VV 25. Budapest az egyesítéstől

...világváros lett a kis Pestből, a kamasz Budapestből, a hamupipőkéből királyné...

Krúdy Gyula

VÁLTOZÓ VILÁG 25.

BUDAPEST

AZ EGYESÍTÉSTŐL AZ 1930-AS ÉVEKIG

Írta Csató Katalin és Karner Katalin

Kérj tájékoztatót,

rendeld meg emailben!

A kötet albuma a Pinteresten

A kötet tartalma

I. A világváros kialakulása

1. Történelmi háttér

2. Kereskedelem

3. Modern ipar és pénzpiac

4. Népesedés és polgárosodás

II. Közlekedés

1. Vasút és hajózás

2. Fővárosi tömegközlekedés

III. Városrendezés, városépítészet

1. Városfejlődés

2. Városépítészet

IV. Idegenforgalom

1. Eseménytörténet-kronológia

2. Budapest fürdőváros

3. Válogatás korabeli baedekkerekből

V. Vendéglátás

1. A magyar konyha kialakulása

2. Szállodák

3. Cukrászdák

4. Budapest a "kávéházak városa"

VI. Nagyvárosi kultúra és szórakozás

1. Bepillantás a szórakoztató zene világába

2. Színházak és mozik

3. Mulatók, bárok, orfeumok, kabarék

Ajánlás

Budapest napja 125 éve, Pest, Buda és Óbuda egyesülésekor emelkedett Magyarország és a világvárosok horizontjára. A századfordulón ragyogásával már bátran felvehette a versenyt a legpatinásabb, legnevezetesebb hagyományokkal rendelkező városokkal is. Sőt, nem egyet közülük el is homályosított fényével. Az európai színvonalú közlekedés, a szebbnél szebb épületek, a száz és száz kávéház, étterem, szálloda, színház, mozi és mulató messziről vonzotta a kikapcsolódni, szórakozni vagy művelődni vágyó külföldi és magyar látogatókat.

Budapest máig annak köszönheti vendégváró és vendégmarasztaló jó hírét, amit ebben az időszakban mutatott a világnak. A városunk 125. születésnapján megjelenő kötet szemléletesen és hitelesen tárja elénk elődeink tetteit, és beavat bennünket a titokba, honnan is származik Budapest kiapadhatatlan életereje.

Demszky Gábor

Ajánlott irodalom

Ágai Adolf (Porzó): Utazás Pestről–Budapestre 1843–1907. Budapest, 1908.

Almády Géza (szerk.): Budapest idegenforgalmának emelése érdekében tett intézkedések ismertetése. Budapest, 1900.

Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1901–1944. Budapest, 1978.

Ballai Károly (szerk.): A magyar vendéglátóipar története I. Budapest, 1943.

Bevilaqua Borsody Béla – Mazsáry Béla: Pest-Budai kávéházak. Budapest, 1935.

Budapesti Utmutató és Cimtár, Rendőrségi Zsebkönyv. Budapest, 1921–1937.

Búza Péter: Egy város játékai. Budapest a millennium színpadán. Budapest, 1996.

Edvi Illés Aladár: Budapest Műszaki Útmutatója. Budapest, 1896.

Gárdonyi Albert: A főváros egyesítésére vonatkozó okmányok gyűjteménye. Budapest, 1913.

Gárdonyi Albert: Ötven esztendő Budapest Székesfőváros történetéből 1873–1923. Budapest, 1952.

Gergely András – Szász Zoltán: Kiegyezés után. Magyar história. Budapest, 1978.

Gerő László: Pest-Buda építészete az egyesítéskor. Budapest, 1973.

Glatz Ferenc: Nemzeti kultúra – kulturált nemzet 1867–1987. Budapest, 1988.

Gundel Imre – Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Budapest, 1982.

Gundel Imre: Gasztronómiáról és Gundelekről. Budapest, 1987.

Hevesi Lajos: Budapest és környéke. Budapest, 1873.

Ketter László: Gasztronómiánk krónikája. Budapest, 1985.

Konrádyné Gálos Magda: A Newyorktól a Hungáriáig. Budapest, 1965.

Lenkei Henrik (szerk.): A mulató Budapest. Budapest, 1896.

Lestyán Sándor: Pesti kávéház. Budapest, 1946.

Lukacs, John: Budapest, 1900. A város és kultúrája. Budapest, 1991.

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve 1970., 1976.

Mátéka Béla (szerk.): Budapesti programm 1934. évre. Budapest, 1934.

