Egy jobb világértTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
|
-Köszöntjük a Változó Világon!- |
Egy jobb világértTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
|
-Köszöntjük a Változó Világon!- |
|
Ma: 21. század : 2001 + H | 2002 + H | 2003 + H | 2004 + H | 2005 + H | 2006 + H | 2007 + H | 2008 + H | 2009 + H | 2010 + H | 2011 + H | 2012 + H | 2013 + H 20. század : 1949 + H | 1980 + H 19. század : 1848 + H |
Bárki vagy, tudd, hogy hatalmadban áll megváltoztatni a világot!
Ismeretterjesztő Könyvtár és Elektronikus Tudásszolgáltató A tudás és tudásszerzés új kertje CHANGING WORLD W | LE MONDE CHANGEANT W | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА У | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET |
|
|
EGY JOBB VILÁGÉRT |
|
|
Afrika megérdemli! Keressük a feleslegessé vált kerékpárokat Nyugat-Afrika rászoruló lakói számára. Hozd el a lépcsőházban, garázsban, padláson tárolt öreg bringádat és add nekünk! Kezelésbe vesszük és eljuttatjuk oda, ahol szükség van leselejtezett drótszamaradra. A gyűjtés szilveszterig tart, a szállítmány pedig a Budapest–Bamako rali indulásával együtt startol, január 15-én. Küldj egy képet magadról a bringával, mi pedig küldünk neked egy képet új tulajdonosával együtt, hogy legyen egy barátod Afrikában is!
|
|
||||
|
SzocHáló - társadalompolitika online
|
Mindannyian egy jobb világot akarunk. Évezredek óta egy jobb világot akarunk. És a világ nemzedékről nemzedékre jobb. Ezért a haladásért mindig nagy árat kell fizetni, az eredmény pedig mindig ellentmondásos. A világ jobb is, de az újabb áldozatok, az újabb fenyegetések is nagyobbak. Az emberek ennek ellenére töretlenül bíznak kompetenciájukban és újabb és újabb álmokat álmodnak, újabb és újabb harcokat vállalnak. Egy jobb világot álmodni csodálatos érzés. A feladat tudatos erővé szervezni a mozgósítható energiákat, és értelmes célokat megjelölni. Az emberiség által bejárt út kanyargós. Voltak zsákutcák. Volt, aminek értelméről ellentétesen vélekedünk. Ennek ellenére kirajzolódik a társadalmi haladás iránya. Ma már nem eszünk embert. Elítéljük a rabszolgatartást. Néhány országban az állam már nem büntet halállal. Nem vágjuk le a tolvaj karját. Erről azt kell mondani: meghaladtuk a ősi barbárságot. Itt az ideje hozzálátni a szociális barbárság felszámolásához, hozzálátni egy új szociális társadalom kialakításához. Milyen program kell ehhez? Ne ölj! Ne kövess el erőszakot! Ne kövess el igazságtalanságot! Nem csak fizikai értelemben, hanem szociális, gazdasági vagy kulturális értelemben sem. A hajléktalanság, szociális gyilkosság! A munkanélküliség gazdasági gyilkosság! A kultúra iparosítása kulturális gyilkosság! Ha te eltűrsz egy olyan rendet, amely elköveti ezeket, tettestárs vagy a barbárság fennmaradásában. A társadalmi fejlődés már olyan fokra jutott, hogy a javak szűkössége többé nem indokolhatja a gyilkolást, a rabszolgaságot, a jobbágyságot, a kizsákmányolást! Akkor sem, ha ez csak szociális, gazdasági vagy kulturális és nem fizikai gyilkolás. A társadalomnak el kell ismernie, hogy minden embernek – a biológiai testén túl – van egy tágabb szociális, gazdasági és kulturális aurája, felségterülete, amelyet ugyanolyan sérthetetlennek kell tekinteni, mint a biológiai testét. Ma már nem lenne szabad senkit sem munka nélkül hagyni, nem lenne szabad senkit sem megfosztani lakásától, nem lenne szabad senkit sem élelem, fény, meleg nélkül hagyni, nem lenne szabad senkitől sem megtagadni a tanulás, a művelődés, az egészségmegőrzés és gyógyulás, a szabad alkotás és vállalkozás lehetőségeit. Ehhez a történelmi fordulathoz nem elsősorban pénzre van szükség, hanem az ember és a civilizáció új felfogására, egy új felelősségre. Éppen egy ilyen fordulat teremtheti meg majd az alapját egy új etikának is, amely méltó helyre helyezi az értékteremtő munkát, és amely az alamizsnát nem fogadja el az emberhez méltó eszköznek. Ma már a szociális barbárság felszámolása reális program. A problémák hatalmas súlya egyben esélyt ad a feleszmélésre és a cselekvésre: lokális és globális, elméleti és gyakorlati szinten egyaránt.
|
Alapítványok és más közhasznú szervezetek egy jobb világért
|
||||
|
|
||||||
|
|
– Hányan vannak maguk? – Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén, kívül csavargók, belül könyvtárak. Eleinte nem volt ebben semmi tervszerűség. Minden embernek volt egy könyve, amelyre emlékezni akart, s emlékezett is. Aztán húsz-egynéhány év alatt, ahogy ide-oda vándoroltunk, találkoztunk egymással; s laza hálózatot létesítettünk, és terveket szőttünk. A legfontosabb az volt – s ezt jól bele kellett vésni a fejünkbe: hogy nem vagyunk nagy emberek, nem vagyunk senkinél értékesebbek. Hiszen nem vagyunk egyebek, mint a könyvek borítólapjai; ezenkívül nincs is semmi jelentőségünk. Közülünk néhányan kis városokban élnek. Thoreau Walden-jének első fejezete Green Riverben, a második fejezet a Mainbeli Willow Farmban. Van egy városka Marylandben, amelynek mindössze huszonhét lakosa van, ezt nem fenyegeti bomba. Ott él egy Bertrand Russell nevű embernek összes tanulmánya. Ha fellapozza a várost, meglátja, milyen sok oldal esik egy személyre. S ha véget ér a háború, eljön az a nap, talán csak évek múlva, amikor újra lehet írni majd a könyveket, csak egymás után be kell hívni az embereket, hogy felmondják, amit tudnak, és újra kinyomtathatjuk az egész tudást mindaddig, amíg el nem jő az újabb középkor, s akkor kezdhetjük elölről az egész istenverte folyamatot. Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie.
Albie Sachs, a fehér bíró Fekete-Afrikából
Albie Sachs diákaktivistaként, majd ügyvédként dolgozott az apartheidrezsim ellen az 1950-es években. Többször bebörtönözték, 1966-ban emigrációba vonult. Angol, amerikai és mozambiki egyetemeken tanított, ám a dél-afrikai titkosszolgálat ezt is szabadságharcnak minősítette: 1988-ban felrobbantották autóját a mozambiki Maputóban. A támadásban elvesztette egyik szemét és alkarját.
– Csak úgy tudjuk feloldani ezt az ellentmondást, ha teljesen megbízunk a kormányban. Egyszer például egy Grootboom nevű hölgy hozzánk fordult, mert egy árvíz alá került nyomornegyedből egy száraz telekre költözött a gyermekeivel, és onnan kilakoltatták. Hosszas vita után felszólítottuk a kormányt, hogy indítson szociális építkezési programot. Grootboom asszonynak igaza van: az alkotmány tiltja, hogy földönfutók éljenek az országban. A bíróságtól azonban nem kaphatott lakást. Szerencsére Thabo Mbeki kabinetje eddig példásan hajtotta végre határozatainkat – közölte. – Sajnos, kevés fehér ember ismeri be, hogy a rasszizmus miatt kiváltságos helyzetbe került – tette hozzá. – Azzal nyugtatják magukat, hogy ők csak jó emberek, akik szorgalmasan dolgoztak. Aláírtam egy nyílt levelet, amelyben számos társammal elismertük, hogy előnyeink származtak az apartheidrezsimből. Nem bocsánatot kértünk, de azt sem akarjuk tettetni, hogy szegények vagyunk. Hiszen még a börtönben is kivételeztek velem. Amikor a bombatámadás ért Maputóban, hatalmas nemzetközi visszhangja lett, miközben számtalan feketét öltek meg névtelenül. Még a megcsonkított testem is többet ért, mert fehér vagyok. Ma kiélvezem a jólétet, amely jutott nekem, de kiváltságos helyzetemet is megpróbálom arra használni, hogy a kiváltságok ellen harcoljak. Gergely G. András - Népszabadság 2004. június 22.
|
|
||||
|
|
||||||
|
|
A Változó Világ szerkesztősége meghirdeti a Tudni, tenni, emberhittel – Egy jobb világért pályázatot, az alábbiak szerint: A pályázat célja: reális kezdeményezésekkel jobbá, igazságosabbá, szebbé és értelmesebbé tegyük életünket.
Fiatalok! Milyen világot láttok magatok körül? És milyen világot akartok látni? Írjátok meg! Lehet, hogy írásotok megváltoztatja a világot.
A 18 és 25 év közötti fiatalok számára rendhagyó lehetőség, hogy írásukkal egy 2003 óta évente szervezett nemzetközi pályázaton is részt vehetnek. A pályázatra angol, spanyol vagy francia nyelvű tanulmányokkal lehet jelentkezni. A VÁLTOZÓ VILÁG szerkesztősége magyar nyelvű írásokat is vár, támogatva az igazán színvonalas művek fordítását és beküldését a pályázatra. Minden alkalmas írást közöl a portálon és gondoskodik azok népszerűsítéséről, hasznosításáról. A szokásos beküldési határidő március, eredményhirdetés április. A tekintélyes nemzetközi zsűri által legjobbnak tartott műnek 5000 USD elismerés is jár! Több 1000 USD jutalmat is kiosztanak.
Érdeklődés, jelentkezés: kiado@valtozovilag.hu
:: Filmed megváltoztathatja a világot! :: A kép, a film nyelve nemzetközi, mindenki megérti. Mindenki meg tudja örökíteni és megosztani az igazság egy fontos részét. Ezért érdemes figyelni a PANGEA új kezdeményezését.
|
A tudás hatalom – Egy kompetens világért Olvasni öröm – Egy olvasó világért Új Kert – Egy boldogabb világért Az én napom a Változó Világban Az én helyem a Változó Világban Az Európai Unió a Változó Világban Az én lapom a Változó Világban
|
||||
|
|
||||||
|
|
Építsük, szépítsük, jobbítsuk együtt a változó világot. Minden szakma jól jön: író, olvasó, szörföző, (web)szerkesztő, (web)programozó, szervező, összekötő, jobb- és balhátvéd, zászlóvivő, énekes, ötletadó, pénzgyűjtő.
|
|
||||
|
|
||||||
|
|
A kultúra világa - A képzőművészetek/A zene/A színház és a film, 1960 Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985. Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994. Cox, George William: Görög regék, 1991. Csirszka János: Élményterápia, 1993 Hahn István: Istenek és népek, 1968. Hamilton, Edith: Görög és római mitológia, 1992. Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973. Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902. Román József: Mítoszok könyve, 1963. Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973. Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988. Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988. Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.
|
|
||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
X |
|
X |
|
Hirdetés X |
|
A tudás hatalom – Egy kompetens világért Olvasni öröm – Egy olvasó világért Új Kert – Egy boldogabb világért Az én napom a Változó Világban Az én helyem a Változó Világban Az Európai Unió a Változó Világban Az én lapom a Változó Világban |
Az olvasás örömet ad. Az olvasás tudást ad. Az olvasás erőt ad az élethez. Sivár lenne az élet kedvenc olvasmányaink nélkül. Az olvasás jobbá teszi az embert, jobbá teszi a világot. Az olvasás összehozza az embereket. A -Változó Világ kész támogatni minden kezdeményezést, amely az olvasást szolgálja! Ha tudsz ilyen kezdeményezésről, ha részt akarsz venni ilyenben, üzend meg. Várjuk információidat, ötleteidet, szándékaidat! |
– ...Ha a háború véget ért, talán hasznára lehetünk a világnak. – Valóban azt gondolják, hogy akkor hallgatni fognak magukra? – Ha nem: tovább várunk. Átadjuk a fejünkben őrzött könyveket gyermekeinknek, s majd ők várnak tovább... De nem kényszeríthetjük az embereket arra, hogy meghallgassanak. Maguknak kell rájönniük, ha majd egyszer elkezdenek gondolkodni, s kérdéseket tesznek fel: miért is robbant fel a világ alattuk? Egyszer csak eljön az ideje. – Hányan vannak maguk? – Sok ezren az elhagyott utak és sínek mentén.... |
|
X |
|
Hirdetés X |
|
Könyv- és magazinsorozat |
Tudnivalók, tanácsok, ajánlások |
Tényfeltárás, elemzés, kritika, megoldások |
Kompetencia, kreativitás, felelősség |
|
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
||||
|
|
|
X |
|
X |
|
Hirdetés X |
Nyitó oldal :: Olvasószolgálat :: Tesztelje internetkapcsolata sebességét! :: Médiaajánlat :: Impresszum
|
Az oldal tartalma a Változó Világ Internetportál Tartalomkezelési szabályzatának felel meg, és eszerint használható fel (GFDL-közeli feltételek). 1988-2011 |
|
|
Köszönjük a látogatást! Thanks for visit! |
A
budapesti Közép-európai Egyetemen tartott hét végi előadása után nyilatkozott
lapunknak Albie Sachs. Mára a rasszizmust eltávolították a dél-afrikai
törvényekből, a szabadságharc ilyen értelemben véget ért. – Az emberek (főként a
feketék) tisztességes lakáshoz, táplálkozáshoz, egészségügyi ellátáshoz való
alkotmányos joga azonban továbbra is sérül. Ez a dél-afrikai alkotmánybírók
legnagyobb dilemmája – mondta Albie Sachs.
Virtuális
Nemzetközi Építőbrigádot szervezünk.