VILÁG

ÚT

VÁLTÓ

ÉRTÉK

MOST

Belépés | Regisztráció

Ma

Támogatásod? Számít!

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor

 

A TUDÁS

365+1 NAPJA

2020, XIX. évfolyam

December 4.

A sport története dióhéjban III.

 

 

 

 

 

A NOB az apartheid politika miatt Dél-Afrika sportolóinak nem engedélyezte az olimpiai részvételt. A politikai változások eredményeként 1992-ben visszatérhettek az olimpiai családba. Dél-Afrikával kapcsolatos az afrikai országok 1986-os bojkottja is. Az ok, hogy egy új-zélandi rugby-csapat túrázott Dél-Afrikában, ezért a Legfelsőbb Afrikai Sporttanács ultimátumban kérte Új-Zéland kizárását az olimpia résztvevői közül. A NOB ennek nem tett eleget, ezért az afrikai csapatok hazautaztak Montrealból a játékok kezdete előtt. Amikor 1980-ban a Szovjetunió hadserege lerohanta Afganisztánt, Carter, az USA akkori elnöke nem járult hozzá, hogy sportolóik részt vegyenek a moszkvai olimpián. A szövetséges országok egy része csatlakozott és szintén bojkottálták a játékokat. Többen mégis elmentek, de nem a saját zászlójuk, hanem az olimpiai lobogó alatt vonultak fel. Négy év múlva a szocialista blokk – szovjet kezdeményezésre – “törlesztett”. Koholt, a sportolók biztonságát féltő okokra hivatkozva – Románia kivételével – a teljes szocialista tábor távol maradt. Sajnos a sorozat nem zárult le, ismét politikai okokból Észak-Korea és Kuba sportolói nem lehettek ott az 1988-as szöuli játékokon. A világ egyik jelentős országa, Kína sokáig távolmaradt a játékoktól, de náluk is kedvezően változott a helyzet és már rendezési jogért is pályáztak.

 1992-ben a balti államok – Észtország, Lettország, Litvánia – már saját zászló alatt vonultak a téli játékokon, ugyanígy önálló csapattal jelent meg Horvátország és Szlovénia is. A volt szovjet köztársaságok nagy része közös csapattal szerepelt. Jugoszlávia részvételét nem engedélyezte a NOB. Az 1972-es müncheni játékokon egy arab terrorista csoport behatolt az olimpiai faluba és izraeli sportolókat mészárolt le. Azóta minden olimpián, de más sportág világversenyein is rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be.

Mindezek a zavaró politikai momentumok a lényeget, az olimpiai eszmét nem érintették. Az olimpiai mozgalom stabil erő maradt, és a játékok színvonala folyamatosan emelkedett. Óriási nyomás nehezedik a NOB-ra a program és a részvétel kérdésében. A monumentális játékok műsora nehezen bővíthető tovább, de sok sportág szeretne az olimpia műsorában szerepelni, ugyanakkor a műsoron lévők elleneznek minden csonkítást. Kialakult, és a charta pontosan szabályozza, hogy országonként hány sportoló, hány vezető vehet részt. A selejtezők során komoly küzdelmek folynak a részvételi lehetőségért. A II. világháború után rendeződött mind a nők részvétele, mind az amatőr–profi kérdés is. Hosszas huzavona után a NOB eltörölte a sokat vitatott amatőr szabályt, ennek eredményeként a nagy tenisz-sztárok és más hivatásos sportolók is teljes jogú résztvevőként indulhatnak az olimpiákon. Barcelonában a legnagyobb érdeklődés az USA férfi kosárlabda válogatottját kísérte. A csapatban csak profi világsztárok játszottak.

Az olimpia nemcsak nagy sportesemény, hanem hatalmas üzlet is. Nem véletlen, hogy a rendezési jogért is ringbe szállnak a jelentkező városok. A televízió óriási jogdíjat fizet a közvetítésekért. Annak ellenére, hogy az olimpiai küzdőtereken változatlanul tilos a reklámok elhelyezése, mégis a nagy világcégek hatalmas összegeket áldoznak azért, hogy termékeik vagy szolgáltatásaik megjelenjenek az olimpiai mozgalomban. A nyereség egy része a sportolóké: egyre kedvezőbb anyagi feltételek mellett vehetik igénybe az olimpiai falu szolgáltatásait. A négyévenkénti ciklus megtartása mellett megváltoztatták az események ritmusát. Döntöttek arról, hogy a téli és nyári játékokat nem ugyanabban az évben rendezik, hanem a nyári játékok közötti páros évben kerülnek sorra a téli játékok.Ezt 1994-ben vezették be.. Az 1992-es albertvillei játékokat 1994-ben Lillehammer követte és legközelebb 1998-ban lesz téli olimpia.

Olimpiai játékok a II. világháború után

Nyári játékok

XIV. London (1948. július 29 –augusztus 12.) 59 országból 4689 sportoló 15 sportágban 150 bajnokságért küzdött.

XV. Helsinki (1952. július 14 – augusztus 3.) 69 ország képviseletében 4925 versenyző indult. 18 sportágban 149 aranyérmet adtak át.

XVI. Melbourne (1956. november 22 – december 8.) 67 ország versenyzői jelentek meg, összesen 3343-an. 18 sportágban 151 bajnokot avattak.

XVII. Róma (1960. augusztus 25 – szeptember 11.) 84 ország 5337 sportolója 18 sportágban állt rajthoz, 150 olimpiai bajnokságért

XVIII. Tokió (1964. október 10–24.) 97 ország 5558 versenyzője vett részt. 20 sportágban 163 bajnoki címet lehetett nyerni.

XIX. Mexico-City (1968. október 12–27.) Száznál több ország közel nyolcezer versenyzője 19 sportág 172 versenyszámában mérte össze tudását.

XX. München (1972. augusztus 26 – szeptember 10.) 121 ország 6612 versenyzője vett részt. 22 sportágban 195 bajnoki címért folytak a küzdelmek.

XXI. Montreal (1976. július 17 – augusztus 1.) 94 ország 7334 sportolója vett részt a játékokon. Az afrikai országok bojkottálták ezt az olimpiát.

XXII. Moszkva (1980. július 19 – augusztus 3.) Az újabb bojkott miatt 81 ország 5677 versenyzője vett részt.

XXIII. Los Angeles (1984. július 28 – augusztus 12.) A szocialista tábor távolléte ellenére rekordrészvétel volt. 140 ország 6735 sportolója lépett a küzdőterekre.

XXIV.Szöul (1988. szeptember 17 – október 2.) 160 országból 10 000 résztvevő 24 sportágban 237 aranyéremért küzdött.

XXV. Barcelona (1992. július 25 – augusztus 9.) 172 nemzet közel 12 ezer versenyzője küzdött 27 sportágban 257 bajnoki címért.

XXVI. Atlanta (1996. július 19 – augusztus 4.) 197 nemzet 10 500 sportolója vett részt. 26 sportágban 605 arany, 605 ezüst, 669 bronzérmet szereztek a versenyzők.

XXVII.Sidney

Téli játékok

V. St. Moritz (1948. január 30 – február 8.) 28 ország 713 sportolója 5 sportágban küzdött a 22 aranyéremért.

VI. Oslo (1952. február 14–21.) 30 országból 732 versenyző jutott el a norvég fovárosba, 5 sportágban 22 bajnoki címet lehetett nyerni.

VII. Cortina D’Ampezzo (1956. január 26 – február 5.) 32 ország 942 sportolója vett részt 5 sportág 24 versenyszámában zajlottak a küzdelmek.

VIII. Squaw Valley (1960. február 18–28.) 30 ország 665 képviselője állt rajthoz 5 sportágban 27 bajnoki címért.

IX. Innsbruck (1964. január 29 – február 9.) 36 országból 1111 versenyző érkezett, 7 sportág, 34 versenyszámát rendezték meg.

X. Grenoble (1968. február 6–18.) 37 ország több mint ezer versenyzője 7 sportág 35 bajnoki címén osztozott.

XI. Sapporo (1972. február 3–13.) 35 ország 1274 sportolója jutott el az első távol-keleti téli játékokra. 6 sportág 35 versenyszámában rendeztek versenyeket.

XII. Innsbruck (1976. február 4–15.) Az USA-beli Denver visszalépése után ismét az osztrákok voltak a házigazdák. 37 ország vett részt , 16 ország versenyzője osztozott az érmeken.

XIII. Lake Placid (1980. február 13–24.) Az olimpia színhelyére 37 országból 1200-an érkeztek. 38 versenyszámban indulhattak a sportolók.

XIV. Sarajevo (1984. február 7–19.) 49 ország 1300 sportolója között 97 aranyérmet osztottak ki.

XV. Calgary (1988. február 13–28.) 57 ország 1800 sportolója 6 sportágban 46 aranyért versenyzett.

XVI. Albertville (1992. február 8–23.) 64 ország 2200 versenyzője küzdött 6 sportágban 57 bajnoki címért.

XVII. Lillehammer (1994. február 12–26.) 69 nemzet 1988 sportolója állt rajthoz és 61 versenyszámban küzdöttek az érmekért.

XVIII. Nagano 1998.

 Az olimpiai játékok vitathatatlan hegemóniája mellett napjainkban – változó módon évente, két- vagy négyévente egyre nagyobb jelentőséget kapnak a sportágak világbajnokságai. Az érdeklődés főként a labdarugók, az atléták és az úszók világbajnokságait kíséri. Csaknem minden sportágban vannak a Világ Kupa sorozatok. A technikai sportágak, különösen az autó- és motorversenyzés népszerűsége rendkívül megnövekedett. A világ egyik legismertebb sport-eseménysorozata az autósok – egész évet átfogó – többfutamos világbajnoksága, a Forma-1.

A teniszezőknél a nemzetközi szövetség nem rendez versenyeket, csak a ranglistát vezeti. Ez mindig naprakészen mutatja, hogy ki a világ legjobb játékosa. Egymást érik a nagy nemzetközi pénzdíjas tornák, így minden játékosnak több lehetősége is van a pontszerzésre. Hasonló rendszerben tartják nyilván a golfozók és a sakkozók teljesítményeit is. A labdajátékokban kiépült a kontinentális kupák teljes rendszere, szinte minden sportágban egész éves programok vannak. Különösen igaz ez az USA-ban rendezett kosárlabda-, base-ball-, jégkorong meccsekre és az ún. amerikai futball sorozatokra.

Ma a szuperteljesítményekért rendkívül magas árat fizetnek. Egy-egy kiemelkedő játékos vagy versenyző – a különböző díjakból és reklámokból – dollármilliókat keres. A csúcsteljesítmények szigorúan csapatmunka eredményei. Eltűnt a sport világából a magányos sztár. Minden kiemelkedő teljesítmény mögött fejlett tudományos háttér, szakemberek sokasága áll. A sportoló felkészítésében részt vesz az edző, az orvos, a pszichiáter, a gyúró, a menedzser, a technikai személyzet stb. Hatalmas tétek forognak egy-egy mérkőzésen, bajnokságon, ezért ezek a teamek minden lehetséges módon segítik a sportolót a kimagasló eredmény elérésében.Sajnálatos, hogy a nagy tétek miatt egyesek nem tudnak ellenállni a kísértésnek és alkalmanként megengedhetetlen eszközökhöz nyúlnak.

Nem véletlenül vált napjaink sportjában kiemelt problémává a dopping. A különböző élénkítőszerek az 1960-as években jelentek meg. A világversenyeken némely sportágban ma már az edzéseken is ellenőrzik a sportolókat. A nemzetközi szövetségek és a NOB kíméletlen harcot folytat a dopping ellen, de átütő sikerről még nem beszélhetünk. A teljesítmények, a kiváló eredmények hatására, az életmód megváltoztatásának eredményeként a sport hatalmas tömegeket vonz az ún. szabadidősport területén is. A maratoni és más futóversenyek, triatlon, kerékpár, tenisz, golf stb., átlagemberek millióit mozgatja meg. A hatvanas évektől dinamikusan fejlődnek a tömegeket megmozgató foglalkoztatási formák.

Ahogy differenciálódtak a testkultúra különböző mozgásai, játékai, kialakultak a sportágak és az egy-egy sportág iránt érdeklődők egyesületekbe, klubokba tömörültek. Később a nagyobb sportegyleteken belül a sportági szakosztályok is létrejöttek. A versenyek, mérkőzések egyre inkább a klubok között zajlottak, egy-egy országot átfogó sorozatok, bajnokságok alakultak ki. Ez a folyamat nem volt zökkenőmentes, mert a szabályokat klubonként másként értelmezték, nem volt mindig megfelelő játékvezető vagy hitelesített pálya. E problémák segítették azt a folyamatot, hogy egy-egy sportág erősebb klubjai szövetségre lépjenek, így jöttek létre az országos sportszövetségek. Feladatuk volt a szabályok egységesítése, a versenyrendszer koordinálása, a pályák, felszerelések hitelesítése, az események lebonyolítása. Az első ilyen szervezet az Egyesült Államok Baseball Játék Nemzeti Szövetsége néven 1858-ban alakult. Európában elsőként az angoloknál a labdarúgás szövetsége, a liga alakult meg 1863-ban. Az elsők között volt még a német, az olasz, a holland és a francia tornaszövetség, az angol rugby, úszó, vitorlázó, gyorskorcsolya, evezős és atlétikai szövetség, a francia és a belga kerékpáros szövetség. Ausztráliában a teniszezők, úszók, lovasok, kerékpárosok és a labdarugók alakítottak az elsők között szövetséget. Dél-Amerikában a lovasok és a labdarugók jártak az élen.

A sport terjedése nem ismer országhatárokat, megjelentek a nemzetközi mérkőzések, összecsapások is. Az angol-amerikai válogatott ökölvívó mérkőzések, atlétikai versenyek francia-belga kerékpáros viadalok után egyre több sportágban rendeztek válogatottak közötti, majd különböző kontinentális sporteseményeket. Kiderült, hogy csak azoknak az eseményeknek van igazi sportértéke és értelme, amelyeknek szabályait és a rendezés, lebonyolítás feltételeit az illetékes nemzetközi fórumok előzetesen összehangolták. Ez a nemzetközi sportszövetségek megalakításához vezetett. A századfordulóra már öt sportág – torna 1881., evezős 1892., korcsolyzás 1855., kerékpározás 1900. – alakította meg nemzetközi szövetségét. A megoldás bevált és a sportágak nagy része ezt az utat követte. 1914-ig, az első világháború kitöréséig 17 sportág hozta létre nemzetközi szervezetét. Ezek száma napjainkra eléri a százat. Tevékenységük meghatározó a világ sportjában.

 

Németh Csaba [Változó Világ 10.]

 
 

 

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

 

 

A tudás | A tudományok

Enciklopédiák | Kompetencia

Pályázatok

Olvasó világ | Az olvasás

A könyvek | A te könyvtárad?

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

 

Keresés a portálon

Egyéni keresés

 

 

ENG | FR | DE | SL | BG

 

 

Flag Counter

 

VVM | Emberhit | Életútmutató

Kezdő oldal | Impresszum Adomány

 

Változó Világ, 2021