UNESCO-kiáltvány az iskola-könyvtárakról

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

A magyar középiskolák honlapjainak elemzése

Kőrösné Mikis Márta

Az OKI és az ISZE együttműködésében 2000 nyarán – két évvel a Sulinet-program indulását követően – sor került a magyar középiskolák honlapjainak elemzésére, egy reprezentatív minta (100 iskola) kiválasztásával.

Az elemzéshez Zelenyánszky László készített igen részletes, kritikus szempontsort. Az elemzést három fő megfigyelési szempontsor köré csoportosítva végezte egy kiváló szakmai team, elkészítve a háttéranyagok adatbázisát is:

• design és interaktivitás (Áts József információmenedzser munkája)

• tartalmi kérdések (Bondor Erika oktatás-informatikus, könyvtárostanár munkája)

• biztonsági és technikai megoldások (Kovács László könyvtári szakinformatikus munkája)

Az elemzést tartalmazó tanulmány teljes terjedelmében olvasható az OKI honlapján. A mintaválasztás a KFKI honlapjának (http://www.kfki.hu/education/iskola_koz.html) listája alapján történt, az iskolák adatainak pontosítását pedig az OKI intézményi adatbázisa segítette.

A design a külső megjelenést egyrészt technikai és grafikai, másrészt "műfaji" szempontból vizsgálta. A honlapok döntő része (87) egységes grafikai megjelenítéssel készült, de a Java grafikai megoldások, a flash animációk és dinamikák száma elenyésző. A honlapra látogató olvasó számára gyorsan átlátható, a tartalmat kiemelő, lényeges gondolatokat kell közölnünk, mégpedig tagolt blokkokban („szkennelhetőség”), és segíteni kell a navigációt is (menüpontok, nyilak, kereső robotok stb.). Az iskolák zöme megfelelt e követelményeknek. A hiány főképp az ún. asszociatív hálókat tekintve mutatkozott, azaz a honlapok több mint kétharmada függetlenül elhelyezett információs oldalakból áll, kihasználatlanul hagyva azt a szerves rendszert, amelyet a hypertext-lehetőség jelent. Sajnálatos tény, hogy a vizsgált iskolák 87%-a egyáltalán nem felelt meg a honlap műfaji alapkövetelményeinek.

Az interaktivitást tekintve a helyzet még inkább romlik. Az iskolák alig élnek a sok látogatót vonzó levelezőlisták, fórumok, faliújságok lehetőségével. Csupán 6 esetben tettek fel kreatív, didaktikai célú játékokat. Ami a tanulmányi versenyek Internetes támogatását illeti, ez nagy erőforrásokat nem igényelne, ennek ellenére a honlapok fele még hírt sem ad versenyekről, nemhogy – a teljességre törekedve – a kiírást követően feladatokat, majd megoldásokat is közölne. Csupán az iskolák 17%-a használja ki a versenyek publikálásának és követésének lehetőségeit. A tanárok és a szülők kommunikációját 40%-ban segítette az a megoldás, hogy a tanárok e-mail címe feltüntetésre került. Összességében elmondható, hogy az Internet-adta kommunikációs lehetőségekkel az iskolák 3/4-e nem él!

Az iskolai honlapok tartalmát vizsgálva elmondható, hogy igen kevés helyen folyik átgondolt fejlesztő munka. Az információk ad hoc módon kerülnek nyilvánosságra, mégpedig általában azok, amelyeket a honlap szerkesztője fontosnak tart. A „legszerényebb” honlapok csupán a legfontosabb bemutatkozó adatokat közlik, míg az „élenjáró” honlapok az iskolai élet számos területét mutatják be: a pedagógiai program publikálásától kezdve az egyéni órarend elkészítésén át a gyakorló feladatokig és a diákok alkotásaiig.

A tartalmi elemzés 16 szempont alapján egységes pontozással történt. A szempontok négy fő területet érintettek:

1. Arculat (az iskola története, eredményei, helyi tanterv és pedagógiai program, testvériskolák stb.) – 37%-os átlageredmény

2. Adminisztráció (kapcsolati adatok, órarend stb.) – 33,3%-os átlageredmény

3. Kommunikáció és személyesség (tanárok-tanulók adatai, fogadóórák, anyagok elérhetősége) – 50%-os átlageredmény

4. Az oktatás tartalma (tantárgyak, tantervek, tematikák, feladatok, nyelvtanulás, idegen nyelvű anyagok stb.) – 27,4%-os átlageredmény

Tartalmi szempontból tehát a honlapok „gazdagítása” feltétlenül szükséges, hiszen az 1. helyen végzett iskola is csak a tartalomra adható összpontszám 59%-át érte el!

A honlapok legtöbbjéről (85%) a biztonsági megoldások teljesen hiányoznak, sőt, az ezt védő, adatküldést célzó űrlapok is. Vendégkönyv 11 esetben volt fellelhető. A honlapon keresztül elérhető postafiókok védelme is elég hiányos, a felhasználói nevek és jelszavak védelme nélkül.

A honlapok készítése a HTML nyelv segítségével lehetséges. A technikai megoldásokat vizsgálva leginkább ennek 3.2-es szabványával találkozhatunk, XML-t sehol sem alkalmaztak. Dinamikus elemeket viszonylag sok helyen használnak (zömében JavaScriptet). Változó tartalmú, generált oldalakat mindössze 13 iskola esetében találtunk.

Összefoglalva elmondható, hogy csupán a vizsgált iskolák 27%-a ért el közepes vagy némiképp jobb értékelést a teljes szempontrendszert tekintve. 24%-uk alacsony színvonalú, 49%-uk pedig mindhárom szempontból értékelhetetlen honlappal rendelkezik.

Hogyan tovább?

Az iskolaújsághoz és iskolai évkönyvekhez viszonyítva e fiatal, mindössze 1-4 éves múlttal rendelkező műfaj vizsgálata további fejlesztésekre buzdít. Elsősorban a meglévő hiányosságokat kell pótolni, hogy a világháló nyújtotta lehetőségeket minél inkább kihasználhassuk. Javítandó a honlapok szerkezete és az interaktivitás mértéke is. Bővíteni kell az oktatás profilját tükröző forrásanyagok közzétételét. Ügyelni kell arra, hogy az alkalmazott technikai megoldások ne akadályozzák meg a honlap csúcsidőben való megnyitását, lapozgatását. Gyakrabban kellene frissíteni az anyagokat és feltétlenül biztosítani kell a honlap védelmét is.

Mindenképp dicséretes az iskolák színvonalas megjelenésre való törekvése, amely már a jelen állapotban is „csírájában” fellelhető. A fejlesztéshez nemcsak anyagi támogatásra, hanem elsősorban szakmai segítségre, a műfaj fejlesztését szolgáló továbbképzésekre van szükség. És természetesen arra is, hogy az iskola és a fenntartó is elismerje, támogassa a honlap-készítés és karbantartás fontosságát, segítse a honlap-szerkesztésért felelős személyek tevékenységét.

Végezetül – a honlapok további tanulmányozása céljából - pontszámokkal együtt közreadjuk a mintába választott iskolák közül az első 12 helyezést elért középiskola nevét:

1. Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest (39,5) http://www.akg.hu

2. Puskás Tivadar Távközlési Technikum, Budapest (34) http://www.puskas.hu/

3. Városmajori Gimnázium, Budapest (33,5) http://www.vmg.sulinet.hu/

4. Teleki Blanka Gimnázium, Székesfehérvár (28) http://www.telekiblanka.hu/

5. JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma, Szeged (26,5) http://www.gyakg.u-szeged.hu

6. Ady Endre Gimnázium, Budapest (26) http://www.aeg.c3.hu/

7. Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg, (26) http://www.kfgz.sulinet.hu/

8. Krúdy Gyula Gimnázium, Nyíregyháza (26) http://server.krudy-nyh.sulinet.hu/

9. Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szentes (26) http://www.pollak.sulinet.hu/

10. Baár-Madas Gimnázium, Budapest (25) http://www.bmrg.hu/

11. Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Középiskola, Győr (25) http://www.jaisz.hu

12. Szent István Gimnázium, Esztergom (25) http://www.sztistvan-egom.sulinet.hu/

 (Új Pedagógiai Szemle)

 Az iskolakönyvtárak Dániában (franciául)

 

VÁLTOZÓ VILÁG 34. Dánia  K     R     M

Alapítványok és más közhasznú szervezetek egy jobb világért

Egy iskolakönyvtár  története

A Kölcsey Ferenc Gimnázium Könyvtárát  1928-ban alapították. Az ekkor létesített  Kálvineum azonban sokáig sem önállóépülettel,  sem önálló könyvtárral nem rendelkezett.  Az iskola fennállásának30. évfordulóján  vette fel Kölcsey Ferenc nevét, s a következõ évben  költözötta Széchenyi útra, ahol a mai iskolakönyvtár  alapjait megvetették.

Igaz, kezdetben csak szekrényekben tárolták az állományt, majd a tornaterem szomszédságában elkülönített folyosórészben önálló helyiséget kapott a könyvtár. Ez a kb. 20 m² -es alapterületû helyiség azonban elsõ perctõl kezdve csak a raktározás feladatának tehetett eleget, nem volt alkalmas tanulócsoportok befogadására, és a kölcsönzõk kiszolgálására.

Az 1959-69 közti idõszakra a könyvtár állományának ugrásszerû növekedése volt jellemzõ. Ekkor kerültek be a könyvtárba a nagy példányszámú kötelezõ olvasmányok, a legfontosabb kézikönyvek, továbbá a magyar-és a világirodalom klasszikusainak ma is idõtálló sorozatai.

1969-ben megtörtént az addig külön kezelt ifjúsági- és tanárikönyvtár összevonása. A hetvenes évek állománygyarapítása a szakirodalom felé fordult. Magas példányszámban szerezték be a különbözõ tantárgyi segédleteket, és a tankönyvi ismeretek bõvítését szolgáló ma is népszerû sorozatok köteteit.

A folyamatosan gyarapodó állomány így kinõtte a szûk helyiséget. Az 1987-es tanév hozott nagy változást a könyvtártörténetében: önálló terembe költözött a sok megpróbáltatást átélt állomány. Ez a viszonylag nagy, 54 m ²-es alapterületû helyiség alkalmas volt a könyvek áttekinthető elhelyezésére, illetve csoportfoglalkozások ideálisszínhelyének bizonyult.

Az azóta eltelt évek során könyvtár ismét kicsinek bizonyult, az állomány egy része már kiszorult a raktárba és a folyosón található szekrényekbe. A megoldást az iskolaépület felújítása és bővítése hozta meg. Az 1999. tavaszán elkezdődött munkálatok elsõ fázisának eredményeként szeptember1-jére elkészült az új, 104 m²-esalapterületû bibliotéka.

Az avató ünnepségre október 5-én, az Országos Könyvtári Napok megyei rendezvénysorozatának keretében került sor, a megye könyvtáros tanárainak részvételével. Az új helyiségben végre méltó otthonra lelt a mintegy 13 ezer könyvtári egységbõl álló gyûjtemény, amelyben már fellelhetők a multimédiás CD-ROM-ok is. Az iskola bõvítése kapcsán a könyvbirodalom multimédiás programok futtatására és internetes csatlakozásra is alkalmas számítógépekkel gazdagodott. A tanulók és a tanárok körében hamar népszerûvé vált az új szolgáltatás, a számítógépek kihasználtsága maximális, de lyukasórákon sokan ülik körül az ovális olvasóasztalt, olvasgatás, jegyzetelés céljából.

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság