VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

December 5.

A magyar sport rövid története

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Az egyetemes sport történetének főbb szakaszait, a fejlődés jelentősebb állomásait megismerve kövessük nyomon a magyar sport kialakulását, fejlődését. A magyarság igazi története a népvándorlás korában kezdődik. Feltételezhető, hogy alkalmanként lovaglásban, íjászatban és vadászatban vetélkedtek is azon a hosszú úton, amíg ideértek. Sok küzdelmet kellett vívniuk a területekért, ezért a harckészültség létkérdés volt: meg kellett óvni a velük vándorló családot és az állatállományt. Meg kellett küzdeni azokkal, akikkel útközben találkoztak. Az idősebbek erre a harcra készítették fel a fiatalokat és a gyerekeket. Érdekes sajátosság, hogy a nomád, vándorló életmódot folytató magyar törzsek gyerekeinek nem voltak játékszereik, mert az eddigi ásatások, kutatások során a magyar gyereksírokban egyetlen játékszert sem találtak. Kicsinyített, gyerekméretű harci eszközökkel játszottak – ez is már a felkészülést szolgálta.

A honfoglalás folyamatában, majd az azt követő évszázadokban a kalandozások korának fő “sportja” a harci felkészítés volt a sztyeppvidéki, lovaspásztor jellegű harcmodorra. Botond mondája sporttörténeti emlékként is felfogható. A magyar kalandozó csapatok eljutottak Konstantinápolyig. A város falai előtt letáboroztak. Megjelent egy nagytermetű görög harcos és két magyart hívott ki birkózóviadalra. Botond felkapta csákányát, nagy rést ütött vele a városkapun, majd megmérkőzött a göröggel és gyors küzdelemben legyőzte. Sportteljesítményként említhető a Zotmund (Búvár Kund) nevű vitéz tette, aki 1052-ben, a Pozsony alatti Duna-szakaszon kikötött német hajókhoz úszott az éj leple alatt. Baltájával a víz alatt minden hajó fenekén rést vágott, azok megteltek vízzel és harcképtelenné váltak.

A magyar lovagkor kialakulása a XIV. században az Anjou-királyok idején kezdődött. A nyugati szomszédainknál már kialakult módon tartottak páros és csoportos viadalokat. Károly Róbert az 1330-as években sok fényes lovagi tornát rendezett, alkalmanként részt is vett ezeken. Az egyik összecsapás alkalmával egy udvari fiatalembernek három fogát verte ki. Az illető fájdalomdíjul három falut kapott. 1335-ben a visegrádi kongresszushoz kapcsolódva is rendeztek lovagi tornát, ez már nemzetközi volt, mert János cseh király is ott volt a küzdők között.

A lovagi tornák mellett a lovagi és főúri udvarok kedvelt szórakozása a vadászat volt. Éltek még az ősi, a népvándorlás korából megmaradt vadászati módok is: vadfogás pányvával (lasszó), karikás ostorral. Az előkelők kedvelt szórakozása volt a solymászat, színpompás lovagi kirándulás keretében. A lovagi készségek között szerepelt a versírás és a sakk ismerete is. A nem vérre menő lovagi tornák mellett megjelent egy jellegzetesen feudális igazságszolgáltatási forma, a perdöntő párviadal. Ezt több esetben a bíró rendelte el a pereskedők között, de elfogadott volt az egyik peres félnek kihívási joga is. Párviadalban csak szabad emberek vehettek részt, amelyek általában nem életre-halálra folytak, hanem első vérig. A lovagi vitézség virágzása idején a peres felek személyesen küzdöttek, a későbbiekben kialakult szokás szerint joguk volt maguk helyett viadorokat a porondra küldeni. A viador alsó néposztályokból kikerült “bérharcos” volt. Ha győzőtt, nem becsülték sokra, ha veszített megbüntették. Sem az egyház sem a kialkuló városi polgárság nem nézte jó szemmel ezeket a viadalokat, több alkalommal betiltották, de mégis sokáig fennmaradt a párbaj intézménye, később karddal vagy pisztollyal bonyolították ezeket.

A humanizmus és a belőle kialakuló reneszánsz kultúra hatásai megjelentek Magyarországon is. Kedvezően változott a testkultúra megítélése is. Az Itáliából jött papok hozták magukkal a reneszánsz szellemét, amelyben az értelmi és erkölcsi nevelés mellett a testkultúra is fontos szerepet kapott. Hunyadi János humanista szellemben nevelte fiait és nem véletlen, hogy Mátyás uralkodása idején fejlett udvari testkultúra volt a király környezetében. A test edzése, erősítése mellett annak ápolására is gondot fordítottak. Mátyás idejében lovas és kocsiversenyekkel, valamint hivatásos birkózók küzdelmeivel bővültek a lovagi viadalok, tornák. Ő maga is részt vett a küzdelmekben és legtöbbször győzelmet aratott.

 Különös gonddal foglalkoztak a testedzéssel Mátyás híres fekete seregében. A zsoldos hadsereg folyamatos kiképzését hivatásos oktatók vezették. Futó, dobó, birkózó, vívó, úszó, kocsihajtó és lovasgyakorlatokkal, harci táncokkal készültek a katonák a harcra. A török hódoltság és később a Habsburgok elnyomása alatt a testkultúra, a sport is háttérbe szorult. Sporttörténeti szempontból még a végvári katonák tevékenysége említésre méltó. Náluk is a harcra való felkészülést, a harckészség szintentartását, javítását szolgálta a testedzés. A lovasviadalok kopjával és karddal egymás között, vagy a törökök ellen zajlottak. A harcok szünetében kedvelt volt a birkózás, a kőhajítás, a nyilazás és megjelent a “pálya-futás” is. Futóvidadalokról van szó, amelyek szerepeltek a végvári harcosok gyakorlataiban.

A XV–XVI. században kezdtek elkülönülni a városi polgárság egyes rétegei. A városi lakosság hozta létre a céllövő egyesületeket és nagy versenyeket rendeztek. Lőttek céltáblára, szerepelt a műsorban madárlövészet és harci lövészet is. A győztes elnyerte a lövészkirály címet és értékes ötvösmunkát kapott ajándékba. A városokban a XVI. század második felében már viszonylag fejlett fürdőkultúra jött létre. Különösen a budai hőforrások környékére épített fürdők voltak híresek, de hasonló intézmények voltak a felvidéken is. A köznép is élvezhette a fürdés, úszás örömeit a természetes vizekben. Edward Brown angol utazó feljegyzéseiben olvasható.”A gyermekeket itt igen edzetten nevelik... igen gyakran fürdenek.” Megjelenik a turistáskodás, különösen a hegyvidéki városok diákjai tesznek hegyi túrákat. Fröhlich Dávid késmárki rektor pl. kiemelkedő egyénisége volt a Tátrában kialakult hegymászó életnek.

Johannes Amos Comenius, cseh pedagógus mindent megtett a testkultúra fejlesztésért. Tanított Sárospatakon is és munkássága meghatározó a magyar sport történetében, elsősorban az iskolai testnevelés kialakításában. A szellemi nevelés mellett komoly jelentőséget tulajdonított a higiéniának és a testnevelésnek. Minden munkájában foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Felvilágosult, széles műveltségű ember volt, aki szerint “Nemcsak a gazdag és nemes emberek gyermekeit kell iskoláztatni, hanem a nemeseket és jobbágyokat, gazdagokat és szegényeket, fiúkat és leányokat városban, községben, falun és tanyán egyaránt.” A játékokat és a testgyakorlatokat iskolai tantervébe is beiktatta. Jól látta, hogy a diákok számára mennyire fontos a szellemi fáradtságot ellensúlyozni képes testmozgás.

