A tudás 365 napja - november 12.

Az év könyve

Zsidó naptár

A héber naptár a bibliai időkig nyúlik vissza. Mai formáját i.e. 359 körül nyerte el a babilóniai naptárból II. Hillel uralkodása alatt. Héber neve lúah, nevezik zsinagógai naptárnak is, mivel a világ zsidósága vallási célokra csak ezt használja és ez Izrael Állam hivatalos naptára is.

A héber naptár kombinált Nap – Hold naptár mivel az évek számítása megegyezik a trópusi év számításával, és hónapjai megegyeznek a zsinati hónapokkal.

A naptár a Világérára épül, az időszámítás kezdőpontjának a világ teremtését veszi. Ezt a teremtést - bibliai visszaszámlálások alapján - i. e. 3761. Tisri hónap 1. napjára, este 11 óra 11 perc 20 másodpercre tették. Ennek megfelelően a zsidó és a "keresztény" év közötti különbség kb. 3761 év. A zsidó évből a "keresztény" évet úgy kapjuk meg, hogy kivonunk belőle 3760-at, illetőleg, ha már elmúlt Tisri 1. (szeptember-október táján, lásd alább), 3761-et.

Megjegyzendő, hogy az évszámokat hagyományosan betűkkel jelzik úgy, hogy az ezreseket elhagyják (azaz 5757 helyett csupán 757-et írnak; ezt nevezik kis időszámításnak). A héber betűk számértéke a következő:

alef	1	Tet	9	ájin	70
Bét	2	Jod	10	pé	80
gimel	3	Káf	20	cadí	90
dalet	4	Lamed	30	kof (q)	100
hé	5	Mem	40	rés	200
Váv	6	Nun	50	sín	300
Het	7	Szamekh	60	táv	400

Így 5757-et a következő betűkkel írják le: Táv, Sín, Nun, Het.

Mikor van a zsidó év első napja? Ez attól függ, mivel 4 különböző nap közül lehet választani.

Tisri 1. “Rosh HaShanah” a valódi őszi évkezdet. Ez a nap a világ teremtésének ünnepe és az új naptári év kezdetét jelöli.

Svát 15. “Tu B’Svát”, Tavaszi évkezdet, a fák, virágok új éve, a gyümölcsök virágzásakor kezdetekor.

Niszán 1. “Királyok új éve”, Az első hónapnak is tekintik,

Elul 1.

A zsidó naptár hónapjai valódi holdhónapok, újholdtól újholdig tartanak; általában minden páratlan hónap 30, minden páros 29 napos. A 29 és 30 napos hónapok biztosítják, hogy amikor az év újholddal kezdődik, minden hónap ugyanígy kezdődjön.

A hónapok nevei babilóniai eredetűek.

A hónap neve	A napok száma	Mikor van?	Állatövi jele
Niszán	30 napos	kb. március-április	Kos
Ijár	29 napos	kb. április-május	Bika
Sziván	30 napos	kb. május-június	Ikrek
Tamuz	29 napos	kb. június-július	Rák
Áv (Ab)	30 napos	kb. július-augusztus	Oroszlán
Elul	29 napos	kb. augusztus-szeptember	Szűz
Tisri	30 napos	kb. szeptember-október	Mérleg
Hesván (Marhesván)	29/30 napos	kb. október-november	Skorpió
Kiszlév	29/30 napos	kb. november-december	Nyilas (Íj)
Tévét	29 napos	kb. december-január	Bak
Svát	30 napos	kb. január-február	Vízöntő (Vödör)
Ádár	29 napos	kb. február-március	Halak
Szökőévben
Ádár (rison)	30 napos
Ádár séni	29 napos

Mivel bizonyos ünnepek az évnek csupán bizonyos napjaira eshetnek, az évnek és a szökőévnek is három-háromfelé változatát használják: az év így lehet 353, 354, 355 vagy 383, 384, 385 napos. Hesván és Kiszlév hónapjai lehetnek egyaránt 29 és 30 naposak; ha mindkettő 30 napos, teljes, ha mindkettő 29, hiányos, ha Hesván 29, Kiszlév 30 napos, sorrendjük szerinti évről beszélnek. (Ezért nevezik Hesvánt Marhesvánnak, azaz Hesván úrnak, mert az év napjainak meghatározásakor ez a hónap az "úr" az esztendőben.) Ebből következik, hogy egy-egy zsidó ünnep nem mindig ugyanarra a "keresztény" keltezés szerinti napra esik - a lehetséges eltérés mintegy harminc nap. Így a zsidó újév (Tisri 1.) szeptember 6. és október 5. között van valamikor (de csak hétfőre, keddre, csütörtökre vagy szombatra eshet).

A zsidó naptár ismer egy Iggul nevezetű, 247 év terjedelmű ciklust is, ami 13 19-es ciklusból áll; az Iggulokban ugyanis az egyes évtípusok azonos sorrendben következnek.

A zsidó hét nem kötődik sem a hónaphoz, sem az évhez. Mivel a pihenőnap az utolsó nap, vasárnappal (szombat estével) kezdődik. A hét napjának nevei:

jom rison	Első nap	Vasárnap
jom séni	Második nap	Hétfő
jom slisi	harmadik nap	Kedd
jom revii	negyedik nap	Szerda
jom hamisí	ötödik nap	Csütörtök
jom sisí	hatodik nap	Péntek
(v. erev sábát	a szombat előnapja)
sábát	Szombat	Szombat

Az egyes napokat napnyugtától napnyugtáig számítják. Ezért az ünnepek - a szombat is - is mindig előző este, napnyugtakor kezdődnek. A végükkel viszont megvárják az első három csillag felbukkanását. Az ünnepekkel kapcsolatos, hogy a vallás és a hagyomány parancsára egyes ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek (általában 4-re a hétből). Mivel a zsidó ünnepek meghatározásakor elvben a jeruzsálemi idő az irányadó, a diaszpórában szokássá vált, hogy bizonyos, Izraelben 1 napos ünnepeket 2-2 naposként ülnek meg.

Az ünnep neve	Az ünnep meghatározása	Mikor van
Erev peszav	A peszah előnapja	Niszán 14.
Peszah	Az egyiptomi kivonulás emléknapja, ősi tavaszi ünnep	Niszán 15-22.
Lág baómer	Az ómerszámlálás 33. napja, örömünnep	Ijár 18.
Savout	A Szináj-hegyi Tóraadás emléknapja, ősi aratási ünnep	Sziván 6-7.
Tisá beáv	Gyásznap a jeruzsálemi Szentény pusztulásának emlékére	Áv 9.
Ros hásáná	A zsinagógai újév	Tisri 1-2.
Jom kipur	Az engesztelés napja	Tisri 10.
Szukot	Sátrak ünnepe a 40 éves sivatagi vándorlás emlékére. A betakarítás ünnepe	Tisri 15-21.
Smini aceret	Az őszi ünnepek zárónapja	Tisri 22.
Szimhát Tórá	A Tóra örömünnepe	Tisri 23.
Hanuka	Makkabeus örömünnep a jeruzsálemi Szentély újjáavatásának emlékére	Kiszlév 25-től nyolc napon át
Tu bisvát	A fák újéve	Svát 15.
Purim	A bibliai Eszter könyvében leírt események emlékünnepe, a zsidó farsang	Ádár 14

Megjegyzések: Peszahnál az első és az utolsó két nap a főünnep. Szukotnál az első két nap a főünnep.

A zsidó hagyományban minden 7. év szombatév: ilyenkor adósságokat engedtek el, és munkatilalom volt (pl. pihentették a földeket). Minden 7 szombatév után egy ún. Jóbel-év következett (azaz minden 50. évben): ilyenkor felszabadították a rabszolgákat, visszaadták az elkobzott, kisajátított birtokokat, és a száműzöttek is visszatérhettek.