Görögország a Változó Világban | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Az ország

Tanulmányok

Tanulmányokat kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

Események, rendezvények, ünnepek

Dolgozni, vállalkozni, élni Görög-országban

Görög telefonkönyv

A térkép kicsinyíthető, nagyítható, elcsúsztatható minden irányban. Ha nem talál vissza, nyomja meg a kereső Frissítés-gombját.

Történeti áttekintés

Görögország

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Január 3, 7, 22

Február 12, 19

Március 19, 31

Április 14, 19, 25, 30 

Május 13, 21, 25

Június 15, 19

Július 2, 8, 15

Augusztus 20, 30

Szeptember 5, 24

Október 8, 23

November 11, 29

December 14, 29

A görög szabadságharc kirobbanásának közvetlen előzményét egy fiatal cári tábornok, a fanarióta Alekszandr Ypszilanti iasi felkelése jelentette 1821 tavaszán. Mivel a cár számára nagyobb veszélyt jelentett a forradalom szelleme, mint az Oszmán Birodalom, nem nyújtott támogatást, ráadásul Ypszilanti nem tudott egyezségre jutni Tudor Vladimirescu román parasztfelkelőivel, így seregével hamarosan vereséget szenvedett, majd Magyarországra menekült, ahol Munkács várába zárták. Ezzel egy időben, Theodorosz Koloktronisz, a kleftiszek egyik vezetője irányításával megindult a felkelés a Peloponnészoszon is. (A kleftiszek a Porta és az ortodox egyház fennhatósága elől a hegyekbe menekülő nincstelenek voltak, akik fegyveres csapatokat alkottak és a vagyonos oszmán és görög elöljárók kifosztásából tartották fenn magukat.) A görögöket segítette Tepedeleni Ali janinai pasa lázadása, aki saját hatalmának megőrzése érdekében a felkelők mellé állt, valamint a perzsák 1821 novemberi támadása keleten. A szultáni seregek lassan legyűrték a janinai pasát és a kolera által tizedelt perzsákat, de a görög felkelők ezzel elég időt nyertek.

A szabadságharc első felében, 1821–1823 között a görög csapatok elfoglalták a Peloponnészoszt, az Égei-szigetek nagyobb részét és Thesszália egyes területeit, ezzel ellenőrzésük alá vonták a központi görög területeket. A civil lakosságot egyik fél sem kímélte: a felkelők Tripoliszban, az oszmánok Híoszon (Khion) hajtottak végre mészárlást. 1822. január 13-án Epidauroszban az első nemzetgyűlésen kikiáltották a köztársaságot és kormány alakult Alexandrosz Mavrokordatosz vezetésével, de egyre élesebb törésvonal húzódott a kleftiszek, a parasztság, valamint a katonai vezetők, a kereskedők, hajótulajdonosok, fanarióták, főpapok között, amely 1823-tól polgárháborúhoz vezetett.

A szabadságukért küzdő görögök gyorsan kivívták az európai közvélemény rokonszenvét. Byron, Goethe, Hugo, Schiller, Shelley egymás után emelték fel szavukat a hellének mellett. Byron részt vett a kormány székhelyéül szolgáló Meszolóngi (Meszolongion) védelmében és ott is halt meg. Bár a nagyhatalmak nem avatkoztak be az eseményekbe, a Portának nem volt elég ereje az önálló cselekvéshez, így az önállósodott, de a szultánnak adót fizető egyiptomi pasát, Mohamed Alit küldte a görögök ellen. A szabadságharc második szakaszának (1825–1828) nyitányaként az egyiptomi sereg 1825-ben végigpusztította a Peloponnészoszt. Az oszmán–egyiptomi csapatok túlkapásai és az angol, francia közvélemény nyomása azonban beavatkozásra késztették az európai hatalmakat. 1827-ben London, Párizs és Szentpétervár felszólította a Portát, hogy ismerje el a görög autonómiát. Az elutasítást követően az egyesített angol–francia–orosz flotta 1827 októberében tönkreverte a muszlim hajóhadat Navarinónál, míg a következő évben szárazföldön támadó orosz csapatok bevették Drinápolyt. A Porta is kénytelen volt elismerni görög függetlenséget, amelyet az 1830-as londoni egyezmény deklarált. A 7–800 ezer lakost, 47 ezer km2-t (Peloponnészosz, Attika, Boécia, Kikládok, Szpórádok) magába foglaló független Görögország első fővárosa Náfplió lett.

Az 1822-ben kikiáltott görög köztársaság 1827 májusában, a harmadik nemzetgyűlésen választotta meg első elnökét a korfui Jannisz Kapodisztriász személyében, aki korábban minden oroszok cárjának külügyminisztere volt. A szentpétervári tapasztalatokkal rendelkező politikus sikertelenül próbált meg erős központi kormányzatot kialakítani, az autokratikus vezetés nem volt népszerű a függetlenségi háború vezérei körében. Amikor 1831-ben Kapodisztriászt Náfplióban meggyilkolták, a három nagyhatalom ismét beavatkozott Görögország életébe, majd a királyság kikiáltását követően egy 17 éves bajor herceget, Wittelsbach Ottót, I. Lajos fiát emelték trónra 1833-ban. A Görög Királyság fővárosa 1834-ben Athén lett.

