|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
Tanulási Útmutató és CímtárTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
Ez, és az összes többi útmutató, címtár, lexikon elektronikus formában vagy nyomtatásban, tetszőleges formátumban és példányszámban, igény szerint szerkesztett, bővített tartalommal, kereskedelmi, belső (magán) használatra vagy reprezentációs célra.
|
|
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
|
||||||||
|
Általános iskolák
Középiskolák
Egyéb oktatási intézmények, tanfolyamok
Hasznos információk
|
|
||||||
|
||||||||
|
Állami egyetemek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyházi egyetemek Debreceni Református Hittudományi Egyetem Evangélikus Hittudományi Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Állami főiskolák Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelési Intézete Magán, illetve alapítványi föiskolák Általános Vállalkozási Főiskola Budapesti Kommunikációs Főiskola Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelő Intézete
Egyházi főiskolák Apor Vilmos Katolikus Főiskola A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Esztergomi Hittudományi Főiskola Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Pápai Református Teológiai Akadémia Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Sárospataki Református Teológiai Akadémia Sola Scriptura Lelkészképző és Teol. Főiskola Szent Atanáz Görög Katolikus Hittud. Főiskola Szent Bernát Hittudományi Főiskola Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Vitéz János Római Katolikus Tanítók.Főiskola Wesley János Lelkészképző Főiskola
Külföldi egyetemek Külföldi egyetemek és főiskolák - országok szerint Gradschools.com A világ minden országából összegyűjtött tanulási lehetőségek Université de Montreal A Montreali egyetem külföldi hallgatókat is fogad, és lehetőséget biztosít ösztöndíjak megpályázására. Cambridge University A világ egyik leghíresebb egyeteme
Németországi
tanulási lehetőségek oldala
Külföldi
angol nyelvi tanulási lehetőségek: Global 24/24 Distance Learning Center
Ösztöndíjak
OTKA - Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok
|
|
||||||
|
||||||||
Ausztria oktatási rendszere A szövetségi (föderális) berendezkedésű Ausztriában az oktatás tartományi hatáskörbe tartozik, olyannyira, hogy eltérő az iskolaév kezdete és vége, sőt a februári sí-szünet időpontja is. Az iskolalátogatottsági kötelezettség kilenc évet fog át, és a hatodik életév betöltését követő szeptember 1-jén kezdődik. A tartományi hatáskör és illetékesség annyit jelent, hogy az érintett iskolatanács a felettes hatóság. A gyerekek az első négy évet elemiben (Volksschule) töltik, mégpedig a lakóhely közelében. Változtatáshoz a kerületi tanfelügyelőség hozzájárulása szükséges, amennyibe állami iskolát választ a szülő gyermekének. Magániskola esetében a kiszemelt intézménnyel kell felvenni a kapcsolatot. Ez utóbbiak saját tanterv szerint oktatnak. A négyéves elemi iskola feladata elvben az alapismeretek, írás-olvasás-számolás biztonságos megtanítása. A negyedik után a németből, olvasásból, matematikából "nagyon jó" vagy legalább "jó " minősítést szerzők a nyolcéves általános gimnázium első osztályába léphetnek - a közepesek is kaphatnak azonban "gimnáziumra érett" megjelölésű igazolást. A felvételről az érintett iskola igazgatója, illetve tanári kara dönt. A bizonytalanok és a gyengébb tanulók útja a négyosztályos általános iskolába (Hauptschule) vezet: felvételükről, illetve "elosztásukról" az illetékes körzeti tanfelügyelő dönt. A négyéves általános képzés után kerülhet a gyerek egyéves, szakképzettséget nyújtó politechnikai iskolába, illetve bekapcsolódhat valamelyik gimnázium felső tagozatába, amely további négy év után érettségi bizonyítványt ad. Ezen belül van természetesen reál és humán képzés. (A jelenlegi összesen 1 200 000 tanuló közül elemibe jár 380 ezer, általános iskolába 270 ezer, általános képzést nyújtó magasabb iskolába - gimnáziumba - 190 ezer, szakiskolába 260 ezer, középfokú szakiskolába 51 ezer, politechnikai iskolába 21 ezer, különleges iskolába 13 ezer.) A félnapos oktatás, a sok szünet, az iskolák közötti színvonalkülönbség, a tehetséges és gyengébb gyerekek folyamatos szétválasztása, a tanárok kínos, és legfelsőbb helyről ösztönzött igyekezete a buktatás elkerülésére - ezeket tartják most a rossz eredmények fő okának. Az oktatási szakemberek egy része beéri annyival, hogy nem minden célzat nélkül részletesen ismerteti a négy vizsgált téma közül háromban első helyen végzett Finnország példáját. (Elgondolkodtató, hogy olvasásban és matematikában Korea a második, a problémamegoldásnál Finnország és Korea helyet cserélt. A természettudományokban Japán a második, Korea előtt). A finn sikerek a létező legegyszerűbb rendszernek köszönhetők. Az ötmillió lakosú északi országban a 7 és 15 év közötti gyermekek egységes, egész napos iskolákban azonos tanterv szerint tanulnak. Ellátásukat, tankönyveiket, közlekedésüket az állam ingyen biztosítja, nincs megkülönböztetés, illetve kiválasztás sem a szociális helyzetük, sem a képességeik alapján. A gyengébb tanulók korrepetitort kapnak, ugyanígy természetes a nehéz tárgyakban nyújtott külön segítség. Az iskolákat rendszeresen és titokban ellenőrzik, és ha valahol feltűnően sok a gyenge tanuló, akkor az az iskola kiegészítő anyagi támogatásban részesül és növelik a tantestület létszámát. A pedagógusképzés szintén egységes: óvónőtől a főiskola tanárig mindenki ugyanazt az egyetemi oktatást kapja. Minden pedagógusnak külön munkahely áll a rendelkezésére, hogy óráira nyugodtan felkészülhessen. Ugyanakkor nagy súlyt helyeznek az iskolák autonómiájára: a tízévenként megújított központi tanterven belül minden iskola maga dönt a súlypontokról, csakúgy, mint a költségvetéstől kapott pénz felhasználásáról. Mindezen irigylésre méltó állapot tanulmányozása után az osztrák szakemberek egységesen arra a véleményre jutottak, hogy a rossz eredmény korrekciójához kevés lenne az oktatásra fordított összegek emelése. Alapos szemléletváltásra is szükség van. Szászi Júlia, Bécs
|
||||||||
|
|
|||||||
Hogyan tanuljuk Amerikában? Három alapvető probléma adódhat egy külföldi tanulmányút kapcsán: a nyelvtudás, az előtanulmányok és a pénz. Magyarország büszke lehet arra, , hogy sem diákjaink előtanulmányaival, sem nyelvtudásukkal nincsen baj – hangzott el a How can I study in the USA? (Hogyan tanulhatok az Egyesült Államokban?) című előadássorozaton november 14-én és 15-én. A konferenciát a Fulbright Bizottság szervezte, együttműködve a budapesti amerikai nagykövetséggel és az Amerikai Kereskedelmi Kamarával.
Nancy Goodman Brinker nagykövet elmondta: lehet, hogy Amerika szigorúbb lesz a vízumkiadás eljárását tekintve, de az nem cél, hogy kevesebb külföldi tanuljon az Egyesült Államokban, inkább az, hogy valóban az kerüljön ki diákstátusban, aki diák is lesz. A Fulbright-ösztöndíjasok esetében eddig sem volt probléma a vízum megszerzésével, és valószínűleg ez után sem lesz. Mire valaki odáig eljut, hogy a vízum kérdésével kell foglalkoznia, addigra már stabil ügyfélnek számít, így a követségen ismerik szakmai hátterét, szándékait, kiutazásának célját és ennek komolyságát. A Fulbright-program a hazánk és az Egyesült Államok között 1990 óta létező kulturális szerződés nyomán jöhetett létre 1992-ben. A 2001-es évben körülbelül tizenegyezer ügyfele volt az Amerika-specifikus bizottságnak. A Fulbright elsősorban a már diplomával rendelkező fiatalok számára hirdet ösztöndíjakat. – Nem könnyű eligazodni a 3800 amerikai egyetem rendszerében – mondta Brückner Huba, a Fulbright oktatási csereprogram bizottság ügyvezető igazgatója. – De mindenki talál olyan intézményt, amelyik mind szakmailag, mind követelményében megfelelő lehet egy Fulbright-pályázó számára. Szerettünk volna áttekintést is adni az amerikai oktatás szerkezetéről, és tájékoztatni a leendő pályázókat arról, hogy hogyan tudnak anyagi támogatást szerezni, ahhoz, hogy Amerikában tudjanak tanulni – mondta kérdésünkre az ügyvezető. A Fulbright óriási adatállomány fölött rendelkezik. Az Egyesült Államokban nemcsak a leghíresebb tíz egyetem (Harvard, Brandeis és társai) tud megfelelő képzést nyújtani. Vannak kisebb egyetemek is, amelyek legalább olyan jó képzést kínálnak, és sokkal olcsóbban, mint a fent említett híresebbek. Az ösztöndíjra pályázók megkaphatják a szükséges információkat a tanulmányi lehetőségekről, és arról, milyen tudást kell bizonyítani ahhoz, hogy egyetemisták lehessenek a tengerentúlon. Többek között az úgynevezett TOEFL-nyelvvizsgáról, amelyet mindenütt kérnek a nem angol anyanyelvűektől kérnek az Egyesült államok felsőoktatási intézményeiben. Balogh Szonja
|
||||||||
|
|
|||||||
Tüntetés a pontatlanul érkező tanár ellen Irány a külföld! Ma már természetes, hogy a magyar egyetemisták kisebb-nagyobb csapatokban kirajzanak az alma materek falai közül, és több-kevesebb időt külföldön töltenek. A legváltozatosabb helyeken: Európában és Európán kívül, ösztöndíjakkal, nemzetközi csereprogramokkal, időszakos munkavállalással vagy akár bébiszitterként. Egy év, fél év, egy hónap, két hét – minden érdekes és főleg hasznos. Nyelvileg, szakmailag, kultúra tekintetében is sok mindent felszed ilyenkor a szerencsés diák, s egy dolog biztos: más lesz, tapasztaltabb, magabiztosabb, mint eddig volt. Cserhalmi Zsuzsa ötödéves jogászként Erasmus-ösztöndíjjal töltött el egy félévet Franciaországban, a Marseille melletti egyetemi városban, Aix-en-Provance-ban. Most is szívesen emlékszik vissza: gyönyörű kis város, mint egy kis ékszerdoboz: szökőkutakkal, platánsorokkal, kanyargós, hangulatos kis utcákkal. Februártól júliusig egyfolytában tartott a tavasz. A februári kezdésnek azért hátránya is volt. Nem olyan könnyű beilleszkedni a tanév közepén, mint az elején. – Itt volt például a kollégium – meséli Zsuzsa. – Ilyenkor már minden hely betelt, nagy szerencse kell hozzá, hogy megürüljön egy szoba. Én éppen elcsíptem egyet, akkor költözött ki az elődöm, egy arab lány. Nem mondom, egy kicsit meglepődtem: a szoba falai rózsaszínre voltak festve, volt benne egy ágy, egy íróasztal, egy szék, egy szekrény, egy mosdókagyló és egy bidé. WC és zuhanyozó a folyosó végén, harminc emberre három. Az ágyneműt nekünk kellett vinni, mint annyi minden mást is, hiszen az ösztöndíj csak