|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Támogatásod? |
|
PlatónTörténelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok
Egyéni keresés
|
Athén, id. e. 427. – Athén, id. e. 347. |
|
|
A Változó Világ a YouTube-on, a Facebookon, a Pinterest-en. |
|
|
||||||||||
|
|
Előkelő, régi családból származott: apja Ariszton, Kodrosz, az utolsó athéni király családjából származott, anyja Periktione, Szolón közeli rokona volt. Apját korán elveszthette. Anyja még gyermekkorában férjhez ment másodjára is, egy Pürilampész nevű emberhez. Az anya első házasságából még két fiú született: Glaukón és Adeimantosz (Platón idősebb testvérei), második házasságából származott Platón féltestvére, Antifón. Platón anyai nagybátyjai, Kharmidész és Kritiasz, az athéni Harminc Zsarnok tagjai voltak, Kritiasz maga művelt és gazdag ember, költő, nagy hatású szónok és számon tartott szofista volt. Görög szokás szerint, Platón valószínűleg, eleinte apai nagyapja után az Arisztoklész nevet viselte; később kapta a Platón nevet, amely „széles vállút” jelent - ez abban a korban már rögzült személynév volt, így nem biztosan utal testi adottságra, ugyanakkor Phleiuszi Timon a Szilloiban a legszélesebb hátúnak nevezte (platüsztatosz). Korán elkezdett verseket, drámákat írni és a politika iránt is lelkesedést mutatott: „Fiatalkoromban, sok más korombéli fiúhoz hasonlóan én is úgy gondoltam, hogy mihelyt el tudom tartani magam, politikus leszek.”. Vélhetően, csakúgy, mint az ifjú Kharmidész, engedett Kritiasz felszólításának, és nagybátyjai politikája mellé állt, legalábbis lélekben, a harminc zsarnokról ugyanis (mentegetőzve) azt írja: „... volt köztük néhány rokonom és ismerősöm ... azt vártam ugyanis, hogy céljuk az államot a törvénytelenség állapotából az igazságosságon alapuló élet felé vezetni ... nem csoda, ami akkor történt, hisz még fiatal voltam” Azonban az első években, az egyre inkább válságban lévő demokrácia alatt annyira csalódott a politikusokban, hogy feladta a politikai pályafutást és testestül-lelkestül a filozófiának szentelte magát.
|
|
||||||||
|
|
||||||||||
|
|
Taylor, A. E.: Platón. (Szerk. Steiger Kornél, ford. Bárány István, Betegh Gábor.) Budapest 1999, Osiris, 789 p. (Osiris könyvtár. Filozófia.)
|
|
||||||||
|
Művei |
|
|||||||||
|
|
|
|
||||||||
|
|
Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai: Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (1770-1800). Budapest, 1935. Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok. 1785–1848. Budapest, 1963. Hahn István: Istenek és népek, 1968. Kazinczy Ferenc: Jót s jól! Kazinczy-breviárium, 1981 Nagy Júlia: Református kollégiumi irodalom és kultúra a XVIII-XIX. században, 2000 Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565–1840.). Budapest, 1963. Szauder József: Az éj és a csillagok. Budapest, 1980. Szeli Valéria, Várady Géza (szerk.): Életrajzok - Életrajzi regények bibliográfiája, 2003 Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.
|
|
||||||||
CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА