21.: A Kultúregyesület megváltoztatja a nevét Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségére (Demokratischer Verband der deutschen Werktätigen in Ungarn).

1956. október–november: Forradalom és szabadságharc Magyarországon.

1957: A Magyar Rádió pécsi stúdiója megkezdi az első német nyelvű adások sugárzását.

1968: A magyarországi nemzetiségi politikában véget ér az automatizmus elve, új nemzetiségi politika.

1978: A magyarországi németek szövetségének új neve: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Ungarndeutschen).

1985: A második világháború után először alakul magyarországi német egyesület, a Nikolaus Lenau Kulturverein Pécsett.

1987. október 7.: Egyezmény Magyarország és az NSZK között.

1990. március 25.: Az első szabad, demokratikus választások 1945 óta.

1992. február 6.: Magyarország és az NSZK aláírja az alapszerződést.

1992. szeptember 25.: Az 1987-es közös nyilatkozatot további öt évre meghosszabbítják.

1993. július 7.: A magyar parlament elfogadja az új nemzetiségi törvényt.

1995: Megalakul a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, valamint 164 német önkormányzat.

KVÍZ

német nyelvű

Senki nem olyan szerencsés, mint aki hiszi szerencséjében.

Német közmondás

Népek bölcsességei

Földrajz és demográfia

Hirdetés X

Nyelv és tudat

Hirdetés X

Hagyományok, néprajz

A bajor konyha remekei a

Kaltenberg Étterem

kínálatában!

VVIP-GT

Kultúra és oktatás

Az én helyem a Változó Világban

Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)

9041 Sopron, Széchenyi tér 11.

Tel.: 99/312-250

Ads by VVIP (x)

A germanisztika magyarországi egyetemeken

Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest - Germaniszikai Intézet

Károli Gáspár Református Egyetem - Német Nyelv és Irodalom Tanszék

Debreceni Egyetem - Germanisztikai Intézet

Miskolci Egyetem - Német Irodalom Tanszék Modern Filológiai Intézet, Német Nyelvészeti Tanszék Modern Filológiai Intézet

Pécsi Tudományegyetem - Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke, Német Nyelvészeti Tanszék

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsaba - Germanisztikai Intézet

Szegedi Egyetem - Germán Filológiai Intézet

Veszprémi Egyetem - Germanisztikai Intézet

A germanisztika magyarországi főiskolákon

Eszterházy Károly Főiskola Eger - Német Nyelv és Irodalom Tanszék

Nyíregyházi Főiskola - Német Nyelv és Irodalom Tanszék

Szegedi Egyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar - Német Nyelv és Irodalom Tanszék

Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár - Német Tanszék

Berzsenyi Dániel Főiskola Szombathely - Német Nyelv és Irodalom Tanszék

A magyar germanisztika folyóiratai és könyvsorozatai

András Kertész

Személyes weblapok, (we)blogok

Roberto Vigh fotói

A társadalom

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

LdU Landes-selbstverwaltung der Ungarndeutschen

1026 Budapest,

Júlia u. 9.

Tel.: (36-1) 212-9151

Ads by VVIP (x)

Magyarországi németek

Budapester Zeitung

Magyarországi Németek Általános Művelődési Háza

Magyarországi Németek Országos Önkormányzata

Magyarországi Németek Háza

Deutsch in Ungarn - Címek

Szervezetek, társaságok

Német Nyelvtanárok Magyarországi Egyesülete

Magyar Germanisták Társasága

Goethe Intézet Budapest

Osztrák-Magyar Akció Alapítvány

Osztrák Kulturális Fórum Budapest

Jahrbuch der ungarischen Germanistik

Külföldi germanista társaságok

Internationale Vereinigung für Germanistik

Deutscher Germanistenverband

Österreichische Gesellschaft für Germanistik

Schweizerische Akademische Gesellschaft für Germanistik

Internationaler Deutschlehrerverband

KISEBBSÉGEK A VÁLTOZÓ VILÁGBAN

Arcképcsarnok

Prof. Dr. Manherz Károly

1942. május l-jén születtem Pilisvörösváron. 1966-ban szereztem magyar-német szakos tanári diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1966-tól 1981-ig az Állami Balettintézet Általános Iskolájának és Gimnáziumának tanára, illetve 1972-től a Gimnázium igazgatója voltam. 1968-ban summa cum laude védtem meg egyetemi doktori értekezésemet a Pilis-hegység német nyelvjárásaiból, majd 1971-ben a Mosoni-síkság német nyelvjárásairól írott dolgozatommal a nyelvtudomány kandidátusa fokozatot szereztem meg.

1968-tól megbízott előadó, szerződéses adjunktus, majd docens voltam az ELTE BTK Német Tanszékén. Témavezetőm: Hutterer Miklós volt. 1968-ban részt vettem az Általános Germanisztikai Tanszékcsoport megalakításában. Hutterer Miklós grazi vendégtanári megbízatásától kezdve a "Bevezetés a germanisztikába" c. tárgyat oktattam valamennyi német és angol szakos hallgató számára. Ezzel párhuzamosan előadásokat és szemináriumokat tartottam a német nyelvtörténet, a német nyelvjáráskutatás, a nyelvföldrajz és nyelvszociológia témaköréből. 1977-ben jelent meg könyvem német nyelven az Akadémiai Kiadónál, a nyugat-magyarországi német nyelvjárások nyelvföldrajzi és nyelvszociológiai feldolgozásáról (regionális nyelvatlasz). 1977/78-ban Humboldt-ösztöndíjas lettem az NSZK-beli Marburgban.

1981-ben kerültem főállásban az ELTE BTK-ra. Ebben az évben megalakult a Germanisztikai és Romanisztikai Tanszék, amelynek vezetője lettem. Többéves munkával elkészítettük a Skandinavisztika és Néderlandisztika szakok komplex tantervét, amely 1986-ban került bevezetésre. Ebből lett később a Skandinavisztika és Néderlandisztika B-szak, amely a BTK hallgatói között nagy érdeklődést váltott ki. A skandináv nyelvek oktatása az 1994/95. tanévtől kezdve A-szakként működik. Vezetői munkám során igen nagy súlyt fektettem a megfelelő oktatók kiválasztására, illetve a magasszintű nyelvi és szakmai oktatás biztosítására, anyanyelvi lektorok bevonására. 1987-től folyamatosan oktat a Tanszéken svéd és holland lektor, norvég anyanyelvű tanár, valamint 1992-től dán és norvég lektor is.

A Germanisztikai és Romanisztikai Tanszéken végzett oktató- és vezető munkám mellett változatlanul a német nyelvtörténet és dialektológia előadója voltam a Német Nyelv és Irodalom Tanszéken. Szűkebb kutatási területem a hazai német dialektológia. Több önálló tanulmányom, három tankönyvem (főiskolai, illetve egyetemi jegyzet), nyolc önálló könyvem jelent meg, négy sorozat szerkesztője vagyok (a Magyarországi németek néprajza 17 kötet, a Magyarországi német tanulmányok 6 kötet, a Magyarországi németek népi mesterségei 3 kötet, SMPh = Modern Filológiai Tanulmányok 6 kötet, az Ungarndeutsches Archiv 2 kötet). A hazai német nyelvjárásokról és a szaknyelvekről írott tanulmányaim több nemzetközi folyóiratban is megjelentek.

1981-89 között több alkalommal tartottam előadássorozatokat vendégtanárként az NSZK-beli Augsburg és München egyetemein. 1984 óta témavezetője vagyok a "Magyarországi Német Nyelvatlasz és Tájszótár" című pályázati munkának, melynek eredményeképpen a hazai német nyelvatlasz előmunkálatai elkészültek, fenti témában jelenleg is az OTKA-pályázat témavezetője vagyok. Jelenleg a több mint 174 dél-magyarországi kutatóponton gyűjtött nyelvi anyag digitális feldolgozása folyik, év végére elkészül a 600 szóból álló kérdőívek nyelvföldrajzi és nyelvszociológiai feldolgozása. Kiadás előtt áll a hazai németek kismesterségeinek és népi kultúrájának szókincséről készült munka is.

