VILÁG

ÚT

VÁLTÓ

ÉRTÉK

MOST

Belépés | Regisztráció

Ma

Támogatásod? Számít!

 

Merj tudni! A te tudásod a te hatalmad!

Szimeonov Todor

 

A TUDÁS

365+1 NAPJA

2020, XIX. évfolyam

Január 14.

A postaoktatás története II.

 

 

 

 

 

A szakoktatás 1945 után

 

A postatisztképzés nagyobb szervezeti változtatására csak 1949-ben került sor. A háború utáni első postatiszti tanfolyamot még a régi elképzelések és tanmenet szerint indították be 1946. március 11-én. A közlekedési, ellátási és elszállásolási nehézségek miatt e tanfolyamon akkor csak budapesti hallgatók vehettek részt. A felmerülő nehézségek miatt újabb tanfolyam beindítására nem is került sor. Lényeges változás 1949-ben következett be, mivel a postai oktatás beolvadt a Közlekedési Tanintézetbe, ahol külön-külön képezték a postaforgalmi és postaműszaki ágazat szakembereit. Hamarosan, 1951-ben a tanintézetből kivált a középfokú műszaki képzés, és a Gyáli úton – a hajdani tanonciskola helyén – létrejött a Távközlési Technikum.

A postatisztképző tanfolyam helyett, 1952-től kétszintes postai szakképzést – postai és állami – indítottak be. A postai tanfolyami jellegű képzés irányítását, a különböző típusú tanfolyamok összehangolását az 1954-ben létrehozott Posta Oktatási Központ vette át. Feladata a felsőfokú postaforgalmi és postaműszaki tanfolyamok megtartása. Itt képezték ki a középfokú szervek oktatótisztjeit. A tanfolyamok egy része továbbra is azt a célt szolgálta, hogy azok a postai alkalmazottak, akik felvételük idején nem rendelkeztek megfelelő postai ismerettel és végzettséggel, munkájuk ellátásához megszerezhessék a szükséges alap-, közép-, illetve felsőfokú postai képesítést. A továbbképző tanfolyamok résztvevői a szakterületükön történt változásokat szervezett keretek, iskolarendszerű oktatás formájában ismerhették meg.

Ez a szakirányú továbbképzési rendszer az 1990-es évekre már nem felelt meg a posta követelményeinek, és ezért fokozatosan kikerült az oktatási tervből. Miután a Magyar Posta három önálló vállalattá alakult, nemcsak a postatisztképzés szűnt meg, hanem a korábbi Posta Oktatási Központ is. Helyette két önálló szakoktatási intézmény: a Posta Oktatási Központ és a Távközlési Oktatási Központ létesült. A kettéválást követően csak 1997-ben jelent meg a változó postához alkalmazkodó új szakképzési forma. Az új tanfolyam a Magyar Posta Rt. tevékenységét és működését a végrehajtás és a középirányítás szintjén átlátni képes és irányítani tudó, a piaci elvárásoknak megfelelő kereskedelmi szemlélettel bíró, ellenőrzési feladatokat ellátni képes és az átfogó postai hálózat egészét értő szakemberek képzését hivatott megvalósítani. A Posta Oktatási Központ által szervezett nappali tagozatos tanfolyamra csak azok a hallgatók nyernek felvételt, akik 22. életévüket már betöltötték, érettségi vizsgával és középfokú postai szakképzettséggel rendelkeznek. Emellett az alkalmazás szintjén ismerniük kell a számítógép kezelését. Amíg a régi tiszti tanfolyamon felsőfokú forgalmi ismereteket oktattak, az új tantárgyi struktúra feltételezi az üzletszabályzati és technológiai rendelkezések teljes körű ismeretét. Ezekre az új alapokra építve ez az új képzési forma a postavezetők képzését valósítja meg. Az 1998/99-es oktatási évtől – továbbra is a Posta Oktatási Központ irányításával – a postai küldetés- tudatot elősegítő, és azt megalapozó szemináriumok, szakelőadási sorozatok szolgálják a postai dolgozók ismereteinek bővítését. A megváltozott oktatási rendszerben, a változó posta igényeihez igazodva olyan célirányos, megfelelően rugalmas, gazdaságos és hatékony képzési rendszert vezettek be, amely a különböző postai munkakörökben dolgozók továbbképzését segíti elő. A folyamatosan erősödő informatikai képzéssel a hallgatókat a Magyar Posta Részvénytársaság jövőbeli feladataira igyekeznek felkészíteni. A tanfolyamok résztvevői számára ez az új oktatási rendszer biztosítja mindazokat a jogi, marketing, szolgáltatási, kereskedelmi, biztonsági és informatikai ismereteket, amelyek a postán dolgozók számára ma szükségesek.

A jelenlegi tanfolyamokon, szemináriumi sorozatokon felkészítik és erősítik a hallgatókban a posta iránt érzett felelősségtudatot. Azt az alapvetően vevőközpontú szemléletet, amely szerint a vevők elégedettsége a postás jövedelmének forrása, ezért megbízhatóan kell végeznie munkáját, fejleszteni képességeit és rugalmasan követni a változásokat. A Magyar Posta Rt. a kitűzött célokat együtt, minden munkatárs aktív hozzájárulásával kívánja elérni. Annak érdekében, hogy Magyar Posta Rt. munkatársai a küldetés elkötelezett hívei legyenek, a posta vezetősége lehetőséget biztosít a dolgozók továbbképzésre, az új technológiák megismerésére. A belső továbbképzéseken résztvevők többféle munkaterületen is felhasználható ismereteket és tudást kapnak. Szakmailag felkészült munkatársaitól a Magyar Posta Rt. elvárja, hogy figyelmesek és udvariasak legyenek a vevőkkel, működjenek közre abban, hogy az új technológiák bevezetése ne okozzon fennakadásokat a munkában és a szolgáltatások igénybevételében.

A küldetés postájának célja, hogy a posta megbízható és sokoldalú vállalkozás legyen a hírközlési, pénzügyi, informatikai és logisztikai piacon. A magyar gazdaság fejlődésének szolgálatában tehát el kell érnie a postának, hogy vevői bizalommal számíthassanak szolgáltatásaira. A posta valamennyi munkatársának fel kell készülnie ezeknek az összetett és minőségi igényeknek a kielégítésére, amelynek megvalósításához feltétlenül szükséges az, hogy a posta valamennyi munkatársa saját munkáját hatékonyan szervezze meg. Ennek fontos eleme, hogy a posta és annak szolgáltatásai az egész országban elérhetők legyenek és a Magyar Posta Rt. részt vegyen a postai világhálózatban.

 

Úttörőposta, gyermekposta

 

Máig üde színfoltja a posta szakoktatásának az 1948-ban létesített „MÁV Széchenyi-hegyi Úttörővasút” mellett a csillebérci „Úttörő Köztársaság”. A későbbi Csillebérci Úttörő Nagytábor hatalmas öreg fái alatt egy évvel később épült meg és adták át a tábor lakóinak az ország első gyermek-postahivatalát: az úttörő-postahivatalt, ahol az úttörőpostás tanfolyamot végzett 9–14 éves általános iskolás, jól tanuló gyermekek kezdetben nyaranta, később egész évben postai feladatokat láttak el. 1961-ig a postaszolgálatot ellátó gyerekek, a vasutas gyerekektől elkülönítve, külön csak postai képzésben részesültek, és részint az úttörő-postahivatalban, részint az akkori kezelőhelyeken: Úttörő Áruház, Ságvári-liget, Hűvösvölgy végezték gyakorlati munkájukat. Az iskolai tanítási év alatt öt, a nyári táborozás idején naponta 10 gyermek látott el postai szolgálatot. A feladat pontosságra, önállóságra, határozottságra, rendszeretetre és fegyelmezettségre szoktatta a gyerekeket, akik így már gyermekkorukban megismerkedhettek a sok figyelmet igénylő postai munkával. 1961-től megszűnt a külön úttörőpostás- és úttörővasutas-képzés, a közös tanfolyamokon mindkét ágazat szaktárgyait egyformán megtanulták, illetve még napjainkban is tanulják a gyerekek. Annak ellenére, hogy az 1990-es évek elején a Budapesti Postaigazgatóság bezárta a gyermekek által üzemeltetett csillebérci postát, a vasutas tanfolyam hallgatói továbbra is tanulják a postakezelési, távközlési és pénztárkezelési ismereteket.

A Csillebérci Úttörő-postahivatal mellett, a Budapest-vidéki Postaigazgatóság szakmai irányításával, 1960-tól csaknem 30 éven át a Fóti Gyermekvárosban is működött úttörő-postahivatal. Időszakos nyári szünidei nyitva-tartással pedig Debrecenben, a nagyerdei strandon, a zánkai és a tatai gyermektáborokban is működtek úttörő-postahivatalok, melyek csak a felvételi térben lévő bútorok méreteiben különböztek a kor más postahivatalaitól. A felnőtt hivatalvezető mellett gyermekek látták el a szolgálatot. A Széchenyi-hegyi Úttörővasút postájánál naponta váltották egymást az éppen szolgálatban lévő postás gyerekek, a nyári időszakos gyermekpostákon pedig heti váltásban postáskodtak. Különleges volt a helyzet Fóton, ahol a hét egy meghatározott napján mindig ugyanaz a gyermek volt szolgálatban, és csak évente egyszer, amikor a végzős nyolcadikosok elkerültek, változtak a postán szolgálatot teljesítők, és a régiek helyét néhány 5. osztályos, nehéz sorsú gyermek vette át. Fóton különösen nagy jelentősége volt annak, hogy önállóságra, felelősségtudatra szoktatták azokat a gyerekeket, akik a mindennapok gondjaitól, a való élettől elszigetelten, zárt közösségben éltek. A csillebérci és a fóti úttörőpostán közös volt az is, hogy a gyerekek a tábor, illetve a gyermekváros területén a kézbesítést is ellátták.

 

Az állami szintű középfokú postai oktatás

 

Az 1954 szeptemberében induló oktatási évtől Budapesten – szakminisztériumi szinten – megkezdődött az államilag is elismert középiskolai képzés az akkor létesített Postaforgalmi Technikumban, a mai – már nem a postához tartozó – postaforgalmi szakközépiskolákban.

Az új képzés zökkenőkkel indult. A technikumi felvételre vonatkozó utasítás ugyanis csak 1954 tavaszán jelent meg, akkor, amikor a különböző középiskolákba pályázó fiatalok továbbtanulási jelentkezéseiket már rég leadták az általuk kiválasztott középiskolákba. Az első évfolyamra tehát „átirányított” diákok kerültek, akik eredetileg nem a postát választották élethivatásul. 1954 szeptemberében így 108 diákkal kezdődött meg a tanítás a Cházár András u. 6. szám alatt, a volt Nyugdíjas Otthon épületében. Az ünnepélyes megnyitóval egy új szakmai oktatást indítottak az állami képzésben. Az első végzett hallgatók, annak ellenére, hogy az oktatás kezdetén nem postások kívántak lenni, megkedvelték a technikumot és a postát, kiváló, a postát értő és szerető szakemberek lettek. 1959-ben a koedukált képzés beindításakor már egyre kevesebb fiú jelentkezett a postaforgalmi technikumba. A szakma elnőiesedett. A budapesti iskola eredményei már az 1960-as években arra sarkallták a vidéki postaigazgatóságokat – Debrecenben, Miskolcon, Sopronban, majd másutt is –, hogy területükön beindítsák az állami középfokú postai képzést, postaforgalmi technikumokat hozzanak létre.

Az 1967/68-as tanévtől a technikumok nappali tagozatai folyamatosan, négy év alatt szakközépiskolává alakultak át. A vidéki iskolák és azok tantestülete megalakulásuktól kezdve a helyi tanácsok hatáskörébe, illetve létszámába tartoztak. A hajdani technikum, majd a későbbi szakközépiskola és az ezekhez a középfokú létesítményekhez tartozó kollégiumok hosszú éveken keresztül a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főhatóságához, személyzete pedig a posta létszámába tartozott. Közvetlen elvi irányítását és a szakmai képzés felügyeletét a Posta Vezérigazgatóság Oktatási Ügyosztálya látta el. Az 1974/75-ös tanévtől a budapesti iskola a kollégiummal és a személyzettel együtt tanácsi hatáskörbe került. A postaforgalmi technikum, illetve a nevében megújult szakközépiskola szakmacsoportos képzést nyújtott és nyújt.

