|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
Publius Vergilius MaroTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
![]()
Egyéni keresés
|
Andes, Mantua közelében, i. e. 70. október 15. – Brundisium (ma Brindisi), i. e. 19. szeptember 21. |
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
|
||||||||||
|
Publius Vergilius Maro római költő, Ovidius és Horatius mellett az augustusi aranykor költőtriászának legnagyobb epikus költője. Neve korábban Virgilius alakban volt ismert. Legismertebb művei az Aeneis című eposz, a Georgicon című eposz és a Bucolica avagy Eclogák néven ismert tíz eclogából álló bukolikus gyűjtemény. Földműves családban született, azonban egészségi állapota lehetetlenné tette számára a fizikai munkát, ezért a falu bölcsei úgy döntöttek, hogy „csak tanulásra alkalmas”. E döntésnek köszönhetően városba, iskolába került ahol szónoklattant tanult, majd hivatásos szónok lett. Közben idillikus verseket írt a paraszti életről. A római polgárháború idején Athénba menekült, itt ismerkedett meg Horatiusszal, akivel életre szóló szoros barátságot kötött. A polgárháború véget értével visszatért Rómába, ahol Augustus császár felszólította, hogy írjon egy tankölteményt a polgárháború dúlta falusi élet leromlását megakadályozandó, amelyből minél több parasztember tanulhatja meg a szántóföld és a legelő körüli tennivalókat. A mű címe „Georgica”, azaz „paraszti dolgok” volt. A Georgica sikeressége után Augustus császár Vergiliust bízta meg a Róma és a római nép őstörténetét magába foglaló költemény megírására, hogy kerek, hivatalosnak mondható formát nyerjen az eredettörténet, az identitásról szóló hitvallás (más kérdés, hogy a kész mű enyhén szólva is nem kínál efféle kristályos képet, inkább egy a valósághoz közelebbi, sok ellentmondásról és sok rejtett problémáról árulkodó, mélyen átélt identitásról beszél). A tíz évig íródott költemény főhőse a legendás ősapa, Aeneas volt. Vergilius nem tudta befejezni e művét, kisebb részek töredékesen maradtak fenn. 51 évesen halt meg.
|
|
||||||||
Művei |
||||||||||
|
Vergilius összes művei magyar nyelven Vergilius összes művei latin nyelven Ecloga I. (részlet, felolvasva latin nyelven)
|
|
||||||||
Idézetek |
||||||||||
|
Lelkem visszariad az emlékezéstől. (Animus meminisse horret.) Gyümölcsfádat unokáid fogják élvezni. (Carpent tua poma nepotes.) Félek a görögöktől még ha ajándékot hoznak is! (Timeo Danaos et dona ferentes.) A szerelem mindent legyőz. (Omnia vincit amor.)
|
|
||||||||
|
P. Vergilius: A szúnyog, 1963 - Georgica, 1981 * * * A világirodalom legszebb versei, 1966 Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai: Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (1770-1800). Budapest, 1935. Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok. 1785–1848. Budapest, 1963. Hahn István: Istenek és népek, 1968. Kazinczy Ferenc: Jót s jól! Kazinczy-breviárium, 1981 Nagy Júlia: Református kollégiumi irodalom és kultúra a XVIII-XIX. században, 2000 Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565–1840.). Budapest, 1963. Szauder József: Az éj és a csillagok. Budapest, 1980. Szeli Valéria, Várady Géza (szerk.): Életrajzok - Életrajzi regények bibliográfiája, 2003 Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.
|
|
||||||||
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА
|
|
|
1995 óta
|
|
2001 óta |
|
1991 óta |
|
1992 óta |
|
Az idők kezdete óta |
|
Az idők kezdete óta |
© Változó Világ, 2024 |