VÁLTOZÓ VILÁG

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor író, könyvkiadó (1947)

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2019, XVIII. évfolyam

 

 

Augusztus 21.

Az Egyesült Királyság államformája

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Az Egyesült Királyság alkotmányos monarchia, az alkotmány alapját az 1215. évi Charta (Magna Charta) és az alaptörvények képezik. Az uralkodó hatalma jelképes. A hagyományok szerint minden a király nevében történik, de tényleges jogai korlátozottak, “uralkodik, de nem kormányoz”. Az Egyesült Királyság jelenlegi uralkodója a Windsor-házbeli II. Erzsébet 1926-ban született, 1947-ben kötött házasságot Fülöp herceggel, aki az edinburghi hercegi címet viseli azóta. Erzsébet a trónt VI. Györgytől 1952-ben örökölte meg, a koronázási szertartásra azonban csak 1953-ban került sor. A királyi párnak négy gyermeke van, Károly, walesi herceg, trónörökös 1948-ban, Anna hercegnő 1950-ben, András yorki herceg 1960-ban és Edward herceg 1964-ben született. A századvég történelmét beárnyékolja a királyi ház évek óta tartó botránysorozata, amely már az alkotmányos monarchia létét kérdőjelezi meg.

A kormányzás parlamenti rendszere nem írott alkotmányon alapszik, hanem sok évszázadon át tartó fokozatos fejlődés eredményeként jött létre. A monarchia a kormányzás legősibb intézménye, körülbelül a 9. századra nyúlik vissza. Ma a királynő nem csupán államfő, hanem egyúttal fontos nemzeti szimbólum is. A trónnal kapcsolatos öröklés rendjét részint törvény szabályozza, részint pedig a leszármazás szabályait kell figyelembe venni, amely megjelöli, hogy kik jogosultak a korona átvételére és milyen sorrendben. Annak ellenére, hogy voltak törések az egyenes ági leszármazásban, az örökösödési alapelv fennmaradt. A király vagy a királynő fiai minden esetben megelőzik a leányokat az örökösödés sorrendjében.

 

A királyi család jelenlegi örökösödési sorrendje a következő:

·         a Walesi Herceg

·         William, Wales Hercege

·         Henry, Wales Hercege

·         a Yorki Herceg

·         Beatrice, York Hercegnője

·         Eugenie, York Hercegnője.

 

Habár a monarchia székhelye Britannián belül van, a királynő a többi brit nemzetközösségi tagországnak szintén a feje. A brit függelmi területeken a királynőt általában kormányzó képviseli, aki felelős az adott ország közigazgatásáért a brit kormányzat felé. A 17. század alkotmányos fejlődése vezetett ahhoz, hogy a Parlament, mint legfőbb törvényhozó testület megszilárdítsa helyzetét. A Parlament három alkotóeleme – a királynő, a Lordok Háza és a választott Alsóház – különböző elveken alapulnak. Csupán szimbolikus jelentőségű események alkalmával találkoznak, mint például a Parlament megnyitó eseményein, amikor az alsóházat a királynő és a lordok háza összehívja. A törvénykezéshez mindhárom “elem” közös megegyezésére van szükség. A Parlament törvénykezik Nagy-Britannia egészének ügyeiben, de törvénykezik az ország bármely részének ügyében is. Mivel nincsenek írott alkotmány általi jogi megszorítások, a Parlament szabadon törvénykezik, annak szem előtt tartásával, hogy Britanniának, mint európai uniós tagországnak kötelezettségei vannak. A Parlamentet maximum 5 évre választják, de a gyakorlatban az általános választások többnyire megelőzik a terminus végét. A Parlament meg is hosszabbíthatja a szokásos 5 éves időszakát a választótestülettől függetlenül, de erre inkább csak rendkívüli körülmények közepette volt példa, mint például a II. világháborúban. A tényleges hatalmat a kormány, azon belül egy szűkebb testület gyakorolja. A törvényhozó hatalom a kétkamarás parlamentből áll: Az Alsóházból (House of Commons), és a Lordok Házából (House of Lords). A kormány felelős az Alsóháznak.

A törvényhozó hatalom lényegében az Alsóház kezében van, amelyet 5 évenként választanak újra. A kabinet a kormány egyes tagjaiból alakul. Feje a miniszterelnök, tagjai csupán azok a miniszterek, akiket a miniszterelnök a testületbe meghív. A kormány felelős a Parlamentnek. Skóciát, Walest és Észak-Írországot a kormányban külön miniszterek képviselik. A helyi közigazgatást a grófságokban, illetve a grófsági jogú városokban a lakosság által választott grófsági, illetve városi tanácsok intézik. Szavazati joggal minden 21. életévét betöltött brit állampolgár rendelkezik.

Az elmúlt 150 évben túlnyomóan kétpárti rendszer létezett. 1945 óta vagy a Konzervatív Párt (Tory Párt) – melynek eredete a 18. századig nyúlik vissza –, vagy pedig a Munkáspárt – amely a 19. század utolsó évtizedében jelent meg – volt hatalmon. 1998-ban egy új párt – a Szabaddemokraták (Liberal Democrats) – alakult, amikoris a Liberális Párt (mely a 18. századig nyomon követhető) egyesült a Szociáldemokrata Párttal (1981-ben alakult). Egyéb hivatalos pártként említhetünk például két nacionalista pártot: a “Plaid Cymru”-t (alapították 1925-ben Walesben) és a Skót Nemzeti Pártot (alapítva 1934-ben). Észak-Írországban számos párt létezik, ilyen például az Ulsteri Egyesült Párt, mely századunk elején jött létre, vagy az Ulsteri Demokratikus Egyesült Párt, mely az előbbiből kiválva 1971-ben alakult, valamint a Szociáldemokrata és Munkáspárt 1970-es alapító dátummal. 1945 óta az általános választásokon nyolc alkalommal nyert a Konzervatív Párt és hét alkalommal a Munkáspárt. Az alsóház tagjainak túlnyomó többsége e két párt valamelyikéhez tartozott. 1997 elejére olyan helyzet alakult ki, hogy a Konzervatív Párt kormányon maradása attól függött, hogy egy-egy kérdésben hogyan szavaznak a parlamentben az észak-írországi, hivatalosan egy nagy párthoz sem tartozó képviselők. Az utóbbi időben felerősödtek azok a vélemények (magán a Konzervatív Párton belül is), amelyek szerint a közel 18 évi kormányzás és politikai, erkölcsi, személyi elhasználódás után a brit konzervatívoknak sokkhatásszerű vereségre volt szükségük a megújuláshoz. 1994 nyara óta – a korábbi pártvezér, John Smith halálát követően – Tony Blair személyében új vezetője van a Brit Munkáspártnak. Blair sok vonatkozásban szakított a Munkáspárt korábbi, a társadalmi tulajdon elsőbbségét, a teljes nukleáris leszerelést, a szakszervezetek politikába-gazdaságba történő erőteljes beleszólását hirdető filozófiájával,  balról a politikai centrum felé vitte el a pártot és követőit. A legutóbbi parlamenti választások 1997 májusában voltak.  Az Egyesült Királyságban közel 18 évig, 1979 májusa óta a Konzervatív Párt kormányzott. Ez alatt az idő alatt – az 1979-es győzelmet is beleszámítva – összesen négy alkalommal (1979, 1983, 1987, 1992) nyerték meg a választásokat. A “Thatcher-korszak” az első választási győzelemtől 1990 decemberéig tartott, majd John Major lett a kormányfő, akinek a vezetésével legutóbb 1992 májusában nyerték meg a választásokat. A Munkáspárt a '90-es évek közepétől jelentős változáson ment át. Alapokmányából kikerültek az államosításra és a köztulajdonra vonatkozó passzusok, megszűnt a blokkszavazás, jelentősen csökkent a szakszervezetek befolyása, a párt magáévá tette a nyugat-európai szociáldemokrácia értékrendjét. A Munkáspárt alapszabályában demokratikus szocialista pártként határozza meg magát. Politikai eszmerendszerében az amerikai Demokrata Párt áll hozzá legközelebb. Gondolkodásában Nyugat-Európa vezető szocialista, szociáldemokrata pártjai előtt halad, amelyek többsége ma követendő példaként tekint a brit Munkáspártra. Az új vezetés előtérbe helyezte az ún. "harmadik út"(The Third Way) fogalmát, amely a dinamikusan változó világban a változásokhoz nemcsak alkalmazkodni képes, de azokkal együtt élő, azokat menedzselő párt programja.

Antony (Tony) Blair személyében a párt karizmatikus vezetőt választott, aki kialakította a Labour új középpárti arculatát, aki a modernizáció jegyében nemcsak a lakosság legkülönbözőbb rétegeinél, hanem a brit gazdasági és üzleti élet, a vállalkozók és a sajtó egyre szélesedő köreiben is elfogadtatta magát. Eközben nemzetközi tekintélye is nőtt, nem utolsósorban konstruktívabb Európa-politikájának köszönhetően.

A legutóbbi, 1997. május 1-jei általános választáson az alsóház 659 helyéért 3717 jelölt indult. A szavazók 71,3%-a járult az urnákhoz. A 31,2 millió szavazat a következő megoszlását mutatta: Munkáspárt – 13,5, Konzervatív Párt – 9,5,  Liberális Demokraták – 5,3, és a többi párt 2,9 millió szavazat. Ennek alapján a parlamenti helyek az egyes pártok között a következőképpen oszlanak meg:

 

Labour Party                                                                                          418

Conservative Party (Tory)                                                                   164

Liberal Democrats                                                                                46

Ulster Unionist Party                                                                            10

SNP (Scottish National Party)                                                                   6

8 kisebb párt                                                                                         15

 

Még a Munkáspárt kampánya során kijelölt fő feladatok közé tartozott az alkotmányreform végigvitele (önálló skót parlament és walesi nemzetgyűlés, a felsőház reformja), az oktatás és az egészségügy fejlesztése. Megkezdődött a választási rendszer reformjának előkészítése. Az 1997 szeptemberében Skóciában, illetve Walesben tartott népszavazások jóváhagyták a kormány tervezetét önálló törvényhozó testületek felállítására. Ennek megfelelően a helyi parlamentek a védelem, a külügy, az országos szintű társadalombiztosítás és az abortusz szabályozása kivételével maguk hozhatnak törvényeket, illetve belátásuk szerint használhatják fel a központi költségvetésből számukra elkülönített pénzt. Skóciában a népszavazáson jóváhagyásra került a helyi kormányzás azon joga, hogy 3%-kal eltérjen a központi kormány adószintjétől.

Az északír kérdésben a kormánynak sikerült minden érintett felet a tárgyalóasztalhoz ültetni és tető alá hozni egy kompromisszumos megállapodást. Lényege a következőkben foglalható össze:

·         Észak-Írország az Egyesült Királyság része marad mindaddig, amíg a lakosság többsége ennek ellenkezőjét nem akarja. Egyidejűleg az Ír Köztársaság törli alkotmányából a területi igényekre vonatkozó passzust. 1998. június végén 108 tagú nemzetgyűlést választott a hat ulsteri tartomány, amelynek élén 12 – különböző pártok által delegált – miniszteri rangú politikus áll (Végrehajtó Tanács).

·         Észak–déli miniszteri tanácsot hoznak létre, ami a politikai híd szerepét tölti majd be a határ két oldalán.

·         Valamennyi érdekelt párt és mozgalom elkötelezi magát a fegyverek beszolgáltatása mellett.

·         Ezt a megállapodást 1998. május 22-én népszavazás erősítette meg mind Észak-Írországban, mind az Ír Köztársaságban. Fontos momentum, hogy az északír tartományokban mind az unionisták, mind a köztársaságiak többsége a megállapodás mellett voksolt. 1999 januárjában megállapodás jött létre a brit és az ír kormány között arról, hogy a tartományi kormány és az Ír–Északír Együttműködési Tanács felállítását követően London legkésőbb március 10-ig megkezdi a hatalmi jogkörök átadását az új Észak-Ír Nemzetgyűlésnek, amire az IRA fegyver-beszolgáltatásának elmaradása miatt eddig nem került időben sor. Május 14-én Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfők a megrekedt békefolyamat kimozdítása céljából június 30-ban új határidőt szabtak meg a hatalmi jogkörök átadására, azaz Észak-Írország több mint húsz év után 1999 nyarától  végre ismét saját kezébe vehette a tartomány igazgatását.

 

Az ország zászlója 1801 óta a Union Flag, közismert nevén Union Jack a három összetartozó országot szimbolizálja az alábbi három védőszent szerint:

A fehér alapon piros Szent György kereszt Angliát,

A kék alapon fehér átlós Szent András kereszt Skóciát,

A fehér alapon piros átlós Szent Péter kereszt  Írországot jelképezi.

Wales jelképe – a vörös sárkány fehér és zöld mezőben – nem szerepel a nemzeti zászlón, de a 15. századtól kezdve ismert és széles körben használatos.    

 

A jogrendszer – nemzeti hovatartozás

 

Az Egyesült Királyságnak nincs egységes jogrendszere. Anglia és Wales, Skócia és Észak-Írország mind önálló jogrendszert alkotnak. Ezeken belül szétválasztható a büntetőjog és a polgárijog.

A büntetőjog fő célja a bűnmegelőzés és a bűnözés csökkentése, valamint a bűn elkövetésével gyanúsítottak, illetve megvádoltak ügyeiben történő lehető legjogszerűbb, legtisztességesebb és leggyorsabb intézkedés. A másik fontos cél a bűnözés áldozatainak történő segítségnyújtás. Az Egyesült Királyságban a bűnözés elsősorban a nagyvárosokra és azok környékére koncentrálódik. Például Angliában és Walesben a közelmúlt statisztikái azt mutatják, hogy a rendőrség által regisztrált évi közel 5 millió bűnelkövetésből 92% volt a vagyonellenes bűncselekmény és csupán az esetek 7%-ában történt erőszak. Ugyanezen időszakban 26% volt az autólopások aránya. A kábítószer-kereskedelem és kábítószer-fogyasztás növekvő arányt képviselnek. A bíróság jogosult a kábítószer-kereskedők és egyéb bűnözők piszkos ügyleteiből származó bevételeinek elkobzására. A fegyverviselést szigorú paragrafusok szabályozzák. A legtöbb előzetes letartóztatásban lévő vádlottat – megfelelő összegű óvadék ellenében – feltételesen szabadlábra engedik és a tárgyalás előtt nem tartják fogva (avagy börtönben), hacsak nem feltétlenül szükséges. A brit bűnvádi eljárásokban – az angolszász hagyományoknak megfelelően – a vádlottat mindaddig ártatlannak tekintik, míg bűnössége nem bizonyított (ártatlanság vélelme). A tárgyalások általában nyílt bírósági tárgyalás formájában zajlanak, ahol a bizonyítékok és tények felsorakoztatásának meglehetősen szigorú szabályai vannak. A kevésbé súlyos esetekben, amelyek egyébként a bűnesetek nagyobbik részét teszik ki, csak békebíró elé viszik az ügyet és a bíróság nem ül össze. A békebíró lehet önkéntes polgári személy, akinek tisztviselő ad jogi segítséget, vagy pedig lehet hivatásos jogász is, aki fizetést kap érte. A legsúlyosabb ügyeket viszont a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja 12 tagú esküdtszék jelenlétében (Skóciában 15 tagú), akik döntenek a vádlott bűnössége kérdésében. A bíró hivatott ítéletet hozni a vitás kérdésekben, összegzi a bizonyítékokat az esküdtszék számára, és az ítélet meghozatalát követően vagy felmenti a vádlottat, vagy pedig döntést hoz a letöltendő büntetést illetően. Az esküdtszék a bírói testülettől független. Az elítéltekre szabhatnak ki pénzbüntetést, közmunkára ítélhetik, megtilthatják a tartózkodási helyének elhagyását, vagy felügyelet alá helyezhetik, habár mindezek ellen élhet a fellebbezés jogával a felsőbb joghatóságoknál. Egyes esetekben életfogytiglant szabnak ki ítéletként, ilyenek a gyilkosság vádja, valamint azok az esetek, amikor másodízben követ el valaki erőszakos vagy szexuális bűncselekményt. Az egyéb súlyos esetekben, mint például a rablás, a nemi erőszak vagy az emberölés, úgyszintén az életfogytiglan a kiszabható maximális büntetés. Britanniában nincs halálbüntetés.

Az angol, walesi és északír polgárijog a családra, a tulajdonra, a szerződésekre és a károkozásra (magán- és polgári jogsértő cselekedetekre) terjed ki. Egyúttal felöleli az adminisztratív, ipari, tenger- és egyházjogot is. A skót polgárjognak megvannak a maga saját hasonló ágazatai. Angliában és Walesben a polgári peres ügyeket mind a Területi, mind a Legfelsőbb Bíróság tárgyalhatja. A kisebb ügyekben folytathatók egyszerűsített döntőbírósági eljárások is. A Legfelsőbb Bíróság – amely három különböző tanácsra oszlik – általában a legbonyolultabb esetekkel foglalkozik. A polgári peres ügyekben nincs esküdtszék. A legtöbb ítélet pénzbírság kiszabását jelenti, és a perköltségek általában a vesztes felet terhelik.

Az igazságszolgáltatás kormányzati felelőssége a főkancellárt (igazságügy-miniszter, aki egyben az esküdtszék elnöke is), a belügyminisztert, a legfőbb államügyészt, Skóciában és Észak-Írországban az államtitkárokat terheli. A bírák nem esnek minisztériumi irányítás vagy ellenőrzés alá. Általában gyakorló ügyvédek közül kerülnek kiválasztásra, vagy pedig ügyészek, jogtanácsosok közül. Azoknak a polgároknak a számára, akik bíróság elé kerülnek és jogi képviseletre, illetve jogtanácsra szorulnak,  hivatalból ( állami pénzen) jogi képviselőt rendelnek ki.

Az „Új Scotland Yard” London metropolisz rendőrségének székhelye, amelyet 1829-ben alapítottak Sir Robert Peel kezdeményezésére, innen az ismert bobby elnevezés. Britanniában 52 helyi rendőr-főkapitányság működik mintegy 150 ezer fővel. A rendőrtisztek általában nem viselnek fegyvert, és a letartóztatásoknak is igen szigorú szabályai vannak. Körülbelül 60 ezer embert tartanak fogva mintegy 160 börtönben. Ezek az intézmények különfélék, a skálán  a nyitott börtönöktől a rendkívüli szigorral őrzött fegyházig szinte minden megtalálható. A férfiak és a nők számára külön börtönök vannak. A gyermekek normális esetben nem börtönözhetők be, míg a 15 és 21 év közötti bűnelkövetőket (Skóciában a 16 és 21 év közöttieket) speciális intézményekbe utalják. A börtönlakók helyzetét és a börtönkörülményeket független börtönfelügyelők vizsgálják.

Az 1981-es brit állampolgársági törvény szerint az állampolgárságnak három formája lehetséges:

·         brit állampolgárság azok számára, akik szoros kapcsolatban állnak az Egyesült Királysággal,

·         Britanniához tartozó területi állampolgárság azoknak, akik Britannia tengerentúli területeihez tartoznak,

·         brit tengerentúli állampolgárság azoknak az Egyesült Királyságbeli és volt gyarmataihoz tartozó állampolgároknak a számára, akik egyik előbb említett állampolgársági formát sem vették fel  akkor, amikor az 1981. évi törvény életbe lépett.

A brit állampolgárságot az Egyesült Királyságban született gyermek automatikusan megkapja, amennyiben édesanyja, vagy – ha törvényes gyermek – akár édesapja brit állampolgár vagy törvényesen letelepedett az Egyesült Királyságban. Az a gyermek is megkapja a brit állampolgárságot, akit egy brit állampolgár örökbe fogadott. Azok a gyermekek, akik brit állampolgárok külföldön született gyermekei, vagy adoptálták őket, s honosították és regisztráltatták őket a Egyesült Királyságban, általában brit állampolgárnak számítanak leszármazási alapon. A törvény különös figyelmet szentel a külföldön hivatalos állami szolgálatot teljesítő brit állampolgárok ( diplomaták, EU-kiküldöttek stb.) külföldön született gyermekei jogainak védelmére.

A brit állampolgárság a fentieken túl még az alábbi esetekben és formákban szerezhető meg:

·         azon gyermekek nyilvántartásba vételével, akik bár az Egyesült Királyságban születtek, de nem kaptak születésüknél fogva automatikusan állampolgárságot, vagy pedig külföldön születtek olyan szülő gyermekeként, aki leszármazásos alapon vált állampolgárrá,

·         azon Britanniához tartozó területek állampolgárai, vagy brit tengerentúli állampolgárok nyilvántartásba vételével, akik legalább 5 éve folyamatosan az Egyesült Királyságban élnek, kivéve a gibraltáriakat, akiknek nincs szükségük az 5 éves Egyesült Királyságbeli tartózkodás meglétére,

·         a hontalanok, vagy azok nyilvántartásba vételével, akik korábban lemondtak brit állampolgárságukról, és végül

·         minden más 18. életévét betöltött felnőtt honosítása révén. 

 

A honosítás minden esetben a belügyminiszter jogköre. Az előfeltételek közé tartozik az 5 éves, vagy brit állampolgár házastársaként legalább 3 éves Egyesült Királyságbeli tartózkodás. Azok számára is, akik nem brit állampolgár házastársai,  követelmény a megfelelő szintű angol, walesi, vagy skót gél (kelta) nyelvtudás, valamint az Egyesült Királyságban történő letelepedési szándék, vagy az, hogy a korona alkalmazásában álljanak, illetve az Egyesült Királyságban bejegyzett vállalat vagy szervezet alkalmazottai legyenek. Hongkong állampolgárai számára speciális eljárás van érvényben. 

 

Paár Gabriella [Változó Világ 33.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 33.

Az Egyesült Királyság

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

   

Fontos a véleményed, kíváncsiak vagyunk rá!

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

Olvasó világ

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

  

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

ingyenes webstatisztika

 

Változó Világ, 2019