Hosszú éveken át a középfokú postaforgalmi szakképzés egyik legnagyobb problémája a diákok szakmai gyakorlati tapasztalatainak hiánya volt. A postai munka gyakorlatigényes. A kezelési szabályokat, üzletszabályzati előírásokat, postai díjakat meg lehet tanulni, de alkalmazásukat be kell gyakorolni. Egészen más játékpénzzel gyakorolni az iskolában és egészen más viselni a teljes felelősség terhét akkor, amikor milliók fordulnak meg a kezében. Az 1990-es évek elejéig a diákok csak az iskolai gyakorlóhivatalokban, osztálytársaik kiszolgálását eljátszva és a nyári és téli kötelező gyakorlatokon ismerkedhettek meg jövendő munkájukkal. Azokat a postahivatalokat, amelyek a kötelező gyakorlatokra diákokat fogadtak, nem úgy alakították ki, hogy egy munkahelyen egyszerre a diák és az oktató is jelen lehessen. A tanuló legtöbbször csak a megfigyelő lehetett, a tényleges gyakorlatra általában nem kerülhetett sor. Az oktatásra alkalmatlan hivatalok, szűk munkahelyek nem segítették a diákokat a postai munka elsajátításában.

Jelentős előrelépés volt a nagyobb postahivatalokban létrehozott oktatóhivatali hálózat kialakítása, ahol egy-egy munkahelyen diákok dolgoztak. A legújabb gyakorlati képzési formát, a tanpostát a Budapesti Postaigazgatóság az Irányi utcai Postaforgalmi Szakközépiskola diákjaival és oktatótanáraival kísérletezte ki. Budapesten, Postatanoda néven megnyílt az első olyan postahivatal, hol minden postai feladatot diákok látnak el. Az itt szerzett kedvező tapasztalatok alapján mindazokon a településeken, ahol postaforgalmi szakközépiskolai osztályok vannak, a Postaigazgatóságok felépítették a területükhöz tartozó Tanpostákat, azokat a postai épületeket, ahol a munkahelyek kezelését maguk a tanulók látják el. Itt a szakoktatók csak irányítják és ellenőrzik a diákok tevékenységét. A tanulók a megfelelő gyakorlati tapasztalat megszerzése után a munkába állásukkor már önállóan tudnak dolgozni a posta különböző munkahelyein. A postaforgalmi szakközépiskolákban végzett hallgatók néhány év munkahelyen eltöltött gyakorlati időt követően postavezetők, mozgóposta-vezetők, hírlapszolgálati szervezők, pénztár- és bankszolgálati ügyintézők, pénztárosok, főpénztárosok, bankosok, illetve a postaforgalmi szolgálat különböző területének dolgozói lehetnek.

 

A győri Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola

 

Az 1960-as évek elején valamennyi szaktárca létrehozta a maga államilag elismert felsőfokú szakemberképzési rendszerét. A Magyar Postán az 1962-es tanévben a Gyáli úton, a Puskás Tivadar Távközlési Technikum épületében vette kezdetét ez az új képzési forma. Annak ellenére, hogy a posta saját szakembereinek képzésére saját szakoktatókkal indította meg felsőfokú iskoláját, a bekerülés feltételei között nem szerepelt a korábbi postai végzettség. A Felsőfokú Távközlési Technikumnak minden középiskolai érettségi bizonyítvánnyal rendelkező és a felvételi vizsgán megfelelt személy hallgatója lehetett. Ez a felsőfokú postaműszaki képzettséget adó technikum az évek során, a postaforgalmi szakterülettel kibővülve átalakult és főiskolai rangot kapott. 1973–74-ben a főiskola Győrbe került, felvette a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola nevet. A vezetékes és vezeték nélküli távközlés-technikai szakok mellett létrehozták a postaüzemi szakot is. Ezáltal a postaforgalom területén dolgozó szakembereknek is lehetősége nyílt a felsőfokú képzettség megszerzésére.

A mai győri Széchenyi István Főiskola és a Magyar Posta Rt. közös postaüzemi tanszékének jelenlegi három fakultásán – a közgazdaságin, a műszaki informatikain és a közlekedésin – tanulhatnak a posta jövendő szakemberei. A különböző oktatási reformokat túlélve folyamatosan, évről évre innen kerülnek ki azok felsőfokú postai végzettségel rendelkezők, akik – feltehetően – a jövőben szervezni és irányítani fogják a postát.

 

Rákóczi Margit [Változó Világ 43.]

 

 

 
 

 

 

 

 

A TUDÁS 365+1 NAPJA

 

 

A tudás | A tudományok

Enciklopédiák | Kompetencia

Pályázatok

Olvasó világ | Az olvasás

A könyvek | A te könyvtárad?

Könyvrendelés

 

 

 

 

 

 

Keresés a portálon

Egyéni keresés

 

 

ENG | FR | DE | SL | BG

 

 

Flag Counter

 

VVM | Emberhit | Életútmutató

Kezdő oldal | Impresszum Adomány

 

Változó Világ, 2021