Friedrich Hölderlin

 Életrajz

A gyerek Hölderlin korán elvesztette apját, és anyja másodszor a nürtingeni polgármesterhez ment férjhez. Félszegsége, életidegensége hamar megmutatkozott, ezért teológusnak szánták. A maulbronni kolostori iskolában, majd a tübingeni egyetem teológiai karán végezte tanulmányait. Itt előbb a vele egykorú, ifjú Hegellel, majd Schellinggel kötött barátságot. A felvilágosodás szerzőit, Schillert, Kantot, a „Sturm und Drang” szerzőit tanulmányozták, az ortodox teológiai tanokhoz nem éppen közelálló szerzőket. És az a lázas izgalom se nagyon illett az eljövendő békés sváb falusi lelkészhez, amely a francia forradalom hírére töltötte el őt és társait. Politikai klubot alapítottak, és 1793-ban Robespierre jakobinus diktatúrája idején „szabadságfát” állítottak a tübingeni piactéren és ujjongva körültáncolták.

Schiller volt a példaképe, és csakhamar ő lett a pártfogója, atyai támogatója is. A papi hivatást elutasító Hölderlinnek házitanítói állást szerzett művelt barátnője, Charlotte von Kalb fia mellett, a Meiningen melletti Waltershausen kastélyában. Hölderlin nagy ambícióval vetette magát a nevelői munkába, de tanítványának makacs, durcás ellenállása és a hiábavaló vesződés nemsokára felőrölte az energiáit. Többre vágyott és lemondott állásáról. A Kalbéktól kapott végkielégítéssel 1794-ben Jénába ment, és itt a költő- és filozófus-óriások között szerette volna elismertetni magát. Ám Schiller, minden jóakarata ellenére, csak saját epigonját látta benne, Goethe kallódó féltehetségnek vélte, Fichte metafizikai előadásait pedig hiába hallgatta, nem hajlott rájuk. Nyomorúságos anyagi helyzete és befelé forduló, zárkózott természete miatt sem találta helyét a weimari és jénai titánok között.

1795-ben egy gazdag frankfurti bankár házához került nevelőnek, és itt rajongó szerelemre gyúlt az öregedő bankár ifjú felesége, Susette Gontard iránt. Hozzá intézett verseiben Diotimának nevezte őt Platón Lakomájának jósnője nyomán, aki Szókratésznek felfedi a szerelem titkát. Alig-alig mondható szerelemnek, ami három esztendőn át egybefűzte őket, inkább érzékeken túli szellemi-lelki közösségben találtak egymásra. Diotima ugyanúgy valami isteni harmóniát testesített meg Hölderlin számára, mint az örökkévaló természet, az elemek és a velük tökéletes összhangba olvadó görögség. 1798-ban a férj megelégelte a platonikus idillt, és megalázóan kitessékelte Hölderlint, aki ezután újabb házitanítóskodásokkal próbálkozott, de egyre rövidebb ideig tartott ki egy helyen. 1801-ben egy bordeaux-i borkereskedő házánál talált nevelői állást, ám elméje kezdett elborulni, és egy év után hazatért. Állítólag gyalog tette meg a több mint ezer kilométeres utat. 1807-től csendes elmeháborodottként élte le hátralévő hosszú évtizedeit egy tübingeni asztalosmester házában. 1843. június 7-én halt meg.

Friedrich Hölderlin a Wikipédiában

Művei

Válogatott versek

Ajánlott irodalom

Bartha Dénes: A XVIII. század magyar dallamai: Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból (1770-1800). Budapest, 1935.

Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok. 1785–1848. Budapest, 1963.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Kazinczy Ferenc: Jót s jól! Kazinczy-breviárium, 1981

Nagy Júlia: Református kollégiumi irodalom és kultúra a XVIII-XIX. században, 2000

Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1565–1840.). Budapest, 1963.

Szauder József: Az éj és a csillagok. Budapest, 1980.

Szeli Valéria, Várady Géza (szerk.): Életrajzok - Életrajzi regények bibliográfiája, 2003

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu