Finnország a Változó VilágbanTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
|
-Köszöntjük a Változó Világon!- |
Finnország a Változó VilágbanTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
|
-Köszöntjük a Változó Világon!- |
|
Ma: 21. század : 2001 + H | 2002 + H | 2003 + H | 2004 + H | 2005 + H | 2006 + H | 2007 + H | 2008 + H | 2009 + H | 2010 + H | 2011 + H | 2012 + H | 2013 + H 20. század : 1949 + H | 1980 + H 19. század : 1848 + H |
Bárki vagy, tudd, hogy hatalmadban áll megváltoztatni a világot!
Ismeretterjesztő Könyvtár és Elektronikus Tudásszolgáltató A tudás és tudásszerzés új kertje CHANGING WORLD W | LE MONDE CHANGEANT W | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА У | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET |
|
|
FINNORSZÁG
|
|
|
|
|
|
|
A budapesti finn nagykövetség hírei
|
Az ország fekvése, éghajlat, közlekedés Finnország a 60. és 70. szélességi fok között fekszik, alapterülete 340 000 km2. Területét illetően tehát az európai „nagyok” közé tartozik, kb. 5,5 millió lakosával viszont kis országnak számít.
A határok hossza: Oroszországgal 1324 km Norvégiával 722 km Svédországgal 596 km tengeri határ 1250 km Összesen 3892 km
Éghajlati viszonyait tekintve a kontinentális és atlanti övezet határán fekszik. Ezért az időjárásra gyors változások és nagy eltérések jellemzőek. Télen Lappföldön –50 °C is előfordul, délen viszont a -30 °C-nál nagyobb hideg már ritkaságnak számít. A legmagasabb nyári hőmérséklet időközönként eléri a +30–34 °C-t is, de a +25 °C-nál magasabb hőmérsékletet már kánikulának nevezik. Az ennyire északon fekvő térségek általában már arktikusak, de Finnország esetében a Golf-áramlat még érezteti enyhítő hatását. Az Atlanti óceán ontja az esőket, melyeket a norvég hegygerincek némileg felfognak. Az ország keleti részére inkább jellemző a kontinentális klíma, nyári meleggel és téli hideggel. Északon a tél nyolc hónapig tart, délen kb. öt hónapig. Mikor Helsinkiben és Turkuban már zöldülnek a fák, Lappföldön még javában tart a síszezon. Északon ugyanígy már októberben leesik a hó és befagynak a tavak, lent délen ez csak másfél-két hónappal később történik. Az egész országra jellemző viszont a tavasz rövidsége; tél vége felé már egyre hosszabbak a napok, aztán hirtelen elolvad a hó, csapatostól megérkeznek a madarak és szinte robbanásszerűen kirügyeznek a fák. A sarkkörön túl június végén – július elején egyáltalán nem megy le a nap, hanem éjfélkor északról süt. Még délen is érezhető a „fehér éjszakák” hatása. Télen viszont beköszönt a fordítottja, a „kaamos”, amikor hosszú ideig fel se kel a nap. Az északi eget ilyenkor csak a hold és a sarki fény világítja meg.
A jégkorszak utáni alakulás A mai Finnország területét 10.000 évvel ezelőtt még vastag jég borította. Ahogy a jégpáncél lassan észak felé húzódott, lecsiszolta mindazokat a rétegeket, amelyekben kőolaj, földgáz vagy szén előfordulhat. Maradt a simára csiszolódott kopár gránitszikla, kavics-, moréna- és homok-hegygerincek, valamint közöttük a sok tó. Egy ilyen morénahegygerinc a Salpausselkä, amely egész Dél-Finnországot kettévágja. Attól délre a tenger érezteti hatását, északra pedig inkább kontinentális klíma uralkodik. Finnországban vulkánok nincsenek, ill. a gránitkőzet olyan régen képződött, hogy a hegyek idővel elkoptak. A tavak egy része idővel eliszaposodott és mocsárrá vált. Finnország alapterületének kb. 30 %-a eredetileg mocsár.
A kavics-, moréna- és homoktartalmú talajnak köszönhetően a legtöbb településen biztosítva van a természetesen szűrt tiszta ivóvíz. Sajnos számos helyen az építőipar csak nyersanyagraktárként kezelte a morénahegyeket, és főleg a nagyobb városok közelében a felszíni kavicsbányákból ezt a vízszűrőréteget el is hordták.
Finnország természeti sajátosságai közé tartozik, hogy a föld fokozatosan emelkedik: például Nyugat-Finnországban a tenger évi 1 centiméterrel messzebbre kerül; így Finnország és Svédország valamikor a jövőben egybe fog nőni és a Botteni öböl tóvá alakul. A nagy tavak egy része eredetileg is tengeröböl volt és ebből az időből maradt meg a finn állatvilág néhány érdekessége, többek között a tavi lazac és az édesvízi fóka a Saimaa-tóban. Hasonló tavifóka-populációk vannak keleten is a Ladoga és Onyega tavakban. A legtöbb folyó – a Torniojoki, Kemijoki, Simojoki, Iijoki, Oulujoki, Siikajoki, Pyhäjoki, Kalajoki, Lestijoki, Perhonjoki, Lapuanjoki, Kyrönjoki és a Kokemäenjoki - a Botteni öbölbe folyik, a Vantaa, Porvoonjoki és Kymijoki a Finn-öbölbe, a nagy Vuoksi a Ladoga tóba, északon a Teno és Näätämö pedig a Jegestengerbe.
A finn partok elég sekély vizűek, rengeteg szigettel és zátonnyal. Legnagyobb dél-nyugaton Turku szigetvilága, amely szinte egybeolvad az Åland-szigetekkel, s tovább nyugatra a Stockholm előtti szigetvilágával, de sok a sziget végig a Finn-öböl partjain is. Finnország szigetvilága összesen kb. 80.000 szigetből áll. Ålandon (Lemland, Kökar, Kumlinge, Hammarland, Eckerö, Föglö, Sottunga) és a turkui (Nauvo, Korppoo, Houtskari, Parainen) szigetvilágon kívül legjelentősebb szigetcsoportok a Hailuoto Oulu előtt, a Vaasa előtti szigetek (Vaskiluoto, Raippaluoto), a Pori előtti szigetek (Tahkoluoto, Mäntyluoto, Reposaari), a Hankotol nyugatra fekvő Kemiö és Hiittinen, a Helsinki és Porvoo előtti szigetek, valamint a Kotka előtti Haapasaari. Fontos foglalkozás a halászat, bár a szigetek egyre nagyobb részét ma már csak nyáron lakják; a régi halásztelepülések már csak a városiak hétvégi házaiból állnak. A szigetrendszer élővilága igen gazdag és érdekes: sok vízimadár (gázlók, récék, sirályok, rétisasok, alkák, hattyúk, bukókacsák stb.) mellett itt még gyakori a fóka és a zátonyos vizek halban gazdagok.
A tengerpart igen vegyes arculatú. Helyenként az erdő borította félszigetek egészen a partvonalig érnek, eliszaposodott öblök partjait nagy nádasok borítják, máshol a simára csiszolt kopár gránitsziklák dominálnak a tájban, és vannak közben gyönyörű hosszú homokstrandok is (pl. Hanko-félszigeten, Pori városa mellett Yyteriben és fönt északon Kalajokiban, a Botteni öböl partján). A finn vizek általában télen befagynak és az északi kikötőkbe vezető hajóutakat december elejétől május végéig jégtörőhajókkal kell nyitva tartani.
Tóvidék Finnországot világszerte az ezer tó országaként ismerik. Még a 60-as években a finn iskolákban a gyerekeknek 60 000 tóról beszéltek. Mióta műholdas fotók készülnek, kiderült, hogy az ország területén több mint 200 000 olyan tó van, melynek a vízfelülete egy hektárnál nagyobb. Főleg keleten és Közép-Finnországban folyók és csatornák hosszú vízrendszerekké kötik össze a tavakat. Ilyen tórendszerek részei Közép- és Kelet-Finnországban a Pielinen, Höytiäinen, Pyhäselkä, Orivesi, Puruvesi, Kallavesi, Haukivesi és a Saimaa tavak, a Keitele, Konnevesi, Päijänne és Puulavesi tavak, valamint a Keuruu, Näsijärvi, Vanaja, Mallasvesi és Längelmävesi tavak.Régen ezek voltak a természetes közlekedési útvonalak, amelyeken nyáron csónakokkal, télen pedig lóhúzta szánokkal közlekedtek. Később ez tette lehetővé a faúsztatást és a távolabb fekvő erdők fakitermelését, hasznosítását. A finnek hétvégi házai, nyaralói zömmel a tavak partjára épültek. A finn álom egy saját ház tóparton – lehetőleg belvárosban és minél messzebb a legközelebbi szomszédtól! Finnországban kb. 400.000 hétvégi ház van és természetesen szinte mindegyikhez saját szauna épült. A tavak általában elég sekélyvizűek, ezért hőmérsékletük nyáron akár +20 °C fölé is emelkedhet.
A fenyőerdők világa Finnország nagyobbik része az északi tajgaövezethez tartozik. Az ország alapterületének több mint a fele erdő. Domináló fafajták az erdei fenyő, a lucfenyő, vízpartokon az éger, a berkenye, a fűzfa, a rezgőnyár és a nyírfa. Lappföldnek csak a déli részén fordul elő lucfenyő, északon annak a helyén is erdei fenyő nő. Minél északabbra megyünk, annál rövidebbek a fenyők ágai, mivel a hosszabb ágak nem bírnának télen a hó súlyát. Délen és a szigetvilágban kisebb foltokban vörösfenyő, juhar, hárs, mogyoró, tölgy, kőris és szil is előfordul. Az aljnövényzet többnyire erikából, vörös- és feketeáfonyából áll. Az éves csapadék nem éri el a közép-európai átlagot, viszont a nyár vége és az ősz hűvössége miatt kisebb a párolgás; ez pedig kimondottan kedvez a moháknak, zuzmóknak és gombáknak.
Az erdőkben viszonylag gyakori a jávorszarvas, keleten és északon előfordul a vad rénszarvas is. A nagy ragadozók közül elterjedt a medve és a hiúz, kisebb számban előfordul farkas és rozsomák is, a vízpartokon pedig hód és vidra. A kis állatok közül legelterjedtebbek a különböző pockok és lemmingek, valamint a mókusok és az erdei nyulak. Ezekre számos kisragadozó vadászik: róka, nyest, menyét, hermelin, valamint madarak közül az uhu és egyéb baglyok, sólymok, héják, vércsék és sasok. Hüllők közül gyakori a sikló és a vipera.
|
Események, rendezvények, ünnepek
Dolgozni, vállalkozni, élni Finnországban
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A térkép kicsinyíthető, nagyítható, elcsúsztatható minden irányban. Ha nem talál vissza, nyomja meg a kereső Frissítés-gombját.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Finnország sorozatban Január 3
|
Szíj Enikő
Finnország című könyvében (Panoráma Kiadó, 1977) így ír a
finn zászlóról:
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
ELTE-BTK Finnugor Tanszék könyvtára
|
(finn nemzeti ünnep)
Runeberg a helsinki egyetemen az irodalomtudományok
tanáraként dolgozott, és a Helsingfors Morgonblad
c. újságot szerkesztette. 1837-ben, az egyetemi ármánykodásokat
megunva a porvoo-i gimnáziumba ment latint és görög nyelvet
tanítani. Élete utolsó 13 évét mûvészileg
megbánulva, írásképtelenül élte le. Még életében legendák
sokasága alakult ki személye körül.
• Gyõri Vilmos: Svéd
költõkbõl (antológia, 1882) Maticsák Sándor (szerk.): Ki kicsoda Finnországban, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999
A híres Runeberg-torta receptje
Ha te is szeretnél szaunát... Angolul: The Sauna Site
Finn filmek
Ádám Éva-kosztünben
|
FINN ZENE Általános ismertetõ (angolul)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Ünnepek, rendezvények
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Tanulmányokat kínálunk, keresünk, közvetítünk, bármilyen témában!
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Országjel (gépkocsikon): SF Országjel (olimpiákon): FIN Valuta: euró jele: EUR Telefonkörzet: 358 Internet: .fi |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
Finnországgal 1948. március 6-án létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Nagyköveti szintre 1960. március 1-én emelkedtek. Helsinki nagykövetségünkön kívül hazánkat öt finnországi városban (Kuopio, Mariehamn, Rovaniemi, Tampere, Turku) képviseli tiszteletbeli konzul. A két ország vezetői között rendszeres a politikai dialógus. Göncz Árpád köztársasági elnök 1991-ben járt hivatalos látogatáson Finnországban, amit Martti Ahtisaari finn elnök 1995. márciusában viszonzott. A finn elnök 1998. szeptember 27-28-án nem hivatalos látogatáson járt hazánkban. Horn Gyula miniszterelnök 1995. júliusában látogatott Helsinkibe, finn kollegája Paavo Lipponen pedig 1996. áprilisában tett hivatalos látogatást Budapesten. Meghívására 1999. július 18-20. között került sor Orbán Viktor miniszterelnök finnországi munkalátogatására. A finn miniszterelnök 2000. május 4-5-én tett munkalátogatást hazánkban. Ilkka Suominen, a finn parlament korábbi elnöke 1993. szeptemberében járt Magyarországon, mely látogatást Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke 1995. szeptemberében viszonzott. Riitta Uosukainen, a finn parlament elnöke1999. november 1-3. között látogatott Magyarországra. Kovács László külügyminiszter 1995. februárjában tett hivatalos látogatást Finnországban, míg Tarja Halonen, finn külügyminiszter 1996. szeptemberében folytatott tárgyalásokat Budapesten. Martonyi János külügyminiszter 1999. szeptember 9-10. között hivatalos látogatást tett Finnországban. Szabó János honvédelmi miniszter hivatalos finnországi látogatására 1999. augusztus 30-31-én került sor. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter meghívására 1999. szeptember 3-7. között Magyarországra látogatott Kalevi Hamila, finn mezőgazdasági és erdészeti miniszter. Kari Hakamies finn belügyminiszter meghívására Pintér Sándor belügyminiszter 1999. november 30-án tett látogatást Finnországban. Kétoldalú kereskedelmi forgalmunk 1999-ben 419,2 M USD volt, amelyből 91,6 M USD a magyar export, ill. 17,6 M USD az import. 2000. I-VIII. hónapjában a kivitel 61,8 M USD, a behozatal 223,4 M USD volt. A hazánkban beruházott finn tőke összvolumene 1999-ben elérte az 500 M USD-t. Legjelentősebb finn befektetők: Nokia, IVO, Elcoteq. Legfontosabb kétoldalú egyezmények: Vízummentességi megállapodás (1969), a kettős adóztatás kizárására irányuló megállapodás (1978), beruházás-védelmi megállapodás (1978), konzuli egyezmény (1971). Kulturális és turisztikai kapcsolatok: 1995-ben aláírt kulturális egyezményben szabályozottan fejlődnek. 1980 óta magyar kulturális és tudományos központ működik Helsinkiben. Komoly múltra tekinthetnek vissza a testvérvárosi kapcsolatok, 49 magyar ill. finn város áll ilyen kapcsolatban egymással, 200. május 23-25. között immár 8. alkalommal rendezték meg a testvérvárosi konferenciát – most a finnországi Kouvolában.
Nagykövetségek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Tartózkodási és munkavállalási engedély
Utazás repülővel - Légitársaságok Finnair Finnországi repülőterek (angolul)
Utazás vonattal MÁV (általános információk)
Utazási irodák - Vista AHOVÁ MINDENKÉPPEN EL KELL MENNI Lappföld
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
Budapesten:
REMÍZ étterem II. Budakeszi út 5.
|
A Magyar-Finn Társaság
Szíj Enikő elnök, 1136, Budapest, Pannónia
u. 9., Telefon: 329-3343
Finn
zeneiskola kicsiknek
Kicsik (0-3-évesek): Reeta Makovecz, Tel:
395-1570, Nagyobbak (3 évnél idősebbek): Sanna Rantasalo, Tel: 322-8190 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
Vera Helsinkiből:
"Kedves ismerős és ismeretlen látogatóm. Ezen az oldalon
szeretnék bemutatkozni Neked. Helsinkiben élek, romantikus vagyok,
szeretek fözni, jókat nevetni..."
Tovább
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A VÁLTOZÓ VILÁG minden kötete mindig kapható! A VÁLTOZÓ VILÁG katalógusa évről-évre gyarapszik. Közben az internet és a digitális nyomdatechnika fejlődése új nagyszerű perspektívát teremtett. El lehet felejteni azt a szót: „elfogyott”! El lehet felejteni az esetenként hosszas könyvkeresést. Itt, a kiadói portálon a VÁLTOZÓ VILÁG minden kötete mindig kapható! |
|
|
X |
|
X |
|
Hirdetés X |
|
Alkotói és kreatív szolgáltatások, céges évkönyv, lexikon, fogalomtár, naptár készítése, cégnév, szlogen, mottó megalkotása Kiadói szolgáltatások, szerkesztés, lektorálás, korrektúrázás, fordítás, bérkiadás, kiadói tanácsadás Kommunikációs szolgáltatások, szupervízió, vevőszolgálat, használati útmutató, kommunikációs tanácsadás Honlapkészítés, honlap-tanácsadás, közreműködés szervezetek honlapjának elkészítésében, fejlesztésében, értékelésében Matematikai modellezés, prognózisok, problémamegoldás,innováció, stratégia Tanulmányok készítése, közvetítése, internetkutatás Etikai tanácsadás, társadalmi felelősségvállalás |
SAJÁT NAPTÁR (1, 12 vagy 365 lapos is!) A sorozat katalógusából kiválaszthatja, és céges kivitelben megrendelheti: SAJÁT VÁLTOZÓ VILÁG-KÖTET Exkluzív ajánlat budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére: Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítja professzionális és gazdaságos szolgáltatásait a PRESS PUBLICA kiadó. |
Kihívások? Nagy tervek? Kockázatok? Fejlesztés? Pályázat? Befektetés? Válságmenedzselés? Stratégiatervezés? Alapozza sikerét dinamikus modellel !Ha ide klikkel, Solipolis lakossága gyarapszik. Idővel ez emelheti a munkanélküliséget. De ha most ide klikkel, bővül Solipolis gazdasága, csökken a munkanélküliség. Csakhogy elégtelen lesz a tömegközlekedés. Persze, erre is van megoldás: klikkeljen ide. Folyt. köv. A játék szórakoztató dolog, de ha komoly a szándéka, keresse meg a Változó Világ modellező műhelyét! |
|
X |
|
Hirdetés X |
|
VÁLTOZÓ VILÁG 1995 óta Könyv- és magazinsorozat |
ÚTMUTATÓ 1991 óta Tudnivalók, tanácsok, ajánlások |
TREND-VÁLTÓ 1992 óta Tényfeltárás, elemzés, kritika, megoldások |
ÉRTÉK-REND 1988 óta Kompetencia, kreativitás, felelősség |
MOZGALOM 1996 óta Tudás, közösség, öröm |
|
:: Könyvrendelés :: :: Legyél szerzőnk! :: |
|
|
|
:: Nyitott ajtók :: :: Beszélgessünk! :: :: A mester beszélgetései :: |
|
X |
|
Hirdetés X |
Nyitó oldal :: Olvasószolgálat :: Tesztelje internetkapcsolata sebességét! :: Médiaajánlat :: Impresszum
|
Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel ( GFDL-közeli feltételek). 1988-2012 |
|
|
Köszönjük a látogatást! Thanks for visit! |
"Mint minden nemzeti zászlónak, a
finn lobogónak is megvan a
maga története. Évszázadokon át annak a
birodalomnak a zászlóját használták, amelyikhez tartoztak.
Azonban a 19. században - sőt, egyesek szerint már korábban is - a finn
tartományi címer sárga-piros színe
mellett megjelent a fehér-kék színösszeállítás is. Az 1860-as években
kezdődött az első hivatalos vita a
finn nemzeti zászlóról, de a századvégi elnyomatás éveiben a fehér-kék lobogó használatáról szó sem lehetett. Juhani Aho így vígasztalta honfitársait:
Azt gondolták, hogy örökre elvették zászlainkat... Hát nem tudják, hogy
ahol fehér bárányfelhő úszik az égnek kék boltozatán, ott Suomi zászlaja; hogy
ahol hóhegyek merednek az égre, ott vannak a mi színeink; hogy ahol vitorla fehérlik a kéklő
tengeren, ott is a mi színeink vannak... Vagy megtilthatja a felhőnek, hogy az égen járjon; a hónak, hogy
fehéren ragyogjon; tengerünknek, ezer tavunknak, hogy kéklőn csillogjon?"
(Bán Aladár fordítása)
Johan
Ludvig Runeberg (1804-1877) Finnország nemzeti költõje, a
romantika képviselõje, a nagy nemzeti ébredési mozgalom vezéralakja.
Mûveit svédül írta, nevéhez fűzõdik
a 
SAJÁT ÉVKÖNYV