Szlovénia a Változó Világban | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Szlovénia

A Szlovén Köztársaság

Tanulmányok

Tanulmányokat kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

Net-Nyelv-Kultúra

Szlovénia Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. Szlovénia, Jugoszlávia korábbi tagköztársasága 1991 óta független állam, 2004. május 1. óta pedig az Európai Unió tagja.

A mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén, és egyben az első szláv állam, Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet. 1000 körül keletkeztek a Freising kéziratok, amelyek az első írásos szlovén és szláv nyelvemlékek, amelyek latin írással születtek. A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került. Az Osztrák-Magyar Monarchiában szlovének lakták Kraina, Görz és Gradisca nagy részét, valamint Isztria és Stájerország egyes területeit.

A monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A II. világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt volt 1941-1945 között. A világháború után a királyság népköztársasággá alakult. 1991. június 25-én Szlovénia függetlenné vált. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba pedig 2004. május 1-jén lépett be.

A szlovén államfő az elnök, akit 5 évente, népszavazással választanak. Az elnök a végrehajtó hatalom feje. Ebben a szerepkörben a miniszterelnök és a kormány segíti, akiket a parlament választ. A kétkamarás szlovén parlament a Nemzetgyűlésből (Državni zbor) és a Nemzeti Tanácsból (Državni svet) áll. A 90 fős nemzetgyűlés tagjait részben közvetlenül, részben listás szavazatok alapján választják. A Nemzeti Tanács 22 tagja gazdasági, szociális, és további érdekcsoportok jelöltjeiből áll, valamint 1-1 képviselője van a két hivatalos kisebbségnek, a magyaroknak és olaszoknak. Parlamenti választásokat 4 évente rendeznek.

Az országban élő két kisebbség (az olaszok és a magyarok) jogait az alkotmány határozza meg, lehetőséget adva az anyanyelv széles körű használatára is.

Szlovénia 12 régióra (regija), azon belül 193 járásra (občina) van osztva.

Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav-hegy (2 864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5 593 négyzetkilométere rét, legelő, 2 471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.

Éghajlata a tengerparton mediterrán, a hegyekben hegyvidéki, a keleti fennsíkokon és völgyekben pedig kontinentális. Az átlaghőmérséklet -2°C januárban és 21°C júliusban. Az éves csapadék 1 000 mm a tengerparton, 3 500 mm az Alpokban, 800 mm délkeleten és 1 400 mm Közép-Szlovéniában.

A régió országai közül Szlovéniában legmagasabb a GDP / fő arány. A gazdaság stabil, de a privatizáció és a tőkepiac területein még további reformok szükségesek. A fő exportpartnerek az Európai Unió országai.

Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok, összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5% - 0,5%). A születéskor várható élettartam 2000-ben 71,8 év volt a férfiaknak és 79,5 év a nőknek.

95 fő / km² népsűrűségével Szlovénia az európai országok népsűrűség szerinti listája hátsó részén foglal helyet (összehasonlításul: Hollandia 320 fő / km², Olaszország 195 fő / km²). A lakosság kb. 50 százaléka városlakó.

A hivatalos nyelv a szlovén, amely a szláv nyelvek közé sorolható. A magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és olasz nyelv is hivatalos.

Szlovénia híres szülöttei közé tartozik Jožef Stefan fizikus, Franc Miklošič nyelvész, és Jurij Vega matematikus. Lásd még Híres szlovének listája, Szlovénia zenéje. Legnevesebb költőjük, a szlovén Petőfiként ismert Frank Preseren.
  

Szlovénia telefonkönyve

 Események, rendezvények, ünnepek

Szlovénia és az Európai Unió

Szlovénia és a világ

Országjel (gépkocsikon):

SLO

Országjel (olimpiákon):

?

Valuta:

euró

jele:

EUR

Telefonkörzet:

386

Internet:

.sl

Szlovénia és Magyarország

A Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központjának megbízásából a Magyar Gallup Intézet 2000 novemberében nemzetközi közvélemény-kutatás sorozatot végzett. Ennek részeként Szlovéniában 1002 véletlenszerűen kiválasztott polgárt kérdeztek meg az Európai Unióval, Magyarországgal és saját országukkal kapcsolatos véleményükről és sztereotípiáikról... Tíz szlovén közül öt nagyon jó véleménnyel van Magyarországról, négy közömbös irányunkban, s csupán egy vélekedik negatívan. A szlovének fele összességében pozitív véleménnyel van Magyarországról. Szignifikáns kapcsolat van az életkor és a Magyarország-kép között. A 30 évnél fiatalabbaknak 36 százaléka, míg a 40 évnél idősebbek 50-60 százaléka rendelkezik pozitív képpel Magyarországról. Azok körében, akik jártak már Magyarországon, valamivel nagyobb a pozitív attitűdűek aránya (50%), mint azok körében, akik nem jártak még Magyarországon (41%). Körükben viszont azok vannak többen, akiknek nincsen véleménye... Tízből négyen valószínűnek tartják Magyarország közeljövőbeli felemelkedését a világ legsikeresebb országai közé... Magyarország felemelkedését a világ legsikeresebb országai közé a szlovéneknek 41 százaléka tartja valószínűnek. Erős különbség figyelhető meg a korcsoportok között. Szlovéniában minél idősebbek a válaszadók, annál jobban bíznak Magyarország jövőbeli teljesítményében. A 30 alattiaknak kicsit több mint negyede (29%), a 60 felettieknek a fele gondolja, hogy Magyarország az elkövetkező évtizedekben a világ legsikeresebb országai közé kerülhet... Tíz szlovén közül nyolc szerint hazánk fényes múltú, nagy történelmű ország... A szlovének háromnegyede véli úgy, hogy Magyarország szép tájakban gazdag, sokat szenvedett és nagy jövő előtt álló ország. Megközelítőleg kétharmaduk gondolja úgy, hogy Magyarország szorgalmas, nagy kultúrájú, gyorsan fejlődő, demokratikus és az emberi szabadság országa. Valamivel kevesebben, de még mindig három szlovén közül kettő véli úgy, hogy Magyarország a jogrend, a vállalkozó szellemű emberek országa és mindemellett művelt, civilizált ország is...

Gallup

Utazás Szlovéniába

Szlovének Magyarországon

Magyarok Szlovéniában

A ljubljanai magyar nagykövetség

 Magyar iskolák a világon