|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
1949 januárjának híreiNaptár | Az év 365+1 napja | A napok enciklopédiája | A tudás 365+1 napja | Történelem | Jog | Életmód | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
1949 januárjának hírei |
|
Január |
|
||||||||||
|
Január 1. − Hatályba lép az új általános jövedelemadó. Ezt köteles fizetni minden magánszemély, akinek az országban fekvő mező- vagy erdőgazdasági ingatlanból, ipari-kereskedelmi üzletből, szellemi vagy más hasznot hajtó foglalkozásból, tőkevagyonból, illetve bármilyen, a rendeletben tételesen fel nem sorolt, más jövedelemforrásból jövedelme volt. Az adót az előző évben megszerzett tiszta jövedelem - azaz a megszerzésre fordított összeggel csökkentett bevétel - után állapították meg. Már az 1200 Ft-os jövedelem után 24 Ft-os jövedelemadót kellett fizetni, ezt követően fokozatosan emelkedett az adó mértéke. (Egy művezető fizetése havi 700-900 Ft körül mozgott.) Jövedelemadó terhelte a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos egyes vagyontárgyakat is. Igavonásra használható szarvasmarha után 75-85 Ft, ló, öszvér, bivaly után 115 Ft, vontatógép és cséplőgép után 200-800 Ft-ig terjedő adót kellett fizetni. A közös háztartásban élők együttesen adóztak, s a családfő terhére állapították meg az adót. A rendszer családpolitikai preferenciáit fejezte ki az a rendelkezés, mely szerint az egyébként járó adót, ha az adóalany háztartásához csak egy, vele együtt adózó családtag tartozott, 10%-kal, ha pedig egy sem s az adóalany 30 éves elmúlt és házasságot nem kötött, 20%-kal kellett felemelni. Ha viszont az adóalany háztartásához legalább három családtag tartozott, 20%-kal és minden gyerek után további 5%-kal csökkentették adóját. Kedvezményekben részesítették a földmíves szövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok tagjait s a mintagazdákat is. – Az első népszámlálás Magyarországon a háború után. E szerint Magyarország lakossága 9 204 799 fő volt. − Az Egyesült Királyságban visszaállítják a kötelező katonai szolgálatot. Azt 1954-ben szüntetik meg véglegesen. Január 2. − Tűzszünetet hirdetnek India ás Pakisztán Kasmír birtoklásáért vívott háborújában. Január 3. – Alfred Hitchcock 990 ezer dollár összegű szerződést köt a Warner Bros céggel arra, hogy 6 év alatt 4 filmet készít velük. Január 4. − Romániában az első Éves Terv a termelés 40 %-os emelését írja elő. Január 6. – Armand Salacrou A gyűlölet éjszakája c. művének bemutatója a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. − Nagy-Britannia erélyes figyelmeztetésére Izrael felfüggeszti fegyveres nyomulását a Sínai-félszigeten. Január 7. – Harry Truman megválasztott elnök Dean Achesont jelöli az USA új külügyminiszterének, aki január 20-án veszi át hivatalát, és 1953-ig tölti be ezt a posztot.
Január 14. − Illés Endre Hazugok c. művének bemutatója a Művész Színházban. − Kínában a Felszabadító Néphadsereg beveszi Tiencsint. Január 15. − A 410/1949. sz. kormányrendelettel létrehozzák a Gyapottermesztési Tanácsot. Magyarországon 1950 és 1955 között termesztettek gyapotot.
