A tízes számrendszer számjegyei:

 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Napihír: Az idei télen a sok éves átlagnál 60%-kal több hó esett, komoly árvízveszély alakulhat tavasszal...

Vajon: 1. Mennyi ez az átlag? 2. Mennyire ritka eset, hogy egy évben 60%-kal több hó essék? 3. Egy liter hó hány liter víz? 4. A leesett hó vízmennyisége hogy viszonyul a folyók átlagos vízhozamához?

A kérdésekre a választ nem tudjuk, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy megtudjuk, és megosszuk olvasóinkat.

Szám-blog

A kettes számrendszer számjegyei:

 0 1

A világ 130 városának életkörülményeit hasonlítja össze a londoni székhelyű Economist Intelligence Unit (EIU) befolyásos gazdaságkutató intézet. Az EIU "élet-elviselhetőségi" indexének összeállítói közel negyven szempontból vették nagyító alá a vizsgált városok körülményeit. A meghatározó öt szempont a stabilitás-biztonság, az egészségügyi ellátás, a kultúra és a környezet, az oktatás, illetve az infrastruktúra. Az elemzés 0 és 100 százalék között osztályoz, és - miután a kérdés nem az, mit tud nyújtani, hanem, hogy milyen problémákkal küszködik egy-egy város -, minél alacsonyabb szám jön ki, annál vonzóbb az úticél. Húsz százalék fölött már komoly bajok vannak, az ötven százalékot meghaladó városokat pedig érdemes elkerülni, miután ott már nagyon kellemetlen lehet az élet.

Budapest 14 százalékkal az 57. helyen áll és így Közép-Európa legvonzóbb fővárosának számít. A magyar főváros az áruellátás, a szolgáltatások, a kikapcsolódási lehetőségek, az oktatás és a lakások színvonala terén jeleskedett. Az 1-5 közötti skálán (ahol 1 a legjobb), csak a korrupció megítélésére kapott 2-nél rosszabb jegyet, hármast.

A tanulmány tárgyát képező százhuszonhét városnak közel a felében minősül elviselhetőnek az élet. Ezek túlnyomó többsége Nyugat-Európában és Észak-Amerikában helyezkedik el, sőt, minden, földrajzilag ide sorolható város megüti a 20 százalék alatti mércét. Aggasztó kontrasztként, az EIU árgus szemei egyetlen dél-amerikai, afrikai és közel-keleti várost sem találtak "élhetőnek". Ellátási szempontból, valamint a kedvező személyi biztonsági és a hatékony infrastrukturális tényezőknek köszönhetően kanadai, ausztrál, osztrák és svájci városok nyújtják a legélvezetesebb életminőséget.

 

1. (tie) Melbourne, Australia 1. Vancouver, Canada 3. Perth, Australia 4. (tie) Vienna, Austria 4. Toronto, Canada 4. Geneva, Switzerland 4. Zurich, Switzerland 8. (tie) Adelaide, Australia 8. Brisbane, Australia 8. Sydney,Australia 8. Copenhagen, Denmark 8. Dusseldorf, Germany 8. Frankfurt, Germany 8. Oslo, Norway 8. Montreal, Canada 16. (tie) Calgary, Canada 16. Helsinki, Finland 16. Stockholm, Sweden 19. (tie) Berlin, Germany 19. Amsterdam, Netherlands 21. (tie) Tokyo, Japan 21. Osaka, Japan 21. Honolulu, Hawaii 24. (tie) Hamburg, Germany 24. Munich, Germany 24. Auckland, New Zealand 24. Wellington, New Zealand 28. (tie) Brussels, Belgium 28. Reykjavik, Iceland 28. Luxembourg, Luxembourg 28. Boston, Massachusetts 32. (tie) Lyon, France 32. Paris, France 34. (tie) Barcelona, Spain 34. Atlanta, Georgia 34. Chicago, Illinois 34. Lexington, Kentucky 34. Miami, Florida 39. (tie) Cleveland, Ohio 39. Houston, Texas 39. Los Angeles, California 39. Minneapolis, Minnesota 39. Pittsburgh, Pennsylvania 44. (tie) Hong Kong, China

44. Lisbon, Portugal 44. Madrid, Spain 44. London, England 44. San Francisco, California 49. Seattle, Washington 50. (tie) Singapore 50. Manchester, England 52. (tie) Dublin, Ireland 52. New York, New York 54. (tie) Milan, Italy 54. Detroit, Michigan 54. Budapest, Hungary 57. (tie) Prague, Czech Republic 57. Rome, Italy 57. Washington, D.C. 60. Taipei, Taiwan 61. Seoul, South Korea 62. (tie) San Juan, Puerto Rico 62. San Jose, Costa Rica 64. (tie) Athens, Greece 64. Montevideo, Uruguay 66. Santiago, Chile 67. Buenos Aires, Argentina 68. Dubai, UAE 69. (tie) Tel Aviv, Israel 69. Warsaw, Poland 71. (tie) Zagreb, Croatia 71. Abu Dhabi, UAE 73. (tie) Guangzhou, China 73. Shanghai, China 75. (tie) Panama City, Panama 75. Amman, Jordan 77. (tie) Bahrain, Bahrain 77. Beijing, China 77. Shenzhen, China 77. Moscow, Russia 81. Pretoria, South Africa 82. (tie) Rio de Janeiro, Brazil 82. St. Petersburg, Russia 84. Tianjin, China 85. (tie) Sao Paulo, Brazil 85. Kiev, Ukraine 87. (tie) Kuala Lumpur, Malaysia 87. Lima, Peru

87. Istanbul, Turkey 87. Kuwait, Kuwait 87. Tashkent, Uzbekistan 87. Tunis, Tunisia 93. (tie) Quito, Ecuador 93. Johannesburg, South Africa 93. Bucharest, Romania 96. (tie) Asuncion, Paraguay 96. Casablanca, Morocco 98. Bandar Seri Begawan, Brunei 99. (tie) Riyadh, Saudi Arabia 99. Baku, Azerbaijan 101. (tie) Al Khobar, Saudi Arabia 101. Bangkok, Thailand 101. Caracas, Venezuela 101. Tripoli, Libya 105. (tie) Guatemala, Guatemala 105. Mexico City, Mexico 105. Manila, Philippines 105. Jeddah, Saudi Arabia 105. Belgrade, Yugoslavia 105. Harare, Zimbabwe 111. Cairo, Egypt 112. Libreville, Gabon 113. Colombo, Sri Lanka 114. Douala, Cameroon 115. (tie) Hanoi, Vietnam 115. Bogota, Colombia 115. Nairobi, Kenya 118. Ho Chi Minh, Vietnam 119. (tie) Jakarta, Indonesia 119. Tehran, Iran 121. New Delhi, India 122. Dakar, Senegal 123. Abidjan, Ivory Coast 124. Mumbai, India 125. Algiers, Algeria 126. Phnom Penh, Cambodia 127. (tie) Dhaka, Bangladesh 127. Lagos, Nigeria 129. Karachi, Pakistan 130. Port Moresby, Papua New Guinea

A tizenhatos számrendszer számjegyei:

 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F

Egy „színes” rövidhír: Amerikai kutatók azt találták, hogy a nap mint nap intenzíven  mozgók 27 százalékkal kisebb valószínűséggel kapnak  agyér-elzáródást, mint akik keveset mozognak. A közepesen  aktív emberek  esetében a rizikócsökkenés  húszszázalékosnak adódott. Most ne is foglalkozunk a hír világos üzenetével és kétségbeejtő infantilizmusával. Nézzük meg pusztán a szófordulat értelmét. Ha azt mondjuk, hogy A-nak 27 százalékkal kevesebb pénze (forintja) van (a zsebében) mint B-nek a szituáció teljesen világos. Ha emellett tudjuk is, hogy akár A-nak, akár B-nek konkrétan hány forintja van, pontosan megmondhatjuk, hogy a másiknak mennyi a pénze. Ugyanakkor, ha azt mondjuk, hogy A-nak 27 százalékkal kisebb valószínűséggel lesz stroke-ja, mint B-nek, és hozzáteszem, hogy B-nek sajnos (no jó, mondjuk 10 éven belül) 35 százalék valószínűséggel lesz stroke-ja, akkor két választ kaphatunk A esélyeire: az egyik szerint ez 35-27=8, a másik szerint 35*(73/100)=25,55. Nem mindegy! Mi okozza itt a gondot és mivel, milyen szóhasználattal kerülhető el a hasonló kétértelműség? Mindenek előtt érdemes hangsúlyozni, hogy ez a kétértelműség csak akkor áll fenn, ha az összehasonlított mennyiségek maguk is százalékok (arányok). Ha bármilyen más mértékegységben (kiló, méter, forint stb.) adjuk meg azokat a mennyiségeket, amelyekről beszélünk, az összehasonlítás, egymáshoz való viszonyítás nem lehet kétséges. Ugyanakkor ha eleve százalékban kifejezett mennyiségekről beszélünk (ez lehet valamilyen esély, vagy például kamat stb.), akkor gondosan kellene megkülönböztetni a két esetet. A fenti példánál maradva az első esetben azt kellene mondani, hogy A esélyei 27 százalékponttal jobbak, a másikban azt, hogy az A esélyei 27 százalékkal jobbak.  Hogy ebben a hírben, amelyből kiindultunk, mi az igazság, elegendő adat híján nehéz eldönteni. Lehet, hogy most a szóhasználat helyes volt. A gond az, hogy a közbeszéd gyakorlatilag nem törődik a megfelelő különbségtétellel, hanem rábízza a megértést a kontextusra. Jellemző módon egy szakmában igen gyakori a „százalékpont” kifejezés, és ez a pénzügyi-banki szakma. Hát igen, ott pénzre megy a dolog.

Virágzó település egy jobb világban

Afrikai varázsnégyzet

A sorok, oszlopok és átlók összege 66

Az emberi sejtek száma 300,000 milliárd.

Pandiagonal

 Sorok, oszlopok és átlók összege 38

1993 végén reprezentatív adatfelvétel készült a magyarországi cigány népességről... E felvétel a korábbi, 1971-es kutatáshoz hasonlóan azokat tekintette cigánynak, akiket a nem cigány környezet annak tart. Az összeírás nem lehetett száz százalékos. Az adatok elemzése során azzal feltevéssel élünk, hogy az összeírás hibája 5 százalékos volt. Az 5 százalékos hibával számolva a cigány háztartások száma 107.833 és a cigány népesség száma 468 000, kereken félmillió volt. Az 1971-es kutatás idején a cigányok létszáma 320 ezer volt.

A magyarországi romák

Kompetencia

Kreativitás

Tehetség

Boldogság

A kínaiak úgy mondják, hogy: "Aki nem látta a Nagy Falat, az nem is járt igazán Kínában". 1949-től a Népköztársaság kormánya teljesen helyreállította a Nagy Fal egy szelvényét a Pataling környéki hegyekben — főként a külföldi látogatók csodálatára. A Nagy Fal kínai nevének szó szerinti fordítása: "A tízezer li hosszú fal". A kifejezés nagy kiterjedésére, semmint pontos hosszára utal (1 li 570 méternek felel meg). Légvonalban mérve Sanhajkuantól Csiajükuanig, Kanszu tartomány északi részéig kb. 3000 km hosszú, ha azonban hozzávesszük teljes kiterjedését összes kanyarulataival, hossza csaknem eléri a 6500 km-t. A valamikori katonai főútvonal elsődlegesen védelmi rendszernek épült, teljes hosszában egymást sűrűn követő megfigyelő- és őrtornyokkal. A katonák ezeken az őrpontokon füstjeleket használtak külső veszély esetén. Építtetőinek célját a kínai mondás szimbolizálja: "A nagy fa felfogja a szelet." Valódi célját, a birodalom védelmét azonban sohasem sikerült maradéktalanul teljesítenie. A Nagy Falat méltán hívják a világ leghosszabb temetőjének. Csak egyetlen év során Csin Sihuang császár 300 ezer katonát és 500 ezer parasztot küldött a Fal építésére, s később a császár még több embert ítélt erre az elviselhetetlenül kemény munkára, amelyet gyakran csak az ott dolgozók fele élt túl.

Barangolások Kínában

A SI nevű nemzetközi mértékegység-rendszerben (SI a francia Système Internationale [d'Unités] elnevezés rövidítése) a mértékegységek többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, szorzót jelentő előtaggal (prefixummal) kell képezni. Ezeket foglalja össze az alábbi táblázat.

* a deka rövidítése a mindennapi életben inkább dk (dkg = dekagramm)

10-hatvány

magyarul

angol 

3

ezer

thousand 

6

millió

million 

9

milliárd

billion 

12

billió

trillion 

15

billiárd

quadrillion 

18

trillió

quintillion 

21

trilliárd

sextillion 

24

kvadrillió

septillion 

27

kvadrilliárd

octillion 

30

kvintillió

nonillion 

33

kvintilliárd

decillion 

36

szextillió

undecillion 

100

googol 

googol 

googol

googolplex 

googolplex 

Ajánlott irodalom

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Bárczy Barnabás: Számtan, 1962

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mérey Gyula: Számtan, 1914

Mocnik Ferencz: Számtan, 1907

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Sárközy András: Számelmélet és alkalmazásai, 1978

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Topper, Uwe: A nagy naptárhamisítás, 2003

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu