A naptár

A napok enciklopédiája

Megkezdve 2002. november 1-jén,

alkalmából

Az idő számítása csillagászati eseményeken alapul. Az időszámítás két legfontosabb tárgya a Nap és a Hold, e két égitest keringésének ismerete a legfontosabb tényező az időszámítás felépítéséhez és megértéséhez.

Az év számításának kialakulása a Föld Nap körüli mozgásán alapul. Ha az év időtartamát a földpálya egy meghatározott pontjától, például a nyári napéjegyenlőség idejétől a következő nyári napéjegyenlőségig, akkor az úgynevezett trópusi évet kapjuk. Ennek hossza jelenleg 365,242190 nap. Ez az érték mérhető módon változik, így 1900 körül a trópusi év hossza 365,242196 nap volt, és 2100 körül 365,242184 nap lesz.

A hónap számítása hagyományosan a Hold Föld körüli mozgásán alapul, bár ezt a kapcsolatot a jelenleg használatos naptárakban másként használjuk. Az idő az egyik új holdtól a másikig pontosan 29,5305889 nap, ez is változhat. 1900 körül egy hónap 29,5305886 napig tartott, 2100 körül 29,5305891 nap lesz. Ezek a számok átlagosak, egy adott év tényleges hossza több perccel is változhat a bolygók gravitációs ereje miatt. Hasonlóan két újhold közötti idő is változhat a Nap gravitációs ereje s a Hold pályamozgása következtében.

A trópusi év hossza nem a többszöröse a zsinati évnek, 12 hónapos évvel a mi hónapszámításunk és a Hold forgási ideje közötti kapcsolatot nem lehet fenntartani. 19 trópusi év megfelel 234,997 zsinati hónapnak, ami már közel egész szám, így csak minden 19. évben esnek a Hold fázisai a zsinati hónappal megegyező dátumra. Ezt a 19 éves periódust Meton ciklusnak hívjuk Meton nevű csillagász után, aki az i.e. 5. században Athénban élt.

KVÍZ

Jeles napok

A keresztény naptár a Föld Nap körüli forgásán alapul, míg a hónapoknak nincs kapcsolata a Hold mozgásával.

Az iszlám naptár a Hold mozgásán alapul, míg az évnek nincs kapcsolata a Föld Nap körüli mozgásával.

A zsidó naptár mindkettőt kombinálja, az évek számításának alapja kapcsolódik a Föld Nap körüli mozgásával, és a hónapok kapcsolódnak a Hold mozgásához.

A kínai naptár évei

Patkány: 1900 1912 1924 1936 1948 1960 1972 1984 1996 2008 2020

Ökör: 1901 1913 1925 1937 1949 1961 1973 1985 1997 2009 2021

Tigris: 1902 1914 1926 1938 1950 1962 1974 1986 1998 2010 2022

Nyúl: 1903 1915 1927 1939 1951 1963 1975 1987 1999 2011 2023

Sárkány: 1904 1916 1928 1940 1952 1964 1976 1988 2000 2012 2024

Kígyó: 1905 1917 1929 1941 1953 1965 1977 1989 2001 2013 2025

Ló: 1906 1918 1930 1942 1954 1966 1978 1990 2002 2014 2026

Birka: 1907 1919 1931 1943 1955 1967 1979 1991 2003 2015 2027

Majom: 1908 1920 1932 1944 1956 1968 1980 1992 2004 2016 2028

Kakas: 1909 1921 1933 1945 1957 1969 1981 1993 2005 2017 2029

Kutya: 1910 1922 1934 1946 1958 1970 1982 1994 2006 2018 2030

Disznó: 1911 1923 1935 1947 1959 1971 1983 1995 2007 2019 2031

Hirdetés X

Naptár-reformok

Munkalehetőségek a kiadónál

Amióta létezik naptár, léteznek naptár-reformok is. Minden reformot pedig ezer reformterv és elképzelés előzi. Ez egy érthető, természetes folyamat. Egyrészt egyre pontosabban mérjük az időt, másrészt a változó világ napi gyakorlata folyamatosan különféle problémákat hoz a felszínre.

Jelenleg igen komoly gondot jelent a világon létező több tucat hivatalos naptár létezése. Igen sok európai ember nem is sejti ezt a problémát, ennek ellenére ez egy rendezetlen helyzet, amely még fejtörést okozhat a politikusoknak. Egy új, egységes időszámítás bevezetésére Szimeonov Todor dolgozott ki javaslatot 1998-ban.

Talán ennél is izgalmasabb Szimeonov Todor egy új koncepciója újfajta időszámítási korok kialakításáról és ezen belül egy természetes évszámozásról.

Időszámítási korok

Az időszámítás összetett rendszer. Egyes elemeivel naponta találkozunk, például úgy, hogy "nevén" nevezzük azt az évet, amelyben "vagyunk", vagy valamely másik, közeli évet. Ritkábban, de elkerülhetetlenül találkozunk az időszámítás más elemeivel, és ilyenkor komoly gondban érezzük magunkat.

Olvassuk Arisztotelész életrajzát. Közismert tény, hogy az időszámításunkat megelőző éveket visszafelé számozzuk, így nem csodálkozunk, hogy Arisztotelész neve után azt látjuk: (394-322). Már zavaróbb, amikor a szövegben ilyen mondathoz jutunk: "Az i. e. 335-322 közötti tizenhárom év alkotja Arisztotelész második athéni korszakát (az első 367-től 347-ig tartott), amelynek hírtelenül vége szakadt, miután 348-ban a makedónok elfoglalták a közeli Olünthoszt."

Ezen a szerencsétlen hagyományon egyszerű és logikus módon változtathatunk. Az elmúlt évezredeket elrendezhetjük időszámítási korokban (érákban), a kényelem és a könnyű számolás érdekében 2000 éves szakaszokra bontva, amelyeket belül az évek számozása a megszokott, természetes módon 1-től 2000-ig tart.

Az időszámításunkat megelőző időszakra a következő korok kialakítása látszik indokoltnak (zárójelben a megfelelő rövidítés):

Kőkor (kk) – időszámításunk előtti 6000-4001 év

Rézkor (rk) – időszámításunk előtti 4000-2001 év

Bronzkor (bk) – időszámításunk előtti 2000-1 év

Talán nem is kell külön magyarázni, hogy az ilyen időszámítási korok megjelölésére rövid alkalmas elnevezések jöhettek szóba, amelyek a hétköznapokban is kényelmesen használhatók, és amelyek semmiképpen nem téveszthetők össze a hasonló nevű történelmi korszakokkal.

Értelemszerűen, hasonló elnevezést illene adni az időszámításunk szerinti 1-2000 évnek, sőt, az időközben elkezdődött legújabb kornak is.

Talán nem túl merész elképzelés ezt Vaskornak elnevezni. Ez a kétezer év aligha érdemelne ennél szebb jelzőt.

Azt viszont, hogy a 2001-ben elkezdődött új kort Aranykornak vagy Atomkornak vagy mi másnak nevezzük el, bizonyára helyes lenne a jövő nemzedékekre bízni.

A Változó Világ bölcsességei

Futnak, s lassanként kirabolnak minket az évek. (Horatius)

Sok-sok szép adományt hoznak, míg jönnek, az évek,

s lassan visszaveszik távozva.

(Horatius)

köteteinek nagy része megvásárolható az ország két legnagyobb könyvkereskedőjénél online, ingyenes átvétellel az általad kiválasztott könyvesboltban vagy házhozszállítással.

Libri

Líra

A kiadónál az összes cím is megrendelhető, akár személyre szabott változatban. Hála a digitális nyomtatásnak, az éppen elfogyott címek is kaphatók rövid határidővel.

Kiadó

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.