VÁLTOZÓ VILÁG

VV EXTRA

MÉG TUDÁS

EMBER

KÖZÖSSÉG

VVM

 

A mai nap, részletesen  

Támogatásod?

Számít!

 

Belgium

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Balgák, nem tudják, hogy a fél az több az egésznél...

Hésziodosz görög költő (i. e. VIII. század második fele-VII. század első fele)

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: A világ bölcselői

 

Európai Unió

BELGIUM

Az ország | Belgium és az Európai Unió | Belgium és a világ | Belgium és Magyarország

Utazás Belgiumba | Belgák Magyarországon | Magyarok Belgiumban | Ajánlott irodalom

 

A Változó Világ

a YouTube-on,

a Facebookon,

a Pinterest-en.

VVM-blog

Emberhit

Csetlő-napló

Beszélgetések az Új Kertben

PRIMAX

 

 

   
Az ország
   

 

 

 

 

 

 

 

Belgium

A tudás 365 napja

sorozatban

Január 3

Február 1, 5

Március 17, 19, 23

Április 16, 18, 25 

Május 19, 25

Június 12, 17

Július 5

Augusztus 29

December 9, 12, 17, 30

 

 

Az EU története

 

Eurorégiók

 

Tanulmányok

Tanulmányokat kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

 

 

Net-Nyelv-Kultúra

 

 

 

Belgium rövid története

Belgium mai területének oslakói a kelták voltak, mely területet Caesar légiói foglaltak el az i. e. I. században (a terület a Belgica provincia nevet viselte). A népvándorlás során frankok szállják meg a tartományt, amely a Frank birodalom része lett. Ennek felbomlása után a mai Belgium területén a Francia Királyság és a Német-római Birodalom osztozott. A 15. század végén a Habsburg család szerzi meg Németalföldet, majd a család spanyol ága elveszti a terület északi részét ( Hollandia), a déli rész (a mai Belgium területe) Spanyolországé marad. A spanyol örökösödési háború végén (1714) osztrák terület lesz, melyet a század végén a franciák bekebeleznek. A napóleoni háborúk után a bécsi kongresszus (1815) létrehozta az Egyesült Németalföldi Királyságot, amelynek déli részén 1830-ban a belgák fellázadtak és a következo évben megalakult az önálló Belga Királyság.

Az elso belga király a Szász-Coburg dinasztiából származó I Lipót lett, aki megerosíti az ország parlamentális berendezkedését. A század közepén o az európai diplomácia egyik vezéregyénisége (Európa Nesztorának nevezték) és elfogadtatja a nagyhatalmakkal Belgium semlegességét.

II. Lipót uralkodása alatt a belgák behatolnak a Kongó–medencébe, ami 1908-ban Belga-Kongó néven az ország gyarmata lett. Az I Világháborúban a Német Császárság megszállta Belgiumot. A II. Világháború alatt a németek megtámadják az országot és III. Lipót a belga hadsereg foparancsnokaként letette a fegyvert, a németek foglyaként Belgiumban maradt. (Késobb sokan bírálták a világháború alatti magatartásáért, s 1950-ben a fenti bírálatok miatt lemond a trónról fia javára.)  1948-ban Belgium is aláírja a brüsszeli egyezményt, melynek kibovülése után a köv. évben megalakul a NATO (Brüsszel a NATO mai központja).

Az 1994-ben hatályba lépett új belga alkotmány föderációs államberendezkedést alakított ki. Ennek alapján a szövetségi kormányon túl saját kormánya van a Flamand Régiónak, a Vallon Régiónak, a Belgiumi Francia Közösségnek, a Német Közösségnek és Brüsszel-Főváros Régiónak is. A Régiók elsősorban gazdasági, a Közösségek pedig kulturális kompetenciákkal rendelkeznek és az illetékességi körükben önállóan alakíthatják nemzetközi kapcsolataikat, szerződéseket köthetnek. A belgiumi Közösségekhez és Régiókhoz fűződő kapcsolataink dinamikusan bővülnek. 1994. október 3-án Magyarország és Flandria kormánya együttműködési szerződést írt alá. A végrehajtására alakult Állandó Vegyesbizottság legutóbb 1997 októberében Budapesten tartotta 2. ülését. Az 1997. március 25-én Brüsszelben aláírt magyar-vallon kormányközi együttműködési szerződésben foglaltak végrehajtása a legutóbbi 1999 novemberében Brüsszelben tartott második vegyesbizottsági ülésen elfogadott munkaprogram alapján történik.

Kulturális kapcsolataink tárcaközi munkatervek alapján bonyolódnak, külön-külön a Flamand és a Francia Közösséggel. Sikeresen lezárult a Brüsszelben 1999. második felében megrendezett Europalia '99 Hungaria kulturális fesztivál.

  

 

Oroszlánrész, kakaspénz
Újabb államreform és váratlan kisebbségvédelem Belgiumban

Hagyjanak békén, nincs szükségem semmilyen védelemre – rázta a fejét Yves bácsi, amikor megdöbbenve értesült arról, hogy ezentúl külön is védik az ő kisebbségi jogait. Először is a francia ajkú (vallon) Yves bácsi Brüsszel elővárosában él, ahol ők vannak tízszeres többségben a holland ajkú (flamand) lakossággal szemben. Másodszor a hét hasonló körzetben már két évtizede törvényes garanciák vannak arra, hogy a többségben lévő kisebbség anyanyelvén éljen és tanuljon.

Ezzel együtt, hatesztendős vonakodás után, EU-s soros elnöksége előtt az utolsó pillanatban Belgium ratifikálta az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt. Ilyenformán európai jogokat is kapnak:

A brüsszeli főtér is kétnyelvű: Grand-Place vagy Grote Markt 

1. a Flandriában élő, egy adott körzetben többséget alkotó, de a flamand régióban értelemszerűen kisebbségnek számító vallonok;

2. a hasonló helyzetű, Vallóniában élő flamandok;

3. a Brüsszelben élő flamandok (a belga főváros az ország külön, harmadik régiója, de Flandria része is, viszont itt a vallonok vannak nagy többségben);

4. a mintegy hatvanezres belgiumi német nemzetiség, amelynek Liege-ben saját parlamentje és kormánya is van;

5. a szórványban, más belga tartományban élő német nemzetiségűek, akikre nem vonatkozik a liege-i autonómia;

6. a régióban és saját körzetükben egyaránt kisebbségi vallonok;

7. a hasonló flamandok.

Utóbbiak helyzete gyakorlatilag nem változik, mert az európai keretegyezmény nélkül is annál jóval szélesebb jogaik voltak eddig is: „totális autonómia”, területi, közigazgatási, oktatási, kulturális és személyi elvű, bonyolult rendszerben. Ám a Belgiumban élő, nem őshonos, hanem bevándorolt kisebbségek – arab, török, afrikai, olasz, portugál és spanyol – várhatóan egyre több helyen és egyre több „lehetőséget” kérnek majd. Amelyeket ezentúl nemigen lehet tőlük megtagadni.

És ezzel várhatóan minden eddiginél bonyolultabb szakaszába ér a belga államfejlődés. Az 1830-ban kialakult önálló királyság 1970-ig lényegében központosított állam volt, amelyben a francia ajkúak domináltak. Mára a tízmilliós lakosság hatvanegy százalékát adó, holland nyelvű flamandok gazdagabbak és befolyásosabbak, mint a vallonok. Az ország pedig három régió föderációja. Van egy szövetségi parlament és kormány, van egy-egy törvényhozása Vallóniának, Flandriának és Brüsszelnek (területi önkormányzat) és van egy külön kormánya és parlamentje a vallon népközösségnek (személyi elvű önkormányzat). A flamand népközösségi parlament és kormány beleolvadt a területibe, és a székhelye Brüsszel (amely történelmileg és földrajzilag Flandria része, de vallon nyelvű és Belgiumban fővárosaként külön régió). A hatodik parlament és kormány, mint jeleztük, a németeké.

Sokak szerint valóságos csoda, hogy egy ilyen bonyolult szerkezet működik. Viszont egyre többek szerint csak egy ilyen bonyolult szerkezet működhet ott, ahol két, különböző nyelvű és habitusú népet egymáshoz-egymásba préselt a történelem. Noha volt törekvés „belga” nemzettudat létrehozására, ez éppúgy nem sikerült, mint a szovjet, csehszlovák vagy jugoszláv esetben. És akkor két eset van: vagy szétválnak, vagy megpróbálnak olyan együttélési modellt kialakítani, amelyben mindkét népcsoport jól érzi magát.

Belgium esetében a szétválás soha el nem múló, de mindig valószínűtlen lehetőség. A flamandoknak eszük ágában sincs a hollandokhoz csatlakozni, a vallonok is csak ritkán veszik elő a „francia kapcsolatot”, főleg akkor, ha valamilyen vitában próbálnak nyomást gyakorolni a flamandokra. Ráadásul Brüsszelről – amely mellesleg az Európai Unió és a NATO székhelye – egyik fél sem mond le, elosztani pedig nem lehet a várost, hiszen Flandriában van, de vallon többségű. A történelmet nem lehet visszacsinálni, még ha a vallon többség úgy alakult ki, hogy boldogulni vágyó flamandok Brüsszelbe jöttek, és itt nyelvileg elfranciásodtak. (Saját tapasztalat: Brüsszelben a legflamandabb nevű emberről sem szabad feltételezni, hogy nem vallon: megsértődik. Jobbik esetben brüsszelinek minősíti a „nemzetiségét”.)

A folytonos alkuk és egyensúlyok kényes rendszerét mostanáig a szövetségi parlament és kormány tartotta fenn. A király Belgium jelképe, de hatalma semmi, a gyakorlati és jelképes értékű dolgok közül már csak a légitársaság, a vasút, az áram- és gázszolgáltató és még néhány állami cég közös. Néhány éven belül (valószínűleg az általános EU-s keretben) privatizálják és liberalizálják őket, akkor ezek is megszűnnek belgának lenni. A politikai pártok régen szétváltak, a fontosabb sportszövetségek közül is már csak a labdarúgóké közös. Belgiumból voltaképpen annyi maradt, hogy a szövetségi hadseregben, a nemrég alakult szövetségi rendőrségben és államigazgatásban, valamint Brüsszel területén kötelező a kétnyelvűség, a nemzetiségek megoszlását pedig kötelező kvóta garantálja. Flandriában kizárólag a holland nyelv flamand nyelvjárása, Vallóniában kizárólag a vallon tájszólásokkal használt francia használatos, bár mindkettő, sőt a német is hivatalos nyelv Belgiumban. Gyakori, hogy a határként szolgáló utcák egyik oldalán csak flamand, a másikon csak francia a felirat, és így különböznek az út menti jelzőtáblák is. Aki Mons felé indul, annak hamarosan Bergen irányába kell fordulnia (így van flamandul), majd ismét Vallóniába érve megint Mons jelzőtáblát lát maga előtt. Liege például ugyanígy Luik. Amit mi franciásan és csipkésen Bruges-nek (brűzs) ismerünk, az valójában büszkén és flamandul Brugge (brühü). Amit flamandul Antwerp(en)nek ismerünk, az franciául Anvers – bár a nagyvárosban már szinte senki nem tud franciául. A vallonok korábban is csak elvétve tanultak meg flamandul, a flamandok közül pedig csak az idősebbek tudják a franciát, a fiatalok angolul vagy németül tanulnak.

Ami a szövetségi parlamentet és kormányt illeti: a júniusban elfogadott újabb államreform – Szent Polikárp egyezménynek nevezik, mert a nagy alku ötlete aznap, idén január 23-án éjjel fogant meg – tovább csökkenti a szerepét. Ha úgy tetszik – és ha sokaknak nem tetszik, akkor is – Belgium szinte névlegessé vált. Hivatalosabban: eddig laza föderáció volt, mostantól ennél is minőségileg lazább konföderáció. Flandria és Vallónia lényegében két önálló állam, amely kevés dologban (pénz, hadsereg, rendőrség, alkotmány) közös szuverenitást is fenntart, mert közöttük van Brüsszel. A külpolitika már csak részben közös. Fél évig tartó kemény viták után a törvényjavaslat megkapta a szükséges kétharmados többséget.

E szerint a flamandok mindent elértek, amely kiválás nélkül elérhető. Flandria jogi és gyakorlati önállóságának oroszlánrészét. A flamand oroszlán azzal kárpótolta a gall kakast (ők ketten a két országrész címerállatai), hogy egy külön szövetségi alapból évi néhány milliárd frankot ad a Brüsszel környéki francia ajkú közösségeknek. (Ha védelmet nem is kér Yves bácsi, a pénz biztosan jól jön neki.) A „kakaspénz” flamand részről hatalmi engedmény is, mert korábban egyszerűen meg akarták szüntetni a flandriai vallon körzetek támogatását és autonómiáját. Ezért nem lehetett eddig aláírni az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt.

A vallonok viszont belenyugodtak abba, hogy ezentúl lényegében nem támaszkodhatnak „Belgiumra”, még inkább a saját lábukon kell állniuk. Noha egy 1997-es törvény szükségesnek tartotta kimondani, hogy „sehol Belgiumban nem lehet nemzeti kisebbségnek minősíteni sem flamandokat, sem vallonokat”, az európai keretegyezmény, a Polikárppal együtt, valójában pontosan ezt teszi a francia ajkúakkal (legalábbis egy részükkel). A két államalkotó nemzet immár gyakorlatilag két államot alkotó két nemzet, amelynek egy harmadik, közös része sok áttételes kisebbségi autonómiát ad egymásnak. A „kisebbség”, „államalkotó” és hasonló szavaknak a balkáni áthallások miatt aggasztó hangzásuk van, az „autonómia” kifejezést is kerülik. Pedig ha valahol, hát Belgiumban van e szavaknak normális és kedvező jelentésük.

Közben egyre kevesebb hatásköre marad a szövetségi kormánynak. A régiók immár adót is szedhetnek, és nem a szövetségi parlament/kormány, hanem a három régió egymásközti alkuja dönti el, hogy ki mennyit kap a központi büdzséből. Az oktatás, a környezetvédelem, a kultúra, a külgazdaság, az egészségügy, egyre inkább a társadalombiztosítás is a flamand, a vallon, illetve a brüsszeli külön hatáskörbe, sőt megyei kézbe kerül. De nem a részletek számítanak, hanem az egész: a demokratikus döntéshozatali hatalom, vele a közpénz felhasználása decentralizálódik. „Lemegy” oda az államtól, ahova való: a polgárok különféle önkormányzataihoz. Így a nagy európai dilemma, etnikai vagy polgári szabadság, nem egymás ellen, hanem egymást erősítve fejlődik.

Hogy megmarad-e Belgium vagy sem, azt nem érdemes találgatni. Az biztos, hogy nem a sok részlet, hanem az egész számít: a sajátos történelmi és nemzeti kényszerek hatására létrejött belga modell jó mintája lehet a jövőbeli Európai Uniónak. Amelyre szintén egyre inkább igaz, hogy olyan bonyolult, csoda, hogy működik. De lehet, hogy csakis egy ilyen működhet egy olyan földrészen, ahol ennyi népet préselt egymásba a történelem.

Brüsszel, 2001. július

Füzes Oszkár [Népszabadság, 2001. július 6.]

 

  

Események, rendezvények, ünnepek

 

Dolgozni, vállalkozni, élni Belgiumban

 

Belgium telefonkönyve

 

Könnyebb megismerni tíz országot, mint egy embert.

Belga közmondás

Népek bölcsességei

  

 

 

 

Ki mit tud?

Te is oszd meg a Változó Világ közösségi terében, mit tudsz, mihez értesz, mit kínász!

 

 

 

 

 

A térkép kicsinyíthető, nagyítható, elcsúsztatható minden irányban.

Ha nem talál vissza, nyomja meg a böngésző Frissítés-gombját.

 

Belgium és az Európai Unió

 

 

 

 Belgium az Európai Közösségek, később az Európai Unió alapító tagja.

 

 

 

  

 

 

1949

1970

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

X

Hirdetés X

 

 

   

Belgium és a világ

 

 

 

Magyarul

Belgium

Franciául

Belgique

Dánul

Belgien

Hollandul

België

Angolul

Belgium

Finnül

Belgia

Németül

Belgien

Görögül

Βέλγιο

Olaszul

Belgio

Portugálul

Bélgica

Spanyolul

Bélgica

Svédül

Belgien

Lengyelül

Belgia

Bolgárul

Белгия

Oroszul

Бельгия

 

 

Országjel (gépkocsikon):

B

Országjel (olimpiákon):

BEL

Valuta:

euró

jele:

EUR

Telefonkörzet:

32

Internet:

.be

   

Belgium és Magyarország

 

 

 

Fontosabb kétoldalú egyezmények: Hazánk Belgiummal 1986. május 14-én kötötte meg a beruházásvédelmi, 1982. július 19-én a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, valamint 1991. február 1-én a vízummentességi megállapodást. 1998. júliusában jegyzékváltással életbe lépett a belga állampolgárok útlevél nélkül, személyi igazolvánnyal történő magyarországi beutazásáról szóló egyoldalú megállapodás. A nemzetközi szervezett bűnözés, kábítószer és terrorizmus elleni harcban folytatott kormányközi együttműködési megállapodás, valamint a rendőrségi és az illegális bevándorlással kapcsolatos tárcaközi együttműködés aláírására 1998. november 4-én került sor. Az 1957-ben életbelépett Európai Kiadatási Egyezményhez hazánk 1994-ben csatlakozott. A Benelux-keretben kötendő toloncegyezmény szakmai előkészítése folyamatban van. Aláírás előtti stádiumban van a magyar-belga légiközlekedési egyezmény.

Diplomáciai kapcsolatok: A magyar-belga diplomáciai kapcsolatok követi szintű újrafelvételére és ezzel egyidejűleg a Magyar Köztársaság brüsszeli képviseletének megnyitására 1947. április 16-án, majd a kapcsolatok nagyköveti szintre emelésére 1963. december 24-én került sor. 1998 májusa óta Antwerpenben működik tb. konzulunk.

Felső szintű látogatások: Rendszeresek és kiegyensúlyozottak, politikai kapcsolatainkat egyre inkább a formális látogatások háttérbe szorulása és a konkrét célú eszmecserék rendszeressé válása jellemzi. Fülöp belga trónörökös 2000 júniusában fontos gazdasági delegáció élén járt hazánkban. Utoljára 2000. október 26-án Budapesten Louis Michel belga miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter folytatott megbeszélést Martonyi János külügyminiszterrel.

Gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok: Jelentősek és folyamatosan fejlődnek, ami a kapcsolatok más területeire is ösztönző hatással van. 1999-ben a magyar-belga külkereskedelmi forgalom Európai Uniós forgalmunk átlagos növekedési ütemét meghaladó mértékben nőtt mindkét irányban és magyar aktívummal zárult. Belgium továbbra is a hetedik legfontosabb piacunk az EU tagországai között, míg importban hatodik legnagyobb partnerünk. Az EU országaiba irányuló exportunkból Belgium 1999-ben 3,95 %-kal, importunkból pedig 4,0 %-kal részesedett. A teljes magyar külkereskedelmi forgalomban Belgium a nyolcadik legfontosabb piacunk és kilencedik legnagyobb szállítónk volt. Belgium részesedése a teljes magyar kivitelből 3,0 %, behozatalból pedig 2,6 % volt.

 

 

 

X

Hirdetés X

 

 

   

Utazás Belgiumba

 

 

 

 

A belga csokoládé

Neuhaus, belga csokoládékészítő

Dolfin, belga csokoládé eredeti ízekkel

Wittamer, belga csokoládé

Guylian, a híres belga csokoládé

Godiva csokoládé

Debailleul csokoládé

Côte d’Or csokoládé

Bruyerre csokoládé

Druart csokoládé – az édes-kesernyés ízű prlinék új generációja

A csokoládé művészete – segít felfedezni a csokoládé világát, de a csokoládékészítés művészetét is

Cukrász Útmutató és Címtár

   

Belgák Magyarországon

 

 

 

 

 

A magyar idegenforgalom belgiumi képviseletét 1997. január 1. óta a hágai magyar idegenforgalmi képviselet mellett működő Magyar Turisztikai Információs Iroda látja el Brüsszelben. Évente mintegy 120 ezer belga turista utazik be hazánkba.

A belga cégek tőkebefektetéseinek összege – a területén működő nemzetközi vállalatok befektetéseit is figyelembe véve - mintegy 1 Mrd USD-t tesz ki és így Belgium a tíz legnagyobb magyarországi befektető között van. Az elmúlt években befektetéseket főleg a belgiumi multinacionális vállalatok kiviteleztek, melyek érdekeltsége az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor rendkívül széles körére terjed ki. (Argosz Biztosító, K& H Bank stb.) A legutóbbi jelentős belga befektetést az Agence Immobiliere de Belgique (Tractabel csoport) végezte a Campona üzletközpont létesítésével, melynek beruházási értéke mintegy 20 Mrd Ft. volt. Bár nem közvetlen magyarországi tőkebefektetés, mégis említést érdemel, hogy a Profi üzlethálózat tulajdonosa, a Louis Delhaize belga cég megállapodott a Julius Meinl magyarországi hálózatának átvételéről. Az ügylet értéke mintegy 2,5 Mrd ATS.

Hazánkban jelenleg mintegy 200 magyar-belga vegyesvállalat működik. (Tungsram-Schreder, Tractabel-Powerfin (energiaipar), Solvay (vegyipar, műanyagipar), Interbrew (sörgyártás), Samsonite Hungaria (táska és bőröndgyártás), Massive Hungaria (világítástechnikai termékek), Delhaize (kereskedelem), Van de Velde (női fehérnemű), Versele Laga (állati takarmány), Buchmann Rt. (optikai ipar), SIDEM (autóalkatrész), U.C.B. Magyarország (gyógyszeripar), Tessenderlo Chemie (vegyipar), Amylum (szeszipar), Lignum (faipar). A Douwe Egberts is belgiumi vállalatán keresztül jelent meg hazánkban.

Széles körűek a bankkapcsolatok. Legfontosabb belga partner-bankházak a Fortis Bank, Banque Bruxelles Lambert, a Kreditbank, a Société Nationale de Crédit és a Caisse Générale d´Epargne.

 

   

Magyarok Belgiumban

 

 

 A brüsszeli magyar nagykövetség

 

Magyar iskolák a világon

 

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

 

 

 

Babits Mihály: Az európai irodalom története, 1943

Hees, Frank Erhard: Belgium, 1993

Pevsner, Nikolaus: Az európai építészet története, 1972

 

 

25 év!

A legszebb

A legédesebb

A legizgalmasabb

A Nagy Év könyve

Segíthetünk?

Falum követe

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

     

 

   
         

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

Kihívások? Nagy tervek? Kockázatok? Fejlesztés? Pályázat? Befektetés? Válságmenedzselés? Stratégiatervezés?

Alapozd a sikert dinamikus modellel!

Ha ide kattintasz, Solipolis lakossága gyarapszik. Idővel ez emelheti a munkanélküliséget. De ha most ide klikkelsz, bővül Solipolis gazdasága, csökken a munkanélküliség. Csakhogy elégtelen lesz a tömegközlekedés. Persze, erre is van megoldás: kattints ide.

A játék szórakoztató dolog, de ha komoly a feladat, keresd meg a Változó Világ modellező műhelyét!

A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted:

  SAJÁT VÁLTOZÓ VILÁG-KÖTET

Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére:

ÚTMUTATÓ ÉS CÍMTÁR 

Cégek, szervezetek, intézmények részére:

  SAJÁT ÉVKÖNYV

Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére:

SAJÁT NAPTÁR 

(1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!)

Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez  – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat

Kiadói szolgáltatások

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

  

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdő oldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

EMBERHIT

2001 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

VVM

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

APEVA

Az idők kezdete óta

 

© Változó Világ, 2023