|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
|
Tóth ÁrpádTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
Arad, 1886. április 14. – Budapest, Vár, 1928. november 7. |
|
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
|
|
||||||||||
|
|
1886. április 14-én született Aradon. Édesapja Tóth András szobrász volt, édesanyja Molnár Eszter, egy aradi ács-segéd leánya. A gyermek Tóth Árpád eleinte a rajzolásban mutatott tehetséget.1889-ben a család Debrecenbe költözött. Gyermekkorát itt töltötte. Nem fejezte be tanulmányait, újságíró lett. Betegeskedő és visszahúzódó volt egész életében. 1905-1909 között a budapesti egyetemen magyar–francia szakos bölcsész. 1908-tól a Nyugat munkatársa, mely közölte a verseit. Súlyos anyagi gondokkal küszködött, melynek eredményeként 1909-ben abbahagyta tanulmányait. Visszaköltözött Debrecenbe, s októbertől a Debreceni Független Újság színkritikusa lett. 1911-ben a Debreceni Nagy Újság munkatársa. 1913-ban ismét anyagi nehézségei voltak, Budapestre ment, ahol házitanítói állást vállalt. 1915-1916-ban többször felkereste a tátrai hegyvidéket, tüdőbaját gyógyítani. 1917-től Hatvany Lajos újságának, az Esztendőnek volt segédszerkesztője. Feleségül vette Lichtmann Annát. 1918-ban a Vörösmarty Akadémia titkárává választották. 1920-ban született lánya, Eszter aki 2001-ben hyunyt el. 1921-ben az Est munkatársa lett. 1928. november 7-én, mindössze 42 évesen hunyt el Budapesten. Korai halálát tüdőbetegsége okozta. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Búcsúztatóján Babits Mihály tartott beszédet.
Tóth Árpád a Magyar Életrajzi Lexikonban
|
|
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Tóth Eszter: Családi emlékek Tóth Árpádról. Budapest 1985, Magvető, 303 p., [40] t. (Tények és tanúk.)
|
|
||||||||
|
Művei |
|
|||||||||
|
|
|
|
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Paul Verlain: Az én meghitt álmom
|
|
||||||||
|
Idézetek |
|
|||||||||
|
|
A tétlen búsulótól elfordul a szerencse. A Sziriusz van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg?
|
|
||||||||
|
|
Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai: Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (1770-1800). Budapest, 1935. Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok. 1785–1848. Budapest, 1963. Hahn István: Istenek és népek, 1968. Kazinczy Ferenc: Jót s jól! Kazinczy-breviárium, 1981 Nagy Júlia: Református kollégiumi irodalom és kultúra a XVIII-XIX. században, 2000 Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565–1840.). Budapest, 1963. Szauder József: Az éj és a csillagok. Budapest, 1980. Szeli Valéria, Várady Géza (szerk.): Életrajzok - Életrajzi regények bibliográfiája, 2003 Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.
|
|
||||||||
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА