Írország a Változó Világban | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Írország

Tanulmányok

Tanulmányokat kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

Net-Nyelv-Kultúra

A XX. század döntő részében az európai országoknál lassabb gazdasági fejlődési ütemmel jellemezhető Írország az 1990-es évek során példátlan dinamikus növekedést felmutató gazdasági teljesítményével érdemelte ki a távol-keleti példákra utaló „kelta-tigris” elnevezést. A növekedés hajtómotorja az országban letelepedett multinacionális vállalatok üzemeinek munkaerő igényére épülve a foglalkoztatás, valamint a globális piacon értékesülő áruexport igen gyors növekedése volt. A növekedés mértékét és az elért eredményeket a tíz év alatt bekövetkezett változást mutató alábbi számok jellemzik.

A „regionális gazdasági modellt” követő ír gazdaságpolitika a külgazdasági lehetőségek kiaknázására épül és ebben stratégiában az elsődleges szerep a külföldi tőkebefektetések ösztönzésének jut, valamint a siker alapvető feltételének, a relatív versenyképességi előny folyamatos fenntartásának. A regionális gazdaság alapvető jellemzője a nyitottság, erős függés a külpiaci lehetőségektől, korlátozott kereslet a belső piacon, működési feltétele pedig a hatékony munkaerőt és a befektetési lehetőséget kereső külföldi tőke nagy mobilitása.

Írország alkotmányának elemző bemutatása Készítette Maszong Attila.

Írországi telefonkönyv

 Események, rendezvények, ünnepek

Írország és az Európai Unió

Írország és a világ

A gazdaság sikerének kulcsa a nagy export-potenciál kialakítása, amire egy kis ország esetében a nemzetközi befektetések elnyerése biztosíthat lehetőséget. A beáramló termelő tőke hozza magával a korszerű technológiát, a know-how-t, a vezetési ismereteket, és nyitja meg az ország számára a nagy felvevő képességű nemzetközi piacot is. Ha a növekvő foglalkoztatásból, valamint exportból származó többlet bevételt a regionális gazdaság saját versenyképességének további javítására tudja hasznosítani, további tőke és foglalkoztatási lehetőség nyílik meg számára és egy felívelő gazdasági spirál indulhat be. Ezt a pozitív visszacsatolási kört Írország 1987-től kezdődően tudta működésbe hozni, számos gazdasági, társadalmi és kormányzati tényező összehangolásával.

A külföldi tőkével elért gyors fejlődés árát az ország folyamatosan fizeti osztalékok, igazgatási és egyéb szolgáltatások ill. más jellegű tőkejövedelmek címén. Ez a jövedelem kivonás a magyarázza, hogy az áruforgalom 36 milliárd eurót meghaladó aktívuma ellenére az ország fizetési mérlege közel nullszaldós. Ugyanebben rejlik a magyarázata annak is, hogy a GDP-hez képest a GNP szokatlanul kevés.

A világgazdaság lassulásának, kisebb részben pedig a belső feszültségek felhalmozódásának hatására a növekedés dinamizmusa 2001-ben megtört és a beinduló ár-bér spirál következtében fogyasztói árszínvonala alapján 2004 elejére Írország a legmagasabb megélhetési költségű euro zónabeli tagországgá vált. Amint a fenti számok mutatják, 2004 -ben ismét meggyorsult a gazdasági növekedés, szakértők 2005-öt illetően is optimisták és 5.5% fölötti GDP, valamint 5.0%-ot meghaladó GNP növekedést látnak elérhetőnek, ha váratlan világgazdasági esemény nem történik.

Összefoglalva a tendenciákat, az ír gazdasági növekedése gyorsult, a munkanélküliség 4.5%-os alacsony szintről tovább csökkent, az évi 40-60 ezer új munkahelyet teremtő országban az aktivitási arány folyamatosan növekszik, az infláció viszonylag alacsony szinten, de az EU átlag fölött stabilizálódott annak ellenére, hogy a bérek átlagosan 4.5%-al emelkedtek 2004-ben. A „kelta-tigris” időszakra jellemző extrém növekedési ütem visszatérésére nem lehet számítani, de Írország egy nyugodtabb, az EU átlagot tartósan meghaladó, optimista nézetek szerint 5%-ot meghaladó növekedési ütemet tud és kíván a közeljövőben elérni ill. fenntartani.

Országjel (gépkocsikon):

IRL

Országjel (olimpiákon):

IRL

Valuta:

euró

jele:

EUR

Telefonkörzet:

353

Internet:

.ir

Írország és Magyarország

Diplomáciai kapcsolatok: Írországgal 1976. október 1-jén létesítettünk diplomáciai kapcsolatot. Nagykövetségünk 1991. február óta működik Dublinban, Írország nagykövetsége 1996 februárjában nyílt meg Budapesten. Hazánkat tiszteletbeli konzul is képviseli Írországban.

 Felső szintű látogatások: Göncz Árpád köztársasági elnök 1995. április 23-26. között látogatott Írországba. Ezt megelőzően Mary Robinson ír elnök asszony 1993 novemberében járt nem hivatalos látogatáson hazánkban. Horn Gyula kormányfő 1996. július 11-12-én folytatott megbeszéléseket az ír fővárosban. Gál Zoltán az Országgyűlés elnöke 1996. októberében viszonozta Sean Fallon, a Szenátus elnöke 1994. szeptember 5-9-iki budapesti látogatását. Dick Spring, külügyminiszter 1996. októberében tett látogatást Budapesten. 1999. november 3.-án Bertie Ahern ír miniszterelnök hivatalos látogatást tett Magyarországon. Mary McAleese ír köztársasági elnök 2000. április 3-5. között Magyarországra látogatott. 2000. szeptember 26-30. között magyarországi megbeszéléseket folytatott Seamus Pattison, az ír Képviselőház elnöke.

Gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok: Magyarország és Írország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok feltételeit elsősorban az EU Társulási Megállapodás és a multilaterális megállapodások határozzák meg. 1996. november 26-a óta egyezmény van érvényben a Magyar Köztársaság és Írország között kettős adóztatás kikerülésének megakadályozásáról.

A kétoldalú áruforgalom: Írországba irányuló exportunk 1996 és 1998 között rendkívüli mértékben - 3,7-szeresére - emelkedett, 1999-ben azonban az előző évi szinten alakult, értéke 250,6 M USD volt. Kivitelünk 93,4%-át képviselik a gépek, gépi berendezések, ezen belül a legnagyobb tételt a számítástechnikai berendezések és alkatrészek alkotják, amely termékcsoport kivitelének 92 %-át három vállalat, a NOKIA, a PHILIPS és az IBM számítástechnikai cikkei teszik ki. A termékcsoporton belül számottevő még a szórakoztató elektronikai cikkek, személygépkocsik, valamint izzólámpák és fénycsövek kivitele is. A feldolgozott termékek exportja 1999-ben a teljes magyar kivitel 6,3 %-ára nőtt. Legfontosabb termékeink a hengerelt áru, gyógyszeripari alapanyagok, alumínium kábelek, műanyagok.

Az Írországból származó 1999. évi behozatalunk 171,5 MUSD volt, az előző évihez képest 57,6 %-kal növekedett. Ez elsősorban a feldolgozott termékek 223,8 %-os növekedésének volt köszönhető. Legfontosabb importtermékek a szórakoztató elektronikai cikkek, illetve alkatrészek, valamint a gyógyszerek. A gépek, gépi berendezések csoportjának döntő többségét a számítástechnikai berendezések- és alkatrészek alkotják. Ennek a termékcsoportnak az importja, az előző évi növekedéssel ellentétben 1999-ban 8 %-kal csökkent. Az élelmiszeripari behozatal a teljes behozatal 4,3 %-a.

2000. év első nyolc hónapjában az Írországba irányuló export értéke 141,2 M USD volt. Ennek legnagyobb hányadát a gépek, gépi berendezések exportja teszi ki . Ugyanezen időszak importjának értéke 161,6 M USD volt. Az import legnagyobb részét a feldolgozott termékek teszik ki (111,9 M USD).

Befektetési kapcsolatok: Az ír vállalatok külpiaci pozícióinak erősítése érdekében, központi forrásból ügynökségeket, Enterprise Ireland helyi irodákat működtetnek. Alapvetően kereskedelem-ösztönző, piac-feltáró tevékenységet folytatnak. Ilyen iroda működik Budapesten is. Az eddigi magyarországi ír beruházások is vállalati kezdeményezésre és erőforrásokból valósultak meg. Az elmúlt években mintegy 20 vállalkozásba fektettek be ír tőkét közel 25 M USD értékben. A legjelentősebb beruházások a tej -és tejtermék-feldolgozás területén az Avonmore tejüzem - Pásztó, illetve új nevén Glanbia beruházása, és az Irish Pubs budapesti pubjai.

Legfontosabb kétoldalú szerződések: Vízummentességi megállapodás, kettős adózás elkerüléséről szóló megállapodás, Közúti Fuvarozási Egyezmény, Légügyi Egyezmény, Szervezett bűnözés elleni fellépést lehetővé tevő egyezmény.

Kulturális kapcsolatok: 1993-ban kulturális és oktatási csere-megállapodást kötöttünk.

Utazás Írországba

Magyar állampolgár turisztikai céllal vízummentesen, megfelelő anyagi fedezet felmutatásával utazhat be Írországba. Aki Írországban 90 napnál hosszabb ideig kíván tartózkodni, annak a tartózkodási helye szerint illetékes rendőri nyilvántartó hivatalban (Garda Registration Office) be kell jelentkeznie. Beutazási feltételek magyar állampolgárok számára a Schengeni Egyezmény. Belépéskor az útlevélnek a belépéstől számított 6 hónapig érvényesnek kell lennie; néhány napos tartózkodás esetén ezt rugalmasan kezelik. Ha azonban egy magyar állampolgár munkavállalási céllal utazik be Írországba, akkor előzetesen munkavállalási vízumot kell felvennie a Budapesten működő Ír Nagykövetségen. A szabályok számos kivételt ismernek, amelyekről szintén a budapesti ír külképviselet ad felvilágosítást.

1999. szeptember 27-ikén a MALÉV megnyitotta Budapest-Dublin közötti közvetlen járatát heti három géppel, ami a nagy érdeklődésre való tekintettel 2000 nyarán heti négyre bővült. 1998-ban 20 ezer ír turista kereste fel hazánkat. Az 1999-es nyugat-balkáni háborús események miatti átmeneti visszaesés után 2000 első nyolc hónapjában 18 ezer turista érkezett Írországból Magyarországra, ami az előző évhez képest 38 %-os növekedést jelent.

ÍrFutár,

az egyetlen ír-magyar nemzetközi futárszolgálat kéthetente indítja futár furgonjait, Írországból Magyarországra és Magyarországról Írországba! Az útvonalon található bármely településen felvehetjük és leadhatjuk csomagjaidat, küldeményedet! Az alábbi országokban elérhetőek nemzetközi futárszolgálatunk logisztikai, költöztetési, csomag, kerékpár, kutya, macska, motorkerékpár és bútorszállítási szolgáltatásai: Írország, Észak-Írország, Anglia, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia.

 

Írek Magyarországon

A szerkesztő ajánlata

Budapesten:

MŰVÉSZINAS étterem

V. Bajcsy Zs. út 9.

Magyarok Írországban

Magyar iskolák a világon