|
|
|
Augusztus 1. – Az olasz kormány
megszűnteti a kenyér és a pék-áru jegyrendszerét.
|
Magyar Nemzet,
1949.
augusztus 1.
Lakással rendelkező csinos hölgy
érdekmentes, diszkrét ismeretségét keresi egyetemet végzett fiatalember. |
Augusztus 3. – Az ENSZ Biztonsági
Tanácsának határozata tűzszüneti megállapodáshoz vezet Indonéziában.
Augusztus 4. − 6,8 erősségű földrengés
pusztít Ecuadorban, Ambato város körzetében, 3 000 halálos áldozatot
követelve.
Augusztus 5. – Kéri Ferencné, született
Trajbiár Teréz életet ad egy gyönyörű kislánynak. Az egyéves kis Feri húga
a Teréz nevet kapja.
Álmából fölsír a csecsemő
Az asszonyka pillája lobog,
mint függöny a szélben, fölül,
kibontja mellét, mosolyog.
Aztán susogni kezd, édesen
susog, mint a hűvös pálmák
a bimbón csámcsogó fejecske fölött.
Mikor meghozta szuszogó álmát
s az aranyos csöppségnek két
csipkés szeme leragad,
hangosan ásít! Pár pillanat
és hallgatózva elalszik megint.
Alszik a vasrács, fűszálon
a lepkék. Örök törvények szerint.
Juhász Ferenc
Augusztus 7. – Java szigetén a Darul
Islam mozgalom kihirdeti az Indonéz Iszlám Államot.
Augusztus 8. – A Bhutáni Királyság olyan
szerződést köt Indiával, amely teljessé teszi az ország függetlenségét.
Augusztus 11. – A Népgazdasági Tanács
101/1949. sz. határozatával állami kezelésbe veszi a vidéki színházakat.
Augusztus 12. – Aláírják a négy új Genfi
konvenciót. Ezek:
Egyezmény a hadrakelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek
helyzetének javításáról (I. Genfi Egyezmény)
Egyezmény a tengeri haderők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének
javításáról (II. Genfi Egyezmény)
Egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódról (III. Genfi Egyezmény)
Egyezmény a polgári lakosság háború idején való védelméről (IV. Genfi
Egyezmény)
Augusztus 14. – Budapesten megnyitják a második Világifjúsági Találkozót (VIT).
A rendezvénysorozat augusztus 28-ig tart.
Két évvel a prágai Világifjúsági
Találkozó után Magyarországon, Buda-pesten szervezték meg a második VIT-et
1949-ben. Szlogenje a „Fiatalok egyesüljetek, előre a hosszan tartó
békéért, demokráciáért, nemzeti függetlenségért és a népek jobb jövőéért”
volt. 10400 fiatal vett rajta részt 82 országból, ezen a találkozón vett
először részt az NDK küldöttsége is. A találkozó előtt az imperialista
országok mindent megtetettek azért, hogy se a nyugati fiatalok, sem pedig
a gyarmati országok fiataljai ne tudjanak eljutni Budapestre. Sok
fiatalnak megtagadták a nyugati hatóságok az útlevélkérelmét, másoknak
semmi pénzt nem engedtek kivinni az országukból. Az angolok egy csoportja
például teherautón érkezett Magyarországra. Autójukra ki volt téve egy
felirat amin a következő állt: „Londonból Budapestre a békéért”, s amit a
„semleges” Svájcba érve leszedettek, és csak az ország elhagyása után
rakhattak vissza. Sokáig úgy tűnt, hogy sok gyarmati ország küldöttje nem
tud eljutni a VIT-re, végül mégis sikerült nekik. Az indiai
szabadságharcosok a fronton át szöktek Magyarországra, hogy részt
vehessenek a találkozón, akit azonban elfogtak, azt megölték. Végül százan
jutottak el Budapestre közülük.
Az esemény megnyitója az Újpesti Stadionban volt, itt Szakasits Árpád
köztársasági elnök és Guy de Boysson DIVSZ-elnök mondott megnyitó
beszédet. Ezen a találkozón képviseltette magát a Szakszervezeti
Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség is. A fesztivál két hétig
tartott sport- és kulturális rendezvényekkel, konferenciákkal.
A Fesztivál központjában az antikolonialista ellenállással való
szolidaritás állt, a résztvevők kifejezték támogatásukat és
szolidaritásukat Malajzia, Francia Indokína és Indonézia harcosaival,
valamint a görög és spanyol antifasiszta küzdelem tagjaival. Ekkoriban még
kulturális versenyeket, pályázatokat is tartottak a VIT-ek alkalmával, és
azokat, akik ezeken díjat nyertek mindenhol elismerték műfajukban.
A találkozón részt vettek kínai fiatalok is, akik elhozták az ELTE kínai
szakos könyvtárának Mao Ce-tung írásait, ezek voltak a kar első Kínában
kiadott könyvei.
A VIT alatt a Népstadion még építkezés alatt állt, a résztvevő külföldi
fiatalok közül 4000-en segítettek az építésében a két hét folyamán, köztük
argentinok, indiaiak, angolok, franciák, spanyolok és szovjetek. Az egyik
spanyol munkásfiatal az építkezés során az egyik vaskocsira a következőt
írta fel: Viva Passionaria - muerta Franco (Éljen Passionaria, halál
Francóra).
A VIT záróünnepségén a Hősök terén a búcsúzásra összegyűlt fiatalok esküt
tettek: „Mi, demokratikus ifjak, akik a föld minden részéről érkeztünk
Budapestre, a Világifjúsági Találkozóra, együttesen kifejezzük lángoló
akaratunkat, hogy boldogságban éljünk, olyan világban, amely nem ismeri
többé a nyomort és a háborút!”. Ekkor, ezzel az esküvel vált véglegessé a
DIVSZ fő jelszava, a „Youth Unite” („ Fiatalok egyesüljetek”).
Sok delegációt hazatérése után sem hagytak békén. Az Amerikai Egyesült
Államokba hazaérkező munkás ifjúsági szervezet tagjai közül sokakat az
Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé vittek. Fekete bőrű
vezetőjüket, Rosewolt Woord-ot, aki maga is részt vett a magyarországi
világrendezvényen szintén a bizottság elé vitték, mivel jó élményekkel
tért haza a Budapest VIT-ről és csak jókat mondott Magyar-országról. Ez
persze az USA-nak nem tetszett. A Vizsgáló Bizottság előtt Rosewolt és a
kihallgatók között a következő párbeszéd zajlott le:
- Mivel vesztegették meg önt a vörös-Magyarországban, hogy ilyen sokat és
ilyen szépet beszél róluk?
- A Fesztivál előtti napon dallal, virággal és testvéri öleléssel
fogadtak. Emberszámba vettek, nem nézték, hogy a bőröm fekete. Először
éreztem, hogy milyen jó embernek lenni.
1949-ben Budapesten rendezték meg a VIT mellett a Demokratikus Ifjúsági
Világszövetség II. kongresszusát is.
Augusztus 14. – Nyugat-Németországban
parlamenti választáso-kat tartanak. Az új Kereszténydemokrata Párt (CDU) a
szavazatok 34,6 %-át szerzi meg, ami 139 képviselői helyet biztosít a
számára. Második a Szociáldemokrata Párt a szavazatok 32,6 %-ával és 131
képviselői hellyel.
Augusztus 14. – Újabb államcsín zajlik
Szíriában. Husni al-Zaim-ot meggyilkolják. Az új államfő Hinawi ezredes,
aki szintén a Szíriai Néppártra támaszkodik.
Augusztus 18. – Az országgyűlés elfogadja
az ország új, – az 1936. évi szovjet alkotmányhoz hasonló - alkotmányát,
az 1949:XX. törvényt, , amely augusztus 20-án életbe lép. Az új alkotmány
az országot népköztársaságnak nyilvánítja, és meghirdeti a szocializmus
építését. Az 1946 óta használt Kossuth-címer helyébe a szovjetre erősen
emlékeztető mintájú, vörös csillagos címer került.
Augusztus 19. – Bordeaux közelében kitör
az évszázad legpusztítóbb erdőtüze, amely tíz napig tart és 82 halálos
áldozatot követel. Ezt a napot „a boszorkány napjának” nevezik el.
Augusztus 20. – Magyarországon életbe lép
az új alkotmány, eszerint Magyarország Népköztársaság. Az ország első
ízben ünnepli az alkotmány és az új kenyér ünnepét.
Augusztus 28. – Véget ér a budapesti
Világifjúsági Találkozó (VIT).
Augusztus 28. − Kudarcot vall Jeruzsálem
státuszával foglalkozó nemzetközi bizottság.
|
|
VÁLTOZÓ VILÁG
68.
1949
Írta
Szimeonov Todor
Megrendelheted saját, illetve családod emlékeivel
kiegészítve!
|