Matolcsy Ildikó, Sebestyén Lajos, Szalay Károly (szerk.): Az ezredév. Magyar tallózó Budapest, 1979.

Mesterházy Lajos (bev.): Budapest Anno. Budapest, 1979.

Országh Sándor: Budapest középítkezései 1868–1882. Budapest, 1884.

Ránki György: Magyarország a dualizmus korában. Budapest, 1961.

Ruzitska Ármin (kiad.): Legújabb Budapesti útmutató. Budapest, 1896.

Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870–1930. Budapest, 1931.

Tanulmányok Budapest Múltjából XIV. Budapest 1961., XX. Budapest, 1974.

Tarján Vilmos: (t.v.)-től a Tarjánig. Budapest, é.n.

Várnagy Zoltán: Közlekedés. A mi Budapestünk. Budapest, 1994.

Venesz József: Gondolatok a gasztronómia magyarországi fejlődéséről. Budapest, 1970.

Vörös Károly (szerk.): Budapest Története IV–V. Budapest, 1978.

Vörös Károly: Egy világváros születése. Budapest, 1973.

A kötet szerzője

Csapó Katalin (Budapest, 1954) muzeológus. Érettségi után hivatásos táncosként dolgozott, eközben elvégezte az egri Tanárképző Főiskola ének–zene–történelem szakát, valamint az ELTE néprajz szakán szerzett diplomát. 1995-ben egyetemi doktorrá avatták, disszertációjának témája a fővárosi zenés szórakoztató vendéglátás volt. 1983 óta muzeológus a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban, ahol korábban a vendéglátóipari tárgyi gyűjteményt kezelte, jelenlegi feladata a dokumentumok és az adattári anyag gondozása. Férje énekes, három gyermeke van.

Karner Katalin könyvtáros, szociológus. Tanulmányait az ELTE Bölcsészkar Szociológia szakán végezte. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének munkatársa. A közművelődés különböző szakterületeihez kapcsolódó, több mint két évtizedes tevékenysége során a korábbiakban főként az egyes településtípusokra jellemző művelődési szokások vizsgálatával foglalkozott. Az utóbbi években tematikus várostörténeti adattárak és ismeretterjesztő kiadványok összeállításában, valamint Budapest múltjának egy-egy korszakát, illetve jeles eseményét bemutató kiállítások rendezésében vett részt.

CHANGING WORLD

CHANGING WORLD Multilingual Collection, Hungarian series 25.

HISTORY OF BUDAPEST

By Katalin Csapó and Katalin Karner

Following the agreement of Compromise of 1867 which made an allowance for a Dual Monarchy, familiarly known to its subjects as the K&K (based on German for "Emperor and King"), the twin cities underwent rapid growth and expansion, and finally formally merged. Pest was extensively remodeled in the image of Vienna, acquiring the main artery: Nagykörút (Great Boulevard) and Andrássy Avenue which led out to Heroes' Square and a great park with fountains and lakes. Budapest's millennial anniversary celebrations of the settlement of the Magyars in the region in 1896 brought a fresh rush of construction and development. The Heroes' Square and Vajdahunyad Castle, located at end of Andrássy Avenue are just two perfect examples of the monumental scale and style that influenced the period. New suburbs were created to make room and house the rapidly growing and financially expanding population, which by now was predominantly Magyar, although there developed a sizable German as well as a Jewish community due to immigration to the city. In texts from around that period, Budapest was commonly rendered as "Buda-Pesth" (or "Budapesth") in English.

Impresszum

VÁLTOZÓ VILÁG

Többnyelvű könyvsorozat

Főszerkesztő Szimeonov Todor

ISSN 1219 5235

ISBN 963 9001 36 8

A Változó Világ 10 tanácsa

1. Ismerd meg a Változó Világot, hogy megszeresd!

2. Szerezz legalább egy Változó Világ kötetet otthoni könyvtárad részére!

3. Ajánld a könyvsorozatot és a portált barátaidnak, ismerőseidnek!

4. Beszélgess barátaiddal a változó világ dolgairól! A jó baráti beszélgetés az egyik legnagyobb jó.

5. A Változó Világ segít szert tenni barátokra.

6. Keresd meg a Változó Világot kérdéseiddel, észrevételeiddel!

7. Javasolj új témákat!

8. Vállalkozz egy új téma megírására! Segítünk!

9. Támogasd a Változó Világot!

10. „Te légy a változás, amelyet látni akarsz a világban!” (Mahatma Gandhi)

A Mester beszélgetései az Új Kertben