Csehország a Változó Világban | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Csehország

Ceská televize

Radio Praha

Radio Akropolis

Tanulmányok

Tanulmányokat kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

Net-Nyelv-Kultúra

Csehország területe 78 864 km², lakossága 10,23 millió, fővárosa Prága, 14 régióra (13 + főváros) tagolódik. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az ország nemzetiségi megosztása az alábbi: cseh 9,25 millió, morva 380 ezer, szlovák 193 ezer, lengyel 52 ezer, német 39 ezer, ukrán 22 ezer, vietnámi 18 ezer, magyar 14 672, sziléziai 11 ezer fő. A statisztikai adatok szerint a lakosság 59%-a ateista. A hívők 83,3 %-a római katolikus, 3,5 %-a cseh evangélikus, 3 %-a huszita, 10,2 %-a pedig a többi 22 egyház tagja.

Csehország köztársaság Alkotmányát 1992. december 16-án fogadták el, s 1993. január 1-jén lépett hatályba.

A Parlament kétkamarás: Képviselőház (200 fő), Szenátus (81 fő). A képviselőket négy éves időszakra, a szenátorokat hatéves időtartamra választják. Szenátusi választásokra 2 évenként kerül sor, amikor a szenátorok egyharmadát választják. Parlamenti pártok (a 2002. júniusi képviselőházi választások alapján): Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) 70, Polgári Demokrata Párt (ODS) 57, Cseh- és Morvaországi Kommunisták Pártja (KSČM) 41, Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) 21, Szabadság Unió (US) 10, független 1 mandátum. Csehországban az általános választójogot 18 éves korhatárhoz kötik.

Az Alkotmány a köztársasági elnököt közepesen erős jogkörökkel ruházza fel. Többek között a köztársasági elnök nevezi ki az alkotmánybírákat, feloszlatja a parlamentet, véleményezi a parlament által elfogadott törvényeket és azokkal kapcsolatban vétójoggal élhet. A köztársasági elnököt a Parlament két háza választja öt éves időtartamra. Az elnök egy alkalommal újraválasztható. Václav Klaus elnök 2003 március 7-e óta tölti be az államfői posztot (megválasztására 2003. február 28-án került sor).

A 2002. évi parlamenti választásokat követően a Szociáldemokrata Párt a jobbközép Kereszténydemokrata Néppárttal és a liberális Szabadság Unióval alkotott koalíciós kormányt; a jobbközép Polgári Demokrata Párt és a kommunisták ellenzékbe kerültek. 2004 júliusáig a miniszterelnöki posztot Vladimír Spidla töltötte be, akit 2004 augusztusában Stanislav Gross váltott fel. 2005. április 25-én – Gross miniszterelnök lemondását követően - Václav Klaus köztársaságii elnök Jirí Parobek-et, a CSSD alelnökét, korábbi regionális fejlesztési minisztert nevezte ki miniszterelnökké. A változatlan összetételű kormánykoalíció pártjai „Európa-párti demokratikus pártok együttműködéséről szóló szerződést” kötöttek. A 200 fős Képviselőházban továbbra is 101 mandátummal rendelkező kormánynak 2005. május 13-án szavazott bizalmat a parlament.

Az 1989-ben lezajlott rendszerváltást követően Prága külpolitikája prioritásaként tűzte ki az euro-atlanti struktúrákba való integrálódást. A Cseh Köztársaság hazánkkal és Lengyelországgal egy időben, 1999. március 12-én vált a NATO tagjává. A Cseh Köztársaság Európai Unióval kötött Társulási Szerződése 1993-ban lépett hatályba.

Csehország telefonkönyve

Események, rendezvények, ünnepek

Csehország és az Európai Unió

Csehország Magyarországgal egy időben, 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezt megelőzően, 2003. június 13-14-én tartották az EU-csatlakozásáról szóló referendumot, amelyen a szavazásra jogosult állampolgárok 55%-a vett részt, közülük 77% szavazott igennel, 23% mondott nemet.

Az azóta megtartott európai parlamenti választásra - 29%-os részvétel mellett - 2004. június 11-12-re került sor. A pártok között a mandátumok az alábbiak szerint oszlanak meg:

Polgári Demokrata Párt (ellenzéki) 29,78 %, 9 mandátum,

Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt (ellenzéki), 20,5%, 6 mandátum,

Független jelöltek és Európai Demokraták Tömörülése (parlamenten kívüli), 11,02%, 3 mandátum,

Kereszténydemokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (kormánypárt), 9,57%, 2 mandátum,

Csehországi Szociáldemokrata Párt (kormánypárt), 8,78%, 2 mandátum,

Függetlenek Politikai Mozgalom parlamenten kívüli), 8,18%, 2 mandátum.

Csehország és a világ

A Cseh Köztársaság jó kapcsolatokat ápol szomszédaival. Aktív szerepet tölt be az ENSZ-ben és az EBESZ-ben, számos békefenntartó műveletben vesz részt.

Országjel (gépkocsikon):

CZ

Országjel (olimpiákon):

TCH

Valuta:

cseh korona

jele:

CZK

Telefonkörzet:

420

Internet:

.cz

Csehország és Magyarország

A Cseh Köztársasággal 1993. január 1-jén, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság felbomlásakor vettük fel a diplomáciai kapcsolatokat.

Politikai kapcsolataink rendezettek. A felső szintű politikai találkozók mind kétoldalú, mind multilaterális és regionális keretek között gyakoriak.

2001-ben Prágába látogatott a magyar köztársasági elnök, a miniszterelnök, a parlament elnöke és a külügyminiszter.

2002-ben a felső szintű találkozók multilaterális és a regionális rendezvények keretében valósultak meg (pl. NATO-csúcs – Prága, a Visegrádi Négyek miniszterelnökeinek találkozói.)

2003 januárjában hivatalos külügyminiszteri találkozóra került sor Budapesten. Júniusban Vladimír Spidla miniszterelnök tett hivatalos látogatást Budapesten. Ezt követte Lubomír Zaorálek, a Cseh Köztársaság Parlamentje Képviselőháza elnökének szeptemberi, majd Václav Klaus köztársasági elnök hivatalos magyarországi látogatása.

2005 februárjában Somogyi Ferenc külügyminiszter tett látogatást Prágában.

Valamennyi találkozón megerősítést nyert, hogy mindkét fél érdekelt az együttműködés további elmélyítésében.

A magyar-cseh parlamenti kapcsolatok a közép-európai térségben a legjobbak közé tartoznak, s megfelelnek a politikai kapcsolataink - beleértve a regionális kereteket is - magas színvonalának. Jó az együttműködés a bizottságok között is.

A szaktárcák együttműködése folyamatos, a konzultációs mechanizmusok ezen a szinten is, kétoldalú és regionális keretek között egyaránt jól működnek.

Szerződéses kapcsolataink rendezettek, amelyek alapját a magyar-csehszlovák államközi szerződések jogutódlását rendező, 1995-ben aláírt jegyzőkönyv jelenti.

Utazás Csehországba

Prágai szállodák

Csehek Magyarországon

Magyarok Csehországban

A prágai magyar nagykövetség

Magyar iskolák a világon