Január 20. – Az Egyesült Államokban leteszi a hivatali esküt Harry Truman. Az alkalomból elmondott programbeszéde meghirdeti a Fair Deal-t, ami Roosevelt elnök New Deal programjának folytatása kíván lenni. Az új program nagyrészt meghiúsul az ugyan demokrata többségű, de erősen konzervatív összetételű Kongresszus obstrukcióján. Megszavazzák a minimál órabér emelését 40-ről 75 centre, az agrárár-támogatások megerősítését és egy több százezer lakás építését előirányzó programot. A társadalombiztosítást újabb 10 millió személyre kiterjesztik, és megemelik a kifizetéseket 75%-kal. Megbukik viszont a szakszervezeti és a civil jogok szélesítése, különösen az igen reakciós Taft-Hartley törvény hatályon kívül helyezése. Nem sikerül elérni a kötelező betegbiztosítás bevezetését, a régi agrárár-támogatási rendszer felváltását ösztönzőbb és igazságosabb kárenyhítési rendszerrel. Kudarcot vallott Truman törekvése, hogy szélesítse a Harmadik Világnak szánt gazdasági és tudományos segítséget. Január 21. – Új Delhiben megkezdődik a Második Konferencia, amelynek célja véget vetni a holland elnyomásnak Indonéziában. január 22. – Bornemisza Péter-Móricz Zsigmond: Magyar Elektra bemutatója a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. Január 23. – A Felszabadító Néphadsereg beveszi Pekinget, és letöri a nacionalista erők ellenállását minden területen Jang-cétől északra. Január 24. – Párizsban megkezdődik és áprilisáig tart egy per Viktor Kravcsenko, egykori magas rangú szovjet tisztviselő, a sztálini diktatúrát ismertető könyv, A szabadságot választottam szerzője és a Louis Aragon irányította Les Lettres Françaises irodalmi hetilap között. Január 25. − Szovjet javaslatra Moszkvában megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Résztvevői: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió. 1950-ben csatlakozik hozzá a Német Demokratikus Köztársaság, 1962-ben a Mongol Népköztársaság, 1972-ben Kuba. 1959-ben fogadják el alapokmányát, ezt követően a KGST a szocialista országok gazdasági integrációjának legfontosabb szervévé válik. 1991. június 28-án budapesti ülésén oszlatják fel. – Izraelben megtartják az első Kneszet-választásokat, amely február 14-én ül össze, és megválasztja David Ben Gouriont miniszterelnöknek. Január 26. – Indonéziában megkezdi működését Garuda Indonesian Airways. Az új társaság független a KLM, a gyarmattartó hivatalos légitársaságától, de még külföldi eszközök-kel és személyzettel dolgozik. Január 29. − Utolsó ülésén az Országos Nemzeti Bizottság kimondja a nemzeti bizottságok feloszlatását. A nemzeti bizottságok olyan új típusú, népi szervezetek voltak, amelyek 1944-1945-ben szerveződtek meg hazánkban, és a németellenes Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december 2-i megalakulása után tulajdonképpen annak helyi szervezeteiként működtek. Ennek megfelelően nem valamely párt befolyását, hanem egy, a háborúban győztes nagyhatalmak egyetértésével is találkozó népfrontpolitikát voltak hivatva képviselni. Ezt a politikát 1944. december 22. után a megalakuló Ideiglenes Nemzeti Kormány is magáénak vallotta. A nemzeti bizottságok kezdetben a helyi államigazgatás feladatát is ellátták a felbomló régi apparátus helyett. A kormány 1945. január 4-i rendelete kivonta hatáskörükből a helyi közigazgatás feladatát, és ehelyett tevékenységük körébe a különböző politikai pártok együttműködésének irányítását, társadalmi szervező és ellenőrző funkciót utalt. Január 31. – Az Egyesült Államok elismeri Izraelt.
|
VÁLTOZÓ VILÁG 68. Írta Megrendelheted saját, illetve családod emlékeivel kiegészítve!
|
||||||||
Ajánlott irodalom |
||||||||||
|
Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985. Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994. Hahn István: Istenek és népek, 1968. Hamilton, Edith: Görög és római mitológia, 1992. Hésziodosz: Istenek születése, 1974. Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973. Ovidius: Átváltozások, 1975. Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996. Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902. Román József: Mítoszok könyve, 1963. Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973. Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988. Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988. Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979. Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974. Zamarovsky, Vojtech: Istenek és hősök a görög és római mondavilágban, 1970.
|
|
||||||||
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2024 |