szűken fedezte a kiadásokat. A kollégiumban csak a szegény diákok laknak, többnyire külföldiek: arabok, kínaiak, afrikaiak, és persze kelet-európaiak, akik nem tudták megfizetni a városban lévő magánszállásokat, albérleteket. Franciákat nagyítóval sem találtunk a kollégiumban, így aztán óhatatlanul kialakult egyfajta klikkszellem „felsőbbrendűek” és „alsóbbrendűek” között. Nekem szerencsém volt, jó kapcsolatot tudtam kialakítani a franciákkal, és nagyon élveztem a „nem steril” nemzetközi közeget is. Sokat tanultam az araboktól, akik mindent megtettek, hogy asszimilálódjanak és elfogadják őket, a kínaiaktól, akik hihetetlenül szorgalmasak voltak, az afrikaiaktól, akik méltósággal viselték népviseletüket, senkinek sem jutott eszébe poénkodni rajtuk. A tanórákon aztán eltűnt a különbség: a kínaiak általában pillanatok alatt „hazavágták” az öntudatos franciákat. Zsuzsa meséli, hogy ott is vannak a hazaihoz hasonló előadások, de az oktatás gerincét a szemináriumok adják. Ezek teljesen „interaktívak”, kérdés-feleletre épülnek, kiderül, ki mit sajátított el az előadások anyagából. Mindent a gyakorlatnak vetnek alá: az összes nyáron van külső gyakorlat, nálunk az öt év folyamán mindössze egyszer. Az év végi vizsgák így jóval könnyebbek, mint Magyarországon, ahol rengeteg elméleti anyagot kell bebiflázni vizsgaidőszakban. A kérdés, hozzászólás itt minősíti az egyént: rengeteget elárul a háttérismereteiről, műveltségéről, a világról alkotott véleményéről. – Meg kell mondjam, ezen a téren nem a franciák voltak előnyben – jelenti ki a diáklány. – A francia egyetemekre minden francia állampolgárságú fiatalt felvesznek felvételi nélkül, még a középiskolai eredmény sem számít. Így azután nagy a lemorzsolódás. De ez sem úgy történik, mint nálunk. A francia hallgatók minden elvégzett szemeszterről kapnak egyfajta végbizonyítványt, amivel már kezdhetnek valamit, és bármikor újra folytathatják tanulmányaikat. De ez a bizonyítvány nem lehet csupa kettes, van egy minimum-standard, ami feljogosít a továbbtanulásra. Aki ezt eléri, nem kerül ki véglegesen a rendszerből. Franciaországban van tandíj, de Zuzsa úgy látta, nem olyan sok, hogy ne tudnák kifizetni. A megélhetés már jóval nagyobb gond. A francia egyetemisták öntudatosabbak, kezdeményezőbbek, mint az itthoniak. – Nálunk elképzelhetetlen lenne – mondja Zsuzsa –, hogy a diákok azért tüntessenek egy tanár ellen, mert nem tartja meg pontosan az óráját. Vagy azért gyűjtsenek tiltakozó aláírásokat, mert nincs elég könyv a könyvtárban. Ez ott természetes, és mindig meg is van az eredménye. Az egyetemek között verseny van: az ilyesmi rögtön elterjed, és az illető intézmény rangja, elismertsége azonnal csökken. A diák tehát követelhet, nem úgy, mint nálunk. Bonifert Mária
|
A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg. A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők... A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is! |
Egyedülálló: egyedi, személyre szabott változat! A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát. A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi. Érdemes tájékozódni! |
X |
Hirdet? X |
Tedd intelligenssé budapesti címedet! Ha saját weboldaladon feltünteted címedet, tedd az utca (út, tér stb.) nevét linkké, amely az utca weboldalára mutat*. Íme egy példa: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Budapest, Pozsonyi út 56. Ingyenes lehetőség! Ezzel előzékenyen megkönnyíthetjük partnereink tájékozódását. Ha utcádnak még nincs saját weboldala, igényedet jelezd a szerkesztőségnek, és az pár napon belül elkészül! Megrendelhető céges kivitelben |
|
|
X |
Hirdet? X |
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2023 |