VILÁG

ÚT

VÁLTÓ

ÉRTÉK

MOST

Belépés | Regisztráció

Ma

Támogatásod? Számít!

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor

 

A TUDÁS

365+1 NAPJA

2020, XIX. évfolyam

Június 4.

A modern futball szabályai II.

 

 

 

 

Súlyos szabálytalanságok és szankcióik

 

A rúgás, a gáncsolás, a feltartás és a lökés közvetlen szabadrúgást von maga után, illetve 11-est, ha a 16-oson, a büntetőterületen belül történik az eset. A veszélyes játékért – pl. magasra emelt láb, mélyre hajtott fej – a labda játékbahozatalát akadályozó cselekedetért, vagy abban az esetben, ha a kapus 4 lépésnél többet tesz labdával a kezében, illetve “beszédért” közvetett szabadrúgás jár, amelyet nem lehet azonnal kapura lőni, előbb le kell gurítani egy másik támadó játékosnak.

Figyelmezetés és közvetett szabadrúgás jár azért, ha valaki a játékvezető engedélye nélkül lép pályára, valamint a reklamálásért. A gól közvetlen megakadályozására történő, vagy sérülést okozó durvaságot kiállításnak kell követnie és közvetlen szabadrúgásnak. Ugyanez jár a játékvezető megsértéséért, figyelmeztetés utáni reklamálásért, valamint dulakodásért, verekedésért, köpködésért, valamint a gólhelyzet, vagy gól megakadályozására irányuló szándékos kezezésért.

 

A szabadrúgások

 

A közvetlen szabadrúgásból egyből gól lehet, a közvetettből csak két játékos érintése után. A közvetett szabadrúgást a játékvezető feltartott karja jelzi. Szabadrúgást csak álló labdából lehet elvégezni. Az ellenfél játékosai, akár egyénileg, akár sorfalban, 9,15 méterre kell, hogy álljanak a letett labdától. A támadó csapat játékosa takarhatja a labdát, és beállhat a védősorfalba is, zavarni. (Ezt a 70-es évektől a brazilok alkalmazták mesterien). Ha a védekező csapat kap a saját 16-osán belül szabadrúgást, a labdának el kell hagynia a büntetőterületet. A kapus szabálytalan játéka miatt a 16-oson belül ítélhető közvetett szabadrúgás.

 

A 11-es

 

A büntetőt rugó játékos a 11-es pontra helyezi a labdát. Egyből lőnie kell, nem állhat meg a nekifutásban, a labdát nem passzolhatja le. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el. Ellenkező esetben a 11-est meg kell ismételtetni. A többi játékosnak a büntetőterületen kívül kell tartózkodnia, de a labda elrúgásának pillanatától már bemozdulhatnak az esetlegesen hárított labdára, támadók és védők egyaránt indulhatnak. Maga az ítéletvégrehajtó is duplázhatja saját lövését, kivéve az olyan mérkőzésen, ahol 11-es-rúgások döntenek. Ott lövése után nem érhet újra a labdába, el kell hagynia a büntető-területet.

A büntetőpárbajban csak olyan játékos vehet részt, aki a mérkőzés lefújása pillanatában a pályán tartózkodott, vagyis akit lecseréltek, vagy még nem cseréltek be, nem állhat be 11-est rúgni.

 

A bedobás

 

Ha az oldalvonalon hagyja el a labda a pályát, a másik csapat dobja be, mint amelyik kirúgta. A bedobó játékosnak a pályával szemben, mindkét lábával szilárdan az oldalvonalon kell állnia, és fej fölül, két kézzel kell bedobnia a labdát a pályára. A bedobó maga nem játszhatja meg azonnal a játékba került labdát. Az ellenfélnek bedobásnál joga van bármilyen közel állni a bedobó játékoshoz.

Bedobásból közvetlenül nem lehet gól, ha azonban bárki beleér a labdába, a gól érvényes. Jól fejelő és nagyot dobó játékosokkal rendelkező csapatok élnek is ezzel a fegyverrel.

A kirúgás

Kirúgást akkor ítél a játékvezető, ha a támadó ért utoljára labdához, mielőtt az elhagyta a játékteret az alapvonalnál. A labdát az 5 és feles sarkára kell helyezni, arra az oldalra, ahol kiment a labda. A kirúgást elvégző játékos csak egyszer érhet a labdához. Az ellenfelek a labda elrúgásának pillanatáig nem tartózkodhatnak a védőcsapat büntetőterületén. A labdának el kell hagynia a 16-os területét.

Kirúgásból nem érvényes a gól, csak ha valaki még beleér, akár a támadó csapatból, akár az ellenfélből. Ha például a kirúgást végző kapus lövése elszáll az ellenfél kapujáig, és a másik kapus hozzáér a labdához, mielőtt az a hálóba hullik, akkor a gólt meg kell adni.

 

A szögletrúgás

 

Szögletrúgás akkor következik, ha egy védőről megy ki az alapvonalnál a labda. A szögletrúgást a saroknál lévő negyedkörből kell elvégezni. A szögletet rúgó játékos nem érhet kétszer a labdához, de – 1927 óta – joga van egyből kapura csavarni, és a gól érvényes akkor is, ha senki nem ér hozzá. Az ellenfelek, mint a szabadrúgásnál, itt is  csak 9,15 méterre állhatnak a labdától. Ez az a szabály, amit a legkevésbé szoktak betartani – kevés bíró vesztegeti az időt ilyenkor a 9,15 méter kimérésével.

 

2. Újabb szabályok

 

A játék eldurvulását megakadályozandó, az elmúlt két évtizedben több módosítást hozott az Football International Association Board. Szigorúbban büntetik a kapus támadását, a 11-es kierőszakolását célzó műeséseket (minimum sárga lap), valamint az utolsó emberként elkövetett szabálytalanságokat (piros lap).

Sárga lappal büntetik az időt húzó kapust, de azt is, aki vagy nem végzi el időben a szabadrúgást, vagy pedig nem engedi elvégezni azt, azzal, hogy túl közel áll a labdához. A játékvezetőnek jogában áll akár az egész sorfalat sárga lappal büntetni. A szabályok lehetővé teszik, hogy az akció folyamatossága érdekében a bíró alkalmazzon előnyszabályt, de az akció végeztével sárga, vagy piros lappal büntesse a vétkest.

Sárga kártya jár annak is, aki egy akció lefújása után továbbmegy, esetleg a hálóba lő, vagy messzire elrúgja a labdát.

Ugyancsak a játék folyamatosságát célozza az az új szabály, hogy a hazaadásokat a kapus nem foghatja meg kézzel, csak abban az esetben, ha fejjel játszották haza a védők a labdát. Bedobással történő hazaadásnál sem érhet hozzá kézzel. Amennyiben mégis megfogja, sárga lap és közvetett szabadrúgás jár. Amennyiben a kapus elhagyja a 16-os területét, és utolsó emberként szabálytalanul akadályozza az ellenfél támadását, ugyanazok a szankciók vonatkoznak rá, mint a mezőnyjátékosokra.

Napjainkban már tilos gólörömben kirohanni a pályáról üdvözölni a közönséget. Ezért is sárga lap jár. A játékvezető kiállíthatja a kispadon ülőket beszólás, reklamálás miatt, akár játékosról van szó, akár csapatvezetőről, orvosról, gyúróról.

Megszűntették a pályán való ápolást. A sérült játékost ki kell vinni az alapvonalon túlra, és ott kezelni, miközben a játék megy tovább. Az 1994-es vb-n kis terepjáró érkezett a sérült játékosokért, de a hordágy mindenütt kötelező. Visszatérésre a játékvezető ad engedélyt.

A 11-es-védésnél viszont némiképp enyhült a gyakorlat, bár az alapszabályt nem módosították. A 70-es években szokássá vált, hogy a kapusok felsőtestük mozgásával “zavarják” a büntetőt rúgó játékost. (A lengyel Tomaszewski volt az úttörő). Ezt ma már nem fújják le. Ezzel szemben az ítéletvégrehajtónál is jobban elnézik, ha szinte teljesen lelassítja nekifutását.

Kupamérkőzéseken, vb-mérkőzéseken, ha 90 percig nem születik döntés, 2x30 perces hosszabbítás következik, utána 11-esek. Mindkét csapatból 5-5, a mérkőzés lefújása pillanatában pályán lévő játékos végez el egy-egy büntetőt, felváltva. Ha ekkor sem születik döntés, következnek további játékosok, az első hibázásig. Az 1994-es világbajnoki cím így dőlt el, amikor az olaszok részéről R. Baggio kihagyta a büntetőt.

Sokáig ellenezték, hogy a tv vagy video-felvétel perdöntő legyen egy-egy szabálytalanság, vagy vitás eset megítélésében. Több nemzeti gyakorlat (belga, német, olasz) után a FIFA is elfogadta az utólagos ítélkezést. Először az amerikai vb-n volt erre példa, amikor az olasz-spanyol mérkőzésen Tassotti belépőjét a bíró nem vette észre, de a visszajátszás egyértelműen bizonyította a szándékosságot. Az olasz védőt nyolc meccsről tiltották el.

Megszüntették az órákat a stadionokban, hogy ezzel is csökkentsék az időhúzásra irányuló tevékenységet.

Újabb szabálymódosító javaslatokat is tettek az elmúlt években, amelyekről még viták folynak. Növelni akarják a kapuk nagyságát, arra hivatkozva, hogy az utóbbi évtizedekben megnőtt a kapusok átlagmagassága. Ismét megszólaltak a les­sza­bály eltörlésének hívei. Javasolják továbbá, hogy a bedobást a jövőben lábbal is el lehessen végezni, de  ezt sokan ellenzik, mert akkor tovább töredezne a játék – ugyanolyan előjáték lenne itt, mint a szabadrúgásoknál. Felvetették a kosárlabdában, valamint az amerikai jéghokiban már bevált “hirtelen halál” módszerét, a hosszabbítás, és a 11-es rúgások helyett. Ebben az esetben a rendes játékidő után az első góllövő csapat nyer. E javaslatok közül ez utóbbinak van a legnagyobb tábora, lehet, hogy már az 1998-as, Franciaországban rendezendő vb-n be is vezetik. Ezzel ugyanis megszűnne az a lehetőség, hogy egy esetleg gyengébb képességű, de jó fizikai kondicióban lévő csapat a hosszabbításra játsszon, majd azt is kibekkelve bízzon a büntetők nagy bizonytalanságában. 1990-ben az argentínok így jutottak el a döntőig, két mérkőzést is 11-esekkel nyertek meg.

Az International Football Association Board legfrissebb, 1995 nyarán hozott rendeletei: les az is, ha egy korábban tétlen lesen lévő játékos a kipattanó labdát értékesíti. Eltörölték a különbséget a szándékos és a vétlen szabálytalanság között. Kivéve a kezezést: ha valaki vétlenül kezez a 16-oson belül, csak sárga lap és 11-es jár érte, kiállítás nem. Ugyanakkor a jövőben kiállítás jár gólhelyzetben lévő játékos akasztásáért, buktatásáárt, visszahúzásáért akkor is, ha a vétkes a szabálytalanságot nem utolsó emberként követte el.

Egy új szabály kimondja: a játékvezető és a partjelzők, valamint a tartalék-játékvezető nem felelős a játékosok, vagy a nézők sérüléséért a mérkőzés időtartama alatt. Ezzel próbálják levenni a bírókról azt a terhet, amelyet az indulatok elszabadulása a pályán, vagy a tribünön jelenthet. (Más kérdés, hogy egy indiszponált, vagy gyengekezű játékvezető közvetve oka lehet sérülésnek, vagy balesetnek, ha például hagyja a durváskodást, vagy nézőtéri botrány esetén nem fújja le a meccset).

Szigorúan bűntetik ma már, ha a játékosok “beszélnek”: tilos például a “hagyd” felkiáltás, ezzel ugyanis elég sokszor visszaéltek – egy csatár elkiáltotta magát, és a védő azt hitte, a kapusa szól. A tilalom megkerülésére már titkos jelszavakat dolgoztak ki egyes országokban: a németek “leót” kiáltanak – erre nincsen tilalom. Magyar pályákon a “sajt” dívik már a kicsiknél is.

 

3. Amatõrök, profik

 

Sok országban ma is élesen kettéválnak az amatőr labdarúgók és a profik. Az egykori szocialista táborban évtizedekig “amatőr” státusza volt a futballistáknak, ami természetesen álamatőrség volt, mert többségük sosem dolgozott bejegyzett munkahelyén, amelyet a fő patrónus – állami szervek, gyárak – biztosítottak. Jónéhány európai országban – pl. a skandinávoknál, Izlandon, Luxemburgban – a legjobbak is, amíg otthon játszanak és nem szerződnek el nevesebb bajnokságokba, többnyire amatőrök. A fejlett nyugati államokban a profi egyesületek gyakran merítenek az amatőr klubokból, már csak azért is, mert aki amatőrt igazol, kedvezményt kap a nemzeti szövetségtől.

Egészen 1988-ig, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legelavultabb szabályának, az amatőr-szabálynak eltörléséig, csak amatőrök vehettek részt az olimpiai futballtornán, illetve olyan játékosok, akik korábban nem vettek részt világbajnokságon. Ez egy ideig az akkori szocialista országoknak kedvezett, hiszen hivatalosan még a legjobbak is “amatőrök” voltak, más kérdés, hogy vagy hivatásos katona és rendőrtisztek, vagy “sportmunkatársak” voltak, és jövedelmük jóval meghaladta az átlag polgári fizetéseket. Ennek is köszönhető, hogy Magyarország az 1952-es, 1964-es, és 1968-as olimpián első lett, 1972-ben pedig a második helyen végzett.

Az 1994-es vb-n elég sok panasz volt a játékvezetésre, (és nem csupán azért, mert igen sok olyan, harmadik világbeli bíró működött, ahol a foci ugyancsak gyerekcipőben jár), ezért felmerült az a javaslat, hogy legyenek a nemzetközi játékvezetők is profik. Ma ugyanis a legjobbak is “amatőrök”, a mérkőzésekért szerény gázsit vesznek fel, találunk közöttük tanárokat, mesterembereket, üzletembereket. (Például Puhl Sándor az egri Skála áruház igazgatója). A profivá válást számos híres volt és aktiv bíró is ellenzi, arra hivatkozva, hogy éppen elég feszültség egy-egy játékvezetőnek egy mérkőzés önmagában, és a stresszt csak fokozná, ha még arra is gondolnia kellene: ezen múlik a megélhetése. Nem is beszélve arról, hogy megnőne a megvesztegethetőség kísértése is.

 

4. Reklámok, szponzorok

 

Évtizedek óta bevett szokás, hogy a pályák körül – a tv-közvetítésben is jól láthatóan – különböző cégek reklámozzák magukat. Ezt 1995-ben némileg szigorították, mert immár a játéktérre – például a hálókra – nem kerülhetnek reklámok. A 70-es évektől az egyes klubcsapatok mezükön is hírdetik fő szponzorukat, vagy akár több támogatót is. A reklámok azonban nem takarhatják el a mezszámokat, vagy nem tehetik olvashatatlanná azokat.

A válogatottak esetében e kör leszűkül, mert a válogatott mezen a mai napig nem szerepelhetnek reklámok, de semmilyen szabály nem tiltja, hogy pályán kívül egyes csapatok, vagy játékosok reklámszerződéseket kössenek. Sőt, a nagyobb ­sztárok nem csupán a csapat reklámszerződéséből részesednek, hanem köthetnek teljesen más irányú termékre is megállapodást. Például Roberto Baggio évek óta hírdet elegáns öltönyöket, az Umbro sporttuházati cég számos híres csapatot öltöztet.

Évtizedünkben a Nike a legsikeresebb, amely egyetlen reklámfilmbe tudta összehozni napjaink 7 nagy csillagát. (Romario, Campos, Batistuta, Maldini, Gascoigne, Cantona, Klinsmann). A reklámozás másik eszköze  egy-egy esemény  “hivatalos támogatásának” elnyerése, amely a sportszergyártól az üdítőitalig terjed. Ennek eklatáns példája a holland Amstel sörgyár, amely megvásárolta az 1994-95-ös Bajnokok Ligája sorozat hivatalos szponzorának jogát.

Ezek a mammutcégek lépnek fel akkor is, amikor meg kell venni egy-egy nagy torna tv-közvetítési jogát, amelynek bevétele a nemzetközi szövetségeket illeti. Éppen ezért ezeket az árakat minden évben feljebb és feljebb  srófolják. Magyarországon ma a futball (miként a többi sportág és a kultúra egésze) annyira a szponzoroktól függ, hogy már a neveket is megváltoztatják a támogatók kedvéért. (BVSC-Dreher, Vasas-Casino Vigadó, UTE-Novabau, DVSC-Epona).

 

Göbölyös N. László [Változó Világ 2.]

 

 

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

 

 

A tudás | A tudományok

Enciklopédiák | Kompetencia

Pályázatok

Olvasó világ | Az olvasás

A könyvek | A te könyvtárad?

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

 

Keresés a portálon

Egyéni keresés

 

 

ENG | FR | DE | SL | BG

 

 

Flag Counter

 

VVM | Emberhit | Életútmutató

Kezdő oldal | Impresszum Adomány

 

Változó Világ, 2021