Comenius Lorántffy Zsuzsanna meghívására az idő tájt érkezett Sárospatakra, amikor még a magyar társadalom nem teremtette meg a feudális kötöttségtől mentes, polgári irányú nevelés előfeltételeit. Comenius felismerte a hazai elmaradottságot, és kidolgozta pedagógiai programját. Úttörő tevékenységének sajnos követője nem akadt, és a nevéhez fűződő fellendülés csak rövid életű volt.

A XIX. század mozgalmas történelmében a reformkor időszakában találunk sporttörténeti szempontból említésre méltó törekvéseket. Ezek Széchenyi István és Wesselényi Miklós nevéhez fűződnek. A modern magyar sport alapjainak megteremtőiként is lehet őket jellemezni, mindketten a nemzeti felemelkedés fontos részének tartották a testnevelést. Nyugati minták alapján és saját példájukkal igyekeztek a magyar fiatalságot meggyőzni a sport hasznáról és szükségességéről. Erőfeszítéseket tettek a lóversenyek meghonosításért. Széchenyi létrehozta a Csónakdát – mai értelemben evezősházat – a Dunán, ezt tekinthetjük a magyar evezőssport kezdetének. Az 1820-as években Wesselényi kezdeményezésére megindult a sportszerű vívás. 1824-ben Kolozsvárott megnyitották a Kolozsvári Viador Iskolát, ahol olasz mesterek oktattak. 1825-ben Pesten megalakult a Nemzeti Vívó Intézet, amelynek 1836-ban nyomtatásban is kiadták az alapszabályait. Domján János mester 1839-ben “Ví-tan” címmel megírta és kiadta az első magyar vívószakkönyvet. A XIX. század elejének jellegzetesen új polgári testgyakorlati ága volt a torna – lásd német és svéd tornamozgalmak – amely az 1820-as években hazánkba is eljutott. Napoleon egykori gárdakapitánya, Clair Ignác 1833-ban megnyitotta a Pesti Gimnasztikai Iskolát. Ebben az intézetben fiúkat és lányokat egyaránt oktattak. Az iskola 1839-ben részvénytársasággá alakult és Pesti Testgyakorló Intézet néven működött tovább. Pesten is megjelentek – angol mintára – a hivatásos futók és több viadalt rendeztek. A bírkózók is számos alkalommal küzdöttek a pénzdíjas versenyeken. Virágzott a lövészegylet és élénk élet volt a fürdőkben, nyáron pedig a Dunán kialakított szabadtéri – kosaras – uszodában.

Az 1848-as forradalom pezsdítő hatással volt a sportra is. 1848. július 20-án, 257 résztvevővel összeült és az új eszmék szellemében tanácskozott az első magyar tanügyi kongresszus. Itt dolgoztak ki és fogadtak el olyan iskolai reformtervet, amelyben az óvodától a felső iskoláig, végig rendes tantárgyként szerepel a testnevelés. A megvalósítás késett, mert a nemzet erejét a szabadságharc kötötte le. Az ország összes sportszervezete: a lövészegyletek, a vívóintézetek a szabadságharc sikeréért dolgoztak. Oktatták, segítették a nemzetőröket. Sajnos a kudarcot követő Habsburg önkényuralom idején sokat betiltottak, megtorpant a sport fejlődése is. A stagnálás évei után az arisztokrácia körében jelenik meg a szervezett sportélet. Magánlovardákban, lövészegyeletekben, vadásztársaságokban találhatók meg a sport hívei. 1861. április 20-án megalakították az ország első evezősklubját Budapesti Hajós Egylet néven. 1863-ban nagy regattát rendeztek a Margitsziget és a Lánchíd között. 1865-ben engedélyezték a Pesti Torna Egylet működését. Az 1860-as évek közepétől érzékelhető gazdasági fellendülés hatással volt a sport fejlődésére is. A korabeli újságok 1869-ben már 17 versenynapról számolnak be a lóversenyek világából. 1871. augusztus 19-én megalakították az Országos Nemzeti Lövész Egyletet. 73 tagegyesületében, azonos szabályok szerint zajlott az élet. Az egylet keretében: “az országban ügyes lövészek képeztetése céloztatott.” 1869 decemberében a jégsport hívei a Pesti Korcsolyázó Egyletbe tömörültek. 1873-ban Tátrafüreden megalakult a turisztikai, alpinisztikai, néprajzi és természettudományi kutatásokat is magára vállaló Magyarországi Kárpát Egyesület. Gróf Eszterházy Miksa Londonban töltött több évet és ott szerzett tapasztalatai alapján angol mintára sikerült megalakítania 1875. április 8-án a Magyar Atlétikai Clubot.