A fiatal uralkodó, akinek trónra lépését általános bizakodás kísérte, gyorsan népszerűtlenné vált alattvalói körében. Bajor tanácsadókkal vette magát körül, Kapodisztriászhoz hasonlóan autokratikus módon kormányzott. Helyzetét súlyosbította, hogy a görög állami bevételek jelentős részét biztosító mezőgazdaság romokban hevert: az olívaligetek, szőlőskertek kétharmada, a juh- és kecskenyájak 90%-a elpusztult, a kereskedelmi flotta egy része megsemmisült. A kincstár külföldi hitelekkel és a görög diaszpóra tagjaitól felvett kölcsönökkel igyekezett helyreállítani a gazdaságot, sikertelenül. A kormányzásból részt követelő, Ottó nyílt katolicizmusa miatt magát sértve érző görög iparos és kereskedő réteg, a szabadságharc vezetői, kihasználva a pénzügyi nehézségeket 1843-ban alkotmány bevezetésére kényszerítették az uralkodót.

A 19. század közepén bontakozott ki a Nagy Eszme ideológiája. E szerint minden görögnek egy államban kell élnie, amelynek fővárosa a Bizánci Birodalom egykori központja, Konstantinápoly lenne. A görög irányítású Keletrómai Birodalom feltámasztásának irreális vágyálma egészen az 1923-as lausanne-i békekötésig a görög külpolitika prioritása maradt.

Ottó népszerűségének helyreállítására a Nagy Eszme ideológiáját ragadta meg. Mivel a göröglakta területek háromnegyede oszmán fennhatóság alatt állt, Ottó a Porta legfőbb ellenfeléhez, Szentpétervárhoz közeledett, ezzel kivívta az Oszmán Birodalom konzerválásában érdekelt London és Párizs haragját. Az 1853–1856 közt dúló a krími háborúban, amelyet Anglia, Franciaország és a Porta vívtak az Orosz Birodalom ellen, Ottó csapatokat küldött az oszmán kézen lévő Thesszáliába és Epiruszba, ám a Pireuszt megszálló angol és francia csapatok meghátrálásra késztették. Az egyre népszerűtlenebb uralkodót 1862-ben felkelés fosztotta meg trónjától. Utóda, brit, francia és orosz támogatással a dán király fia lett, aki 1863-ban György néven lépett a görög trónra. Megakadályozandó a Nagy Eszme megvalósításához szükséges orosz orientációt, Athén 1864-ben megkapta a Jón-szigeteket.

I. György félévszázados uralkodása, amely belső stabilitást biztosított az ország számára, az 1864-es új alkotmánnyal vette kezdetét. Az egyenes, titkos szavazással megválasztott egykamarás parlament teljes körű törvényhozó hatalommal bírt. A Nagy Eszme továbbra sem szorult háttérbe, a területgyarapodásra azonban másfél évtizedet kellett várni, amikor az 1875–1878-as keleti válságot lezáró berlini kongresszus Görögországnak ígérte Thesszáliát és Epirusz egy részét, amit 1881-ben, a Portával folytatott tárgyalásokat követően meg is kapott. A Görög Királyság kiterjedése elérte a 64 ezer km2-t, lakossága 1,7 millióra nőtt. (1889-ben érte el a 2 millió főt.) 1882-ben Kharilaosz Trikupisz lett a miniszterelnök, aki a belső fejlődés gyorsítását a Nagy Eszme megvalósítása elé helyezte. Tevékenysége eredményeként megépültek az első vasútvonalak, elkészült a Korinthoszi Csatorna, Pireusz, Athén elővárosa vált az ország legnagyobb kikötőjévé és kövezett utak is épültek. Az infrastruktúra javításának, valamint a fejlettebb tartományok gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolásának eredményeként a görög gazdaság látványos növekedést produkált az 1880-as évek második felében.

1894-ben Makedóniában és Krétán nemzeti társaság (Ethnike Etairia) alakult, amely fő feladatának az oszmánellenes felkelés előkészítését tűzte ki. Amikor 1896-ban felkelés tört ki Krétán, tagjai oszmán helyőrségekre támadtak Makedóniában, majd az eseményekbe bekapcsolódott Görögország is, de a rövid ideig tartó küzdelemben a görög csapatok megsemmisítő vereséget szenvedtek az oszmánoktól. A Portának fizetett hadisarc alapjaiban rázta meg a görög államháztartást: a nagyhatalmaktól felvett kölcsönök biztosították az európaiak számára Athén ellenőrzését. Kréta nemzetközi protektorátus alá került, amelynek vezetője 1898-tól György görög herceg lett.

Civilizáció és kultúra

A politikai társadalom

A civil társadalom

A gazdaság

Innovatív, felelős és más kiváló cégek:

CÉGMUTATÓ

Görögország és az Európai Unió

Görögország és a világ

Országjel (gépkocsikon):

GR

Országjel (olimpiákon):

GRE

Valuta:

euró

jele:

EUR

Telefonkörzet:

30

Internet:

.gr

Görögország és Magyarország

Görögország

A tudás 365+1 napja

sorozatban

Január 3, 7, 22

Február 12, 19

Március 19, 31

Április 14, 19, 25, 30 

Május 13, 21, 25

Június 15, 19

Július 2, 8, 15

Augusztus 20, 30

Szeptember 5, 24

Október 8, 23

November 11, 29

December 14, 29

A magyar-görög kapcsolatok problémamentesek. A két nép szimpátiával tekint egymásra. A két ország ugyan soha nem tekintette egymást stratégiai partnerek, de az egymás iránti politikai érdeklődés az EU-csatlakozásunkkal érezhetően erősödik.

Kapcsolatrendszerünkben egyre nagyobb hangsúlyt kap a Görögországgal lévő közös integrációs érdekek beazonosítása, a közös fellépés lehetőségeinek felmérése. Azonos méretű és összehasonlítható kihívásokkal szembenéző tagállamokként erre több területen adódik lehetőség.

A kétoldalú gazdasági együttműködés fejlődési üteme kedvező, bár volumene szerény. A legígéretesebb együttműködési területeknek az IT, telekommunikáció, közlekedés, logisztika, építőipar, ingatlanfejlesztés és thermál – wellness turizmus fejlesztése ígérkezik. A két ország közötti kapcsolatokban jelenleg is kitüntetett szerepet tölt be a turizmus és az ebből adódó üzleti lehetőségek. A Magyarországról visszatelepült görögök illetve a továbbra is nálunk élő 4-5000 fős közösség, valamint a magyar egyetemeken végzett nagy számú görög diákok erős személyes kötődéseket teremtenek a két ország között.

Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalos görögországi látogatására 2003. szeptember 23-25. között került sor, majd 2004 októberében munkalátogatás keretében újra ellátogatott Athénba. 2000. november 28-29-én került sor Konsztantinosz Szimitisz miniszterelnök hivatalos látogatására. Medgyessy Péter 2003 januárjában tett kétnapos munkalátogatást Athénban. 2004. szeptember 11-én Gyurcsány Ferenc (kijelölt miniszterelnökként) Athénban megbeszélést folytatott Konsztantinosz Karamanlisz görög miniszterelnökkel. 1999. májusában Athénban hivatalos látogatást tett Áder János, a Magyar Országgyűlés elnöke. Georgiosz Papandreu külügyminiszter 2001. október 24-én látogatott Budapestre.

Fontosabb kétoldalú egyezmények: Barátsági és Együttműködési Szerződés (1992), Teljes körű vízummentességi megállapodás (1991), Légügyi Egyezmény (1963), Kulturális, Oktatási, Tudományos Megállapodás (1977), Konzuli Egyezmény (1977), Műszaki-Tudományos Egyezmény (1979), Kettős adóztatást kizáró Megállapodás (1983), Beruházás Védelmi Megállapodás (1989), Bűnügyi Jogsegélyegyezmény (1979). Katasztrófavédelmi egyezmény (2000), Magyar-Görög Visszafogadási-egyezményt (2003).

A kétoldalú kulturális kapcsolatok alapját a 3 éves kormányközi együttműködési programok (munkatervek) képezik (a legutóbbi, 2002-2005-re szóló programot 2002. január 31-én írtuk alá).

2003 első félévében, Görögország Európai Uniós elnökségének ideje alatt érezhető fellendülés következett be kulturális kapcsolataink alakulásában. Az elmúlt évekhez képest megnövekedett a magyar kultúrát bemutató görögországi rendezvények száma, és a görög kultúra magyarországi jelenléte is erősödött. A két ország kultúrdiplomáciai kapcsolatainak jelentős eseménye volt Dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök úr 2003 szeptemberében tett hivatalos athéni látogatása.

Utazás Görögországba

1991-ben megszűnt kölcsönösen a vízumkötelezettség valamennyi útlevéltípusra. A magyar turisták 1 hónapig tartózkodhatnak vízum nélkül Görögországban. A MALÉV heti 8 járatot üzemeltet Athén és Budapest között és tizet Thesszaloniki és Budapest között. Ezen kívül a nyári szezonban charter járatok repülnek Krétára, Korfura, Rhodoszra is.

Hania, Kréta

Görögök Magyarországon

A magyarországi görögök

Magyarok Görögországban

Magyar iskolák a világon