1984. szeptember 1-jétől 1987. június 30-ig a BTK gazdasági és külügyi dékánhelyettese voltam, egyidejűleg az ELTE Rekonstrukciós és Elhelyezési Bizottságának elnöke, majd 1987. július 1-jétől az ELTE oktatási rektorhelyettese. 1985-1989 között az MTA I. osztályához tartozó nyelvtudományi bizottság titkára voltam. A Német Néprajzi Társaság 1984-ben választott tagjai sorába, választmányi tagja vagyok a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak, és tagja illetve tiszteletbeli tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak, illetve a Német Néprajzi Társaságnak

1989-ben művelődési miniszterhelyettes lettem a felsőoktatási és tudományos kutatási területen. E minőségben főbb tevékenységeim:
-    az egyetemi oktatók rehabilitációja,
-    a PHARE és TEMPUS programok alapítása, indítása,
-    felsőoktatási (FEFA) világbanki kölcsön előkészítése,
-    a volt MSZMP ingatlanok, egyetemek és főiskolák számára való átadása (pl. Ajtósi Dürer sor megszerzése),
-    a nyelvtanár szakok alapításának előkészítése,
-    orosz nyelvtanárok átképzésének előkészítése és indítása,
-    a PRO CULTURA alapítványrendszer létrehozásában való részvétel,
-    nemzetközi támogatások, felajánlások és kapcsolatok menedzselése.

1990-től közigazgatási államtitkár voltam a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban, továbbra is a felsőoktatási és nemzetközi területen, 1991-től címzetes államtitkár 1992 végéig. Feladatom a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek ügyének képviselete, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Törvény előkészítése. A Kari Tanács 1990/91. évi szakterületi átvilágítása nyomán megszervezte a Germanisztikai Intézetet. Ez egyrészt lehetőséget teremtett az önálló Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékének létrehozására, másrészt pedig ezáltal kialakultak a kétlépcsős, egységes német tanárképzés intézményi keretei. A Germanisztikai Intézet létrejötte ebből az aspektusból úttörő jelentőségű.

1992. március 1-jétől a Germanisztikai Intézet igazgatójává választottak, július 1-jével átvettem a BTK idegennyelvi világbanki projektjeinek koordinátori feladatait, annak infrastruktúráját. 1995-ben a Germanisztikai Intézet keretei között létrejött a Német Nemzetiségi Kutatóközpont, amely számos a hazai német kisebbség nyelvével, nyelvjárásaival és kultúrájával kapcsolatos projekt irányítója. A Kari Tanács 1992. december 3-án megválasztott az ELTE BTK dékánjává. 1993 óta a Kari Doktori Tanács elnöke és az Egyetemi Doktori Tanács tagja vagyok. 1996-ban újraválasztottak a Bölcsészettudományi Kar dékánjává és egyben a Germanisztikai Intézet igazgatójává is.

1994 óta az ELTE BTK Trefort kerti Rekonstrukciós Bizottságának elnöke vagyok. Dékáni megbizatásom lejárta után 2000. augusztus 1-től rektori megbízottként irányítom az ELTE BTK Trefort kerti rekonstrukcióját. 1997 óta tagja vagyok a MAB Nyelvészeti, klasszika-filológiai és orientalisztikai szakbizottságának. 2000-től vagyok a Felsőoktatási Tudományos Tanács tagja. Az elmúlt években számos aspiráns, kandidátus és PhD hallgató témavezetője voltam.

Mint a Germanisztikai Intézet igazgatója felelős kiadója vagyok a következő 1993 óta megjelent sorozatoknak:
1. Budapester Beiträge zur Germanistik 1-36.
2. ELTE-Chrestomatie 1-11.
3. Landeskundehefte der ELTE 1-4.
4. Ungarndeutsches Archiv 1-2.
5. Németalföldi Irodalmi Szöveggyűjtemény Sorozat 1-6.
6. Néderlandisztikai Füzetek 1-5.

Szakmai elismeréseim, kitüntéseim:
Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja
Osztrák Nagybecsületrend a Tudományért és Művészetért I. osztály
Baden-Württenberg Kulturális Díja
Az NSZK Érdemrendjének Nagykeresztje

Budapest, 2001. május 28.

Ajánlott irodalom