VÁLTOZÓ VILÁG

VV EXTRA

MÉG TUDÁS

EMBER

KÖZÖSSÉG

VVM

 

A mai nap, részletesen  

Támogatásod?

Számít!

 

Tudományok

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: A világ bölcselői

TUDOMÁNYOK

Természettudományok, humán tudományok, matematika, logika, filozófia, tudománytörténet

g TÖRTÉNELEM

g JOG

g ÉLETMÓD

g FÖLDRAJZ

g KULTÚRA

g EGÉSZSÉG

g GAZDASÁG

g POLITIKA

g MESTERSÉGEK

g TUDOMÁNYOK

 

   

 

   

  

 

 

 

Tanulmányok

 

MTA

 

History Today

 

Tanulmányok

Kínálunk,

keresünk,

közvetítünk, bármilyen témában!

 

Naptár

  

Fizika 2005

 

 

 

 

 

 

Szabadon választott világmodellek

Az ősrobbanáshoz hasonló folyamat megy végbe: új univerzum születik a régi keretében
Mikroszkopikus méretű fekete lyukak tengeréből formálódott ki világegyetemünk? Sokdimenziós világban lebegő bránok ütközéséből születnek időről időre új univerzumok? Egy anyauniverzum leszármazottjai élnek egymás mellett és szülnek újabb univerzumgyermekeket, a mi világunk is ilyen univerzumgyermek? Ilyen és hasonló merész elméletének születnek a világegyetem történetének leírására, ahogy a kutatók a kezdet történéseire keresnek magyarázatot.

Látszólag semmi sem szab határt a fantázia szárnyalásának, de egy törvényt ezek az elméletek is figyelembe vesznek. Ez a termodinamika második főtétele, mely szerint a világegyetemben az idő múlásával egyre nő a rendezetlenség, ennek mértéke az entrópia.

A törvény szerint tehát a világegyetem kezdetben nagyon rendezett volt és azóta egyre rendezetlenebbé válik. Az ellenkezőjét könnyebb elképzelni: a hajdani kaotikus világban fokozatosan rend alakult ki. Thomas Banks és Willy Fischler elmélete szerint a világegyetemet legelső pillanataiban, a nullától a 10-35 másodpercig tartó időszakban fekete lyukak tengere alkotta. (A 10-35 s elképzelhetetlenül rövid idő, a másodperc százezerbillió-trilliomod része, 35 nulla előzi meg az első értékes számjegyet.) Ennek a rendszernek nagy volt a rendezetlensége, nagy volt az entrópiája. A fekete lyukak sűrűsége a kvantummechanika határozatlansági relációjának megfelelően ingadozott, kialakultak olyan térrészek, ahol a fekete lyukak átmenetileg nem töltötték ki a teljes teret. Ha a fekete lyukak lassan mozogtak és eléggé eltávolodtak egymástól, akkor már nem tudott helyreállni az eredeti állapot. A fekete lyukak nem tudták visszafoglalni az átmenetileg üres térrészt, azt sugárzás töltötte ki és megszületett világegyetemünk. Ha ebben a világban is nagy lett volna az entrópia, akkor nem maradhatott volna fenn. A nagyobb entrópia ugyanis a gyorsabb mozgáshoz társul, a gyorsabban mozgó fekete lyukak pedig visszafoglalták volna az üres térrészt. Ennek a fekete lyukak tengeréből kis entrópiával kialakult világnak a története ettől kezdve már az ősrobbanás elfogadott elmélete szerint alakult tovább.

Paul Steinhardt és Neil Turok szerint az idő nem az ősrobbanással kezdődött. Modellszámításaikban sokdimenziós térrel számoltak. Ilyen világ feltételezéséhez vezet a relativitáselmélet és a kvantumelmélet egységes leírását törekvő húrelmélet, amelyben a részecskéket parányi húrok rezgéseivel írják le. Steinhardt és Turok szerint világegyetemünk egy négydimenziós térben lebegő háromdimenziós sík (membrán vagy brán). Ezek a bránok időnként, nagyjából ezerbillió évenként összeütköznek egymással, az ősrobbanáshoz hasonló folyamat megy végbe, tehát egy új univerzum születik a régi keretében. Az összeütközés után a bránok eltávolodnak egymástól és kitágulnak, ahogy az ősrobbanásmodell szerint tágul a világegyetem. A brán tágulásával az anyag, az energia- és az entrópiasűrűség egyre kisebbé válik, a következő ütközés idején már nagyon kicsi. Így a megfigyelő által észlelhető teljes entrópia értéke kicsi, vagyis a termodinamika főtételének megfelelően kis entrópiával indul egy új világegyetem története.

Lauris Baum és Paul Framton szerint a sötét energia időnként úgy megrázza az anyauniverzumot, hogy arról darabok szakadnak le, új világegyetemek születnek. Feltevésük szerint a világegyetem tágulásával egyidejűleg megnő a sötét energia mennyisége egy adott térfogatban. (A sötét energia mibenlétét egyelőre nem ismerjük, csak azt tudni róla, hogy a tömegvonzás ellenében hat.) Az egyre erősödő taszítóerő mindent darabjaira szaggat a galaxisoktól az egyes atomokig. Más hatás is van azonban, Baum és Framton sötét energiájának van egy vonzó hatást kifejtő tagja is, ez kezdetben gyenge, majd az idő múlásával felerősödik. A világegyetem egyre gyorsabban és gyorsabban tágul, de pillanatokkal azelőtt, hogy végleg darabjaira esne szét, a vonzó erők legyőzik a taszító erőket. A darabokra szétesett világegyetem darabjai azonban már nem állnak össze egyetlen egységgé, hanem önálló fejlődésbe kezdenek. Számtalan sok kis táguló világegyetem alakul ki, ezek egyike lehet a miénk. Az anyavilágegyetem nagyra nőtt entrópiája szétoszlik leszármazottai között, tehát az új világegyetemek mindegyike ebben a modellben is alacsony entrópiával indul.

A világmodellek gazdag választékából bemutatott három példa igazolja, hogy a fizika törvényeinek figyelembevétele is tág teret nyújt nagyon különböző világleírások kidolgozásához. A modellek önmagukban logikus felépítésű konstrukciók, de következtetéseik, igazságtartalmuk ellenőrzésére túl megy a mai kísérleti fizika lehetőségein.

Népszabadság • Jéki László • 2007. július 28.

 

Távolodó Nap

Nap és a Föld közepes távolságát hosszúságegységként használják a csillagászok, ez a csillagászati egység (CsE). Értékének egyre pontosabb meghatározása során kiderült, hogy az egységnek tekintett mennyiség nem állandó, értéke időben változik. A változások egy része érthető, de a tapasztalt változások nagyobb hányadát egyelőre csak a legmerészebb és egyelőre nem bizonyított fizikai elméletek keretében tudják értelmezni.

A Föld nem kör, hanem ellipszis alakú pályán kering a Nap körül. A CsE egységet korábban az ellipszis fél nagytengelyének hosszaként definiálták. A Nemzetközi Csillagászati Unió 1976-ban pontosabb meghatározást fogadott el: 1 CsE egység az a Naptól mért távolság, amelyen egy elhanyagolható tömegű részecske zavartalan körpályán 365,2568983 nap alatt tesz meg egy kört a Nap körül. Ez a meghatározás egyértelműen rögzíti az egység nagyságát és nincs már kapcsolatban a tényleges, mérésekkel meghatározott Nap-Föld távolsággal.

A Nap és a Föld távolságát már az ókorban, i. e. 200 táján meglehetősen pontosan meghatározta Eratosztenész. Holdfogyatkozások megfigyelésével 804 millió stadium értéket kapott, ez mai egységben nagyjából 150 millió kilométer. A műholdak segítségével végzett legújabb mérések szerint a Föld- Nap átlagos távolság 149 697 870 687,7 méter, a mérés bizonytalansága pedig mindössze 1,5 méter. Ez fantasztikus mérési pontosság, de fantasztikus volt Eratosztenész eredményének pontossága is!

Az elmúlt 35 évben végzett egyre pontosabb műholdas mérések feltárták a Nap-Föld-távolság lassú változását: száz év alatt kb. 7 méterrel nő a távolság. A 7 méteres változás jelentéktelennek tűnik a 150 millió kilométerhez képest, de rögtön fontossá válik, ha megpróbáljuk megmagyarázni. A változás egy kis hányada könnyen érthető, oka a Nap tömegének folyamatos csökkenése. Ahogy a Nap tömege csökken, gyengébb lesz a tömegvonzása, a körülötte keringő test egyre távolabb kerül tőle. Ez a változás a számítások szerint kb. egy centimétert tesz ki évenként, tehát száz év alatt éri el az egy métert.

Lorenzo Iorio, az olasz Bari Egyetem kutatója úgy tartja, hogy a legfrissebb mérési eredmény, az évi hét centiméter távolságnövekedés nem magyarázható meg sem a klasszikus fizika, sem Einstein négydimenziós relativitáselmélete keretében. A megoldást a bránok világában véli megtalálni.

A fizikusok régóta dolgoznak a 20. századi fizika két tartópillére, a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet egyesítésén, egy egységes elmélet megalkotásán. Sokáig a húrelmélet volt a nagy ígéret, ez minden fizikai jelenséget húrokkal ír le, az elemi részecskék ezeknek az egydimenziós képződményeknek különböző rezgésállapotaiként jelennek meg. Később megszületett a szuperhúrelmélet, amely a húrelméletet a szuperszimmetriával bővíti. A szuperszimmetria szerint minden ma ismert részecskének létezik egy szuperszimmetrikus párja, a párok egyetlen kvantumfizikai jellemzőjükben, spinjükben különböznek egymástól. A feltételezett szuperpartnerek közül még egyetlen egyet sem sikerült kísérletekben észlelni. A szuperhúr elméletnek több, egymással versengő változatát dolgozták ki, egyelőre egyikből sem lehet kísérletileg ellenőrizhető következtetéseket levonni. A szuperhúrelméletek tíz dimenzióval írják le a világot.

Felmerülhet a kérdés: miért húrnak gondoljuk el a pontszerű részecskéket, miért nem membránnak vagy sokkal általánosabban p-dimenziós tárgyaknak. Ezek a membránok kapták a brán (angolban brane) nevet. Ma ez az M-elmélet áll a középpontban, az M betű több jelentést hordozhat: membrán, mágia, misztérium. (Szerencsére az angol szavak magyar megfelelői is m-mel kezdődnek.) A 11 dimenziós téridőben a membrán buborék vagy lap alakot vehet fel. Létezhet egy olyan bránvilág, amelyben a világegyetem egy háromdimenziós brán egy sokdimenziós univerzumban. A bránok világának szakértői egyre fantasztikusabb elképzelésekkel állnak elő, például az ősrobbanás egyszerűen két háromdimenziós brán ütközése volt. Ehhez képest semmiség, hogy a Föld-Nap-távolság folyamatos változása is a bránok számlájára írható. Sokdimenziós brán-gravitációelmélet keretében végzett számításokkal eredetileg a világegyetem gyorsuló tágulását akarták leírni a sötét energia létének feltételezése nélkül. Ezek a számítások kiadták a Föld-Nap-távolság időbeli változását is, mégpedig a megfigyelési adatokkal figyelemreméltóan jó egyezésben. A mérések százévenként hétméteres növekedést, az elméleti számítás pedig ugyanekkora időintervallumra kb. hatméteres változást ad.

Népszabadság • Jéki László • 2006. február 4.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

   

 

 

 

 

 

Kutatók bojkottja a lapkiadók ellen
Tudományos szakirodalom az interneten

 

A tudományos kutatók egy része az internettől várja, hogy hozzájuthasson számos fontos tanulmányhoz, mivel az ezeket tartalmazó folyóiratok a magas előfizetési díjak miatt az ország egyetlen könyvtárában sem lelhetők fel. A gond azonban nemcsak a hazai szakemberek vállát nyomja. Több nemzetközi kezdeményezés is indult a közelmúltban a probléma megoldására: egyesek szerint a kiadóknak kellene ingyenessé tenniük az interneten folyóirataikat.

A kutatók elsősorban azért írnak szakfolyóiratokba, hogy saját munkájuk más kutatókhoz eljutva beépüljön a tudományos köztudatba. Az írások terjedésének azonban alapvető gátat szab a folyóiratok viszonylag magas előfizetési díja. Magyarországon különösen jól ismert a probléma, hogy számos folyóirathoz egyáltalán nem lehet az ország egyetlen könyvtárában sem hozzáférni.

A kutatók döntő többsége azonban hozzáfér az internethez. Kézenfekvő az ötlet, hogy ezen az úton a szakcikkeket nagyon olcsón lehetne más kutatókhoz eljuttatni. Az alapvető kérdés azonban az, hogy miképpen kerülhetnének fel ezek a szakcikkek az internetre.

Az egyik lehetőség szerint az interneten olcsóbban lehetne előfizetni a lapokra, hiszen a kiadók ott megspórolhatnák a nyomtatás és terjesztés költségeit. Egy radikálisabb megoldás szerint a kiadók az interneten teljesen ingyenessé tehetnék folyóirataikat. A kiadók ebben természetesen anyagilag ellenérdekeltek, hiszen miért vennék meg a kutatók és a könyvtárak folyóirataikat, ha ingyenesen az interneten is elérhetők.

A Public Library of Science (Nyilvános Tudományos Könyvtár) nevű kezdeményezés megelégelte a helyben járást, és tavaly ősztől arra szólította fel a tudósokat, hogy bojkottálják azokat a kiadókat és folyóirataikat, amelyek nem teszik ingyen hozzáférhetővé a cikkeket. A több mint 22 ezer kutató, aki eddig csatlakozott a bojkotthoz, vállalta, hogy 2001 szeptemberétől nem küld cikkeket olyan folyóiratnak, és nem fizet elő olyan lapra, amely nem teljesíti a kérést. A szakemberek semmilyen szakmai támogatást sem nyújtanának a renitens kiadóknak, így például nem vállalnának szakmai ellenőrzést a beküldött cikkeknél, holott egy kiadó épp az ilyen ellenőrzéssel tudja a lap magas szakmai színvonalát fenntartani. A kezdeményezéshez egy honlapot is létrehoztak a /www.publiclibraryofscience.org/ címen, ahol csatlakozni lehet a mozgalomhoz.

Az egyik kezdeményező, Michael Eisen szerint követelésük jogos, hiszen a tudósok ingyen küldik el cikkeiket a kiadóknak, ingyen végzik a szakmai ellenőrzést, míg a kiadók ebből anyagi hasznot nyernek. A magas előfizetési díj miatt (amiből a kiadók profitja származik) ráadásul a szerzők munkája nem juthat el mindenkihez.

A kutatók úgy próbálják a kiadók anyagi ellenvetését megszelídíteni, hogy javasolják: a kiadó a megjelenés után csak hat hónappal később helyezze fel a cikket a nyilvános adatbázisba, így a féléves késés sok intézményt továbbra is arra sarkallna, hogy előfizessen a papír változatra – vagy éppen a fizetős internetes elérhetőségre. Némely kiadó már be is jelentette, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez, mint például a Proceedings of the National Academy of Sciences vagy a British Journal, ám a többség még kivár.

Egyesek szkeptikusak a kiadókat revolverező próbálkozás sikerét illetően. Úgy vélik: sok kutató nem fog lemondani arról, hogy a munkáit továbbra is színvonalas és rangos folyóiratokhoz küldje be, még ha az adott lap nem is csatlakozik a mozgalomhoz. Épp ezt a problémát szeretné kiküszöbölni egy másik kezdeményezés.

A tavaly év végén indult Nyílt Archívum Kezdeményezés (Open Archive Initiative) nem a kiadókat, hanem a cikkek szerzőinek kutatóintézeteit szeretné rávenni, hogy tegyék elérhetővé az interneten a tanulmányokat. Azokról a cikkekről lenne csak szó, amelyek már megjelentek rangos folyóiratokban, keresztülmentek tehát a kiadók minőségi szűrőjén, vagyis ellenőrizetlen, alacsony színvonalú munkák nem kerülhetnének közvetlenül a rendszerbe.

A kutatók persze eddig is megtehették, hogy tudományos publikációikat feltegyék a világhálóra. Például elhelyezhetik cikkeiket a saját honlapjukra. Ennek az a hátránya, hogy nincs egy központi adatbázis, amelyben ezek a tanulmányok megkereshetők lennének, így azokat más kutatók csak akkor találják meg, ha tudják, hogy ki a szerző, és hogy mi a szerző webhelyének a címe. Magyarországon a kutatók egyébként is ritkán használják ki ezt a lehetőséget.

Másik esély a központi adatbázis, ahová bárki felteheti a saját írását. Ilyet készítettek már a fizikusok a /www.arxiv.org/ helyen, ahol jelenleg több mint 150 ezer cikk található, ez azonban még mindig csak a töredéke a fizikában megjelenő cikkeknek. Hasonló kezdeményezés a kognitív tudományban a CogPrints a /cogprints.soton.ac.uk/ címen, itt azonban a fizikusokénál is lassabb a gyűjtemény gyarapodása: három év kellett, hogy a cikkek száma elérje az ezret.

A Nyílt Archívum Kezdeményezés mindenesetre kialakított egy szabványt, amely lehetővé teszi, hogy bárki olyan adatbázist hozhasson létre, amely együtt tud működni a többi hasonló adatbázissal. A szabvány részletei a kezdeményezés honlapján találhatók meg a /www. openarchives.org/ címen. Készítettek egy ingyenes programot is, amelyet bármely számítógépes szerveren telepíteni lehet, és amely lehetővé teszi, hogy a szabványnak megfelelően tegyék fel a tanulmányokat. A program a /www.eprints.org/ címen található. Ezek a szabványos adatbázisok aztán egy központi helyen kereshetők. Vagyis a cikkek az intézmények számítógépein lennének fent, mindenki számára elérhetően, és egy központi helyről lehetne elérni bármelyik adatbázist.

Amint azt Hernád István, a Southemptoni Egyetem pszichológusa, a kezdeményezés kulcsembere a Nature-ben nemrégiben megjelent írásában elemzi, a kiadók egy cikkért ma átlagosan 2000 dollárt kapnak. Az internetes terjesztés azonban sokkal olcsóbbá tenné a kiadást, mivel nincs szükség a nyomtatásra és a terjesztésre. Hernád szerint az on-line világban a kiadóknak csak egyetlen költsége van: a minőség-ellenőrzés. Ez az adminisztrációval és minden egyébbel együtt nem lépi túl a cikkenkénti 200 dollárt, ami azonban mindössze 10 százaléka annak, amit ma a könyvtárak és egyéb előfizetők kifizetnek a cikkekért.

A javaslat szerint ezt az összeget a cikket beküldő kutatók intézményei fizethetnék. Ez nem jelent többletköltséget számukra, hiszen az ezután ingyenesen elérhető cikkek miatt a könyvtárak komoly magtakarításhoz jutnak. Vagyis a folyóiratok előfizetése helyett az intézmények csak a beküldés szerényebb költségét fizetnék meg. Ez egyben azt is eredményezné, hogy a cikket ezentúl bárki elérheti, nemcsak az előfizető könyvtárak és azok olvasói.

A kiadók természetesen ennek is ellenállnak, hiszen ismét anyagi érdekeiket sértené az új rendszer. Az új elképzelés szerint a kiadói szerep radikálisan megváltozna: mai funkcióik helyett minőség-ellenőrzőkké válnának. A folyóiratok tehát nem szűnnének meg, az írások továbbra is szakmai szűrőkön keresztül jelennének meg, és a kiadók mint minőségbiztosítók végeznék ezt a leszűkített feladatot.

A bojkotthoz képest azért is előnyösebb az intézményi előfizetés, mert a szerzőknek nem kell lemondaniuk a legrangosabb folyóiratokról, és továbbra is a lehető legismertebb folyóiratoknak küldhetnék be a tanulmányaikat.

Az idő fogja eldönteni, hogy a két megoldás közül melyik válik valóra, vagy esetleg újabb megoldások jelennek-e meg a palettán. A kutatók pedig remélik, hogy minél hamarabb minél több tanulmány lesz elérhető ingyen az interneten.

Krajcsi Attila [Népszabadság, 2001. július 10.]

 

Állatorvos-tudományi Kutatóintézet

Atommagkutató Intézet

Balatoni Limnológiai Kutatóintézet

Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet

Filozófiai Kutatóintézet

Földrajztudományi Kutatóintézet
-
Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet
-
Geokémiai Kutatóintézet

Irodalomtudományi Intézet
-
Illyés Gyula Archívum és Műhely

Izotópkutató Intézet

Jogtudományi Intézet

Kémiai Kutatóközpont
- Anyag- és Környezetkémiai Intézet
- Biomolekuláris Kémiai Intézet
- Felületkémiai és Katalízis Intézet
- Szerkezeti Kémiai Intézet

KFKI Atomenergiakutató Intézet

KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet

Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet

Közgazdaságtudományi Intézet

Mezőgazdasági Kutatóintézet

Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet

Művészettörténeti Kutatóintézet

Néprajzi Kutatóintézet

Növényvédelmi Kutatóintézet

Nyelvtudományi Intézet

Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet

Politikai Tudományok Intézete

Pszichológiai Kutatóntézet

Regionális Kutatások Központja

Régészeti Intézet

Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

Szegedi Biológiai Központ
-
Biofizikai Intézet
-
Biokémiai Intézet
-
Enzimológiai Intézet
-
Genetikai Intézet
-
Növénybiológiai Intézet
-
Központi Laboratóriumok

Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet

Szociológiai Kutatóintézet

Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet

Társadalomkutató Központ

Történettudományi Intézet

Világgazdasági Kutatóintézet

Zenetudományi Intézet

 

 

 

X

Hirdetés X

 

   

 

 

   

 

Gyorsabb a felmelegedés üteme a vártnál

Vészjósló klíma-elõrejelzések

Az éghajlati változásokat elemző ENSZ-bizottság (IPCC) tegnap közzétett jelentése szerint a vártnál gyorsabb ütemben melegszik a Föld légköre. A kedvezõtlen változások egyes mély fekvésű, tengermelléki területeket érinthetnek legkedvezőtlenebbül. Magyarországon egyelőre nem kell a felmelegedés negatív hatásaival számolni.

Míg korábban a tudósok az átlaghõmérséklet maximum 3,5 fokos emelkedését prognosztizálták a XXI. században, a hétfõn Sanghajban ismertetett vizsgálat már 5,5 fokos globális felmelegedést is elképzelhetõnek tart.

- Nagy még a bizonytalanság a tudósok körében is a felmelegedés és a csapadékmegoszlás várható alakulásáról - mondta a Magyar Hírlap érdeklõdésére Faragó Tibor. a környezetvédelmi tárca szakértõje.

Korai lenne még konkrét számadatokkal dobálózni, egyelõre egyértelmûen ann yi állapítható meg, hogy a ked vezõtlen klimatikus folyamat ok nem fejezõdtek be.

A tendenciát mutatja, hogy éppen a XX. század utolsó tíz éve volt a legmelegebb évtized, s az 1998-as év volt a legmelegebb esztendõ 1861, a globális hõmérsékleti átlagok nyilvántartása óta.

A dokumentumot készítõ szakértõk valószínûnek tartják, hogy a huszadik században nagyobb mérvû volt a felmelegedés, mint bármikor az utóbbi ezer esztendõben.

A jelentés szerint mind több a bizonyíték arra, hogy környezetszennyezõ tevékenységével az ember nagymértékben felelõs ezért a kedvezõtlen folyamatért.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai is hasonló tendenciát rögzítenek, de érdeklõdésünkre több meteorológus is úgy fogalmazott, korai volna hosszú távú elõrejelzést készíteni. A magyarországi megfigyelések azt tanúsítják, hogy az átlagnál melegebb és hûvösebb periódusok rendszeresen váltják egymást.

A földi átlaghõmérsékletnek a becsültnél is nagyobb növekedésérõl elõször múlt novemberben, a hágai klímakonferencián számolt be Robert Watson, az IPPC elnöke. A fórum a vészjósló helyzetjelentés ellenére sem járt sikerrel, a konferencián részt vevõ 181 állam képviselõi képtelenek voltak megállapítani a klímaváltozásért felelõsnek tartott üvegházhatású gázok csökkentésének mértékét.

- A színfalak mögött Hága óta is zajlanak az egyeztetések - mondta Faragó Tibor. Ezek kimenetelét nagyba n befolyásolhatja az amerikai elnökválasztás eredménye. Bush ugyanis sokallja a Clinton-Gore-kormányzat még Kiotóban tett hétszázalékos vállalását. Az új elnök szerint a meghatározó fejlõdõ országoknak (pl. Kínának, Indiának) is közre kell mûködniük a problémák megoldásában.

Az ENSZ-jelentés szerint elsõsorban a mély fekvésû tengermelléki országokat fenyegetik az éghajlatváltozás következményei. Egyes prognózisok 2100-ra az óceánok vízszintjének 50 centiméteres emelkedését vetítik elõre, emiatt emberek tízmilliói kényszerülhetnek elhagyni jelenlegi lakhelyeiket. Különösen veszélyeztetett a Gyöngy-folyó deltavidéke Kínában, továbbá Banglades és Egyiptom néhány alacsony fekvésû vidéke.

MH/MTI

   
   

 

 

   

 

Tudományos díjak

 

Wolf-díjak: Agrár, Kémiai, Fizikai, Matematikai, Orvostudományi és Művészeti Wolf-díj

 

 

Személyes weblapok, (we)blogok

Csonka Gábor István, Vincze Attila - Az elemek periódusos rendszere

Kis Gábor - Mateklap

Varga Gábor - Szkeptikus oldal - áltudományok leleplezése

 

 

   
   

 Események, rendezvények, ünnepek

 

 

Tud figyelemre méltó eseményről?

Kérjük, jelezze!

Például: itt

 

Tanulmányok

Tanulmányokat kínálunk,

keresünk,

közvetítünk,

bármilyen témában!

 

 

 

2016

 

 

 

 

 

 

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

A  VÁLTOZÓ VILÁG

köteteinek nagy része megvásárolható az ország két legnagyobb könyvkereskedőjénél online, ingyenes átvétellel az általad kiválasztott könyvesboltban vagy házhozszállítással.

Libri

 

Líra

A kiadónál az összes cím is megrendelhető, akár személyre szabott változatban. Hála a digitális nyomtatásnak, az éppen elfogyott címek is kaphatók rövid határidővel.

Kiadó

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Bárczy Barnabás: Számtan, 1962

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mérey Gyula: Számtan, 1914

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Topper, Uwe: A nagy naptárhamisítás, 2003

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

A 20 éves VÁLTOZÓ VILÁG könyvsorozatban eddig 77 magyar és 8 idegen nyelvű kötet jelent meg.

A könyv világában ez hosszú időszak, hosszú címlista, figyelemre méltó, szép eredmény! Igen, a könyv világában ez szép eredmény, de jellemző hátránya a hasonló sorozatoknak, hogy régebbi kötetei egyre nehezebben beszerezhetők...

A VÁLTOZÓ VILÁG esetében ettől többé ne tartsunk, mert a sorozat minden kötete kapható, vagy rövid határidővel megrendelhető, most már nem csak könyv alakban, hanem elektronikusan is!

Könyvrendelés

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Közkönyvtárak

Iskolakönyvtárak

Könyvesboltok

Szabad könyvpolc

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Egyedülálló:

egyedi, személyre szabott változat!

A sorozat kötetei igényelhetők egyedi, személyre szabott változatban. Erre számtalan megoldás lehetséges. Az egyik legegyszerűbb - szinte költségmentes - megoldás az, amikor az igénylő biztosítja a belső (B2) borító anyagát.

A személyre szabás csodás módon növeli a kötet érzelmi hatását és értékét, rendhagyó és időtálló ajándékká is teszi.

Érdemes tájékozódni!

 

 

 

X

Hirdetés X

 

A sorozat katalógusából kiválaszthatod, és akár személyre szabott vagy céges kivitelben megrendelheted:

  SAJÁT VÁLTOZÓ VILÁG-KÖTET

Főleg budapesti cégek, szervezetek, intézmények részére:

ÚTMUTATÓ ÉS CÍMTÁR 

Cégek, szervezetek, intézmények részére:

  SAJÁT ÉVKÖNYV

Magánszemélyek, cégek, szervezetek, intézmények részére:

SAJÁT NAPTÁR 

(1, 12 vagy 365 lapos is, idézetekkel!)

Mindenféle papíralapú vagy elektronikus kiadvány elkészítéséhez  – évtizedes tapasztalatok, meggyőző referenciák birtokában – készséggel biztosítjuk professzionális szolgáltatásainkat

Kiadói szolgáltatások

 

 

– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak.

– Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra?

– Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje.

– Hányan vannak maguk?

– Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén....

Folytatás 

Figyeld a Változó Világ Mozgalom blogját !

 

Változó Világ Közösségi Tér

Első lépés: regisztrálj!

Második lépés:

foglald el saját birtokodat!

Harmadik lépés:

ismerd meg birtokodat!

 

X

Hirdetés X

 

 

 

 

  

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdő oldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

EMBERHIT

2001 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

VVM

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

APEVA

Az idők kezdete óta

 

© Változó Világ, 2024