Tehetség

Tudás | Képességek | Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Egyéni keresés

-Köszöntjük a Változó Világon!-

A tehetség helye

Beszélgetések az Új Kertben

Kompetencia

Kreativitás

Boldogság

Minden ember a tehetség ígéretével születik.

Az ígéret beváltásához viszont sok munka és sok egyéb feltétel, nem ritkán szerencse is kell.

A tehetség elsősorban az elme tulajdonsága, ezért kézenfekvő remény, hogy a tehetség jelentkezése és kibontakozása szorosan követi az elme felébredését és kibontakozását. Mégis a tehetség néha korán, netán igen korán, máskor későn, netán igen későn jelentkezik.

Az igazán szomorú viszont az, ha a tehetség elkallódik, ha idő előtt vész el.

Ami mindenképpen fontos: soha ne gondoljuk, hogy korai, és soha ne gondoljuk, hogy késő a tehetség gondozásával foglalkozni. Saját tehetségével az ember csak akkor képes komolyan foglalkozni, amikor beérik a felelősségtudata. Előtte ez a feladat a gyerek szüleire, gondviselőire hárul. Ugyanakkor a saját tehetségünk kutatásával és gondozásával a felnőtt embernek soha nem lenne szabad felhagynia. 

 
Tehetség és intelligencia

A tehetséggondozás kor szerinti sajátosságai

Kalovits

Babaúszás

A fogantatást megelőző évek: Ezek különösen fontosok a születendő gyermek szempontjából.

A terhesség: Nagymértékben meghatározó időszak. Tudatosan és módszeresen fejleszthetők a születendő gyermek értelmi képességei, a zene és a gasztronómia iránti fogékonysága.

0-1 éves kor: Nagymértékben meghatározó időszak. Tudatosan és módszeresen fejleszthetők a gyermek értelmi képességei, a zenei és a vizuális kultúrája. Bármikor elkezdhető az úszásoktatás.

Boribon

Mozgás- és Képességfejlesztő Kuckó

Cini-cini

Muzsika

Bukfenc

Gyerektorna

Bóbita

Énekes foglalkozások

Pagony

Programok

2-3 éves kor: Fejleszthetők a gyermek értelmi képességei, beszédkészsége, kézügyessége, a zenei és a vizuális kultúrája.

4-7 éves kor: Teljes körűen fejleszthetők az értelmi és érzelmi képességek. Egy sport, egy hangszer és egy idegen nyelv tanulása javasolt.

8-14 éves kor: Teljes körűen és intenzíven fejleszthetők az értelmi és érzelmi képességek. Több sportág megismerése, kipróbálása javasolt.

15-20 éves kor: Az önálló tehetséggondozás meghatározó időszaka. Újabb társasjátékok megtanulása javasolt.

21-30 éves kor: A szakosodás és a versenyzés időszaka.

31-50 éves kor: A sokoldalúság és a váltások időszaka. Újabb társasjátékok megtanulása javasolt.

51-70 éves kor: A perfekcionizmus időszaka. Javasolható a fiatalkori vonzalmak, hobbik újrafelfedezése.

71-80 éves kor: A bölcsesség időszaka. Újabb társasjátékok megtanulása javasolt.

80 éves kor fölött: A nyugalom és a meditáció időszaka. Szociális tevékenységekhez kapcsolódó képességek keresése és fejlesztése.

Arcképcsarnok

Abel tizenhét éves, amikor az ötödfokú egyenlet gyökös megoldásának a lehetetlenségét kimutatja; az elliptikus függvényekről szóló tanulmánya pedig tizenkilenc éves korában jelenik meg.

Bolyai Farkasnál a matematikai tehetség korai jelentkezéséről nem lehet beszélni, de csodaszámba menő fejszámolói képességgel rendelkezett. Korán megtanult görögül, héberül, szírül, beszélt latin versben. Tanult még franciául, németül, javította a nagyobb tanulók latin fogalmazványait. A matematikára végleg csak Göttingában adja a fejét, huszonegy éves korában. Ahhoz, hogy a matematika virtuózává legyen, ez az életkor, úgy érzi, magas már, fia előtt is hangoztatja, milyen előny, hogy mint jókor beidomított hegedűs kéz, agya korán szokott a matematikai futamokhoz. Ez a sokoldalúságban tobzódó szellemi túltengés később is új s új területekre veti, hol mint teológus ejti bámulatba mesterét, hol festő, mérnök, katona akar lenni. Élete derekán gépeket szerkeszt, drámákat ír, fordít. Aggkorában a kályhaépítéssel, zeneelmélettel, erdészettel foglalkozó munkáinak a kiadatlan volta nyomasztja.

Galois huszonegy évesen hal meg, korszakalkotó eredményeket hagyva hátra.

Gauss első matematikai felfedezései korában még habozott, hogy filológus legyen-e. Később is nagy kedvtelése volt a nyelvtanulás. Időskorában nemcsak hogy megtanult, de levelezett is oroszul.

Hamilton tizenkét éves korában adja közre matematikai fénytanát. Ötéves korában már latinul, görögül s héberül olvasott, s ír létére hosszú részleteket tudott Drydenből, Miltonból, Homéroszból. Nyolcéves korára olaszul és franciául tanult meg s rögtönzött hexameterekben dicsérte Írország szépségét. Tíz éves korában a keleti nyelvekhez, arabhoz, szanszkrithoz látott, ennek modern leszármazottját is beszélte. Tizenhárom éves koráig minden évben megtanult egy nyelvet, úgyhogy a Dublinbe vetődött perzsa követet perzsául akarta fogadni.

Jakobi tizenöt évesen alkotja meg legfontosabb tételeit.

Lagrange tizenhat éves korában mint a turini mérnökkari iskola tanára olyan fiatalembereket tanított, akik valamennyien idősebbek voltak nála.

Newton döntő felfedezéseit, a gravitáció tanát huszonhárom évesen fogalmazta meg.

Pascal legfontosabb tételét tizenhat éves korában közölte.

Riemann huszonnégy éves, amikor a komplex függvényekről szóló doktori értekezését írja, huszonkilenc, amikor a geometria alapjairól írt korszaknyitó tanulmányát hat hét alatt megrögtönzi, s harminchárom, amikor hatalmas művét maga mögött hagyva, életét Olaszországban befejezi.

Ajánlott irodalom

Tehetség

A Tudás 365+1 Napja

sorozatban

Február 15

Anderson, M. : Intelligencia és fejlődés. Egy kognitív elmélet. Kulturtrade Kiadó, Budapest 1998

(szerk.) Balogh L. & Herskovits M. : A tehetségfejlesztés alapjai. KLTE, Debrecen 1993

(szerk) Balogh L., Herskovits M. & Tóth L. : Tehetség és képességek. KLTE, Debrecen 1995

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Czeizel E. : Számadás a tálentomról. Corvina, Budapest 1995

Czeizel E. (1997) Sors és tehetség. FITT Image és Minerva, Budapest 1997

(szerk.) Herskovits M. & Balogh L. : Tehetség és személyiség. KLTE, Debrecen.

Hermann Imre: Az ember ősi ösztönei, Budapest, 1943.

Jones, M : Hiperaktív gyermekek. Édesvíz Kiadó, Budapest 2001

Landau, E. : A kreativitás pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest 1974

Landau, E. : Bátorság a tehetséghez. Calibra, Budapest 1990

Morris, Desmond: A csupasz majom, Budapest, 1989.

Polgár L. & Farkas E. : Nevelj zsenit! Interart, Budapest 1989

(szerk) Ranschburg J. : Tehetséggondozás az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest 1989

Révész G. : A tehetség korai felismerése. Benkő Gyula Csász és Kir. Könyvkiadó, Budapest 1918

Selye János: Életünk és a stress, Budapest, 1978.

Turner, Johanna: Az értelmi fejlődés, Budapest, 1981.

(szerk.) Tóth L. : Tehetség-Kalauz. KLTE, Debrecen 1996

(szerk) Klein S. & Farkas K. : Tehetségnevelés Magyarországon., Szeged 1990

Vikár Gy. : Válság, túlélés, kreativitás, Balassi, Budapest 1996

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Köszönjük a látogatást! Thanks for visit!