VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

EMBERHIT

ÉLETÚTMUTATÓ

Változó Világ Mozgalom

 

Ma  

Támogatásod?

Számít!

 

Változó Világ

A Tudás 365+1 Napja

Történelem | Jog | Életmód | Földrajz | Kultúra | Egészség | Gazdaság | Politika | Mesterségek | Tudományok

 

Egyéni keresés

 

 

 

ACTA MUNDI

...Olyanok lesztek, mint az Isten: jónak és gonosznak tudói...

Mózes I. könyve 3. rész

A világ bölcsessége :: A népek bölcsessége :: 365+1 bölcsesség :: A világ bölcselői

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

2018, XVII. évfolyam

 

Változó Világ Mozgalom – az élet közössége

 Tudás, közösség, öröm

 

 

Augusztus 20.

Szent István történelmi tette

 

 

   

 

 

 

 

 

Életrajzok

 

Net-Nyelv-Kultúra

  

 

X

 

Hirdessen 4625 magyar oldalon fix kattintási díjon a Netadclikkel! Csak az eredményekért fizet!

Hirdetés X

 

 

1949

1980

2008

Az év könyve

 

 

 

 

 

 

Az a folyamat, amit ma némiképp fennkölt szóval államalapításnak nevezünk, fájdalmas, de elkerülhetetlen intézkedések hosszú sorát jelentette belülről, és egy sereg diplomáciai manőverezést kívülről, amelyek együttesen voltak hivatottak biztosítani a megszülető királyság békéjét és a keresztény hit jövőjét. A magyar állam megteremtését persze nem elszigetelt folyamatként kell tekinteni. Igaz, hogy Magyarországon a nép megtérítése és a királyság megalapítása Szent István műve volt, amit apja, Géza fejedelem készített elő, azonban a X. század egész Észak- és Közép Európájára jellemző volt az a fordulat, amivel egyszerre ébredtek rá arra, hogy keresztény fejedelemségek és királyságok alakításával erősítsék népük megmaradását. Ha górcső alá vesszük a kor történelmét, jobban megérthetjük, miért éppen a nyugati kereszténységet választották a térség vezető fejedelmei, köztük Szent István királyunk is.

Érdekes módon a megkeresztelkedési hullám ahhoz képest, hogy mennyire különböző népeket érintett, hasonló folyamatokat idézett elő. A pogány törzsfők egyike magához ragadta a hatalmat, majd legerősebb vetélytársát leküzdve megszilárdította uralmát. Ezután külföldi hittérítőket hívott országába, akik hozzáláttak a nép megkereszteléséhez és az új egyház kereteinek felépítéséhez. Mindehhez az uralkodó fegyveres kísérete nyújtott biztosítékot. Ugyanígy történt ez Dániában, Svédországban és Norvégiában éppúgy, mint Kelet-Közép-Európában, ahol a csehek későbbi védőszentje, a 929-ben mártírhalált halt Szent Vencel fejedelem lett az első keresztény uralkodó, vagy Lengyelországban, ahol az országegyesítés, a nyugati kapcsolatfelvétel, a térítés és az 1370-ig uralkodó Piast-dinasztia egyaránt I. Miesko nevéhez fűződik.

Persze ez az átalakulás nem pillanatok alatt zajlott. A befejezéshez általában két nemzedékre volt szükség, a második uralkodóra rendszerint már a hálásabb, az építő feladat jutott. A keresztény királyságok kiépülése a X. században hosszú távra meghatározta a földrész arculatát. Olyan új keresztény népek és államok sora született, amelyek azóta is állandó szereplői az európai történelemnek. Azok a népek, amelyek nem tudtak vagy nem akartak betagozódni egyik egyház kötelékébe sem, hamarosan a múlt ködébe vesztek vagy más államok fennhatósága alá kerültek.

Ekkoriban dőlt el az a kérdés is, nagyjából hol ér véget a latin egyház befolyása és hol kezdődik az ortodox keletié. Mindez annál is lényegesebb volt, mert bár a latin és bizánci kereszténység formailag még ugyanaz a felekezet volt, de a távolság egyre nőtt közöttük. A politikai okok mellett a kulturális, illetve legfőképp a nyelvi különbségek voltak szembetűnőek: Keleten az évszázadok folyamán a latin nyelv ment feledésbe, Nyugaton pedig a görög. Ugyanígy növelték a különbségeket az amúgy nem jelentős szertartásbeli eltérések.

A vallással kapcsolatos ellentétek viszont már sokkal súlyosabbnak bizonyultak. Ide tartozott a nevezetes filioque (és a Fiútól) betoldás a katolikus hitvallás szövegébe, amely szerint a Szentlélek nem csak az Atyától származik. Ezt a kiegészítést a római egyház 1000 körül elfogadta, a keleti viszont hevesen ellenezte. Az igazán sarkalatos problémát viszont a hatalom kérdése okozta: feje-e a római pápa az egész kereszténységnek vagy sem? Vagyis parancsolhat-e a konstantinápolyi pátriárkának vagy sem?


A kora középkori pápaság még nem mondhatta magát az egész nyugati egyház fejének, de a későbbi századokban kivívott tekintélye ezekben az időkben alapozódott meg. Hatalmának igazolása egyértelmű: a Szentírás szerint a keresztény egyházat a rangelső apostol, Szent Péter alapította, a római püspökök pedig az ő helytartói, hatalmának örökösei. Később minderre bizonyítékot is kínált a pápai hatalom, amikor felfedezték azt az adománylevelet, amelyben Nagy Konstantin császár állítólag I. Szilveszterre ruházza a felsőséget a négy keleti patriarchátus felett, valamint a császári hatalmat Itáliában és a nyugati tartományokban. Az oklevélről csak az újkorban bizonyosodott be, hogy hamisítvány, addig azonban senki sem vitatta hitelét. A vágyálmok persze még így is sokáig messze jártak a valóságtól, és Róma, valamint az Itálián kívüli latin püspökségek kapcsolata Nagy Szent Gergely pápasága alatt kezdett csak szorosabbá válni. Amikor Nagy Károlyt III. Leó Rómában császárrá koronázta, és ezzel ráruházta a 476 óta szünetelő Nyugat-római Birodalom örökségét, újrafogalmazódott a római egyház helyzete. Ami keleti kapcsolatait illeti, a pápa a VIII. század derekáig forma szerint a kelet-római császár alattvalója volt, noha egyre függetlenedett tőle. A nagy fordulatot viszont II. István pápa hozta azáltal, hogy személyesen koronázta meg Kis Pippint, akitől viszont cserébe a pápa világi hatalmának megalapítását kapta. Róma és más elfoglalt területek ugyanis ekkor kerültek a római Szentszék örökös tulajdonába, vagyis megszületett az Egyházi Állam, amely lassan kiterjedt, és egészen 1870-ig fennállt.

A 800-ban történt császárkoronázással a pápaság visszavonhatatlanul kikerült Bizánc befolyása alól és jövője a Frank Birodalomhoz kapcsolódott. Ez pedig azt jelentette, hogy ettől kezdve pápa és császár egyaránt a kereszténység egységét testesítették meg, egyik annak világi, másik egyházi feje lett. Európa szempontjából pedig az elkövetkezendő évszázadokra döntő kérdéssé vált, miként alakul a két vezető hatalmi viszonya. Azaz, sikerül-e kettéválasztani a két hatalmat vagy a császári hatalom uralkodik a pápai felett, ahogy ez Bizáncban is megtörtént. A kelet felé való nyitás ugyanis, mint választási lehetőség, a közép-európai népek számára ugyanúgy reális lehetőségként fogalmazódhatott meg.

A IX. században feltámadt, és a Bölcs Leó, valamint bíborban született utódai alatt virágzó Bizánc ugyanis rövid hanyatlás után a X. században újból meghódítja a Balkánt, sőt Szent István országával szomszédságba is kerül. A politikai újjászületés pedig erőteljes kulturális fellendülést és missziót hozott magával. Kelet-Európa szláv népei ekkor váltak keresztényekké és csatlakoztak a keleti, ortodox rítusú egyházhoz. Érdekes viszont, hogy eltérően a kizárólag latin szertartású római egyháztól, a görögök nem ragaszkodtak saját nyelvükhöz. Cirillék a szent könyveket egy balkáni szláv nyelvjárásra fordították le, amelyet ekkor még többé-kevésbé a többi szláv nép is megértett. Ez volt az ortodox liturgiában máig eredeti formában használt, úgynevezett egyházi szláv nyelv. A görög betűket kiegészítve írást is alkottak hozzá, a glagolicát, amely a horvát katolikusoknál máig fennmaradt. Az ortodox egyházból még a X. században egy új ábécé, a mai cirill írás őse szorította ki. A bolgárok és a szerbek, majd később az oroszok és a balkánon kialakuló román nép is az ortodoxia felvételével a bizánci kultúrkör részeseivé váltak. Konstantinápoly kisugárzása nemcsak vallási meggyőződésükre hatott, hanem művészetükre és politikai berendezkedésükre is. Valójában azonban a bizánci kultúrát egyik nép sem vette át, így az ókori görög örökség szelleme nem terjedt tovább. Ez pedig azt jelenti, hogy az ortodox hitre tért szláv egyházakat — nyelvi különállásuk és más okok miatt is — gyakorlatilag érintetlenül hagyta az antik hagyomány, és így később mind a balkáni népeknél, mind az oroszoknál szükségképpen elmaradt a nyugati értelemben vett humanista feleszmélés, és annak megtermékenyítő hatása.


A keleti hatalom legfőbb jellegzetességeként számon tartott despotizmus az ortodox egyház szerkezetében is megnyilvánult. A bizánci császár gyakorlatilag az ortodox egyház fejeként működött, a legfőbb politikai és ideológiai hatalom tehát egy személyben egyesült. A nyugati kereszténység figyelemre méltó sajátossága viszont az volt, hogy ott a hatalomnak ezt az összpontosulását, ha nem is mindig zökkenőmentesen, de sikerült megakadályozni.

A keresztény királyság megteremtésénél és a külpolitikai útkeresésnél persze korántsem a különböző ideológiai háttér vagy politikai, egyházi berendezkedés szolgált segítségül. Az új hazára lelt magyar nép vezetői felismerték, fennmaradásunkhoz elengedhetetlen, hogy nálunk sokkal erősebb és befolyásosabb szövetségesekre tegyünk szert. Géza fejedelem látta, hogy stratégiailag előnyösebb a magyarok számára, ha a Nyugat pártfogását kérjük. A geopolitikai helyzet mellett döntését az is indokolhatta, hogy az ugyancsak a Kárpát-medencében letelepedett rivális Gyula törzs kiváló bizánci kapcsolatokat ápolt. Ez Géza számára azt jelentette, az Árpádok Bizáncban — a keleti császárság értékrendje szerint — csekélyebb befolyásra tettek volna szert a térségben.

Mielőbb rendezni kellett tehát a magyar kapcsolatokat valamelyik nagyhatalommal, s a nyitás látványos jeleként Géza 973 tavaszán követséget menesztett I. Ottó császárhoz. Valójában tehát Géza lépéseit nem hitbeli meggyőződés, csupán ügyes külpolitikai manőverezés mozgatta. Persze ez a belpolitikában is előnyére szolgált, mivel az Árpád törzs térnyerését eredményezte. A törzsnek azonban még egy belső viszályt kellett leküzdenie hatalma megerősödéséig. Koppány térdre kényszerítése után már csak az új fejedelem nemzetközi elismerése volt hátra. Napirendre került István királlyá koronázása. István koronája és megkoronázása körül azonban a mai napig nem jutottak nyugvópontra a viták, ugyanis hiába történelmi tény, hogy az apja által gondosan előkészített úton haladva István is Nyugat felé keresett szövetségest, mégis nyitva marad a kérdés, kitől is kapott valójában István koronát. Magáról a koronázás tényéről egyetlen korabeli tudósítás maradt fenn, ám ez homályban tartja az adományozó személyét. A későbbi legendák pedig a császárt, III. Ottót és a pápát II. Szilvesztert egyaránt említik.

Hartvik püspök legendája egyenesen mesebeli történetet kerekít a Szent Korona átadásának körülményeiről: egy időben küldte István a pápához Asrik-Anasztáz püspököt, hogy megáldja a fiatal magyar kereszténységet és koronát küldjön Istvánnak, valamint Miesko lengyel fejedelem a saját küldöttségét, hogy II. Szilveszter megkoronázza őt. A pápa a lengyel követség kérésére már igent mondott, sőt koronát is készíttetett az uralkodó számára, amikor az átadás előtti éjjelen isteni látomásban volt része, s arra utasította, hogy az elkészült koronát az Úr kiválasztottjának, Istvánnak adományozza. Így a pápa a másnap elébe járuló Asriknak minden kívánságát teljesítette, sőt még keresztet is küldetett Istvánnak a következő szavak kíséretében: Én apostoli vagyok, ő viszont méltán Krisztus apostola, ha Krisztus annyi népet térített meg általa. Persze azok a szövegek, amelyek a következő évszázadokból származnak és a koronázás körülményeit boncolgatják, nem mentesek a torzítás gyanújától. Ekkorra ugyanis már tombol a pápaság és császárság erőpróbájáról szóló invesztitúraharc, így az a kérdés, vajon a magyar uralkodó melyik hatalomtól nyert legalitást, egyáltalán nem mellőzendő politikai kérdéssé vált.

Hartvik műve természetesen ebben a sorban a pápai irányvonalba illeszkedik. A másik oldalnak is voltak azonban ideológusai, akik úgy vélték, valójában III. Ottó segítette a magyarokat a keresztény királyságok sorába. Tulajdonképpen egyik feltételezés sem áll távol a valóságtól, hiszen akkoriban még a császár és a pápa viszonya felhőtlennek számított, így aligha volt fontos bármelyikük számára is, ki teljesíti a magyarok kérését. A szó tág értelmében együtt cselekedtek: a császár kegyéből és biztatására, végül ugyanakkor a pápa küldte a koronát és az áldást, s tette teljessé a folyamatot.

István számára természetesen már fontos volt, hogy követeit a pápához küldje. Az ő egyházszervező tevékenységét és a kereszténnyé váló Magyarország (valójában persze csak Nyugat-Magyarország) feletti főhatalmát Szent Péter utódával kívánta elismertetni. István bizonyára attól tartott, ha a pápát megkerülve közvetlenül a császárhoz fordult volna, országát ezzel Ottó hűbéresévé teszi. Történelmi példák igazolják: aggodalma nem nélkülözött minden alapot. A koronázásra az új évezred első napján került sor.

Csak néhány évtized múltán vált elvi kérdéssé, kitől is származik a Szent Korona. Az ezredfordulón azonban ez még senkit sem foglalkoztatott. A koronaküldéssel nem járt együtt sem a császári, sem a pápai fennhatóság jogigényének érvényesítése, ugyanakkor a korona elnyerése nagyban hozzájárult István tekintélyének növeléséhez, a keresztény hit terjesztése során elért eredményei nemzetközi elismertetéséhez. Szent István állama a legtekintélyesebb és valószínűleg a legerősebb államalakulat volt mindazok között, amelyek a X. század folyamán létesültek Közép- és Észak-Európában. Királyi címre ugyan más uralkodók is szert tettek, de a Rómától való teljes függetlenséget egyedül a magyar királynak sikerült elérnie. Szent Istvánnak köszönhetően Magyarország véglegesen és visszavonhatatlanul a keresztény Európa részévé vált.

 

Zubreczki Judit [Népszava 2002. augusztus 17.]

 

 

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG 17.

Az elő Árpádok

 K     R     M 

 

  

 

X

Hirdetés X

 

 

 

   

Ajánlott irodalom

 

 

Új fejezet a könyvkiadásban! Felejtsük el azt a szót: „elfogyott”!

A  VÁLTOZÓ VILÁG

kötetei mindig kaphatók, vagy rövid határidővel rendelhetők,

könyv alakban vagy elektronikusan,

akár személyre szabva is.

Könyvrendelés

 

 

 

 

A Franklin kézi lexikona I-III. 1912.

Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheusz, 1985.

Cropley A. J. : Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Budapest 1983

Cotterel, Arthur: Mítoszok és legendák képes enciklopédiája, 1994.

Hahn István: Istenek és népek, 1968.

Hésziodosz: Istenek születése, 1974.

Mitológiai ÁBÉCÉ, 1973.

Panini, Giorgo P.: Mitológiai atlasz, 1996.

Pecz Vilmos (szerk.): Ókori lexikon I–IV., 1902.

Román József: Mítoszok könyve, 1963.

Szabó György (szerk.): Mediterrán mítoszok és mondák, 1973.

Szimonidesz Lajos: A világ vallásai, 1988.

Tokarev, Sz. A. (szerk): Mitológiai enciklopédia, 1988.

Trencsényi-Waldapfel Imre (ford.): Ember vagy, 1979.

Trencsényi-Waldapfel Imre: Mitológia, 1974.

 

 

 

Az olvasás

A könyvek

Mutasd meg könyvtáradat...

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

Az iskola-könyvtárak

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Könyvesfalu

         

 

 

 

 A TUDÁS 365+1 NAPJA

    

 

 

  

Tudás, közösség, öröm

Tudás

Kompetencia

Innováció

 

Öröm

Boldogság

Tehetség

 

Kreativitás

Beszélgetés ideje

Jelbeszéd

 

Jobb világ, nyitott ajtókkal

A Változó Világ barátai

Változó Világ Klub

 

Irodalom, könyv, olvasás

Irodalom

Ajánlott irodalom

Az olvasás

 

A könyvek

A közkönyvtárak

A szakkönyvtárak

 

Az iskola-könyvtárak

Mutasd meg könyvtáradat...

A könyv védelme

 

Könyvesboltok

Könyvszigetek

Alapítsunk könyvesfalut!

 

A Változó Világ Mozgalom

Emberhit

Az Élet Útmutatója

A Mester beszélgetései

A munkához való jog

A lakáshoz való jog

A büntetőjog humanizálása

 

A tíz alapigazság

 1    2    3    4    5  

 6    7    8    9    10 

Az alapok

 

Az ember

A család

A lakóhely

 

A magamra találásról

A világról

A szerelemről

 

 

 

Keresés az érvényes pályázatok között a Pályázatfigyelőben

 

X

Hirdetés X

 

Intelligenciavizsgálatok

3 éves kortól!

A gyermek jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy a szülők tisztában legyenek gyermekük intelligenciaszintjével, és hogy viszonylag korán kiderüljön, melyek azok a képességek, amelyekben jelentősen megelőzi kortársait, illetve mely részfunkciókban mutat lemaradást.

A korai fejlesztés csodákra képes! Ha gyermekünk kiemelkedően tehetséges valamiben, vagy ha fejlődése átmenetileg megrekedt, úgy lehetünk leginkább segítségére, hogy szakember közreműködésével, objektív és megbízható tesztekkel térképezzük fel az intelligenciaszintjét és intelligenciastruktúráját.

Gyermekpszichológus munkatársunk – előzetes időpont-egyeztetés alapján – készséggel áll rendelkezésükre. Az egy órás alapvizsgálat díja 6000 Ft.

Kapcsolatfelvétel: kiado@valtozovilag.hu

Kihívások? Nagy tervek? Kockázatok? Fejlesztés? Pályázat? Befektetés? Válságmenedzselés? Stratégiatervezés?

Alapozd a sikert dinamikus modellel!

Ha ide kattintasz, Solipolis lakossága gyarapszik. Idővel ez emelheti a munkanélküliséget. De ha most ide klikkelsz, bővül Solipolis gazdasága, csökken a munkanélküliség. Csakhogy elégtelen lesz a tömegközlekedés. Persze, erre is van megoldás: kattints ide.

A játék szórakoztató dolog, de ha komoly a feladat, keresd meg a Változó Világ modellező műhelyét!

Ki mit tud? Azt nem tudom.

De azt igen, hogy

ÉN MIT TUDOK!

Idegrendszeri sérült, mozgásfejlődésben elmaradt koraszülöttek, csecsemők DÉVÉNY módszer (DSGM) szerinti gyógyítása. Felnőtteknél komplex mozgás rehabilitáció, www.dsgm.eu

 

X

Hirdetés X

 

 

 

  

Mennyire tetszik az oldal?

> Gyenge > Közepes > Jó >

Érdekel egy ajándékkötet PDF-ben

 

 

Az élet iskolája

*****

Angyal iskola

*****

Doktori akadémia

*****

Az élvezetek akadémiája

*****

 

 

VÁLTOZÓ VILÁG

1995 óta

ÚTMUTATÓ

1991 óta

TREND-VÁLTÓ

1992 óta

ÉRTÉK-REND

1992 óta

MOST, VALAMIKOR

Az idők kezdete óta

Emberhit

Változó Világ Mozgalom

Az Élet Útmutatója

Érdekel?

1949

Megfogantam, tehát vagyok...

Az elme öregedése

Az otthoni betegápolás

Amerikai politika...

Hollandia

Dánia

Életrajzok

A táplálkozás

A madarak

Budapest története...

A magyarországi szlovákok

I. Habsburg Ferdinánd

Buddhizmus, misztika, Tibet

További témák 

Könyvrendelés

Legyél szerzőnk!

Tudod?

Nemzeti Útmutató

Megyei Útmutató...

Használati Útmutató...

Keresési Útmutató...

Innovációs Útmutató...

Világ Útmutató...

Édes Útmutató...

Európai Uniós Útmutató...

Bécs

Családfelállítás

Kisebbségi Útmutató...

Betegápolási Útmutató...

Cégmutató

Termékoldalak

Tájékozódási Útmutató...

Vallási Útmutató...

Szabadidő Útmutató...

Utazási Útmutató...

További témák  

Érted?

A kompetencia

A tudás 365+1 napja

Interjú-válogatás

Adjál nekünk interjút!

Nagy Hermész Enciklopédia

Összeesküvés-elméletek

A szélenergia

Euroutazások

Facebook Enciklopédia

Bécs

A magánkönyvtár

Számítógépes modellek

Gasztronómiai Enciklopédia

A számok világa

Budapest utcái

Ludens

Szex

További témák  

Helyesled?

Változó Világ Klub

Etika

Veszélyek

Legendák

Alapítványok

Népek bölcsességei

A könyvek világa

Az én helyem...

Pályázataink

Hasznos tudnivalók A-tól Z-ig

A települések túléléséért

Az olvasás

A kompetencia

Tanítások és technikák

Magyar iskolák a világon

Éttermek

Budapest újdonságai

Szimeonov Todor haikui

További témák  

 

TÖRTÉNELEM

JOG

ÉLETMÓD

FÖLDRAJZ

KULTÚRA

EGÉSZSÉG

GAZDASÁG

POLITIKA

MESTERSÉGEK

TUDOMÁNYOK

 

A Változó Világ barátai

Beszélgessünk!

Nyitott ajtók

Támogatod?

Innovációs Tér

Fogyasztói Tér

Európai Tér

Kisebbségi Tér

Idős Tér

Gasztronómiai Tér

Budapesti Tér

Közösségi Tér

Változó Világ Mozgalomért

Közhasznú Alapítvány

A Mester beszélgetései

Csetlő-napló

 

 

 

X

X

 

 

CHANGING WORLD | LE MONDE CHANGEANT | СВЕТЪТ В ПРОМЯНА | WELT IM UMBRUCH | MENIACI SA SVET

Flag Counter

2010. június 20-én telepítve.

 

Kezdőoldal

Olvasószolgálat

Médiaajánlat

Impresszum

Parvis

Teszteld internetkapcsolatod sebességét!

 

 

Változó Világ, 2018