 A sportolók felkészülése is egyre nagyobb jelentőséget kapott. A nagy versenyekre, mérkőzésekre edzeni kellett, megjelentek az edzők, a trénerek. A sporttudomány még kezdetleges volt, egymás tapasztalatait próbálták felhasználni az edzések során. Érdekes tény, hogy a terhelések adagolását, az edzések ritmusát elsősorban a lovak versenyzésre való felkészítésének tapasztalataiból próbálták átültetni az emberek sportjába. A századfordulón már az orvosokat is kezdték bevonni a sportba.

A modern sport kiterjedését a századforduló után az első világháború lassította, de a háború utáni időszakban ezen a területen is rendeződtek a viszonyok. A két világháború között elsősorban az élsportban születtek szép eredmények. Azokon az olimpiákon, ahol részt vettek a magyarok, mindig volt magyar győzelem és sok értékes helyezést szereztek versenyzőink. Labdarúgó válogatottunk 1938-ban világbajnoki döntőt játszott Olaszország ellen, de győzni nem sikerült. 1925-ben megindult a testnevelő tanárok képzése, az akkor alakult Testnevelési Főiskolán. Az itt végzett szakemberek nemcsak az iskolákban tevékenykedtek, hanem egy-egy város vagy körzet sportjának meghatározó egyéniségei is voltak. A két világháború között szélesedett a magyar sport alapja, stadionok, pályák épültek és szaporodtak az egyesületek is. Említésre méltó a KISOK mozgalom, amely a diákság jól szervezett versenyrendszereként működött és a katonai felkészítést szolgáló levente rendszer.

A II. világháború után teljesedett ki igazán a magyar sport. Az újjáépítés után tömegek kapcsolódtak be a rendszeres testedzésbe, az állam kiemelt szerepet szánt a sportnak. Igaz, segítségével igyekezett elfogadtatni a szocialista rendszert külföldön, idehaza pedig a sport révén elterelte a tömegek figyelmét a meglévő gazdasági és társadalmi problémákról. Kialakult egy erős olimpiacentrikus szemlélet és központi kérdés lett az eredményes olimpiai szereplés. Ennek meg is volt mindig az eredménye. Különösen nagy siker volt 1952-ben, amikor 16 magyar aranyérem született Helsinkiben. 1990-ig szinte teljesen állami irányítással működött a sport. A rendszerváltás után megnövekedett az adott közösségek – egyesületek, szövetségek – önállósága és jelentősen csökkent az állami támogatás mértéke. A nemzetközi küzdőtéren ezek a változások nemigen érződtek, a magyar sportolók 1990. után is jelentős eredményeket értek el. A sportszervezetek működési feltételei viszont romlottak az újtípusú gazdaság még nem képes eleget segíteni a sportnak. Ennek hatására az egyesületek és szakosztályok száma csökken, kevesebb fiatalt tudnak foglalkoztatni. Ezt némiképp ellensúlyozza az iskolai testnevelés és sport feltételrendszerének javulása, a tornateremépítési program és a diáksport szélesedő versenyrendszere.

 

Németh Csaba [Változó Világ 10.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 10.

Sportágat választok

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019