Református kollégiumi irodalom és kultúra a XVIII-XIX. században

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

Egyéni keresés

-Köszöntjük a Változó Világon!-

A kötet tartalma

Vallási Útmutató és Címtár

I. Kollégiumi diákélet

1. A kollégiumi kultúra

2. A kollégiumi irodalom

3. A kollégiumi irodalom forrásai és műfajai

II. „Énekes poézis”

1. A kollégiumi énekköltészet kialakulása, jellemzői

2. Énekelt versek kollégiumainkban

III. A diákköltészet

1. Alkalmi költészet

2. Az iskolai élethez kapcsolódó irodalom

3. Világi versek

4. A felvilágosodás kori kollégiumi diákköltészet szerepe az alkotók életében

IV. Az iskolai színjátékok

1. Az iskoladrámák kialakulásának történelmi, pedagógiai és irodalmi háttere

2. Az iskoladrámák fő típusai

3. Az iskolai előadások

V. A kollégiumi kultúra egyéb fórumai

1. A szervezett önművelődés kialakulása református kollégiumainkban a XVIII. század második felében

2. A szervezett önművelés formái

VI. Kollégiumi diákkultúra a XIX. században

1. A kollégiumi irodalom továbbélése, változásai a XIX. században

2. Az egyletek szerepe a kollégiumi kultúra ápolásában a XIX. században

3. ... és a XX. században

VII. Válogatás a XVIII. századi kollégiumi irodalom alkotásaiból

AKCIÓK

16 év-akció

Megspórolni a postát? Vendégünk egy süteményre!

Az év könyve

Speciális...

Kedvezményes...

Szép árú...

RELAXX lazító

Örökmozgó...

Ajánlás

Erköltsökre nézve ved fel Magyar Országba a Reformátusok Pataki, Debretzeni Oskolájokat, tsudát fogsz bennek találni. Annyi Ifiúságot meg tudnak együt tartani. Három száz nötelen legénynél, kiket Deákoknak neveznek, több lakik egyik Oskolába együt, kiknek idejeket tizenkét esztendötül fogva számlálhatod húszig, harmintzig vagy negyvenig. A gyermekeket, hét, nyóltz, kilentz esztendönél kezdve veheted tizenhétig húszig. Ezek ezer számokat meg haladván sokaságokra nézve mind egymás közt laknak, tanúlnak, élnek, esznek, isznak, hálnak. Hiszed é ha móndom, hogy köztök forogván nyoltz esztendös koromtúl fogva, soha életembe semminémü fertelmességröl nállok még tsak nem is hallottam. A mennyin vóltúnk a Pataki Collégiumba kitsinyek, nagyok, azon otsmányságoknak, Sodomiáknak még tsak neveiket sem tudtuk, mellyeket külsö Országokon sok helyeken mint mesterséget úgy üztek.”

Bessenyei György

Ajánlott irodalom

Bajkó Mátyás: Kollégiumi iskolakultúránk A felvilágosodás idején és a reformkorban. Budapest, 1976.

Bán Imre–Julow Viktor: Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában. Budapest, 1964.

Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai: Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (1770-1800). Budapest, 1935.

Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma. Budapest, 1995.

Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok. 1785–1848. Budapest, 1963.

Demeter Júlia: Iskoladrámák: XVIII. század. Budapest, 1995. (A magyar dráma gyöngyszemei 4.)

Kiss Áron: A magyar népiskolai tanítás története. I. Budapest, 1881.

Nagy Júlia: A színjátszó iskola a XVII–XVIII. században: Az iskolai, a populáris és a hivatásos színjátszás Magyarországon. Budapest, 1998.

O. Nagy Gábor: Református kollégiumi diák irodalom a felvilágosodás korában. Debrecen, 1942.

Pintér Márta Zsuzsanna–Kilián István: Az iskolai színjáték és a népi dramatikus hagyományok: A noszvaji hasonló című konferencián elhangzott előadások. Debrecen, 1993.

Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565–1840.). Budapest, 1963.

Szauder József: Az éj és a csillagok. Budapest, 1980.

Varga Imre–Kilián István: Protestáns iskoladrámák. Budapest, 1989. 2 kötet. (Régi Magyar Drámai Emlékek XVIII. század I.)

Varga Imre: Magyarországi protestáns iskolai színjátszás a kezdetektől 1800-ig. Budapest, 1995. (Irodalomtörténeti füzetek 138.) 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

A kötet szerzője

Nagy Júlia - 1976-ban született Miskolcon. Gyermekkorát Emődön töltötte. 1994-ben érettségizett a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban, majd az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán szerzett könyvtár-magyar szakos diplomát 1998-ban. Jelenleg másoddiplomás képzéseken vesz részt a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi és Bölcsészettudományi Karán. 1995-től foglalkozik a XVIII-XIX. századi protestáns iskolai kultúra vizsgálatával, több hazai és nemzetközi konferencián vett részt ebben a témában, több díjnyertes pályamunkája és számos publikációja született már. Főbb kutatási területei az iskolai színjátékok, a diákirodalom és az olvasóegyletek vizsgálata. 1996 óta vesz részt az MTA Irodalomtudományi Intézete Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoportjának munkájában. Ennek is köszönhető, hogy első diplomájával szinte egyszerre kézbe vehette első önálló könyvét is: A színjátszó iskola a XVII - XVIII. században: Az iskolai, a populáris és a hivatásos színjátszás Magyarországon. Bibliográfia. (Universitas, 1998.)

Recenzió

Tanítás és gyönyörködtetés

Nagy Júlia: Református kollégiumi irodalom és kultúra a XVIII–XIX. században

A református kollégiumok a XVII–XVIII. században a magyar művelődés központjai voltak. A legjelentősebbek az akadémiai képzést is folytató sárospataki, debreceni, pápai, gyulafehérvári, nagyenyedi iskolák, de az alsó és középfokú oktatást folytató intézmények (Losonc, Kassa, Nagybánya, Marosvásárhely, Kolozsvár, Torda, Csurgó stb.), szerepe sem lebecsülendő. Jelentőségük egyfelől, hogy olyan műhelyt teremtettek, melynek hozadéka a legnívósabb tudományosságnak és irodalomnak volt szellemi megalapozója, másfelől a népoktatás számára képeztek elkötelezett tanítókat. Irodalomtörténeti jelentőségük sem lebecsülendő, hiszen Fazekas Mihály vagy Csokonai költészete, Kazinczy vagy Bessenyei tevékenysége aligha interpretálható a kollégiumi irodalom, műveltséganyag ismerete nélkül.

A kollégiumi irodalom- és művelődéstörténettel több monografikus igényű szakmunka is foglalkozik, köztük a legjelentősebbek: O. Nagy Gábor: Református kollégiumi diák irodalom a felvilágosodás korában (Debrecen, 1942), Bán Imre–Julow Viktor: Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában (Budapest, 1964). Újabban inkább néprajzi és neveléstörténeti összefoglalások születtek a kérdésről (figyelemre méltó például Bajkó Mátyás: Kollégiumi iskolakultúránk a felvilágosodás idején és a reformkorban, (Budapest, 1967). A legújabb összefoglalás, mely elsősorban irodalom- és művelődéstörténeti szempontokat érvényesít, Nagy Júlia dolgozata, a Református kollégiumi irodalom és kultúra a XVIII–XIX. században.

A fiatal irodalomtörténész tudományos igénnyel megírt ismeretterjesztő munkája a kollégiumi diákélet bemutatás után a kollégiumi énekköltészettel, a diákköltészettel, a református iskolai színjátékokkal, a szervezett önművelődés fórumaival, illetve a XVIII. században kialakult műveltség XIX. századi továbbélésével foglalkozik. A bőséges idézetanyag mellett a szerző egy kis szöveggyűjteményt is mellékel a dolgozathoz. A munka újszerűsége a komplex szemléletmódban áll, vizsgálódásai kiterjednek az iskolai alkalmakra írt költeményekre is (e területtel ez idáig behatóan nem foglalkozott az irodalomtörténet), emellett az iskoladrámákat is e műveltséganyag, irodalmi kultúra szerves részének tekinti.

A könyv legfőbb érdeme, hogy átfogó képet rajzol a vizsgált korszak református, elsősorban irodalmi kultúrájáról; a már publikált források mellett gazdag kéziratos anyagból is merít, rávilágítva az összefüggésekre, a műveltséganyag kialakulásának folyamatára, mikéntjére. Elsősorban a sárospataki és a debreceni iskola kulturális-irodalmi hagyományait vizsgálja.

A kollégiumi oktatás szerkezete sajátos: a tudós professzorok csupán az akadémiai tagozaton tanítottak, az alsóbb osztályokat a felsőbb évfolyamok legtehetségesebb diákjai oktatták, így a tanulók szemléletmódját nem csupán a tananyag, a klasszikus stúdiumok ismerethalmaza alakította, hanem a fiatal tanárok által képviselt tudás, gondolatrendszer is. A másik fontos meghatározó: a kollégiumi könyvtár anyaga (Kazinczy a Pályám emlékezetében is megemlékezik a sárospataki kollégium húszezer kötetes bibliothecájáról), melyben a teológiai, retorikai, történeti művek mellett fellelhetők a francia felvilágosodás alapvető munkái is. A XVIII. század végén létrejött, az önművelődést segítő diáktársaságok (Debrecenben Csokonai hozta létre az első ilyen kulturális diákkört) az irodalmi műveltség megszerzését, terjesztését tűzték ki célul – jelentőségük a XIX. század első felében nőtt meg. (Megjegyzendő, hogy e társaságoknak már a XVI. század második felétől hagyománya van, a coetus, az esküdt diákkar, a kollégiumi énekkar nem csekély szerepet játszott az intézmények szellemiségének alakulásában.)

A református kollégiumi irodalom gazdag forrásai az elsősorban Debrecenben és Sárospatakon népszerű melodiáriumok és a vegyes versgyűjtemények, melyeket a diákok tanulmányi éveik alatt kezdtek el gyűjteni, másolni. E gyűjteményeket folyamatosan gazdagították, nemritkán egyéb feljegyzésekkel (például gazdasági adatokkal, receptekkel stb.) is bővítették. Funkciójuk egyfelől az önművelés, a magyar nyelvű irodalmi alkotások iránt jelentkező igény kielégítése, másfelől gyakorlati hasznuk is volt, hiszen egy-egy névnapi köszöntőt vagy halotti búcsúztatót a mindennapokban is felhasználtak. E kéziratok híven tükrözik tulajdonosuk ízlését, érdeklődési körét, műveltségét, de gyakran politikai nézeteit is. Nem lenne érdektelen néhány ilyen gyűjtemény monografikus igényű feldolgozása.

A kollégiumi irodalom produktumai közül a legnagyobb számban versek születtek. A diákok poétikai és retorikai stúdiumok keretében kötelezően gyakorolták a versírást (a két alapvető műfaj a pictura, leírás és a sententia, bölcs mondás), de a penzumon túl is születtek költemények, énekek, alkalmi versek. Igen értékesek ugyanakkor az iskolai színjátékok is.

A szerző a kollégiumi költészet teljes palettáját igyekszik fölvázolni, a propozíciós versektől a temetési énekeken keresztül az alkalmi köszöntőkig. Kétségtelen, hogy a legtöbb költemény csekély esztétikai értékkel bír, inkább művelődéstörténeti kuriózum, de módszeres vizsgálatuk nélkülözhetetlen a korabeli poétikai eszköztár, a lírai kifejezésmód vizsgálatakor, s hatásuk a “magas költészetre” egyáltalán nem lebecsülendő. Csokonai a következőképpen fogalmaz: “A verscsinálás nem poézis; mert ez a gondolatoknak, a képzelődésnek, a tűznek természetében, és mindezeknek a felöltöztetésében áll: a verscsinálás pedig csak a szózatok hangjának bizonyos regulákra vételére, s külső elrakására ügyel, hogy azok harmóniával szóljanak az ember fülébe. Ahonnan lehet valaki jó poéta, ha mindjárt verset nem is ír; és ellenben jó verseket írhat valaki, de azért nem poéta.” Látható, hogy a költő világosan megkülönbözteti a poézist és a verscsinálást. Ugyanakkor a kollégiumi versek hatása világosan kimutatható költészetében. (Az este, a Konstancinápoly vagy a Zsugori uram eredeti formájában például diákkori propozíciós vers). Természetesen nem szabad ennyire leegyszerűsítenünk a kérdéskört, hiszen a versek minősége műfajonként és alkalmanként más és más, az énekelt szövegek (asszonycsúfolók vagy éppen szerelmes versek) bővelkednek eredeti, szellemes fordulatokban, míg az exámeni versek a tananyag kiegészítését, a szülők gyönyörködtetését szolgálták. Comenius megjegyzi, hogy “a szülőket ugyancsak gyönyörködteti a színpadi siker”, ennélfogva kevésbé sajnálják az iskoláztatás költségeit, nem ritka azonban az olyan vizsgaköltemény sem, amely a tudás fontosságát, a tanulás szükségességét bizonygatja, azt fejtegetve, hogy miért van szükség az írni-olvasni tudásra, a számtan alapjainak elsajátítására. Hasonló céljuk volt a Gergely-napi költeményeknek is.

Ki kell emelnünk az iskolai színjátékok jelentőségét. A református tanintézményekben a XVII. század közepétől játszottak színjátékokat, az első református iskoladráma (ha leszámítjuk az I. Rákóczi György fejedelem fiainak tiszteletére 1637 és 1640-ben Gyulafehérvárott bemutatott latin nyelvű színjátékokat) Comenius Schola Ludusának első része volt. A református iskolai színjátékok virágkora azonban a XVIII. század második felére tehető. A témaválasztás igen gazdag, hiszen az iskolai élethez szorosan kapcsolódó, leginkább pedagógiai célzatú szövegek mellett mesterségvetélkedéseket, bibliai és antik mitológiai témájú darabokat is bemutattak, de közkedveltek voltak a Halállal vagy éppen Szent Péterrel, a mennyország kapuőrével folytatott dialógusok is. Az iskoladrámák (miként az exámeni versek) kettős célzatúak voltak: egyfelől a közönséget igyekeztek meggyőzni a tanulás, tudás szükségességéről, tananyagot adtak elő dialogizáltan (Comenius kizárólag az ilyen tartalmú színjátékok előadását tartotta megengedhetőnek), az iskolai életet dicsérték, vagy valamely morális igazságról próbálták meggyőzni a hallgatóságot; másfelől gyönyörködtetni is akartak.

A szerző részletesen szól mindezekről a kérdésekről, a jól megválasztott idézetek (gyakran mindeddig kiadatlan forrásokból idézve) kiváló keresztmetszetét adják a bemutatott műveltséganyagnak. (Sajnálatos viszont, hogy a szakirodalmi hivatkozásokat a tanulmány szövegébe építette, ennél is érthetetlenebb, hogy miért maradtak el a forráshivatkozások az idézetek alól.) S bár a terjedelmi és műfaji korlátok gátat szabtak a tágabb művelődéstörténeti összefüggések bemutatásának, a jelen munka meggyőz arról, hogy Nagy Júliában e téma jeles kutatóját köszönthetjük.

A kiadóról – azon túl, hogy vállalta a munka megjelentetését – nem sok dicsérő szót szólhatunk, a tipográfia igen sok kívánnivalót hagy maga után, a betűméretek önkényes és ötletszerű változtatgatása, a rendkívül keskeny margók, az előzéklap hiánya, a bosszantóan összezsúfolt oldalak nem válnak örömére az olvasónak. (Press Publica Kiadó, h. n. é. n. [Budapest, 2000.])

Kedves Csaba, Hitel, 2000. 11.

CHANGING WORLD

CHANGING WORLD Multilingual Collection, Hungarian series 38.

LITERATURE AND CULTURE IN THE PROTESTANT COLLEGES

By Júlia Nagy

Impresszum

VÁLTOZÓ VILÁG Többnyelvű könyvsorozat

Főszerkesztő Szimeonov Todor

© Minden jog fenntartva!

ISSN 1219 5235

ISBN 963 9001 57 0

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

Köszönjük a látogatást! Thanks for visit!