|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
FinnországTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
FINNORSZÁG
Az ország | Történeti áttekintés | Civilizáció és kultúra | A politikai társadalom | A civil társadalom A gazdaság | Finnország és az Európai Unió | Finnország és a világ | Finnország és Magyarország Utazás Finnországba | Finnek Magyarországon | Magyarok Finnországban |
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
Az ország |
||||||||||||||
A budapesti finn nagykövetség hírei
|
Az ország fekvése, éghajlat, közlekedés Finnország a 60. és 70. szélességi fok között fekszik, alapterülete 340 000 km2. Területét illetően tehát az európai „nagyok” közé tartozik, kb. 5,5 millió lakosával viszont kis országnak számít.
A határok hossza: Oroszországgal 1324 km Norvégiával 722 km Svédországgal 596 km tengeri határ 1250 km Összesen 3892 km
Éghajlati viszonyait tekintve a kontinentális és atlanti övezet határán fekszik. Ezért az időjárásra gyors változások és nagy eltérések jellemzőek. Télen Lappföldön –50 °C is előfordul, délen viszont a -30 °C-nál nagyobb hideg már ritkaságnak számít. A legmagasabb nyári hőmérséklet időközönként eléri a +30–34 °C-t is, de a +25 °C-nál magasabb hőmérsékletet már kánikulának nevezik. Az ennyire északon fekvő térségek általában már arktikusak, de Finnország esetében a Golf-áramlat még érezteti enyhítő hatását. Az Atlanti óceán ontja az esőket, melyeket a norvég hegygerincek némileg felfognak. Az ország keleti részére inkább jellemző a kontinentális klíma, nyári meleggel és téli hideggel. Északon a tél nyolc hónapig tart, délen kb. öt hónapig. Mikor Helsinkiben és Turkuban már zöldülnek a fák, Lappföldön még javában tart a síszezon. Északon ugyanígy már októberben leesik a hó és befagynak a tavak, lent délen ez csak másfél-két hónappal később történik. Az egész országra jellemző viszont a tavasz rövidsége; tél vége felé már egyre hosszabbak a napok, aztán hirtelen elolvad a hó, csapatostól megérkeznek a madarak és szinte robbanásszerűen kirügyeznek a fák. A sarkkörön túl június végén – július elején egyáltalán nem megy le a nap, hanem éjfélkor északról süt. Még délen is érezhető a „fehér éjszakák” hatása. Télen viszont beköszönt a fordítottja, a „kaamos”, amikor hosszú ideig fel se kel a nap. Az északi eget ilyenkor csak a hold és a sarki fény világítja meg.
A jégkorszak utáni alakulás A mai Finnország területét 10.000 évvel ezelőtt még vastag jég borította. Ahogy a jégpáncél lassan észak felé húzódott, lecsiszolta mindazokat a rétegeket, amelyekben kőolaj, földgáz vagy szén előfordulhat. Maradt a simára csiszolódott kopár gránitszikla, kavics-, moréna- és homok-hegygerincek, valamint közöttük a sok tó. Egy ilyen morénahegygerinc a Salpausselkä, amely egész Dél-Finnországot kettévágja. Attól délre a tenger érezteti hatását, északra pedig inkább kontinentális klíma uralkodik. Finnországban vulkánok nincsenek, ill. a gránitkőzet olyan régen képződött, hogy a hegyek idővel elkoptak. A tavak egy része idővel eliszaposodott és mocsárrá vált. Finnország alapterületének kb. 30 %-a eredetileg mocsár.
A kavics-, moréna- és homoktartalmú talajnak köszönhetően a legtöbb településen biztosítva van a természetesen szűrt tiszta ivóvíz. Sajnos számos helyen az építőipar csak nyersanyagraktárként kezelte a morénahegyeket, és főleg a nagyobb városok közelében a felszíni kavicsbányákból ezt a vízszűrőréteget el is hordták.
Finnország természeti sajátosságai közé tartozik, hogy a föld fokozatosan emelkedik: például Nyugat-Finnországban a tenger évi 1 centiméterrel messzebbre kerül; így Finnország és Svédország valamikor a jövőben egybe fog nőni és a Botteni öböl tóvá alakul. A nagy tavak egy része eredetileg is tengeröböl volt és ebből az időből maradt meg a finn állatvilág néhány érdekessége, többek között a tavi lazac és az édesvízi fóka a Saimaa-tóban. Hasonló tavifóka-populációk vannak keleten is a Ladoga és Onyega tavakban. A legtöbb folyó – a Torniojoki, Kemijoki, Simojoki, Iijoki, Oulujoki, Siikajoki, Pyhäjoki, Kalajoki, Lestijoki, Perhonjoki, Lapuanjoki, Kyrönjoki és a Kokemäenjoki - a Botteni öbölbe folyik, a Vantaa, Porvoonjoki és Kymijoki a Finn-öbölbe, a nagy Vuoksi a Ladoga tóba, északon a Teno és Näätämö pedig a Jegestengerbe.
A finn partok elég sekély vizűek, rengeteg szigettel és zátonnyal. Legnagyobb dél-nyugaton Turku szigetvilága, amely szinte egybeolvad az Åland-szigetekkel, s tovább nyugatra a Stockholm előtti szigetvilágával, de sok a sziget végig a Finn-öböl partjain is. Finnország szigetvilága összesen kb. 80.000 szigetből áll. Ålandon (Lemland, Kökar, Kumlinge, Hammarland, Eckerö, Föglö, Sottunga) és a turkui (Nauvo, Korppoo, Houtskari, Parainen) szigetvilágon kívül legjelentősebb szigetcsoportok a Hailuoto Oulu előtt, a Vaasa előtti szigetek (Vaskiluoto, Raippaluoto), a Pori előtti szigetek (Tahkoluoto, Mäntyluoto, Reposaari), a Hankotol nyugatra fekvő Kemiö és Hiittinen, a Helsinki és Porvoo előtti szigetek, valamint a Kotka előtti Haapasaari. Fontos foglalkozás a halászat, bár a szigetek egyre nagyobb részét ma már csak nyáron lakják; a régi halásztelepülések már csak a városiak hétvégi házaiból állnak. A szigetrendszer élővilága igen gazdag és érdekes: sok vízimadár (gázlók, récék, sirályok, rétisasok, alkák, hattyúk, bukókacsák stb.) mellett itt még gyakori a fóka és a zátonyos vizek halban gazdagok.
A tengerpart igen vegyes arculatú. Helyenként az erdő borította félszigetek egészen a partvonalig érnek, eliszaposodott öblök partjait nagy nádasok borítják, máshol a simára csiszolt kopár gránitsziklák dominálnak a tájban, és vannak közben gyönyörű hosszú homokstrandok is (pl. Hanko-félszigeten, Pori városa mellett Yyteriben és fönt északon Kalajokiban, a Botteni öböl partján). A finn vizek általában télen befagynak és az északi kikötőkbe vezető hajóutakat december elejétől május végéig jégtörőhajókkal kell nyitva tartani.
Tóvidék Finnországot világszerte az ezer tó országaként ismerik. Még a 60-as években a finn iskolákban a gyerekeknek 60 000 tóról beszéltek. Mióta műholdas fotók készülnek, kiderült, hogy az ország területén több mint 200 000 olyan tó van, melynek a vízfelülete egy hektárnál nagyobb. Főleg keleten és Közép-Finnországban folyók és csatornák hosszú vízrendszerekké kötik össze a tavakat. Ilyen tórendszerek részei Közép- és Kelet-Finnországban a Pielinen, Höytiäinen, Pyhäselkä, Orivesi, Puruvesi, Kallavesi, Haukivesi és a Saimaa tavak, a Keitele, Konnevesi, Päijänne és Puulavesi tavak, valamint a Keuruu, Näsijärvi, Vanaja, Mallasvesi és Längelmävesi tavak.Régen ezek voltak a természetes közlekedési útvonalak, amelyeken nyáron csónakokkal, télen pedig lóhúzta szánokkal közlekedtek. Később ez tette lehetővé a faúsztatást és a távolabb fekvő erdők fakitermelését, hasznosítását. A finnek hétvégi házai, nyaralói zömmel a tavak partjára épültek. A finn álom egy saját ház tóparton – lehetőleg belvárosban és minél messzebb a legközelebbi szomszédtól! Finnországban kb. 400.000 hétvégi ház van és természetesen szinte mindegyikhez saját szauna épült. A tavak általában elég sekélyvizűek, ezért hőmérsékletük nyáron akár +20 °C fölé is emelkedhet.
A fenyőerdők világa Finnország nagyobbik része az északi tajgaövezethez tartozik. Az ország alapterületének több mint a fele erdő. Domináló fafajták az erdei fenyő, a lucfenyő, vízpartokon az éger, a berkenye, a fűzfa, a rezgőnyár és a nyírfa. Lappföldnek csak a déli részén fordul elő lucfenyő, északon annak a helyén is erdei fenyő nő. Minél északabbra megyünk, annál rövidebbek a fenyők ágai, mivel a hosszabb ágak nem bírnának télen a hó súlyát. Délen és a szigetvilágban kisebb foltokban vörösfenyő, juhar, hárs, mogyoró, tölgy, kőris és szil is előfordul. Az aljnövényzet többnyire erikából, vörös- és feketeáfonyából áll. Az éves csapadék nem éri el a közép-európai átlagot, viszont a nyár vége és az ősz hűvössége miatt kisebb a párolgás; ez pedig kimondottan kedvez a moháknak, zuzmóknak és gombáknak.
Az erdőkben viszonylag gyakori a jávorszarvas, keleten és északon előfordul a vad rénszarvas is. A nagy ragadozók közül elterjedt a medve és a hiúz, kisebb számban előfordul farkas és rozsomák is, a vízpartokon pedig hód és vidra. A kis állatok közül legelterjedtebbek a különböző pockok és lemmingek, valamint a mókusok és az erdei nyulak. Ezekre számos kisragadozó vadászik: róka, nyest, menyét, hermelin, valamint madarak közül az uhu és egyéb baglyok, sólymok, héják, vércsék és sasok. Hüllők közül gyakori a sikló és a vipera.
|
Események, rendezvények, ünnepek
Dolgozni, vállalkozni, élni Finnországban
|
A térkép kicsinyíthető, nagyítható, elcsúsztatható minden irányban.
Ha nem talál vissza, nyomja meg a böngésző Frissítés-gombját.
Finnország sorozatban Január 3
|
Szíj Enikő Finnország című könyvében (Panoráma Kiadó, 1977) így ír a finn zászlóról: "Mint minden nemzeti zászlónak, a finn lobogónak is megvan a maga története. Évszázadokon át annak a birodalomnak a zászlóját használták, amelyikhez tartoztak. Azonban a 19. században - sőt, egyesek szerint már korábban is - a finn tartományi címer sárga-piros színe mellett megjelent a fehér-kék színösszeállítás is. Az 1860-as években kezdődött az első hivatalos vita a finn nemzeti zászlóról, de a századvégi elnyomatás éveiben a fehér-kék lobogó használatáról szó sem lehetett. Juhani Aho így vígasztalta honfitársait: Azt gondolták, hogy örökre elvették zászlainkat... Hát nem tudják, hogy ahol fehér bárányfelhő úszik az égnek kék boltozatán, ott Suomi zászlaja; hogy ahol hóhegyek merednek az égre, ott vannak a mi színeink; hogy ahol vitorla fehérlik a kéklő tengeren, ott is a mi színeink vannak... Vagy megtilthatja a felhőnek, hogy az égen járjon; a hónak, hogy fehéren ragyogjon; tengerünknek, ezer tavunknak, hogy kéklőn csillogjon?" (Bán Aladár fordítása)
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
ELTE-BTK Finnugor Tanszék könyvtára
|
(finn nemzeti ünnep) Johan Ludvig Runeberg (1804-1877) Finnország nemzeti költõje, a romantika képviselõje, a nagy nemzeti ébredési mozgalom vezéralakja. Mûveit svédül írta, nevéhez fűzõdik a finn nemzeti himnusszá vált Vårt Land (finnül: Maamme - Hazánk) címû vers. Runeberg egy tengerészkapitány fiaként született Pietersaariban, Finnország svéd nyelvû nyugati partvidékén. 1822-ben Turkiba ment tanulni, ugyanabban az évben, mint Lönnrot és Snellman, s belõlük a finn kultúrtörténet egyik legjelentõsebb baráti köre alakult ki. AZ 1830-as években õk alkották a nemzeti kultúra nagymértékû elõretörését elõsegitõ Lauantai Seura (Szombat Társaság) magját. Runeberg munkásságára haotott a klasszikus nyelvek tanulása, az akkori idõk Európájában divatos érdeklõdés a népköltészet iránt, valamint az is, hogy diákévei alatt házitanítóskodott Saarijärviben és Ruovesiben. Itt ismerkedett meg a nyomorban élõ finn parasztokkal és Finnország erdõ- és tóvidékével.
Runeberg a helsinki egyetemen az
irodalomtudományok tanáraként dolgozott, és a Helsingfors Morgonblad
c. újságot szerkesztette. 1837-ben, az egyetemi ármánykodásokat megunva a
porvoo-i gimnáziumba ment latint és görög nyelvet tanítani. Élete utolsó
13 évét mûvészileg megbánulva, írásképtelenül élte le. Még életében
legendák sokasága alakult ki személye körül.
• Gyõri Vilmos: Svéd költõkbõl
(antológia, 1882) Maticsák Sándor (szerk.): Ki kicsoda Finnországban, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999
A híres Runeberg-torta receptje
Ha te is szeretnél szaunát... Angolul: The Sauna Site
Finn filmek
Ádám Éva-kosztünben
|
FINN ZENE Általános ismertetõ (angolul)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
Ünnepek, rendezvények
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tanulmányokat kínálunk, keresünk, közvetítünk, bármilyen témában!
|
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Országjel (gépkocsikon): SF Országjel (olimpiákon): FIN Valuta: euró jele: EUR Telefonkörzet: 358 Internet: .fi |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
Finnországgal 1948. március 6-án létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Nagyköveti szintre 1960. március 1-én emelkedtek. Helsinki nagykövetségünkön kívül hazánkat öt finnországi városban (Kuopio, Mariehamn, Rovaniemi, Tampere, Turku) képviseli tiszteletbeli konzul. A két ország vezetői között rendszeres a politikai dialógus. Göncz Árpád köztársasági elnök 1991-ben járt hivatalos látogatáson Finnországban, amit Martti Ahtisaari finn elnök 1995. márciusában viszonzott. A finn elnök 1998. szeptember 27-28-án nem hivatalos látogatáson járt hazánkban. Horn Gyula miniszterelnök 1995. júliusában látogatott Helsinkibe, finn kollegája Paavo Lipponen pedig 1996. áprilisában tett hivatalos látogatást Budapesten. Meghívására 1999. július 18-20. között került sor Orbán Viktor miniszterelnök finnországi munkalátogatására. A finn miniszterelnök 2000. május 4-5-én tett munkalátogatást hazánkban. Ilkka Suominen, a finn parlament korábbi elnöke 1993. szeptemberében járt Magyarországon, mely látogatást Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke 1995. szeptemberében viszonzott. Riitta Uosukainen, a finn parlament elnöke1999. november 1-3. között látogatott Magyarországra. Kovács László külügyminiszter 1995. februárjában tett hivatalos látogatást Finnországban, míg Tarja Halonen, finn külügyminiszter 1996. szeptemberében folytatott tárgyalásokat Budapesten. Martonyi János külügyminiszter 1999. szeptember 9-10. között hivatalos látogatást tett Finnországban. Szabó János honvédelmi miniszter hivatalos finnországi látogatására 1999. augusztus 30-31-én került sor. Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter meghívására 1999. szeptember 3-7. között Magyarországra látogatott Kalevi Hamila, finn mezőgazdasági és erdészeti miniszter. Kari Hakamies finn belügyminiszter meghívására Pintér Sándor belügyminiszter 1999. november 30-án tett látogatást Finnországban. Kétoldalú kereskedelmi forgalmunk 1999-ben 419,2 M USD volt, amelyből 91,6 M USD a magyar export, ill. 17,6 M USD az import. 2000. I-VIII. hónapjában a kivitel 61,8 M USD, a behozatal 223,4 M USD volt. A hazánkban beruházott finn tőke összvolumene 1999-ben elérte az 500 M USD-t. Legjelentősebb finn befektetők: Nokia, IVO, Elcoteq. Legfontosabb kétoldalú egyezmények: Vízummentességi megállapodás (1969), a kettős adóztatás kizárására irányuló megállapodás (1978), beruházás-védelmi megállapodás (1978), konzuli egyezmény (1971). Kulturális és turisztikai kapcsolatok: 1995-ben aláírt kulturális egyezményben szabályozottan fejlődnek. 1980 óta magyar kulturális és tudományos központ működik Helsinkiben. Komoly múltra tekinthetnek vissza a testvérvárosi kapcsolatok, 49 magyar ill. finn város áll ilyen kapcsolatban egymással, 200. május 23-25. között immár 8. alkalommal rendezték meg a testvérvárosi konferenciát – most a finnországi Kouvolában.
Nagykövetségek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Tartózkodási és munkavállalási engedély
Utazás repülővel - Légitársaságok Finnair Finnországi repülőterek (angolul)
Utazás vonattal MÁV (általános információk)
Utazási irodák - Vista AHOVÁ MINDENKÉPPEN EL KELL MENNI Lappföld
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
Budapesten:
REMÍZ étterem II. Budakeszi út 5.
|
A Magyar-Finn Társaság
Szíj Enikő elnök, 1136, Budapest, Pannónia
u. 9., Telefon: 329-3343
Finn
zeneiskola kicsiknek
Kicsik (0-3-évesek): Reeta Makovecz, Tel:
395-1570, Nagyobbak (3 évnél idősebbek): Sanna Rantasalo, Tel: 322-8190 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Vera Helsinkiből:
"Kedves ismerős és ismeretlen látogatóm. Ezen az oldalon
szeretnék bemutatkozni Neked. Helsinkiben élek, romantikus vagyok,
szeretek fözni, jókat nevetni..."
Tovább
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Babits Mihály: Az európai irodalom története, 1943 Pevsner, Nikolaus: Az európai építészet története, 1972 |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg. A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők... A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is! |
Egyedülálló: egyedi, személyre szabott változat! A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát. A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi. Érdemes tájékozódni! |
X |
Hirdetés X |
Kihívások? Nagy tervek? Kockázatok? Fejlesztés? Pályázat? Befektetés? Válságmenedzselés? Stratégiatervezés? Alapozd a sikert dinamikus modellel!
A játék szórakoztató dolog, de ha komoly a feladat, keresd meg a Változó Világ modellező műhelyét! |
A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted: Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére: Cégek, szervezetek, intézmények részére: SAJÁT ÉVKÖNYV Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére: SAJÁT NAPTÁR (1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!) Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat |
– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak. – Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra? – Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje. – Hányan vannak maguk? – Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén.... Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját ! |
X |
Hirdetés X |
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2023 |